Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-29 / 299. szám
Az épület földszintjét építik a Lenin tsz kőművesei 1985-re elkészül az üj uéméndi iskola Kényelmes oktatási körülmények 300 diáknak Legfontosabb feladat a bűnözés megelőzése A közrend és közbiztonság helyzete Pécsett Hatékonyabb fellépés a munkakerülő, csavargó életmódot folytatókkal szemben Egy pécsi- nagyvállalatnál májusban a pécsi Városi Rendőrkapitányság a rendészettel közösen ellenőrzést tartott. Ennek során felhívták a munkavezető figyelmét, hogy a szabadban tárolt hegesztőtranszformátort a munka befejezte- kor zárják biztonságos helyre. A jó indulatú és a társadalmi tulajdon gyakori megkárosítása tapasztalatán alapuló figyelmeztetés nem használt: a trafót még azon a hétvégén ellopták. Hétfőn megérkezett a feljelentés a rendőrségre . . . Tucatjával lehetne sorolni a hasonló eseteket. Ezt az egyet dr. Garai lózset rendőr alezredestől, a pécsi Városi Rendőr- kapitányság vezetőjétől hallottak alátámasztására említjük. — Emelkedik a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma, s ez felveti e tulajdon megóvásával megbíÚj iskola Véménden — a régit kinőtte- már a falu. A ..régi" iskola sem olyan öreg még, 50 éves körül lehet, s a község központját szinte uralni látszik a tekintélyes megjelenésű emeletes épület. Körzeti iskola lévén Szebényből és Fékedről is fogadja a diákokat, s a 300 körüli tanulólétszám a hat tanteremben két műszakban is csak szűkösen helyezhető el. Ezért is született elhatározás új ugyancsak hattantermes iskola építésére. A kettő együtt alkalmas lesz arra, hogy a várhatóan növekvő számú iskolások részére — magának Véméndnek a lakosszáma is növekedésnek indult az elmúlt években — kényelmes oktatási körülményeket biztosítson. A nemrég felújított későba- rakk — 1796-ban épült — templom mögött tehát ugyancsak a község központjában találtak alkalmas helyet az új iskolának, amelyet oz AGRO- BER-né| készült tervek alapján a helyi termelőszövetkezet építőbrigádja épít. A beruházás költségeinek a jelentős részét — 15 millió forintot — a Baranya megyei Tanács fedezi, de saját eszközeiből a községi tanács is hozzájárul ehhez. A kétszintes épületben — mint mondtuk — hat tanterem lesz, s helyet kap itt egy természettudományi előadóterem, könyvtár, úttörőszoba és tanári szoba is. Külön szárnyban épül konyha és étterem, ami természetesen mindkét iskolát ellátja. Ugyanígy közös lesz a régi épületben lévő tornaterem is. Az új véméndi iskola előreláthatóan az 1985—86-os tanévben mór fogadja a tanulókat. Vízminőség-védelmi bázishálózat a Balatonnál Vizminőségvédelmi bázisok hálózató* alakítják ki a Balatonnál. Az első ilyen megfigyelőállomást Balatonkenesén létesítették. Itt a gyorsvizsgálatra alkalmas laboratórium mellett hajóval, csónakkal védőanyagokkal felszerelt osztag áll készenlétben az esetleges vizkárosodás — például olaj- szennyezés — megszüntetésére. A napokban készült e| a balatonszéplaki partőrház, amelyben még az ősszel gyors- vizsgálatra alkalmas laboratóriumot is berendeznek. Keszthelyen már megkezdték egy nagyobb észlelőtelep építésének előkészületeit, s a tervek szerint a közeljövőben vízminő. ségellenőrző bázist rendeznek be Balatonmárián és Balaton- akaliban is. Amióta nyugdíjban vagyok, nem volt egy fél szabad napom Látogatóban Zsifkó Ferencnél Amikor Zsifkóék ideköltöztek a siklósi Táncsics Mihály utcába — huszonhárom esztendeje már... —, vékonyka platánok szegélyezték a járda menti zöld sávot. De aztán az utca „benépesült” sok szobás családi házakkal, a fák pedig lassan a háztetők fölé nőlteK: a rozsda színű levelek most hintázva ereszkednek alá a tőidre. A kertben tíz sor kordonra húzott vesszőkön még tömött fürtök várják a kései szüretet, afféle „kis-szüretet”, mert a siklósi határban lévő, komolyabb parcelláról már beérkezett a termés. Van az udvaron egy kis házikó, alatta hűs pince, a murci már tisztul a hordókban: olaszrizling és hárslevelű. Fogja a lopót, van még „öreg" bor a tavalyiból, azt mondja, gyere le a hordókhoz, nézd meg, mi van lent. — Minek? Majd fölhozod! El nem mozdulok a fal mellől, bágyadtan, de fényesen süt ide az őszi nap. Az asztalon fél tábla — barnára érett és kérgeseden házi szalonna, friss kenyér, mélypiros paprika, paradicsom, sótartó meg borospoharak, szóval afféle „csendélet". Vászonra való. Följön a pincéből literes fehér borosüveggel. — A cigányok jutottak most eszembe... — mondom Zsifkó Ferencnek. — Hogy-hogy? — ... Akiknek házhelyet osztottak, meg építési engedélyt, ha jól emlékszem Nagyhar- sányban. Még a hatvanas évek elején . .. Akkoriban mint járási tanács, elnök-helyettes egyik irányítója volt a cigánytelepek felszámolásának és több száz csalód letelepítésének. — Szép, emberséges munka volt. Sok gonddal, persze . . Akkoriban Nagyharsányban hat vagy hét családi ház épült a putrikat végérvényesen elha. gyó családoknak, minden bejáratnál nemzetiszínű szalag volt kifeszitve, valaki verset szavalt, beszédeket mondtak szalagot vágtak át, meg minden. Nagy volt az öröm. Zsifkó Ferenc a közelmúltban nyugdíjba vonult, de mór mint a Harkányi Fürdő Vállalat igazgatója. Ilyenkor óhatatlanul fel kell vázolni egy közéleti férfiú életének eddi- g i állomásait. Szabó mesterséget tanult Szigetváron, 1933- ban. Ismeretségünk régi keletű, de ezt nem tudtam. Lehet, ez most egy kis belemagyarázás a dolgokba, de talán ezért öltözködik szolidan, de elegánsan a mai napig is. Tíz év múlva boltvezető az állami kereskedelemben, később igazgatója a Dél-baranyai Népbolt Vállalatnak. 1955-ben Siklósra kerül, az FMSZ központba, 1958-tól 1971-ig járási tanácselnök-helyettes, utána jó egy évig a Beremendi Cement Művek személyzetise, aztán 1972- től a Harkányi Fürdő Vállalat élére kerül. — Izgalmas volt a személyzeti munka is Beremenden. Szakembereket toboroztunk, másrészt tanfolyamokat szerveztünk, s közben le kellett telepítenünk a gyár új munkás- és műszaki gárdáját. — Marodjunk még a tanácsi munkánál. Azt mondják, kevés időt töltöttek az íróasztal mellett . . . — Van benne valami. Nagy volt a terület, örökké a falvakat jártuk, aztán ott voltak a határjárások .. . Szóval a köz- igazgatás nem okvetlenül az irodákban zajlik le. — És nem is annyira látványos . . . — Akadt azért olyan is. Amit most mondok, annak csupán részese voltam, már amj a végrehajtást illeti. Például a Siklósi Várfesztivál. Mondom, ezt a megyei tanácsi vezetés ötleteként rendeztük és ismételtük meg. Hazai és külföldi fúvószenekarok találkozója volt, messzi vidékről özönlött a közönség Siklósra, afféle búcsú- jellegű népi összejövetelként. Aztán a villányi szoborpark lét. rehozása . . — A nagyharsányiak megsértődnek. Magukénak vallják a szoborparkot. . . — Igen, ez egy fura helyzet. Ugyanis az évente idelátogató, nemzetközi szobrásztársaság a Gyimóthy-villában lakott, s az épület a villányiak területén áll, de maga a szoborpark, vagyis a munkahely, nagyharsányi terület. Éppen ott húzódik a közigazgatásLhatár . . Mindenkinek igaza van. Művelődési házak rendezvényei. várkiállítások, író—olvasó találkozók, vagy például „A Tenkes kapitánya" című, tévéfilm helyszíni felvételei . -. megannyi kultúrprogram. Hogy miként „testálták” a kultúrát Zsifkó elnökhelyettesre, arra itt a magyarázat: főiskolai levelező tagozaton történelem szakot végzett, de ezt most kifelejtette életrajzából. — Hogyan emlékszel a közelmúltra, a harkányi évekre? — Ez volt a legkellemesebb számomra. Kitűnő munkatársakkal dolgoztam, nemcsak Harkányban, hanem például a szigetvári fürdőnkben is, ami szintén a vállalathoz tartozik. Igyekeztünk a legmesszebbmenőkig kiszolgálni azt a roppant nagy tömeget, amely különösen a nyári időszakban megfordult a strandokon. Harkány szinte évről évre fejlődik — a község! — és vele, vagy inkább összhangban a fürdő is. Bővítették a szolgáltatósokat, új létesítményekkel lepték meg a vendégeket, az érdekelt kereskedelmi szervekkel az ellátás színvonalát emelték a strandokon. — Ennek ellenére soha nem voltam elégedett, és ha még tíz évet „lehúznék" a vállalatnál, elégedetlenségem nem csillapodna. — Az a hír járja, hogy a medencében soha nem láttak lubickolni . . . — Ez túlzás. Hét alkalommal „strandoltam", az utóbbi két esetben már nyugdíjidőm alatt Egyszerűen nem volt rá időm. De a fürdő területén mindig megtaláltak. Más ember iszonyodik a tömegtől, nekem életelemem volt. — Nem lesz hiányérzeted? — Nem tudom. Biztosan lesz. De most is elfoglalom magam. Amióta nyugdíjban vagyok, nem volt egy fél nap szabad időm. Tanácstag vagyok, . pártbizottsági tag vagyok, mit mondjak még? Ma délután is mennem kell . . . Megérkezik Judit asszony a bevásárlásból, kávét főz, később jön Zsifkóék lányának vőlegénye Pestről, közgazdász ő is, mint a lány. — Barátaid? — Az ajtó mindig nyitva áll. Csak találjanak itthon . . . — Mégis — ezt mindig megkérdezi az újságíró a nyugdíjastól — mit csinálsz az elkövetkezendő időben? Leereszkedik a széken, kinyújtja a lábait, belepislog a napba és nevetve megjátssza a „tétlenkedőt" : — Semmit . . . Aztán lopva az órájára néz. Rab Fetenc zottak felelősségét. A társadalmi tulajdont károsító bűnesetek gyakoribbá válása hanyagságra is visszavezethető. Úgy gondolom, elsősorban a szemlélettel van baj: például egy gondatlanságból okozott, jelentős kárértékű tűzesetet a közvélemény bocsánatos bűnnek tart... Az olyan kárt, amelyet a társadalmi tulajdonban hanyagsággal, felületességgel okoztak, az emberek erkölcsileg nem ítélik olyan súlyosnak, mintha valakinek a személyi tulajdonát károsítják meg. Pedig nem kis értékekről van szó: 1982-ben 13 és fél millió forint volt. Elemzéseink, de a bevezetőben említett példa is őzt mutatják, hogy — egyes területeken — sem a dolgozók, sem a munkahelyi középvezetők felelősségérzete, a társadalmi tulajdonról való gondoskodás nem megfelelő szintű. Ügy érzem, hogy a jelenlegi gazdasági körülményeink között fontosságának megfelelő hangsúlyt kell kapnia a társadalmi tulajdon védelmének, és indokolt határozottabban ráirányítani a vállalati vezetők és dolgozók figyelmét ezen a téren fennálló kötelezettségeikre. A városi rendőrkapitány mindezt megemlítette a napokban Pécs város Tanácsa végrehajtó bizottságának ülésén is, ahol a megyeszékhely közrendjének és közbiztonságának helyzete is napirenden volt. Jóliehet, a bűnmegelőzés, a bűnüldözés, általában a közrend és a közbiztonság szinten tartása folyamatos, jól szervezett munkát igényel, e beszámolóból mégis érdemes néhány, a pécsi rendőrség munkájában újszerű mozzanatra felhívni a figyelmet. Éspedig azért, mert a rendőrségnek — a közrend és a közbiztonság megfelelő szintje mellett — lépést kell tartania a bűnözési tendenciákkal. — Az eredményes felderítés és a bűnelkövetők felelősségre vonása alapvetően fontos jog- politikai érdek — hallottuk dr. Garai Józseftől. — Ennek megfelelően a pécsi Városi Rendőrkapitányságon intézkedéseket tettünk az össz- rendőri szemlélet erősítésére, a különböző szolgálati ágak koordinálására és tevékenységük bűnügyi centrikusságának növelésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgálat a mindenkori bűnügyi operativ helyzethez igazodik, igyekszünk munkánkat ennek érdekében tervezni és szervezni. Ebbe persze sok minden beletartozik, például fiatal rendőreink képzésének meggyorsítása, vagy a rendőri munka társadalmi bázisának szélesítése. Ez utóbbira néhány példa: az önkéntes rendőrök a konkrét bűnügyi helyzethez iqazodó munkát is kapnak, gyakorta keressük fel a különböző lakóterületi bizottságokat ahol nyíltan, kölcsönösen elmondjuk: miben, hogyan tudunk egymásnak jobban seqíteni, élő a kapcsolatunk az üzemrendészeti szervekkel. a közbiztonsági akciókban részt vesznek munkásőrök is. Mindez eqy szélesebb társadalmi bázist jelent. Az újszerűnek mondott mozzanatokról röviden: megvalósulóban van az az elképzelésünk, amely a munkakerülő, csavargó, potenciálisan bűnöző életmód folytatásával gyanúsítható személyekkel szembeni hatékonyabb rendőri fellépést hivatott biztosítani: folyamatosan működik az akciócsoportunk. A bűnügyi készenléti szolgálat a gyors és szakszerű felderítési munkát segíti. Növeltük a veszélyeztetett környezetben élők felderítését, és intézkedéseket tettünk a bűnmegelőzés érdekében. Ez utóbbit szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, mert változatlanul gondot okoz a gyermek, és fiatalkorú bűnelkövetők aránylag magas száma. Itt — Pécsről lévén szó — érdemes egy pillanatra megállni, hovatovább ugyanis nemcsak a Kertvárosban, de városszerte hírhedtté válik a Nevelési Központ környéke. Egy, a megyeszékhely gyermek- és fiatalkorú bűnözésének helyzetét értékelő anyag szerint is kimagaslóan fertőzöttnek számit a Lvov-Kertváros. Alagsori tárolókból tűnnek el kerék- és motorkerékpárok, gépkocsikat törnek fel, gyakori o garázdaság, a lopás. S jóllehet, e bűnözői kategória esetében nem jellemző a csoportos elkövetés, de az gyakori, hogy „ad hoc”, ketten-hárman határozzák el, hogy csinálnak valamilyen „balhét". Ha már egyes bűnözői rétegekről esik szó: magas azoknak a cigány származásúaknak az aránya, akik csupán a jo- caika* ismerik — és követelik is ezek érvényesülését —, de a társadalommal szemben fennálló kötelességeiket, kötelezettségeiket már nem. Munkakerülő. csavargó, élősdi magatartást folytatnak, gyermekeik nevelését elhanyagolják — „termelődik" így az utánpótlás —, bűncselekmények elkövetésével tartják fenn magukat. A bűnözésben való részvételük emelkedett, elsősorban a vagyon elleni, illetve az erőszakos jellegű bűn- cselekményeknél. Ami ehhez feltétlenül kívánkozik: a cigány származású bűnelkövetők esetében már jogosan beszélünk szervezettszerű bűnözésről, különösen rablások, zsebtolvajlások, besurranásos lopások esetében. Tény. hogy Pécsett a közrend és a közbiztonság megfelelő szinten van. Az ismertté vált bűncselekmények száma ugyan az utóbbi években növekedett, kiemelkedően súlyos jogsértések azonban ritkán fordulnak elő. Az is tény: bizonyos bűnözési tendenciákkal számolni kell. További tény: a rendőrség csak megleíelő társadalmi segítséggel végezhet igazán eredményes munkát. Ezeket is figyelembe véve valóban nem árt, ha a rendőrség — és általában a bűnüldöző szervek — határozottabban lépnek fel a társadalmi együttélés szabályait mind gyakrabban felrúqó bűnözőkkel szemben. S ebben a lakosság segítségét nem nélkülözheti. Mészáros Attila KGST számítástechnikai tanácskozás Mezőtúron A KGST keretében működő számítástechnikai szervezet egyik állandó munkacsoportja, az ESZR—MSZR periféria közös szakértői szekció, amelynek feladata a szocialista országok számítástechnikai eszközeiben működő úgynevezett perifériaberendezések fejlesztésével kapcsolatos koordinációs tevékenység, a héten Mezőtúron a városi tanács székhazában tarto*ta 7. ülését. A pénteken véget ért ülés munkájában szovjet, csehszlovák, román, lengyel, NDK-beli, bolgár és magyar delegátusok vettek rész*. Megvitatták egyebek között a sornyomtató berendezések, mágneslemezes tárolók, alfa- numerikus display berendezések, billentyűzetek egységes követelményrendszerét. A napirenden szereplő témákról egyeztetett - határozatot fogad, tak el.
