Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-01 / 271. szám

Hogyan tovább, veszteségesek? A hidasi Mecsekkapu Tsz A hosszabb ideje gyengél­kedő hidasi Mecsekkapu Tsz tavaly 2 millió forintos veszte­séggel zárta az évet: abban az évben, amikor a növényi hoza­mok soha nem tapasztalt re­kordját produkálta a kedvező időjárás, Hidason a növényter­melés volt a legveszteségesebb ágazat. Pedig a kukorica jól fizetett, több mint 7,5 tonnát adott hektáronként, s búzater­mésükkel sem kejlett különös­képpen szégyenjtezniök. Két növény: a lóbab és a mustár azonban alaposan „leültette” a szövetkezetét. A mustár be- penészedett, tönkrement; szá­rítójuk nem lévén, képtelenek voltak megmenteni. A lóbab felgazosodott, be sem tudták takarítani. Mindkettőt a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátnak termelték. A mustár- és a ló­babtermelésre 1,5 millió fo­rintot fizettek rá. Megfogni minden fillért! A kukorica nyereségét a magas szárítási költség vitte el. Mivel nincs saját szárító­juk, a nedves kukoricát a kombájnoktól Bonyhádra, Pécs- váradra és a 30 kilométerre lévő Csokoládépusztára hord­ták szárítani. Ezek a távolsá­gok 1,5 millió forinttal növel­ték meg a kiadásaikat. Ehhez járul még a költségek „lezser" kezelése. A gépkocsi- vezetők fix bért kaptak, a ton­na- és kilométer-teljesítmé­nyük nem befolyásolta túlzot­tan a jövedelmüket. Nem mér­ték rendszeresen az üzem­anyagfogyasztást. A bérezés nem a teljesítményhez kötő­dött. A tsz-nek 116 tagja van, s a létszám 20 százaléka im­produktív munkaerő. Ilyen-olyan reszort-vezetők dolgoztak ma­gas jövedelmekkel, amelyek viszont nem kötődtek valós cél­hoz, eredményhez. Pedig csak végre kellett volna hajtani a kiemelt rendezési terv idevo­natkozó útmutatásait. Ez azon­ban nem történt meg. Minden­nek egyenes következménye, hogy május 1. óta új főköny­velő irányítja a tsz pénzügyeit. Váltás történt az „csúcson” is. A legutóbbi közgyűlés Szabó Gyulát választotta meg elnök­nek. — Ebben az évben 2 millió forint tiszta nyereséget kélI elérni Hidason ahhoz, hogy talpon maradjunk, — s hogy az 1,6 millió forintos bankhi­telünket az állam elengedje — mondja az új elnök. —• Ezt csakis a költségek csökken­tésével, a veszteséges ágaza­tok leépítésével, illetve rentá­bilissá tételével, teljesítmény­érdekeltségű bérezéssel, s az improduktivitás csökkentésével érhetjük el. Van remény a kimozdulásra Az elnök, aki a szomszédos pécsváradi tsz-től jött ót, így folytatja:- A rendcsinálás hálátlan feladat, mégis ezzel kellett kezdenünk, hiszen a jövede­lem mögött teljesítménynek kell lennie, a felelőtlen energia- üzemanyag-pazarlásnak gátat kell szabni. Ezt, úgy tűnik, a tagok meg is értették. Az idei év sikere érdekében új érde­keltségi rendszert alakítottunk ki, megszabtuk a vezetői pré­mium feltételeit, a gépkocsive_ zetőknél megszigorítottuk az üzemanyag-normákat. A tagok most sem keresnek kevesebbet, mint tavaly, de meg kell dol­gozniuk érte. Ezek persze nem népszerű intézkedések, de a taloraállás érdekében ezt is vállalni kell. A szövetkezet Hidas, Mecsek- nádasd, Ófalu, Óbánya hatá­rában 3297 hektár földön gaz­dálkodik. Hegyvidéki gazdaság, kevés szántóval, sok erdővel, sovány hegyi legelőkkel. Vala mikor sertés- és szarvasmarha­tartást is folytattak, de ráfizet­tek és felszámolták. A marha­istállókban most broiler-csirkét nevelnek; juhászattal is fog­lalkoznak. Fő bevételi forrásuk sorsdöntő éve a gabonatermesztés. Van ezen­kívül egy építőrészlegük, egy kádárüzemük és egy szeszfőz­déjük. A szövetkezetnek 116 aktív tagja van. A közösből származó jövedelmük tavaly 44 889 forint volt átlagosan. A szövetkezet az alacsony haté­konyságú tsz-ek kategóriájába tartozik. A 100 forint ráfordí­tásra jutó „nyereségük” ta­valy mínusz 4 forint 94 fillér volt. A szeptember 1-gyel lezárult banki felmérés szerint a szö­vetkezet pillanatnyilag 1,7 mil­lió forint tiszta nyereségnél tart. Jól vették tehát az első négy hónap akadályait. Kérdés, tudják-e növelni, illetve meg tudják-e tartani ezt? Hátra van még az aszálykárrende­zés ... A felmérés megtörtént, tavaszi árpából, mustárból és kukoricából okozott náluk ter­méskiesést az aszály. A leg­nagyobb kérdés mégis az, hogy az árbevétel egyharmadát ki­tevő broiler-nevelési tervüket teljesítik-e? Jelenleg 60 000 csirke van óljaikban, már en­nek is nehéz az értékesítése. A Pécsi Baromfifeldolgozó a következő két turnus beállítását nem javasolja, illetve a kész átvételét nem vállalja. Év elején már ilyen okból kiesett egy turnusuk. Ha ez megis­métlődik, az végzetes lehet. A tsz számít a patrónusok — kü­lönösen a Megyei Tanács — támogatására. A szárító: létkérdés Sikerült nyereségessé tenni — ha nem is meghatározóak — a melléküzemágakat is. Az idén a szeszfőzdéből már 100 000 forint nyereséget vár­nak. Építőrészlegük is pénzt hoz a konyhára: elvállalták a hidasi orvosi rendelő és az or­vosi szolgálati lakás építését. Juhászatuk sem veszteséges már. Az egyéni tartásra ki­adott juhokért darabonként 500 forint tiszta nyereséget kap a tsz. Az 1000 hektár legelőből befolyó fűbér összesen 320 000 forint. A mecseknádasdi fa­üzemükben eddig csak hordó­javítást vállaltak. Az idén — 540 hektár erdejük van! — megkezdik a késztermékek, új hordók, szőlőkarók, bányai tám berendezések gyártását. Keresik azt a tőkeerős part­nert, akivel Mecseknádasdon — egy meglévő épületben — valamilyen könnyűipari üze­met tudnának beindítani. Legfőbb gondjuk a szárító­hiány. Ha idei tervük „bejön”, jövőre megkezdik a saját szá­rító építését, amivel jelentősen csökken majd a szállítási tá­volság és a költség. — Rné — Bábolnai napok, 19B3 Külön helyen mutatják be a Farmer show-n a Világbank pályázatán tendert nyert gépeket. Shagyától a Tetra-fajtákig Mezőgazdaságunk reprezentatív bemutatója Bábolnán IKR, BCR, vasrostély és helikopter, ipar mindenütt... A címben jelzett rendezvény­re az ország minden tájáról Bábolnára sereg lő látogatót az összes környező országúton a kombinát hagyományos, sárga­zöld, óriásbetűs táblái, üdvöz­lőfeliratai fogadják, s vezetik a bemutatók színhelyére. Aki A MÉV-nél így csinálják.. Műszaki ■.. ■. fejlesztés saját erőből A túlfogyasztás megszüntetésére a MÉV Szolgáltató Üzemében készített előkalkulátor és szabályozó. Fotó: Kocsmár Gábor Elektronikai újdonságok a termelés szolgálatában Az elektronikai házierős fej­lesztések, ha lassan is de meg­kezdődtek Baranya megyében. Szép példával szolgál erre a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola vállalkozó kedvű közössé­ge, amely termelő cégekkel tart kapcsolatot a sikeres sorozat- gyártás érdekében. A múlt év elején újabb elektronikai kis­közösség alakult, ezúttal a Me­cseki Ércbánya Vállalat kebelé­ben, négy fővel, a szolgáltató- üzem villamos üzemegységé­ben. Vezetőjük, a 44 éves Kont­ier Ferenc kutató mérnök, aki Ernei László és Nagy Mátyás elektroműszerészekkel együtt a MÉV kísérleti kutatási és auto­matizálási üzeméből (KISKÚT) került át. Másik társuk, Szilá­gyi Géza elektroműszerész a szolgáltatóüzem 25 éves törzs- gárdatagja. Elektronikai fejlesz­tési témákban már korábban komoly szakma; tapasztalatra tettek szert, próbálkozásaikat legalább 10—15 féle megoldás kivitelezése igazolta már a cso­port megszervezése előtt. A szolgáltatóüzemben az elmúlt másfél év alatt majdnem ugyanennyi újdonság fémjelzi műszaki törekvéseiket. Ebbe a csoportba a vóllalatközpont irá­nyította át őket, hogy egy kéz­ben legyen az összes bánya­üzem elektronikai munka, és rrányítóeszközeinek a karban­tartása, továbbfejlesztése. A KISKUT-nál is megmaradt az elektronlkai profil, de műszer- gyártás formájában. A szolgáltatóüzem új részle­ge az egyedi igények azonnali házilagos kielégítéséért felel, amire szükség van azért is, mert egyre nehezebb az új műszere­ket megvásárolni. A régi be­rendezések pedig nem hibásod, hatnak meg tartósan mert ak­kor a termelés folyamatossága kerülne veszélybe. Naponta járnak ki a helyszín­re, közvetlen telefonösszeköt­tetés útján értesülnek a prob­lémáikról,, és együttműködnek az üzemek kisebb elektronikai zavarokat elhárító műszerészei­vel. Legfontosabb céljuk, hogy az energiafelhasználás takaré­kos legyen. Ez most elsősorban az elektromos energiára vonat, kozik. de mindinkább előtérbe kerül a sűrített levegővel vcíló ésszerű gazdálkodás, a szivaty- tyútelepek, kazánházak olcsóbb működtetése. Nem könnyű a feladatuk, hiszen a számítás- technikai eszközállomány még kezdetleges. Mégis jól beren­dezettnek mondható a házi kí­sérleti műhely. Igaz hogy je­lenleg kevés pénz jut a bőví­tésre, de év végére egy komoly, csaknem egymillió forint érté: kű számítógépet szeretnének beszerezni. Újdonságaik 5—8 éves ga­ranciával készülnek — csak belső használatra, vagyis ide­gen cégnek egyikből sem szál­lítanak. Beszerelésük után meg­felelőbb az üzembiztonság, a termelésirányítás, az energiata­karékosság, kevesebb a kiesett munkaidő, tartós üzemzavar nincs. Biztonságosabb a föld alatti, különösen az aknaszállí­tás. Néhányat röviden ismerte­tünk. A főszellőztetőkre szerelt fordulatszámmérő segítségével hozzájárulnak a föld alatti szel­lőztetés javításához. A digitá­lis aknajelző útján nyomon kö­vethetik, hová, mit visz, mekko­ra sebességgel a kas. Mérni tudják a bányamozdonyok se­bességét, szabályozzák az áramellátásukat, így fokozot­tabb a mozdony és a pálya óvása is. Szintmérővel látták el a pakuratartályokat és ellen­őrzik a fogyasztást, hamarosan a benzin- és az üzemanyagfel- használást is ugyanígy megfi­gyelhetik. A kompresszortelepe­ket ezentúl nem mechanikái, hanem elektronika; úton vezér­lik. A zajos munkahelyekre ki­futó telefonhívások most már hallhatók, mert hangosítókat iktattak be. Legrangosabb műszaki ter­mékük, a csúcsteljesítmény- kolkulátor és -szabályozó kifej­lesztése a befejezésnél tart. Még idén üzemibe helyezik a vállalat központi, 120 kilovol­tos transzformátor-állomásán, így jövőre elkerülhető fesz a fölösleges áramleszerződés, nem kell túlfogyasztásért a DÉDÁSZ-nak bírságot fizetni. Előre, nagy • pontossággal meg­határozhatják a havi átlagokat, az éves áramigénylést. Hason­ló feladatokat ellátó gyártmány már ismert kialakítói a Ganz Árammérőműszer Gyár és a Csákvári A. G. Az utóbbi neve: Wattőr. A MÉV-es kalkulátor iránt már érdeklődnek az idegen cé­gek is, de a sorozatgyártására még nem gondolnak a szolgál­tatóüzemben. A nem gazdasági munkaközösség keretében kuta­tó, fejlesztő elektronikai kollek­tíva csak a vállalat javára dol­gozik. Az érdbánya nagyon jó üzletet csinált, szokatlanul ke­vés befektetéssel. Vállalkozásá­val a felszabadított műszaki, szellemi energiákat kamatoz­tatja. * Csuti János Pest vagy Székesfehérvár felől érkezik, annak nem is kell Bá­bolnáig mennie. A bemutató, a vásár javát a szomszédos Nagyigmánd határában tárják az érdeklődők elé a rendezők. Nem is lehet ez másképp, hi­szen magáról Bábolnáról, az egykori királyi ménesbirtoki ma­jorból ez a rendezvény már régesrég kiszorult. Szimbolikus jelentősége is van ennek: az IKR három-kukoricás jelvénye, a Tetra négylevelű lóheréje, s a BCR Művek premix-gyára mindazt az újat jelképezi, amit a bábolnai kombinát az utóbbi húsz évben elért, s aminek alapján a bábolnai napokat joggal tartják a mai magyar mezőgazdaság reprezentatív bemutatójának. Autóbuszok — kicsik és na­gyok —, személykocsik, szállí­tójárművek serege forgolódik tehát Bábolnán és környékén; a szerte Magyarországról érke­ző tsz-autóbuszok magyarul, de más-más színnel, ízzel szóló csoportokat hoznak, de a sö­tétüveges, légkondicionált hol­land, vagy olasz buszok is épp­oly természetesek itt, mint a cseh, vagy a francia, az angol vagy a német szó. A Premix- gyárral szemközt, egy hatal­mas, letarolt kukoricatáblán végig, fehér emblémás zászlók lengenek — előttük és alattuk a mezőgazdasági gépek, esz­közök, kellékek békés, hasznos seregei. Mit láthat a szemlélődő? A bábolnai napok sajátos gya­korlata szerint itt csak azok a hazai és külföldi .kiállítók ve­hetnek részt, akik eddig még be nem mutatott, vagy ha­zánkban még nem alkalmazott termékeit, módszereiket hoz­zák el. Amit bemutatnak, an­nak ismertetni kell gyakorlati alkalmazását, be kell bizonyí­tani hasznosságát. 120 hazai és 50 külföldi cég váltott igy — ennek tudatában — belé­pőjegyet. . A Nagyigmópd közelében látható kukoricatermesztési be­mutatóra jellemző, hogy mint­egy ötven új gépkapcsolást —- ennyi új, vagy továbbfejlesztett betakarító, talajművelő, növény- védelmi és egyéb gépet — lát­hat itt a szakmai közönség, mégpedig nem akárhogyan: munka közben! Számtalan közbeszólás, felkiáltás, spon­tán megnyilatkozás bizonyítja, hogy ez még a hozzáértő szak­mai közönség számára is kivé­teles alkalom: olyasmit látni működés, munka közben, ami a géppiacon, késztermékként csak jövőre vagy még később jelentkezik. Az új Claas D—<116-os, az IH 5288-as, a Fiat- és a Fendt­traktor, a Levarda-kom'bájn, az új mélylazítók, szecskázók, a 30 méter szélességben tökéle­tes permetet adó önjáró EV- RARD permetező — mindez csak néhány a sorból. A vásáron külön kiállítótér­ben mutatkozik be a mezőgaz­daságot sokoldalúan segítő ipar, illetve a mezőgazdasági üzemek ipari munkája. Műkö­dés közben szemléltetik a kü­lönféle energiatakarékos szárí­tási módszereket — többek közt a Bólyi Kombinát jelentős energiamegtakarítású fejlesz­tését —, bemutatják az olcsó tárolási, takarmányfeldolgozá­si eljárásokat, például a ned- veskukorica-zúzógépet, a hűt- vetárolást. Több cég kínál mini­számítógépet, a vendéglátó Bá­bolna pedig új, nemrég elké­szült számítóközpontjában tár­ja elénk, hogyan, s mire le­het a számítógépeket használ­ni. A kiállítók közt egyébként más baranyai cégek is meg­találhatók. A Pannónia Agrár, innovációs Vállalat elektroni­kus és vasipari készítményeit, szivattyúit, lóbab- és durum- búza-termesztését mutatja be, az ugyancsak baksai Ezüstka­lász Tsz elektronikus műszerei­vel, műanyag-termékeivel kelt érdeklődést. Egyáltalán nem lebecsülendő a reménypusztai Új Élet Tsz standja sem: ők a legkülönbözőbb önitatókkal' je­lentkeztek. Ez egyben a rende­ző bábolnaiak gondosságát, következetességét is mutatja: kiállításukon — csakúgy, mint a termelés gyakorlatában — egy rostély, egy egyszerű önt­vény vagy fogaskoszorú éppoly fontos, mint mondjuk egy nö­vényvédelmi helikopter. Persze, Bábolna az állatte­nyésztéshez sem lett hűtlen: a benti, falubeli kiállítás, a na­ponta ismétlődő pompás lo­vasbemutató, a lovaik család­fáját, díjait elénk táró repre­zentatív — az eddigieknél tel­jesebb és gazdagabb — ki­állítás ezt szemlélteti. A láto- . gató majd minden állatnem­ben — csirke, sertés, juh, kecs­ke —' új, célszerűen nemesített fajtákat csodálhat meg, ám a figyelmes szemlélő e gaz­dálkodói tudatosság előzmé­nyeit is észreveheti. A ménes­történeti kiállításon alkalmam volt látni annak a Shagya ne­vű arabs telivérnek a család­fáját, amit még 1837-ben, te­hát csaknem másfél évszázad­dal ezelőtt egy beduin, törzstől vásároltak a bábolnaiak. Pár méterrel arrább, a patyolat­tisztaságú istállóban ott rúg- kapált, fújtatott az egyenesági utód: Shagya XLVI—2. Szüle­tett 1978-ban . . . Varga János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom