Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-19 / 289. szám

1983. október 19., szerda Dunántúlt llaplö 3 Tűz­riasztások Megyeszerte tűzoszlopok jel­zik, hogy mind több helyütt égetik a gazt, a hulladékot, a kukoricaszárat. A tarlóégetést a mezőgazdasági üzemek előre bejelentik az illetékes tűzoltó­ságnak — legalábbis be kell jelenteniük —, hogy a felügye­let mellett végzett égetést vala­ki is igazi tűznek vélje és oda riadóztassa a tűzoltókat. De mi a felügyelet mellet végzett égetés és mi a valódi tűz? Ezt néha nehéz megálla­pítani. Állampolgári kötelesség a tűzeset bejelentése, de a be­jelentő mielőtt a telefont fel­emeli, legalább arról győződ­jön meg, hogy amit lát, az va­lóban fékevesztett lángtenger, vagy csak olyan tűz, ami körül, illetve közelében emberek szor­goskodnak, ügyelve, nehogy el­szabaduljanak a lángok. A vaklárma legnagyobb ve­szélye, hogy a vélt tűzhöz ro­bogó tűzoltóautók az igazi tűz­höz csak nagy időveszteséggel érnek oda. A tűzoltásnál is egyik legfontosabb az időnye­lés, minél előbb érnek a tűz­oltók a helyszínre, annál gyor­sabban tudják megfékezni a lángokat, annál kisebb értéket tudnak elpusztítani a lángok. Rágondolni is rossz, mi van, ha közben valahol igazi tűz ke­letkezik ... Október elején egy tűzhöz két helyre is riadóztat­ták a tűzoltókat, a cserkúti Zse- bedombra és Kővágószőlősre. Az az egy tűz is mindössze gaz­égetés volt, felügyelet mellett. Szava-szőlőhegyre kukoricatáb- la-tűzhöz robogtak a bejelentés nyomán a tűzoltók — a hely­színen szárt égetők lepődtek meg a legjobban. A szigetvári Sikota erdőrészhez erdőtűz mi­att riasztottak — ugyancsak fö­löslegesen. A harkányi útnál is kukoricatábla-tűzhöz érkeztek a bejelentést követően a tűzoltók. Mindkét helyen hulladékot égettek, felügyelet mellett. Jó, ha telefonálunk. De leg­alább a lehetőségekhez képest győződjünk meg arról, hogy nem feleslegesen hívjuk a tűz­oltókat. S még egy! Rendkívüli köny- nyelműség, hogy böngészek fe­lelőtlenül felgyújtják a kukori­catarlót, csak azért, hogy köny- nyebben észrevegyék a csöve­ket. Eltekintve attól, hogy sú­lyos kárt okoznak a gazdasá­goknak — hisz legeltetéssel hasznosítani akarják ebben a takarmányszűkös időben a tar­lókat, bálázni a szárat — a kö­rül nem szántott tábla a fel­ügyelet nélkül hagyott terület súlyos veszélyt jelent. Nem a böngészést kifogásoljuk — az értéket ment. De kellő felelős­séggel mások vagyona iránt. M. L. Októberre ígérték A kővágószölösi új ABC Uj ABC-k, tornatermek Két ABC, két tornaterem, óvodai csoportszoba és új la­kások építésének kezdete. Ezt hozta Baranyának az október, jobbon mondva, ezeket ígérték lapunkban hónapokkor ezelőtt. Eredetileg ötvenszemélyes óvodát szerettek volna építeni a bikaliak, de a pénzükből vé­gül is egy csoportszobára fu­totta. A tervükről azonban nem mondtak le, hiszen eleve úgy építették fel o konyhát és oz összes kiszolgáló helyiséget, hogy a később felépülő újabb csoportot is kiszolgálja. A 150 adagos konyhában pedig nem­csak az óvodásoknak, hanem az iskola napköziseinek is főz­nek. A Bikali Állami Gazdaság építési részlegének építésveze­tőjétől azt is megtudtuk, hogy az építészeti munkákkal el­készültek, viszont nagy gondot okoz nekik, hogy fűtőkóbel hiánya miatt nem tudnak a tervezett ütemben tovább ha­ladni, s íay félő, hogy az ok­tóberi átadási határidejük csú­szik. A két tornaterem közül a görcsönyit mór birtokba vették a gyermekek, A 210 négyzet- méter alapterületű tornatermet egykori műhelyépületből ala­kították át 1,5 millió forintért. A helyi lakosság — elsősorban a görcsönyi kisiparosak a ter­melőszövetkezet, a tantestület, a tanács dolgozói — 20Ö ezer forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá az átala­kításhoz. Túl vannok a műszaki átadá­son o másik, a bicsérdi torna­terem építői, a Szentlőrinci Költségvetési özem dolgozói. A 27-szer 15 méternyi létesít­mény építését tavaly júliusban kezdték a hozzátartozó szertár­ral, öltözőkkel, zuhanyozókkal, mellékhelyiségekkel együtt. A terveknek megfelelően e hónap végén már itt tarthatják a test­nevelési órákat o bicsérdi álta­lános iskolások. Az átadást karácsony körülrg tervezték, de már október 14- én megnyitotta a Pécsi ÁFÉSZ a kővágószőlősi ABC-t. Az elő­regyártott elemekből, házila­gos kivitelezésben készült üz­let építését idén májusban kezdték. A 276 négyzetméter alapterületű TkBC létesítésével egyidőben megszüntették az eddigi vegyesboltot, illetve a csak időszakosan nyitva tartó húsboltot. A hűtőgépekkel, hű­tőkamrával is ellátott üzletben a jövőben nemcsak élelmiszert, hús- és hentesárut, hanem mélyhűtött terméket is forgal­maznak. Az ABC 600 000 forin­tos készlettel áll a kővógósző- lősiek rendelkezésére. A sellyeiek is két bolt helyett létesítettek egy ABC-t. A kor­szerűtlen, kis alapterületű hús­boltjukat omúgyis meg kellett szüntetni, a vegyesbolt sem fe­lelt meg már oz igényeknek, ezért döntöttek úgy, hogy a kettő helyett egy kisebb ABC-t hoznak létre. A vegyesbolt át­alakításával az eladóteret nö­velték meg. A saját erőből át­alakított üzletet e hónap végén nyitják meg a vásárlók előtt. A szentlőrinciek tavasszal azt ígérték, hogy az ősszel újabb OTP-lakások építését kezdik el a volt gépműhely helyén. Jelen­leg a tereprendezésnél tarta­nak, s még e hónapban hoz- zálátnok az alapozáshoz. A hatvan lakást két ütemben épí­ti fel a helyi költségvetési üzem. Az eső harminc 1985 ta­vaszán, a következő 30 pedig 1985 végén készül el. T. É. Utolsó simitások a bicsérdi tornatermen, $ jöhetnek az iskolások A kardiológia főorvosa A véletlen hozta úgy, hogy épp azon a napon találkoz­tunk, amelyen tizenöt évvel ez. előtt orvossá avatták. Diplo­maosztás után a Megyei Kór­ház belgyógyászati osztályára került, itt szakvizsgázott, s ta­nulta meg a kardiológia alap­jait dr. Módensieder Mariann, aki egy éve a Pécs városi Rendelőintézetben a kardioló­giai szakrendelés vezető főor­vosa. — Mielőtt a rendelőintézet­be került, 1975-től két évet körzetben dolgozott, Kertvá­rosban. Mit jelentett egy kezdő szakorvos számára a körzeti orvosi munka? — Szívesen dolgoztam ott, mert sokrétű gyakorlati isme­retanyagot adott. Ma már a szakrendelések segítségével, konzíliumokkal a körzeti bel­gyógyászok is teljes kivizsgá­lást tudnak végezni, ha szük­séges. — Az emberek szív- és vér­nyomással kapcsolatos pana­szaikkal először a körzeti or­vost keresik lel, s ő utalja to­vább szakrendelésre a beteget. Körülbelül mennyi beteget lát­nak el éves viszonylatban? — Ezerkétszáz gondozot­tunk van, akiknek rendszere­sen kell ellenőrzésre járniuk, közülük majdnem hétszáz az infarktusos beteg. Tavaly ösz- szesen harmincnyolcezren jár­tak nálunk kisebb-nagyobb panaszokkal. Idén viszont, csak az első félév kimutatása sze­rint már huszonkétezer beteget láttunk el. — Nem véletlen tehát, hogy a kardiológiai szakrendelés előtt van mindig a legnagyobb tömeg, hogy türelmetlenek, idegesek az emberek a hosszú várakozási idő miatt. — Ketten vagyunk, akik ezt a sok beteget ellátjuk. Sok a munka és nagy a felelősség — mindez nem csalogató sem a kezdő, sem a gyakorló orvos számára. S ha kevesen is va­gyunk, teljes ellátásra törek­szünk. Nem sietjük el a vizsgá­latot, sose vagyunk türelmetle­nek, bár sokszor előfordul, hogy kopognak az ajtón, s ez­zel zavarják a betegellátást. Ha bekerülnek, megértik, hogy miért kellett várniuk, hisz min­denkit lehetőségeink szerint maximálisan látunk el. — Olyan esetben, mikor a betegen csak műtéti beavatko­zás segithet, hova tudnak for­dulni? — A helyi kivizsgálás után Budapestre, a Szív- és Érse­bészeti Klinikára küldjük a be­teget. Nagyon jó munkakap­csolatban állunk az intézet ve­zetőjével s orvosaival. — Pécsett milyen egészség- ügyi intézményekkel működik Lelki beszélgetések (2.f Alapszükségletek Nagyjából az a személy te­kinthető lelki­leg egészsé­gesnek, aki ál­talában jóke- délyű, higgad­tan optimista, örömét leli munkájában, élvezi a játékot, képes szeretni, reálisan kitű­zött céljait általában megvaló­sítja; nem mutat szélsőséges érzelmeket, jó önismerettel ren­delkezik; a világot jó megköze­lítésben olyannak fogjq fel, amilyen az valójában, s így a különböző élethelyzetekre meg­felelően reagál; és nem utol­sósorban közösségi ember. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az érett személyiségnek is van­nak „hullámvölgyei", sikerte­lenségei, kudarcai, lehangolt időszakai, nehezen megoldha­tó konfliktusai - de soha nem adja fel a küzdelmet. A józan észre támaszkodva kompro­misszumokat köt, bölcsen be­lenyugszik a megváltoztathatat­lan dolgokba, illetve szívós erőfeszítésekkel, esetleg éppen „huszárvágásokkal” előbb- utóbb megoldja problémáit. A lelki egészség egyfajta egyensúlyi állapotként fogható fel. A pszichoanalitikusok sze­rint ,a személyiség akkor mű­ködik jól, ha egyensúlyt tud teremteni a külső feltételek, a belsővé vált szabály- és tiltás­rendszer. illetve a mélyen gyö kerező ösztönös és más jellegű késztetések, vágyak, törekvések között. Úgy gondolom, a belső lelki szükségletek kérdése az, amelyben érdemes lenne el­mélyednünk. Az közismert, hogy a testi egészség fenntartásához meg­felelő mennyiségű és minőségű táplálék felvételére van szük­ség. Azt már kevesebben tud­ják, hogy bizonyos „lelki táplá­lékokra" is szükségünk van. A sok közül most hármat tekin­tünk át. © Ingerszükséglet. A lelki egyensúlyhoz bizonyos mennyi­ségű és minőségű ingerekre, élményekre van szükség. Szem­léltetésül vegyük előbb a ne­gatív példákat; az állami gon­dozott csecsemő, aki nem kap elegendő anyai simogatást, melegséget, érzelmileg sivár felnőtté válik; az elitéit, akit sötét magánzárkába zárnak, hetek alatt „megőrül"; a hosz- szasan ágyhoz kötött kórházi beteg kedélyállapota egy idő után leromlik, érdeklődése be­szűkül. A pozitív oldalt talán együtt az intézet kardiológiai szakrendelése? — Funkcionális egységben vagyunk a Megyei Kórház I. sz. belgyógyászati osztályával, s rendszeres, jó kapcsolatunk van a 400 ágyas klinika inten­zív osztályával is. Egy felmérés szerint a szív­es érrendszeri problémák a ke­resőképtelenséget okozó be­tegségek közt a harmadik he­lyen állnak. Ahogy a főorvosnő mondta, csak a rendelőintézet­ben évente majd negyvenezer beteg fordul meg. S bár sokat segít a higgadt beszéd, a hu­mánus bánásmód, a türelem, azonban ez sem az orvos-, sem a létesítményhiányt nem pótol­hatja. Elgondolkodtató, hogy egy ekkora városban, mint Pécs, akár átszervezések árán is nem lehetne-e olyan kar­diológiai centrumot kialakíta­ni, ahol megfelelő létszámmal, ideálisabb körülmények között tudnák ellátni azt a több tíz­ezer szívbeteget, amelyek szá­ma — s ez is az utóbbi évek szomorú tapasztalata — egyre növekszik. Csefkó Judit egy példával is jól megvilágít­hatjuk; egy jól sikerült, élmény­dús üdülést, nyaralást követően szinte „újjászületünk" lelkileg. Természetesen az is zavart okozhat, ha valakinek túl sok ingert kell elviselnie. © Elismerésszükséglet. Ez egy kicsit felfogható az elfogadó anyai simogatás áttételes for­májának. Minden ember igény­li, hogy meglévő (vagy vélt) ér­tékei és érdemei szerint ismer­je őt el a környezete, és az annak megfelelő pozíciót meg­kapja (pl. családban, munka­helyen, baráti körben). Szem­léltetésül vehetjük azt a dol­gozót, aki nem kerülhet a vég­zettségének, tehetségének meg­felelő pozícióba. Számára ez folytonos belső feszültséget, ke­serűséget jelenthet. Vagy egy ellenpélda: ha valaki értékeit meghaladó pozícióba kerül, az — az esetek többségében — el­kezdi „tenyészteni" a „talpnya- lókat", akik időlegesen elosz­latják belső kétségeit; ez a helyzet viszont előbb-utóbb a közösséget zülleszti le. (Ártal­mas a munkatársak lelki egészségére.) Itt meg kell még említeni, hogy csak az várhat elismerést, aki szintén képes embertársai megfelelő elismerésére. Az érett személyiség nagyon ér­zékeny mások értékeire. (Igyek­szik is mindenkitől tanulni.) Az öntelt, gőgös embert viszont társai hosszú távon „leértéke­lik". © ,,Szervezettségi" szükség­let. Ez a térbeli, illetve időbeli viszonyokra egyaránt értendő. A térbelit illetően elég arra gondolnunk, hogyan befolyá­solja közérzetünket egy ízlése­sen berendezett szép lakás, és hogyan egy ízléstelen, rendet­len. Az időbeli szervezettség kér­désénél arra kell gondolnunk, hogy valahogy el kell telnie az időnknek. Azok, akik átéltek már kinos csendeket, sejthetik, hogy miről is lehet szó. Gon­dolhatunk itt a szertartásszerű viselkedésekre (pl. köszönés), félrevonulásra (alvás, magány stb.), közjátékokra (pl. udva­rias csevegés), tevékenységek­re (munka, ügyeink intézése stb.), emberi „játszmákra" (pl. érzelmi zsarolás, manőverezés). A legmagasabb szintű „idő­töltés" az intim, bizalmas együttlét. Az érett személyiség tisztá­ban van vele, hogy egy köszö­nés sem lényegtelen dolog (gondoljunk csak arra, milyen rosszul esik, ha egy közeli is­merős nem fogadja a köszöné­sünket). De ehhez hasonlóan a „csevegést" sem tartja „szin­ten alulinak", mert tudja, hogy bizonyos helyzetekben nem le­het rögtön fejest ugrani a dol­gok közepébe", és hogy a pletykák gyakran igen fontos információkat szolgáltatnak a boldoguláshoz. Az intim, bizalmas együttlét- hez tényleges érzelmi érettség szükséges. Képesség arra, hogy el tudjuk fogadni társunkat, akarjunk és tudjunk a „fejé­vel gondolkodni", és ne csak kapni akarjunk szeretetet, de adni is. Végezetül egy szempontot szeretnék még kihangsúlyozni: az érett, lelkileg egészséges személyiség úgy igyekszik bol­dog lenni, hogy ne kerüljön az mások boldogtalanságába. Rácz Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom