Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-30 / 300. szám
Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Pécsiek a rádióban Necel mester 3- án 21.08 órakor a Kossuth rádióban Este a klubban címmel a pécsi körzeti stúdió dokumentumműsora hangzik el a Békés megyei román ajkúak- ról. Szerkesztő-riporter: László Lajos. , 4- én 14.15-kor a 3. műsor- I ban „Zenés mozaik Lvovból" j címmel dr. Nádor Tamás műsora hangzik el. 4-én 18.10-kor kezdődik a 3. j műsorban az országos Babits - Mihály vers. és prózamondó , verseny 4. középdöntője, melyet a pécsi Nevelési Központ- í bál közvetítenek. Sorokban 30-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor „Házimuzsika Prandau báróéknál..címmel zenés matinét rendeznek a Csontváry Múzeumban. 30- án 18 órakor Táncház tesz a Do-Zsó-ban. 31- én, hétfőn 18 órakor lesz ■ a Rock Klub alakuló összejövetele az Ifjúsági Házban. 1- én, kedden dokumentum- ] kiállítás nyílik Ságvári Endréről a Ságvári stúdiógalériában. 1 -éri 18 órakor „Félünk és virulunk" címmel Nagy Bandó | András és Maksa Zoltán humoristák műsora az Jfjúsági | Házban. 2- án, szerdán 16 órakor nyílik a Heő. Műv. Otthonban a Fetter Antal építész munkásságát bemutató kiállítás. 3- án, csütörtökön 17 órakor j nyílik Janáky Viktor kiállítása a j Képcsarnok Ferenczy-termében. 3- án 17.30 és 19.00 órakor I a Pécsi Filharmonikus Zenekar \ koncertjeit hallhatjuk a POTE Szigeti úti aulájában. 4- én, pénteken 19.30-kor kéz- I dődik a POTE aulájában Lázári/ Berman (Szovjetunió) zon- I goraestje. 5- én, szombaton 17 órakor j koszorúzási ünnepség lesz a j Lenin-szobornól, 18 órakor pe- I dig a Nagy Októberi Szocia- j lista Forradalom 66. évfordulója tiszteletére központi ünnepi [ műsort rendeznek a Nevelési Központban. 5-én 19 órakor „Szerelem és galambok" címmel a moszkvai Szovremennyik Színház vendégszerepei a Pécsi Nemzeti Színházban. 5-én 19 órától az Olympia étteremben: 30 évesek bálja a Do-Zso szervezésében Ryszard Necel mester a nyers agyagból gyönyörű kancsókat, vázákat, gyertyatartókat varázsol elő. formájú A festés a sok évszázados hagyomány szerint — lúdtollal történik. Olasz humor A lengyel közmondás szerint „nem szentek tapasztják az agyagot", de akj már látta, hogyan születik agyagdarabkákból forgó korongon gyönyö. rű vonalú váza, annak úgy tűnik, hogy Ryszard Necel valamilyen varózslómesterség beavatottja. Az alaktalan tömbökből a művész egy-egy észrevehetetlen ujjmozdulatával formálódnak a megragadó szépségű kancsók, vázák, tálak, tányérok, gyertya- és virágtartók. Ryszard mester szerint „edényt tapasztani igazán nem nehéz", de bizony művészet ez a javából. Az ő alkotásaiban c Gdansk melletti kasubföldi Chmielnóban élő Necel nemzetség kilenc fazekasnemzedékének tapasztalata és rengeteg hagyománya tükröződik. A csalódban évszázadok óta apáról fiúra szállt a fazekasmesterség számtalan titka és hagyománya: a sajátos kerámia- foanák és -minták, díszítőmotívumok, valamint a festés módja, a színek összeváloga- táso és a máz felvitele. Ryszard elhunyt édesapja, Leon Necel annak idején már 12 éves korában a fazekaskorong mellé ültette legifjabb fiát. A Necel-családban mindig így szállt nemzedékről nemzedékre a fazekasművészet. A híres kasub stílust képviselő Necel-kerámiák kitűnnek nemesen egyszerű vonalaikkal, finom színeikkel — uralkodó közöttük a világosbarna és a homokszín —, valamint kecses és eieaeti mintáikkal, amelyekhez hét hagyományos díszítő- motívumot használnak fel. A Necel-féie kerámiák legjellegzetesebb motívumai: az orgonaág, a nagy és kis tulipán, a kasub csillag, a liliom- és a pikkelyminta. A chmielnói kerámia nemcsak Lengyelországban, hanem számos európai és tengerentúli országban is a keresett cikkek közé tartozik. Nagy a szerencséje annak a vásárlórak, aki Necel-pecséttel* ellátott kerámiatárgyra bukkan a népművészek munkáit árusító „Cepelia" vállalat valamelyik lengyelországi, vagy kültöidi boltjában. Romhányi csempék A Leányvásár szeri A háromezer lakosú Rom- hányban 1972-ben kezdték meg olasz technológiával ' a vörösre égő csempék hazai gyártását. A nyersanyag kezdetben Kurd község határából származott, de az anyag kevésnek bizonyult. Még szerencse, hogy időközben a Romhány környéki kutató fúrások olyan eredménnyel jártak, amely megfelelő anyagbázist ígér. A minimális energiafelhasználást is sikerült megoldani azzal, hogy kevés vizet használnak. A masszaiszapot porlasztó szárítóval víztelenítik: az iszapot nyomás alatt 300—500 C- fok hőmérsékletű szárítótoronyba permetezik. Néhány másodperc alatt 4—7 százalék nedvességtartalmú por keletkezik, amelyből már jól lehet préselni a csempéket. E tartományban a nagyobb nedvességgel préselt lapok szilárdsága kedvezőbb, de az alagút- szárítóban hajlamosak zsugorodásra és emiatt törésre. A csempelap síktól való eltérése (ki- vagy behajlása) a szabvány szerint 0,7 milliméter lehet. Kimutatták, hogy ilyen deformáció a csempekészítés folyamán három műveletnél alakulhat ki. Egyrészt a préselésnél — képünkön ezt a műveletet láthatjuk —, másrészt az 1050 C-fok körüli hőmérsékleten végzett első égetésnél, amely leginkább befolyásolja a csempe műszaki és geometriai tulajdonságait. A síktól való eltérés a második égetési műveletkor a felvitt máz és a cserép közötti hőtágulási együtthatók különbségétől függ. A deformáció minimális értékben tartható a technológiai fegyelem betartásával és a gyártási folyamat megfelelő műszerezettségével (tehát ellenőrizhetőségével). A magyar- csempék minősége ma már megfelel a világpiaci követelményeknek. Mélytengeri viharok A tengeri viharok még 500 méter mélységre is kihatnak, ahol a víz struktúrája, kémiai összetétele és fizikai tulajdonságai még azonosak a felszín vizével — állapították meg szovjet óceanológusok. Ezeknek a megfigyeléseknek és következtetéseknek az óceán és az atmoszféra közötti energia- csere kutatása és a tengeri utakhoz szükséges, hosszú távú időjárás-előrejelzés szempontjából van nagy jelentőségük, A Fővárosi Operettszinház 1981Jacobi Viktor c Napjainkban a rock, a musical házi világában sokszor parentálták operettet, mint divatja múlt színpad fajt. De amikor méltó szereposzt kitűzik a Leányvásárt, vagy a Syb közönség megrohanja jegyekért a tárakat, hogy a szép, régi meí hallgatásakor elábrándozzék. így nik ez minden esetben, amikor J Viktor operettjeit játsszák. A zenes: nek most van a centenáriuma: 188; tóber 22-én született Budapesten, össze harmincnyolc éves volt, midő vol a hazától, New Yorkban elhun A Markó utcai főreáliskolában t ahol 1901-ben érettségizett. Akkor jól beszélt angolul és franciául, s sen zongorázott. Szülei azt akarták, a gazdasági életben helyezkedjél ezért beiratkozott a Keleti Akadér Az intézet nem volt ínyére, otthagy iskolát s jelentkezett felvételre a akadémián. A zeneszerzői szakon K ler János volt akkor a professzor, a ismerte Jacobiban a tehetséget, és sen vállalta tanítványának. Növendi sai közül Kálmán Imre és Szirmai / lettek legjobb barátai. Alig múlt hús; amikor megírta első színpadi műv Rátartás királykisasszonyt, s benyú a Népszínháznak. Ebből az időből mazik róla és mesteréről egy anef Megkérdezték Koesslert, hogy hár< könnyebb műfaj felé orientáló növi ke közül melyiktől várja a legtö Válasza így hangzott: — Legtöbbet tud Szirmai Albert, többre viszi Kálmán Imre. legz^e sabb Jacobi Viktor. Jacobi egyik életrajzírója Koch színháztörténész, szerény, sovány ei nek jellemzi Jacobit. Olyan volt, m arcát sohasem érte volna nap. f kony, simulékony, tapintatosan alka kodó. A század elejének pesti szí világában egészen különös jele Említett első darabjának témája Fi Művész és közéleti ember Beszélgetés Kállai Ferenccel rendelt Theátrum által is erősittetik, de másrészül a Magyar Disz is megkívánja, hogy hazájában a Nemzeti Jádzó Társaság oly állapotban légyen, melly a nemzet méltóságának megfeleljen: ezért Követ Urak igyekezzenek a dolgot oda vezérelni, hogy az Ország Rendek megajánlandó subsidiumokból (pénzbeli segély) a Nemzeti Jádzó Társaság Institu- tuma (létesítménye) megalapittasson." — Valamikor a hetvenes évek elején készült rólam egy televíziós portréfilm, abban is beszéltem arról, hogy ma már nem divat a közadakozás, és ez jól van így, de abban sokakkal együtt hittem, hogy az új Nemzeti ügyét a társadalomra lehet bízni. Sőt, az emberek így sokkal inkább magukénak fogják érezni, közük lesz hozzá. — A film évfordulóra készült, akkor volt negyedszázada, most éppen harmincöt éve, hogy tagja a Nemzeti Színháznak. Sohasem gondolt arra, hogy máshová szerződjön? — Az elején rangot adott, hogy a Nemzeti tagja lehettem, később pedig az évek során színházi szempontból mo- nogámmá váltam. — Pedig megélt... mondjuk így: néhány kemény korszakot mind a Blaha Lujza, mind a Hevesi Sándor téren. — Értem mire gondol . . . egy ideig elmerülten igazgatja szemüvegét. — Becsületemre állítom: én személy szerint sohasem éreztem a színházi diktatúrát. Persze az előfordult, hogy a próbán, és még utána hetekig nehezen vettem az oxigént. Olyankor, amikor éreztem, hogy nélkülem akarják megfogalmazni a gondolatokat, amikor kiszorítottak a koncepcióból. Csak hát a színházi alkotás csapatmunka, amelyben nekem is figyelembe kellett és kell vennem a társakat. — Említsen néhány produkciót, amelyek utólag is sikerélményként maradtak meg emlékezetében. — Ha már visszavonhatatlanul megkezdődik belső szervezetünk leépülése, öregedése, akkor megbocsátóbbá válik az emlékezet. Valószínűleg ezért tüdők most több darabot említeni, így a Nosz- ty fiú esetét Gellért Endre rendezésében, aztán az Úri murit, a Nádasdy által színpadra fogalmazott Othellót; kedvencem a Hosszú út az éjszakában, Az ügynök halála, sőt a Tartuffe is. A mostaniak közül pedig a Békés András rendezte Volpone. — Ezek az előadások különböze lust képviselnek. Mi a véleménye jóink színházi stílusjegyeiről? — Most csak kifogásaimat mór színészként. Egyre ritkábban látok i mileg gazdag, emóciókat kiváltó adásokat, és egyre több a látványo ra törekvő attraktív megoldás. Ezt gamban „erőszínháznak'' nevezem, hat, mintha leáIIíthatatlan rendezői tor hajtaná a gépezetet, amelyben den a helyén van, csak a katarzis rád el. Fiatal kollégáimnál is azt él mintha szégyellnék érzéseiket. — ön gyakran adja jelét a társ< mi kérdések iránti érzékenységének milyen helyet foglal el az életéber — Hallatlanul fontosnak tartom : sadalmi szervezetek létét és jó műk sét, mert alkalmat teremtenek arra, az emberek alakítsák és kifejtsék ményüket, ugyanakkor teret adnak aktivitás kiéléséhez. Én tagja vágyó Országos Béketanácsnok és a Magi Szovjet Baráti Társaság elnökségi ezek a szervezetek lehetőséget kínt olyan megnyilvánulásoknak, amef fontosnak érzek. A színész számán színpad, a szerep is közéleti tér, ar — Francesca — mondja mosolyogva lányának az apa — az imént járt nálam egy iiai talember, akit jól ismersz, és megkérte a kezedet. Én beleegyeztem. — De hát, papa — mondja sirva a lány —, hogyan hágy'• hatom itt a mamát? — Semmi vész, őt is ma- . goddal viheted! Pietro hajnali ötkor tér haza. Egy régi dokumentum részleteit pró— Hol voltál? — kérdi te- báljuk idézgetni Kállai Ferenc Kossuth- nyegetö hangon a felesége, díjas, kiváló művésszel, a Nemzeti Szín— Tudod, drágám, te gyak- ház tagjával, Pest vármegye országgyű- ron meg szoktad kérdezni, hová lési követének 1825-ben lejegyzett me- iárnék, ha nem vettelek volna morandumát. teleségül. Hát most éppen on- „Mivel kétséget nem szenved, hogy non jövök! az Anya Nyelv tökéletesítése egy jól elGiotgio felkeres egy pszichiátert. — A feleségem ügyében jöttem, doktor úr. Az a rögeszméje, hogy valaki folyton el akarja lopni a ruháját. — Bizonyos ön ebben? — Feltétlenül. Sőt. a feleségem még fel is fogadott egy férfit, hogy őrizze a ruhá/át. Tegnap este ráakadtam a szekrényben!
