Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-19 / 289. szám

2 Dunántúli napló 1983. október 19., szerda Losonczi Pál Cipruson Megkezdőinek a tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, kedden — felesé­gével együtt — Szpirosz Kipria- nunak, a Ciprusi Köztársaság elnökének meghívására hiva­talos látogatásra Ciprusra érke­zett. Személyében első alka­lommal látogat magyar államfő a szigetországba. Az Elnöki Tanács elnökének különrepülőgépe a kellemes, őszi napsütésben helyi idő sze­rint pontosan 12 órakor szállt le a magyar és ciprusi zászlók­kal feldíszített larnacai nem­zetközi repülőtéren. Losonczi Pált és kíséretének tagjait Szpi­rosz Kiprianu és Mimi Kiprianu szívélyesen üdvözölte. Ott volt Dobos István, a Ma­gyar Népköztársaság nicosiai és Angelos M. Angelides, a Ciprusi Köztársaság budapesti nagykövete. Ciprusi népviseletbe öltözött kislányok virágcsokrokkal ked­veskedtek a vendégeknek, aki­ket a magyar kolónia gyerme­kei is virággal köszöntöttek. Felcsendült a magyar és a ciprusi himnusz, s ezzel egyide­jűleg eldördült az államfőket megillető 21 ágyúlövés. A Cip­rusi Köztársaság elnöke és fe­lesége ezután bemutatta ven­dégeinek a tiszteletükre meg­jelent személyiségeket. Loson­czi Pál üdvözölte a Nicosiában működő diplomáciai képvisele­tek jelen lévő vezetőit. A vendégek ezután a ciprusi vezetők társaságában gépko­csiba szálltak, és a Larnacából a mintegy 50 kilométerre lévő ciprusi fővárosba, Nicosiába utaztak. A larnacai utcákon, a Larnaca és Nicosia közötti te­lepüléseken mindenütt magyar zászlókat lengetett a szél. Ni­cosia pálmalevelekből font szimbolikus városkapuján „Sze­retettel köszöntjük városunk­ban!” magyar nyelvű felirat fo­gadta az Elnöki Tanács elnö­két és kíséretét. Kedden délután megkezdőd­tek a magyar—ciprusi állam­fői tárgyalások. Az Elnöki Tanács elnöke mos­tani ciprusi útjával Szpirosz Kiprianunak, a Ciprusi Köztár­saság elnökének két évvel ez­előtti magyarországi hivatalos látogatását viszonozza. A két évvel ezelőtti budapesti legfel­sőbb szintű tárgyalásokon elé­gedetten állapították meg, hogy az államközi viszony za­vartalan, mentes a vitás kérdé­sektől. Kölcsönösen előnyösen fej­lődnek a sokoldalú magyar— ciprusi gazdasági és kulturális kapcsolatok. 1980-ban 10 évre szóló gazdasági, műszaki és ipari együttműködési megálla­podást írtak alá. A két ország árucsere-forgalmának értéke tavaly meghaladta a 10 millió dollárt. A magyar árukkal kap­csolatos ciprusi eljárás ma már mentes a hátrányos megkülön­böztetéstől. Magyarország fő­ként acélárut, alumíniumtermé­keket, PVC-port, műbőrt, sát­rakat és textíliát, mézet és izzó­lámpákat exportál Ciprusra. A magyar behozatal főleg na­rancsból, sűrített mustból, bor­párlatból, nyers juh- és bárány­bőrből áll. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke ciprusi hivatalos látoga­tásának első napján, kedden délután, a nicosiai elnöki palo­tában feleségével együtt fogad­ta a Nicosiában működő kül­földi diplomáciai képviseletek vezetőit és feleségeit; Ezt követően Losonczi Pá| és Szpirosz Kiprianu rövid négy- szemközti találkozót tartott, majd megkezdődtek a magyar— ciprusi hivatalos tárgyalások. Ezeken Losonczi Pál kíséretében Török István, a Külkereskedelmi Minisztérium államtitkára, Esz­tergályos Ferenc külügyminisz- ter-'helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és Dobos István nagykövet Szpi­rosz Kiprianu oldalán Hriszto- pulosz Veniamin belügy- és hadügyminiszter, ügyvezető kül. ügyminiszter, Vaniasz Markidesz követ, a külügyminisztérium megbízott főigazgatója, Hari- lambosz Hadzsi Panojotu, a pénzügyminisztérium főigazga­tója és Angelidesz nagykövet vett részt. A tárgyalásokon a kétoldalú Szpirosz Kiprianu és Mimi Kiprianu kedden este a nicosiai Hilton szállóban díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. A vacsorán a két államfő pohárköszöntőt mon. dott. Szpirosz Kiprianu meleg sza­vakkal emlékezett két évvel ez­előtti magyarországi látogatá­sára. Utalt rá, hogy mint azt a keddi megbeszéléseken már megállapították, Magyarország és Ciprus kétoldalú kapcsolatai jól fejlődnek. A két ország együttműködése mind a keres­kedelem, az idegenforgalom, a tudomány és a technika terüle­tén, mind pedig gazdasági, kul­turális és egyéb téren jelentős eredményeket ért el és adottak a lehetőségek arra, hogy a kapcsolatokat más területekre is kiterjesszék. Példamutatónak nevezte Magyarország és Cip­rus kapcsolatainak alakulását. A ciprusi elnök népének és kormányának őszinte köszönetét és háláját fejezte ki azért az álhatatos támogatásért, ame­lyet Magyarország nyújt az Egyesült Nemzetekben és más fórumokon a ciprusi nép igaz­ságos ügyének. A ciprusi prob­léma rendezésének lehetőségé­ről szólva megismételte a cipru­si kormány készségét arra, hogy továbbra is teljes jószándékkal együttműködjön az ENSZ főtit­kárával, a ciprusi probléma igazságos megoldásának elő­mozdítására irányuló erőfeszí­téseiben. A magyar—ciprusi kapcsola­kapcsolatokon kívül behatóan volt szó időszerű nemzetközi po­litikai kérdésekről. A Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság álláspontja az alapvető fontosságú nemzetközi kérdésekben azonos, vagy egy­máshoz közelálló. Kiemelten foglalkoztak a cip­rusi kérdéssel. Losonczi Pál han­goztatta, hogy álláspontunk e téren változatlan. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Ciprusi Köztársaság független legyen. A két ország viszonyáról szól. va, elégedetten állapították meg, hogy kölcsönösen előnyösen fejlődnek a sokoldalú magyar— ciprusi gazdasági és kulturális kapcsolatok. Jó alapot szolgál­tat ehhez az 1980-ban aláírt, tíz évre szóló gazdasági, mű­szaki és ipari együttműködési megállapodás, egyetértettek ab­ban, hogy a kapcsolatok bőví­tésére több területen lehetőség van. A tárgyalások befejeztével Szpirosz Kiprianu átnyújtotta Lo­sonczi Pálnak a Makariosz-Ér- demren nagyláncát, a legma­gasabb ciprusi kitüntetést. Losonczi Pálné kedden ellá­togatott a népművészeti mú­zeumba, a „Makariosz érsek” alapítvány kulturális központjá­ba és a bizánci múzeumba. tok további fejlesztésének, a ciprusi probléma igazságos rendezésének fontosságát hang­súlyozta Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke a Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök tisztele­tére kedden Nicosiában el. mondott pohárköszöntőjében. Losonczi Pál aláhúzta: a két ország azonos vagy közelálló nézeteket vall az alapvető fontosságú nemzetköz; kérdé­sekben. Ezen belül Ma­gyarország továbbra is támo­gatja a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását, területi integritását és el nem kötelezett politikáját. Az Elnöki Tanács elnöke mél­tatta a magyar—ciprusi kap­csolatok fejlődése során eddig elért eredményeket és kifejez­te meggyőződését hogy tárgya, lásai jelentősen hozzájárulnak az együttműködés továbbfej­lesztéséhez és a két nép to­vábbi közeledéséhez. Losonczi Pál elismeréssel szólt azon nagyszerű eredmé­nyekről, amelyeket a Ciprusi Köztársaság gazdaság! téren 1974 óta elért. Tudatában va­gyunk annak, hogy Ciprus tör­ténelmének nehéz korszakát éli. Jól ismerjük azokat a problé­mákat, amelyekkel a Ciprusi Köztársaság kénytelen szembe­nézni — mondotta az Elnöki Tanács elnöke, majd kifejezést adott reményének, hogy a ren­dezés irányába tett nemzeti és nemzetközi erőfeszítések eredményre vezetnek. Díszvacsora - pohárköszöntők NAGYVILÁGBAN Tüntetést rendeztek Jeruzsálemben a megszállt területeken folytatott izraelj településpolitika miatt. Képünkön: a felvonulók Samir miniszterelnök iro dója előtt gyűltek össze plakátjaikkal, transzpa­renseikkel. Az osztrák kormány felhívása Az osztrák kormány felhívást intéz az Egyesült Államokhoz és a Szovjetunióhoz: kössenek elvi­politikai megállapodást a ra­kétafegyverkezés korlátozásáról és tárgyaljanak tovább a rész­letekről. Fred Sinowatz kancel­lár és Erwin Lánc külügyminisz. tér kedden, a kormány ülése után jelentette be a kezdemé­nyezést azzal, hogy Ausztriát is növekvő mértékben aggasztja a genfi tárgyalások alakulása és esetleges kudarcuk kedvezőtlen világpolitikai következménye. „Felhívjuk a nukleáris fegy­verrel rendelkező nagyhatalma­Szürös Mátyás látogatása Szolnok megyében Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpoati Bizottságának titkára kedden Szolnok megyébe láto­gatott. A vendéget a megyei pártbizottság székházában Ma­joros Károly első titkár, a me­gyei pártvégrehajtó bizottság tagjai és a tömegszervezetek ve. zetői fogadták. Majoros Károly tájékoztatást adott ° megye po­litikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Ezután az országos hírű mezőhéki Táncsics Terme­lőszövetkezetet kereste fel Szű­rös Mátyás, Pálffy Dezső, a Lö. zös gazdaság elnöke a tíz és félezer hektáron gazdálkodó szövetkezet munkájáról tartott tájékoztatót majd Szolnokon folytatódott a látogatás prog­ramja: a megye; pártbizottsá­gon tartott pártaktíva ülésen Szűrös Mátyás időszerű külpoli­tikai “kérdésekről tartott tájékoz, tatót. kát amelyek különös felelőssé, get viselnek: tegyenek meg min­dent, hogy fordulat következzék be a fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokon és a félelem egyen­súlyát a józan ész egyensúlya váltsa fel” — hangoztatta a sajtó előtt az osztrák kormány­fő. Mint Lánc külügyminiszter kő. zöl'te, az osztrák javaslatot is­mertették Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszterrel, aki a kö­zelmúlt napokban Bécsben tár. gyalt Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel. *-------------------------------­N eonáci-per Bécsben A bécsi esküdtszég előtt ked­den megkezdődött kilenc oszt­rák és nyugatnémet neonáci pere; Az a vád ellenük, hogy az osztrák törvények által til­tott újfasiszta szervezeteket hoztak létre és több — anti­szemita indítékú — bomba- merényletet követtek el. A vádlottak tavaly nyáron Bécsben, illetve Salzburgban követtek éli bombamerénylete­ket. Egyik kiszemelt áldozatuk Simon Wiesenthal, a náci bű­nözők után nyomozó Zsidó Dokumentációs Központ veze­tője volt. Az elsőrendű vádlott Ekke­hard Weil, az NSZK állam­polgára, társai osztrákok. • A vádirat szerint a csoport tagjaj a „nagynémet” nemzeti szo­cialista eszmék jegyében fel­léptek az önálló osztrák állam ellen is. Találkozóikon, ahová fiatalokat, köztük labdarúgó­szurkolókat toboroztak, közel­harc. és lőkiképzésre került sor. A per, amelyben 60 tanút hallgatnak ki, várhatóan hóna. pokig tart. Közlemény az MSZMP küldöttségének angolai látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Ka­tona Imrének, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács titkárának veze­tésével az MPLA—Munkapárt meghívására október 11. és 17. között hivatalos, baráti látoga­tást tett az Angolai Népi Köz­társaságban. A küldöttséget fogodta Éva-' risto Domingos (Kimba), az MPLA—Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, tartomá­nyi koordinációs miniszter és Roberto de Almeida, a Politi­kai Bizottság póttagja, a KB titkára. A delegáció megbe­széléseket folytatott az MPLA— Munkapárt tárgyaló küldöttsé­gével. Az MSZMP és az MPLA— Munkapárt képviselői a barát­ság és a kölcsönös egyetértés szellemében tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységéről, soron levő feladatairól. Átte­kintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös fi­gyelmet fordítva az afrikai földrész problémáira. Mindkét fél elítélte az imperialista kö­röknek a katonai erőegyensúly megbontására irányuló törek­véseit, feszültséanövelő provo­kációit, Az MSZMP küldöttsége elítélte a Dél-afrikai Köztársa­ság Angola eNeni hadüzenet nélküi háborúját, és megerősí­tette az angolai néppel való szolidaritását. Mindkét fél tá­mogatásáról biztosította a na- mfbiai népet, amely a SWAPO vezetésével küzd függetlensé­géért. Elítélték a dél-afrikai re­zsim fajüldöző politikáját. Áttekintették az MSZMP és az MPLA—Munkapárt közötti együttműködés további elmé!yí- tésének kérdéseit és aláírták az 1984—85-ös évekre szóló párt­közi együttműködési megállapo. dóst. Megnyílt a KGST berlini ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) núskodik, és ezt mutatják a be­számolóban összegezett gaz­dasági jelzőszámok is. A Végrehajtó Bizottság be­számolója — mondotta a kor­mány elnöke — igen helyesen nemcsak az eredményekre, ha­nem munkánk gyengéire is rá­mutat. üdvözöljük ezt a meg­közelítést, mint ahogy arról Tyihonov elvtá^s szólt, magunk is úgy véljük, a jövőben még nagyobb figyelmet kellene for­dítani az előrehaladást, az együttműködésben rejlő lehe­tőségek jobb kihasználását fé­kező problémák kritikus elem­zésére, a kiváltó okok feltárá­sára és az elhárításukhoz szük­séges intézkedések kidolgozá­sára, egymás szükségleteinek magasabb színvonalú, terv­szerű kielégítésére. Lázár György a továbbiak­ban a magyar népgazdaság helyzetéről szólt. A folyó évi terv várható tel­jesítésére — mondotta — a kilátások sajnos nem túl bizta­tóak. A világpiacon tovább nö­vekedtek az értékesítési nehéz­ségek, az árakban pedig olyan .változások mentek végbe, ame­lyek a miénkhez hasonló adott­ságú országok- számára ön­magukban is súlyos vesztesé­geket okoznak. Gondjainknak ez az egyik forrása. A másik az, hogy iparunk termelési szerkezetét csak kisebb mér­tékben tudtuk javítani, mint ami ahhoz kellene, hogy ellen­súlyozhassuk a piaci tényezők okozta nehézségeket. Gond­jaink harmadik forrása a me­zőgazdaságot sújtó aszály, amely számottevően csökken­tette a betakarítható gabona- termést és jelentős veszteségek keletkeznek többek között a cukorrépa, a napraforgó, a bur­gonya termelésében is. • Noha nagy erőfeszítéseket tettünk arra, hogy pótlólagos erőforrásokat tárjunk fel, ma már bizonyosra vehető, hogy a nemzeti jövedelem kisebb lesz, mint amit előirányoztunk. A belső egyensúly és a nem­zetközi fizetőképesség fenntar­tása érdekében szigorítanunk kellett a vállalatok felé tá­masztott követelményeket és — bár szerettük volna — nem tudtuk elkerülni a fogyasztói árak soron kívüli emelését. Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban most is, o jövő­ben is a KGST tölti be a leg­fontosabb szerepet. Javaslato­kat tettünk, és a továbbiakban is kezdeményezzük, hogy a még folyó ötéves terv idősza­kában újabb lehetőségeket tárjunk fel a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott árucsere-forgalom bővítésére. A KGST-ben megvalósuló gazdasági együttműködés fej­lesztésének egyik alapvető kér­dése volt és marad — hang­súlyozta a Minisztertanács el­nöke — a tagországok bizton­ságos fűtőanyag-, energia- és nyersanyagellátásának hosszú távra váló megoldása. Magyar részről üdvözlünk minden olyan kezdeményezést, amely ezt elő­segíti. Ezért is nagy jelentősé­gűnek tartjuk, hogy az ülés­szak napirendjére tűzte a fű­tőanyag-, energia- és nyers­anyag-erőforrásokkal való ta­karékos gazdálkodás terén megvalósítandó együttműkö­dés tennivalóit. Mint az előttem szólók, én is elmondhatom, mi szintén rend­kívül fontosnak tartjuk — foly­tatta Lázár György — azt az intézkedési programot, aminek célja, hogy végrehajtásával megteremtsük g tagországok lakossága mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel való jobb ellátásának feltéte­leit. Egyetértünk vele, hogy a kérdés megnyugtató megoldá­sa politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt mind sürge­tőbbé válik. Ami minket illet — mondot­ta — belső szükségleteink fe­dezetén túl az elmúlt években is igyekeztünk hozzájárulni KGST-partnereink mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­kekben jelentkező igényeinek kielégítéséhez. Erről tanúsko­dik, hogy ebben az árucsoport­ban a taaországok egymás kö­zötti forgalmában a magyar szállítások részaránya 1975 és 1982 között közel háromszoro­sára emelkedett. A programot támogatva szükségesnek tartjuk hangsú­lyozni: ezen a téren is csak a kölcsönös érdekek következe­tes figyelembevételével jutha­tunk előre. Nevezetesen akkor, ha elismerjük a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari termékek stratégiai fontosságát, tudo­másul vesszük, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripar termelésének korszerű szintre emelése megközelíti, vagy ek­éri — esetenként meghaladja — a kitermelő iparágak fej­lesztésének tőkeigényét, s hogy jól működő kutatási és magas műszaki színvonalon álló ipari hátteret, nagy szakértelmet és szervezettséget igényel. Beszéde végén Lázár György, a Minisztertanács elnöke az 1986—1990-es évekre szóló tervkoordináció afapos előké­szítésének és az egyeztetések kellő időben való befejezésé­nek fontosságára hívta fel a figyelmet és bejelentette, hogy a magyar küldöttség támogat­ja az ülésszak elé terjesztett dokumentumok jóváhagyását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom