Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-29 / 299. szám
Önállóan és felelősen (2.) Szellemi műhelymunka Az elmúlt másfél-két évtized fejlődésének egy;k megkülönböztetett jelentőségű eredménye az alkotóképes műhelymunka kialakítása, gazdagodása hazánkban. Ennek részeként pozitívan változott a vidéken dolgozó alkotó kollektívák helyzete is. A vidék mindinkább földrajzi kategória lett, és nem minősítő jelző. Alkotóműhelyeinket a hazai tudományos, művészeti, egészség- ügyi, kulturális élet nem úgy kezeli, hogy ez nem a „fővárosban", hanem „vidéken" működik, hanem egyes alkotó kollektíváink tevékenységük szakmai, ideológiai súlya, tekintélye alapján vesznek részt — különböző hatékonysággal, eredményességgel — az országos folyamatokban, törekvésekben. Alkotóműhely az a termelő kollektíva, középiskola, általános iskola, vagy éppen az a művelődési objektum is, amely alkotóan alkalmazkodik az új feladatokhoz, nem egyszerűen sablonos végrehajtója az előírásoknak. Az alkotóműhely nem kényelmes és biztonságos „ebből baj nem lesz" megközelítéssel foglalkozik a különböző kérdésekkel, hanem felelősséggel, felkészültséggel, az új iránti nyitottsággal közelít o társadalmi-gazdasági fejlődés legkülönbözőbb teendőihez. S ilyen szellemben óriási alkotó energiák mozgásúitok és kapcsolódtak az országos folyamatokba. Enrjek során egészséges vetélkedés is kialakult művekért, szerzőkért, kutatókért, alkotókért, és ez is helyénvaló. A felelős alkotóműhely-vezetők hosszú sora bizonyította be rátermettségét, alkalmasságát arra, hogy megfelelő felelősséggel és felkészültséggel, jól alkalmazza szocialista törekvéseinket az adott intézmény munkájában és irányításában. Mindezek mellett és közben természetesen adódnak nehézségek, tisztázatlanságok is, vannak lezárult problémák, de ma létező gondjaink is. Garanciát sem vállalhatunk, hogy holnaptól kezdve egyetlen alkotóműhelyben sem fog olyan nehézség fellépni, amelyre felelősségünk tudatában még jobban oda kell figyelnünk. Természetesen a megelőzésre nagy gondot kell fordítanunk. Az okokot vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy problémák szinte kivétel nélkül ott jelentkeztek, ahol a jogok lehetősége és a felelősség kötelessége különvált, ahol a döntés joga nem a döntés felelősségével párosult. Előadódott, hogy az értelem helyét indokolatlan mérlékben vette át az érzelem egy-egy kérdé- eldöntésénél. Van, amikor a mű- helyönállósóg műhelyönfejűséggel cserélődik össze. Az alkotóképes, demokratikus légkör, a kollektív munka és az egyszemélyi felelős vezetés egységének hiánya okozta szinte kizárólag azokat a gondokat és problémákat, amelyekkel e műhelyekben találkozni lehetett. Ebben különösen nagy az egyszemélyi vezető felelőssége. Eddig —• sajnos — nem, vagy alig sikerült nagy konfliktust an- nak irányításával megoldani, aki a probléma kialakulásánál vezető volt. Ugyanakkor a gondban eredmény, hogy szinte minden olyan vezető, aki szakmai-ideológiai szempontból értékes, csak éppen vezetni nem tud — segítségünkkel is — megtalálta helyét szakterületén. 6. HÉTVÉGE í A jövőben is az alkotóképes műhelyönállósóg erősítésével kell a tudomány, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy és az élet más területén végzett munkát mind > hatékonyabbá tenni. A műhelyirányitás alapvető politikai felelősségében nem lehet kétség a pártszervek feladatát illetően, és itt minden szinten vannak tartalékaink. Különösen fontos, hogy a pórt alapszervezetei, a pártcsoportok és minden egyes kommunista tartsa kötelességének a párt politikája melletti cselekvő kiállást az alkotóképes műhelyönállóság eredményes és hatékony formálásában. Ugyanakkor kívánatos megszüntetni az államéletben az egyes művészeti" alkotóműhelyek irányításának joghézagait. Meggondolandó a jövőben a pályázati rendszer további bővítése, nemkülönben több meghatározott időre kinevezett vezetői munkakör szervezése. A művészi alkotóműhelyek tevékenységével kapcsolatban megszívlelendő az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata: ,,A művészeti életben erősíteni kell a pórt eszméi orientáló szerepét, és támogatni kell a társadalmi haladást szolgáló, realista szellemű alkotások létrejöttét, javítani kell a művészet és a társadalom kapcsolatát. Művészétpolitikai elveinkkel összhangban, az alkotóműhelyek önállóságát erősítve 'lényeges változást kell elérni felelősségük növelésében. Fokozni kell a-marxista kritika szerepét." A területi, párt-, tanácsi,- szakszervezeti, népfront- és más szervek elemző, döntést előkészítő és/ döntést hozó, majd realizáló munkájukban sokoldalú együttműködés figyelhető meg az alkotó értelmiséggel. Testületek, munkabizottságok és más fórumok sora jelzi, hogy a párt és az értelmiség együttes tevékenységének fő színtere a munka, az alkotás, a szocialista közélet. Indokolt, hogy a jövőben növekvő rangot kapjon a mindennapok szürke folyamataiban jelenlévő, a látványos akciót nélkülöző értelmiségpolitikaj munka. Tájékoztatáspolitikánk a felelősségteljes, megbízható informálás mellett a lehetőség szerint gyors is. Az elmúlt év végi beszámoló taggyűlések, a párt munka- módszerét vizsgáló alapszervezeti taggyűlések tapasztalatai alapján azonban egyre sürgetőbb, hogy a tájékoztatáson túlmenően (nem ahelyett) sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk a meggyőzésre. Az alkotó vita nem egy, hanem két- vagy többirányú „oda-vissza beszé- lést" feltételez. Ezért *s j° az a metódus, amely szerint a pártnapokon —• szinte kötelezően — a kis kollektívákban folyó eszmecserét írjuk elő, mint szervezeti keretet. Ennek során növekvő szerepet kap a szocialista meggyőzés, a szocialista vitakultúra. A vitákat az minősíti, hogy mennyiben segítik közös feladataink megvalósítását. Eredményük a közgondolkodásban, társadalmi magatartásunk szocialista vonásainak fejlődésében mérhető. A területi pártszerveknél folyamatosan indokolt végiggondolni eredményeinket, gondjainkat, törekvéseinket, és az újat vállalva — az ideológiai műhelyekkel, szellemi központokkal együtt- munkólkodva — alakítani, megvalósítani feladatainkat. Dr. Koncz János A tavalyi szoborleletnek nem volt folytatása A Janus Pannonius Múzeum régészeti gyűjteményének a kincseiből rendezett kiállításon egy vitrinben láthatók a székesegyház mögötti ásatás tavalyi felbecsülhetetlen értékű szoborleletének a legszebb darabjai — és egy idei töredék. Pécs egy olyan korszakát reprezentálják ezek, amikor a város a középkori Európa életének a sűrűjében volt. Ne feledjük: a korabeli Európa kevésszámú egyetemeinek az egyike itt működött! Egy megoldatlan rejtély A szoborlelet tavaly a nyár derekán úgy került elő, hogy egy rutinszerűen mélyített kutatóárok falazott sírkamrába talált, s abban volt összedobálva — feltehetően török kezek által — a sok szobortöredék. Egyetlen ép darab került elő: az a két prófétafejet ábrázoló dombormű, amely az említett kiállításon is a legnagyobb figyelmet kelti. A szoborrestaurátornak óriási erőfeszítésébe került, hogy a ki- sebb-nagyobb töredékekből nagyobb egész álljon össze. Még iqy is maradt megoldatlan rejtély: egv vörös márványból készült címeres kriptafed- lap-töredéket mindmáig nem sikerült azonosítani. Az 1982-es szenzáció miatt nagy várakozás kísérte az idei ásatási szezont. Jogosnak is tűnt ez, hiszen, ha egyetlen sírból ilyen gazdagság került elő, lehetetlen, hogy ne legyen ennek folytatása. Nem lett! Mint korábbi tudósításainkból már értesülhettek róla az olvasók, az idei ‘munka másfajta érdekességgel szolgált. Az idény befejeztével ezekről beszélgettünk dr. Sándor Máriával, az ásatást vezető régésszel. Az ’ ásatáson dolgozó nyugdíjas bányászok, akiknek ez a munka egyfajta rehabilitációt is jelent, éppen akkor téliesítették az idéá feltárt több száz négyzetméternyi területet. 1983- ban június 5-től szeptember 15-ig tartó ásatási idényben teljes hosszában megbontották a korábban bolygatatlannak hitt feltöltést. Egy 1883-ra datálható széles téglafal igazolja, hogy nem így volt. A fal rótelepült a középkori falmaradványokra, amelyek valami rejtélyes okból kifolyólag senkiből sem váltottak ki különösebb érdeklődést. Az éppen százéves fal valószínűleg a székesegyház Schmidt-féle átépítésekor műhelyépület alapjául szolgált. Az idei ásatás során jócskán bejutottak a Gosztonyi-féle kőtár mögé, s a másik oldalon is folytatták a feltárást egészen a belső vár keleti faláig. Mindkét hely sok új ismerettel szolgált, a legfontosabb azonban az volt, hogy csaknem teljes egészé14. századbeli kápolna falai kerültek napvilágra Dr. Sándor Mária régész az idei ásatásokról ben előkerültek o középkori Aranyos Mária kápolna falma- radvónyai. Amit 1981-ig tártak tel, az a feltételezett középkori pécsi egyetem volt. 1982-ben egy templomra valló romok kerültek elő a gazdag szoborlelettel, 1983-ban pedig — ahogy haladt nyugati irányban az ásatás — egyre csak o templom falai bontakoztak ki mellékkápolnákkal és sírokkal. A lítik, s 8 oltárról beszélnek, amelyek feltehetően a hajó mentén helyezkedtek el. A templom, amelyet idén feltártunk, 20 méter hosszú, 6 méter széles, déli oldalán 3 mellékkápolna van (az északi oldal mellékkópolnóinak a feltárása a jövő esztendőre maradt) — bizonyosak lehetünk tehát abban, hogy az Aranyos Mária kápolna került a napvilágra. Felvetődhet a kérdés: Az Aranyos Mária kápolna idén előkerült falmaradványai tavalyi lelet folytatása pedig — egyelőre — elmaradt. Az ásatás idei eredményeit dr. Sándor Mária az alábbiakban foglalta össze a számunkra: Hatnál több ember maradványai — A székesegyház közelében volt Aranyos Mária kápolnát 14. századi források emmj lehetett a funkciója a székesegyház közvetlen közelében egy ilyen méretű kápolnának? Nos, ennek a liturgikus szerepét további kutatások tisztázhatják. A források egyébként 1355-re teszik a kápolna keletkezését. Figyelemreméltó, hogy a kápolna falai alatt már semmi sincs. — öt új sír került elő sok csontmaradvánnyal, ami ösz- szességében hatnál több ember maradványa lehet. A sírok bolygatottak, kifosztottak voltak, a csontok összedobál- va voltak bennük. Embertani vizsgálatokkal szeretnénk tisztázni, kiknek a csontjai lehettek. Azt tudjuk, hogy ide temetkezett a 14, században Miklós püspök, s utolsóként itt kapott nyughelyét Ernuszt Zsig- mond püspök is 1504-ben. Török szemetesgödrök — A templom eredeti padlószintjéből mélyített három, egyenként másfél-két méter átmérőjű — s két-három méter mély gödröt tártunk fel, ezek a törökök szemetes gödrei voltak, s belőlük vödörszámra emeltünk ki rengeteg kerámiatöredéket, amelyek mind edénymaradvónyok voltak. E gödrök egyértelműsítik, hogyg kápolna pusztulása a hódoltság elején következett be. a török a kápolnában élt. A tavaly feltárt sir is egy szemetesgödör lehetett a török számára, mi pedig hálásak lehetünk, hogy olyan „szemetet" dobóit bele, mint amit találtunk. Sok apró szobortöredék került elő, ezek jórészét a res- taurátor fel tudja használni a tavalyi töredékek kiegészítésére. Az egyetlen jelentős idei lelet: a tavalyi, két prófétafejet ábrázoló reliefhez hasonló dombormű egészalakos figurákkal, de ez sajnos csak töredékben került napfényre. A túlsó oldalon folytatott ásatás kiderítette, hogy a tavaly feltárt legszélső helyiség nagy valószínűséggel az épület végfala is egyben. Folytattuk a kutatást észak felé, azaz a városfal felé. Itt az egyetem előtti románkori falakra bukkantunk, s olyan észak—déli irányú falra, ami az egyetemépülettel egyidős. Itt különben többszöri egymásraépülést találtunk: 12. századi román falra 14. századi gótika települt, arra pedig 16. századvégi török. Különös figyelmet érdemel, hogy volt olyan falrész, aminek a folytatása a városfalon kívül van. Az ásatás, a romok most védőtető alatt pihennek, a régész pedig az általuk feladott kérdésekre keresi a választ. Hársfai István Hajózás iráni érdeklődők, figyelem! A FOLYAMSZABÁLYOZÓ ÉS KAVICSKOTRÓ VÁLLALAT nagyberuházáshoz kedvező fizetési és munkafeltételekkel □HAJÓS SZAKMUNKÁSOKAT: fedélzetmester, uszálykormányos, géphajókormányos és hajóvezetö szakmába □GÉPHÁZI MUNKAKÖRBE vasipari szakmunkás- bizonyítvánnyal és egyéb gépkezelői vizsgával rendelkező, vagy műszaki szakközépiskolát végzett dolgozókat. □HAJÓS FEDÉLZETI MUNKAKÖRBE 8 általános iskolát végzett férfi dolgozókat. Hajós szakképesítés megszerzésére lehetőséget nyújtunk. Munkahéten munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZÉS: — Budapesti Kavicstermelési Üig. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: '296-040 36. — Dunai Kavicstermelési Üig. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040 43. — Tiszai Vízépítési Üig. Szeged, Északi város 302. ép. Telefon: 23-033. A PÉCSI KÖZTISZTASÁGI ÉS ÚTKARBANTARTÓ VALLALAT ÁRVERÉST HIRDET 9 db különböző típusú és műszaki állapotú — bontásra alkalmas — rendszám nélküli személypégkocsi értékesítésére AZ ÁRVERÉS HELYE: PÉCS, NÉVTELEN U. 1. Hatósági Gépjármümegörzö. AZ ÁRVERÉS IDŐPONTJA: 1983. NOVEMBER 8-ÁN 14.30 ÓRAKOR. Fizetés készpénzzel a helyszínen. i_rm
