Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-31 / 301. szám
Néha az egy cent is sok... Életre kelt a Paksi atomerőmű Október végéig mintegy 1 milliárd 800 millió kWó villamosenergiát termelt a Paksi Atomerőmű első 440 megawattos egysége, amelyben még nincs egy esztendeje sem, hogy az első párhuzamos kapcsolást végrehajtották, és a távvezeté. ken hazánkban első ízben nuk. leáris alapanyagú villamosenergia áramlott. •• Az újságíró számára hihetetlen élményt nyújt, némi nosztalgiát ébreszt az 500 méter hosszúságú üzemépületet végigjárni: a 4-es reaktoregység hermetikus blokkját építik, itt még kizárólag építőmunkások dolgoznak, a 3-as blokkban már a reaktor tartály elhelyezésére készülnek, a 2-es üzembe helyezési munkálatai megkezdődtek, míg az 1-es már termel, fehér overal- los technikusok, mérnökök dolgoznak a reaktorházban. Olyan ez, mintha egy időgép lehetővé tenné, hogy négy-öt esztendő munkáit néhány órába sűrítve láthassam. Sőt, az időgép ezúttal talán nagyobb távlatokat is magába foglalhatna. Alig több, mint fél évszázada fedezte fel Chadwick a neutront és végezte el Cockroft és Walton mesterségesen gyorsított részecskékkel az első maghasítást. 1942. december 2-án pedig a chicha- gói egyetemen először hozták létre az önfenntartó és szabályozható, energiát szolgáltató láncreakciót. Már annak is csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunióban üzembe -helyezték (Obnyinszk) az első hálózatra kapcsolt, ipari célokra villamosenergiát termelő, 5 MW-os atomerőművet. Ettől számítva (1982. végéig) 25 országban 294 energetikai reaktort helyeztek üzembe, amelyek összesen több mint 173 ezer MW teljesítményűek. Várhatóan a Paksi Atomerőmű mind a néqy reaktorának üzemszerű működése után, még ebben az évtizedben 1760 MW-s teljesítménnyel hazánk összes beépített kapacitásának negyedét adja majd. Óhatatlanul felmerül sokezredszer is a kérdés: mennyire biztonságos ez? Egy atomreaktor sosem válhat atombombává, még akkor sem, ha az ösz. szes biztonsági berendezés rosszul működne. A reaktor szerkezeti kialakítása és az üzemanyag összetétel miatt ugyanis a láncreakciót csak a lassú termikus neutronok tudják fenntartani. Az elképzelhető összes, a legnagyobb üzemzavarnál (ennek valószínűsége egyébként csaknem nulla), a reaktorban felforr a víz, felhígul, eltűnik a lassító közeg, nem lesz újablb hasadást előidéző lassú termikus reakció és Jeáll a láncreakció. Az irányítástechnikai és biztonsági berendezések azonban már jóval előbb meggátolják a véletlenszerű folyamatokat. Néhány adat: egyetlen reaktorblokkban 10 000 mérésj információt biztosító mérőhely működik, 3000 távműködtető beavatkozás lehetséges és az önműködő szabályzókötők száma is 200. A Paíksi Atom-erőmű egy 440 MW-s blokkjában az aktív urán töltet súlya 42 tonna, amelyet 312 fűtőanyag kazettába és 37 szabályzó kötegbe helyeznek el. A fűtőanyag kazettákba 3,5 millió fűtőelem tablettát helyeznek el, két tucatnyi nyugodtan elfér egy férfi tenyerében, melyek közül bármelyik annyi villamosenergiát képes adni, mint egy négy tagú család évi igénye. ' Lombosi Jenő Erős védvonal a teljes magyarországi szakaszon A 2-es blokk vezénylőterme Biztonságos árvízvédekezés a Dunán A Duna bal partján Solttól az országhatárig 132 kilométer hosszúságú szakasz árvízvédelme egyebek közt a feladata a bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak. A töltések az 1956-os nagy jeges árvízig meglehetősen elhanyagolt állapotban voltak, amit az is bizonyított, hogy például a Mar- gitta-szigeti fővédvonalon 14 gátszakadás történt. Ezután határozták el, hogy a dunai védvonalakat megerősítik. Beruházási program készült, melynek megvalósulása során első lépésként az országhatár és Baja között, majd később a Baja fölötti szakaszon dolgoztak. A munkálatok befejezésükhöz közelednek: eddig elkészült a Baja fölötti szakasz töltéseinek megerősítése, mintegy 50 kilométer hosszúságban — ennek során kétmillió köbméter földet mozgattak meg —, gátőrtelepek, műtárgyak — például a felvételünkön látható vajastoroki csőzsilip — épületek, árvízvédelmi bekötőutakat alakítottak ki. Ezzel az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Duna-szakaszán az árvízvédelmi biztonság az Országos Vízügyi Hivatal előírásainak megfelelő lett. Hogy ez mit jelentő gyakorlatban? Azt, hogy az eddig előfordult maximális jeges árvízszint fölött egy méteres magasságig biztonságos a védekezés. A védvonalak kiépítésével végeztek, így a Duna teljes magyarországi szakaszán biztonsággal lehet védekezni árvízzel szemben. Margitta-szigeten, azaz Mohácsi szigeten — is e hatalmos beruházás eredményeként — biztonságot nyújtanak a töltések, sőt, az esetleges gátszakadásokra felkészülve, úgynevezett lokalizációs gátakat is kialakítottak, jeges árnál pedig az igazgatóság jégtörő hajói nem engedik, hogy a jég összetorlódjon. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Duna szakaszán a jövőben URH és mikrohullámú hírközlési rendszereket alakítanak ki, melyek a kapcsolattartás biztos eszközei lesznek. R. N. Huszonkét éve tenyészt vizslákat Bédai báró nagy bizalommal hajtja a fejét a térdemre, pe- dik csak néhány perce ismerjük egymást. Csendesen kuporog az ülés előtt. Megszokta az autózást. Csak akkor emeli fel az orrát, amikor a gépkocsi erdősáv mellett halad el: érzi a vad szagát. No persze, a szakkönyvek is hangsúlyozzák fajtájának jó tulajdonságait: intelligens, nyugodt vérmérsékletű, engedelmes, tanulékony, jó orra van, vadmegállási, elhozási és nyomtartó képessége remek. Bédai báró ugyanis rövidszőrű magyar vizsla kan, az ősi magyar vadászkutya faj egyik mai példánya. Régesrégi őse együtt kóborolt a honfoglaló magyarokkal, majd később kereszteződött a Pannóniában akkoriban honos kopófajtákkal, jóval később a törökök sárga színű vadászebeivel került vérrokonságba. Később kereztezték az angol pointerrel és a német vizslával. Olyan kedvelt faj, hogy manapság a hazai vadászok által használt kutyák legalább fele magyar vizsla. A tenyésztők azonban tovább próbálják javítani a laikusok számára oly tökéletesnek tűnő fajt. Herger. László, a majsi termelőszövetkezet elnöke is ezek közé tartozik több, mint 22 éve, Több száz vadászkutyája volt már, s szinte kizárólag magyar vizslákat-tenyészt. Kutyái jó néhány nagy versenyen szerezték meg a fajta legjobbjának járó címet, s maga Herger László több külföldi versenyen bíráskodott, mint szakértő. Az általa tenyésztett magyar vizslák közül nem egy francia, osztrák, német, görög vadászcsapásokat járja új gazdájával. Ahogy a lippói lakása felé tartunk a kocsival, Herger László a tenyésztők vágyálmáról, a tökéletes vizsláról beszél: — Legyen olyan orrformája, mint az angol pionternek, legyen olyan kemény, szívós, mint a német vizslák, s legyen olyan könnyen tanítható, mint a mostani magyar vizsla. Ez az utóbbi tulajdonság főként az „ünnepi vadászok" számára kamatozik, akik ritkán jutnak el vadászni, s ilyenkor nem kell bajlódniuk egy nehezebb felfogású kutyával. Sajnos, a magyar vadászok még nem becsülik eléggé a kutyákat, pedig nélkülük csak fél élvezet a vadászat. Ezért vész el annyi meglőtt vad. Herger Lászlónak két évtized alatt sok kedves kutyája volt — élményeit hosszasan lehet sorolni. Például Vica, kiváló emlékezőtehetségű magyar vizslaszuka, „aki” akkor is tudta, melyik fácán kapott söréDollár, márka, tugrik — kétezer forintért Kinek mennyi külföldi valutája lehet és honnan? Még nincs egy éve, hogy a rendelkezés napvilágot látott: minden magyar állampolgár tarthat magánál 2000 forintot meg nem haladó külföldi fizetőeszközt. Vélem: az 1982. december 10-én életbe lépett rendelet több kedvező változást idézett elő. Egyrészt a turistaforgalomban részt vevő honpolgár számára ad egyértelműen kedvezményt, másrészt bizonyos belföldi vásárlásokat tesz lehetővé: kurrens árukért futhat az INTERTOURIST boltokba. Vajon ismerjük-e a rendelkezést? Kellőképpen élünk-e vele? Erről kértünk tájékoztatást a Vám- és Pénzügyőrség Baranya megyei Parancsnokságán Varga Imre századostól, parancsnok-helyettestől. Elöljáróban leszögezhetjük: a rendelet szélvészgyorsán közismertté vált, s a határforgalomban szinte mindenkinél megtalálható e plusz összeg. Persze a vámtisztviselő kérdésére — honnan származik a százmárkás? — nem mindenki tud kellő magyarázatot adni. Ugyanis a pénz megszerzésének módozatai — legalábbis a legális megszerzés módozatai — rendkívül szűkek. S a feketén szerzett dollár, márka, frank vagy schilling a deviza-szabályokat sérti. — Melyek a legális források? — Első és legfontosabb — mondja Varga Imre —, az alapszabály: külföldi állampolgártól minden ellenszolgáltatás nélkül kaphatunk külföldi fizetőeszközt. Ez az ajándékozás fogalomköre. Kaphatunk továbbá külfölditől levélben, csomagban — persze, ha az a pénzügyőrök figyelmét elkerüli —, juthat ilyen pénzhez az, aki engedéllyel külföldön dolgozik, maradhat meg korábbi utazásainkból kisebb-nagyobb ösz- szeg. A lényeg: 2000 forintot meg ne haladja az érték. És még egy lényeges: a rendelet külföldi fizetőeszközök között nem tesz különbséget: lehet az nyugatnémet márka, cseh korona avagy mongol tugrik. — Ki tarthat magánál . . .? — Itt sincs életkorkorlátozás: minden magyar állampolgár. A kéthónapos csecsemő is. — Mi a helyzet akkor, ha mond- juk egy külfölditől azért kapok pénzt, mert megjavítom az autóját, vagy éppen meggyógyítom, avagy szállást adok neki? — Ekkor már ellenszolgáltatásról van szó: a pénzt a kézhezvételtől való 8 napon belül fel kell ajánlani az államnak megvételre. — S ha a szomszédomtól kapom? '— Magyar állampolgár magyar állampolgárnak külföldi fizetőeszközt nem adhat át, sem ajándékba, sem más ellenszolgáltatásként. Itt egy kivétel van: ha a pénzt adó magyar állampolgár állandó külföldi lakhellyel rendelkezik, adhat ajándékba. — Van-e aközött különbség, hogy én idehaza, avagy külföldön kapok pénzt? — Amíg a kapott összeg a 2000 forintos értékhatáron belül van, s legálisan szerzem meg, nincs. Ha ennél több, akkor igen. Belföldön a 2000 forintot meghaladó részt fel kell ajánlani az államnak vételre. Külföldön fordítható ez a kinttartózkodás idején utazási-vásárlási célra. S legfeljebb, ha olyan értéket veszek -4- autót, Hi-Fi-tornyot, TV-recordert — már nem deviza, hanem vámszempontból kell elszámolnom a hazatéréskor. Ha viszont a külföldön kapott pénzt hazahozom — akár egy bőröndnyit —, a határátlépést követő 8 napon belül a Magyar Nemzeti Banknak kell felajánlanom vételre. — Ha külföldre megyek, mi a teendőm? — Ha turista avagy látogató útról van szó, e 2000 forint értékű külföldi fizetőeszközt magammal vihetem. Némi megkötés: Bulgáriában, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, az NDK-ban, Romániában és Lengyelországban, az országok saját valutáit csak engedéllyel vihetik be a külföldiek. Ezt az engedélyt a magyar utazási irodák, pénzintézetek díjmentesen kiadják. — Mi a helyzet a címletnél: egyben, száz dollár van, férjnél, feleségnél, gyereknél? — Nincs gond: előfordulhat ilyesmi családon, rokonj kapcsolatokon belül. — Milyen értékhatárok esetén beszélünk deviza szabálysértésről, illetve bűncselekményről? — Ha valaki jogellenesen tart magánál külföldi fizető- eszközt, 5000 forint értékhatárig szqbálysértést, e felett bűn- cselekményt követ el — mondotta befejezésül Varga Imre. — A rendelkezés alsó határta szabálysértésnél nem mond ki, így egyetlen cent is — elméletben — szabálysértést hozhat maga utón . . . Kozma Ferenc tét, ha annak épphogy csak megbillent a szárnya, vagy Gergő, „aki” orra is képes volt, hogy a menekülő vaddisznó mellől ellopja a malacot. Most nyolc kutyája van: három foxi, egy véreb, három vizsla és egy apróka magyar vizslakölyök, a lippói kert kedvence. A nyolc hetes vadászkutya-palánta Bédai vEgyke névre hallgat, ha hallgat. A „Bédai” Herger László által tenyésztett kutyák megkülönböztető előneve, az „Egyke” név meg úgy ragadt a kis vizslára, hogy testvérek nélkül született, s ez elég ritka. Egyke félelmetes morgással cipeli szájában a nyúllábat, amely majdnem akkora, mint ő maga. . — Vagány kis kölyök, ebből jó vadászkutya lesz — nézi mosolyogva a kiskutya igyekezetét Herger László. — Minden kölyök egy új remény a tenyésztőnek: hátha közelebb kerül a tökéleteshez, mint minden korábbi kutya. D-1. A Bédai báró és rokonai
