Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-18 / 288. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! napló ' XL. évfolyam. 2MT szám 1983. október 18., kedd Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: (3. oldal) A kíilker-megbizott házhoz megy (3. oldal) Közlekedés-sport • (6—8. oldal) Készül az óvoda (5. oldal) Tegnap Pécsett, a megyei múzeumi igazgatóság székhá­zának a barokktermében ülést tartott Baranya megye Tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt a közművelődési törvény végre­hajtásáról szóló jelentés, a földgáz felhasználásának az ez­redfordulóig terjedő koncepció­ja (e napirend vitájánál kép­viseltette magát az Ipari Mi­nisztérium és az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt), a me­gye középtávú társadalompoli­tikai programjának az értéke­lése. A tanácsülés határozott területrész-átcsatolásokról, meg­választotta a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ál­talános elnökhelyettesévé dr. Bunna Gyulát és 1983. novem­ber 26-ra időközi választást tűzött ki helyi tanácstagok megválasztására. A közmövelődési törvény végrehajtása A közművelődés helyzete, a közművelődési törvény Baranya megyei végrehajtása szerepelt a megyei tanácsülés első napi­rendi pontján. Az előterjesztés kiegészítéseként Fischer János, a Baranya megyei Tanács meg­bízott művelődési osztályveze­tője emlékeztetett arra, hogy megváltozott kulturális fo­gyasztásunk: nőtt az anyagi javak tekintélye, az iskola és a tömegkommunikációs eszkö­zök túlnyomó szerephez jutot­tak a művelődésben. Baranya ezen általános jellemzők mel­lett központja a dél-dunántúli tudományos életnek, iskolázott- sági fokot tekintve az élme­zőnyben szerepel — 1,5 száza­lékos ugyanakkor a lakosság körében az írástudatlanság. A kiáltó ellentétek másutt is szembeötlenek: sok területen produkált szép eredményeket a közművelődés és az iskola — ugyanakkor 12 százalékkal csökkent falusi könyvtáraink száma, és megszűnt 32 művelő­dési ház. A hozzászóló megyei tanács­tagok egy-egy részterület meg­világításával segítettek a köz- művelődés jelenlegi helyzeté­nek megértéséhez. Bóna Ernő- né, a TIT Baranya megyei Szer­vezetének titkára arról a lég­körről beszélt, amely ma a mű­velődésre, önképzésre ösztönöz sokakat. A TIT figyel az ebből az áramból kimaradókra, és munkahelyi tanfolyamokat szer­vez szakmai, közművelődési jel­leggel. Más tanfolyamaikon a szabad idejükben is tevékeny­kedők, dolgozók képzését kí­vánják szolgálni. A mohácsi járásról elmond­ható, hogy ott a nemzetiségek lakta falvak igazi fészkei a közművelődésnek. Erről számolt be Lantos József megyei ta­nácstag, és arról, hogy az üze­mek is kiveszik részüket a nem­zetiségi közművelődés, közös­ségi élet támogatásából. Az üzemek segítségét dicsérte más összefüggésben, a műemlékvé­delemnél dr. Görcs László. Takács Gyula megyei tanács­elnök-helyettes összegezést tárt hozzászólásában a tanácsülés elé: — Nem törvényszerű nehéz gazdasági helyzetben a kultu­rális visszaesés — mondotta —, mert nemcsak kulturális beru­házás, hanem szellemi építke­zés is teremthet értéket arra az időre, mikor már túl leszünk a jelenlegi gondokon. összegezésében közművelő­désünk eredményei közé sorol­ta az oktatás és a közművelő­Dr. Görcs László tanácstag felszólalása a megyei tanácsülésen Fotó: Proksza László Magyar párt- és kormányküldöttség látogat Lengyelerszágba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának és Minisztertanácsának meghívására a közeli napok­ban magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, boráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba. Ma Ciprusra utazik Losonczi Pál Közmüuelödes, földgázprogrcam Regionális energiatervek és igények az ezredfordulóig dés közötti együttműködést, azt, hogy teljes körűvé vált me­gyénkben a tömegkommuniká­ció és Pécsre a művészek (400 fő), tudományos kutatók (800 fő) koncentrált jelenléte a jel­lemző. Ezért is vonzza Pécs a magasrangú országos és nem­zetközi nagyrendezvényeket. Sajátos és országosan egye­dülálló e megyében a műkin­csekhez, múzeumokhoz, mű­emlékekhez, védett természeti értékekhez való viszony.- Sajátos viszont - folytat­ta a tanácselnök-helyettes, - hogy ezek az eredmények a megyeszékhelyre koncentrálód­nak, és vidéken a többi me­gyéhez képest is valóban el­maradott, a művelődési ott­hon- és könyvtárhálózat. A falura kerülő jövendő nép. művelők számára ösztöndíjak kiírását javasolta dr. Ambrus Lászlóné. Dr. Bleyer Erzsébet a közművelődési rendszeren belül jól funkcionáló egészség- nevelési programot dicsérte, az iskolákban, könyvtárakban, mű­velődési házakban tartott elő­adások rendszerét. — Miért jön Pécsre a turista? — tette fel a kérdést dr. Kiss- vári András. — Pécs és Baranya idegenforgalmi vonzerejét mú­zeumutcája, szoborparkja, nyá­ri színháza jelenti, ezért kere­sik fel sok ezren a várost, ezért térnek vissza ide a nemzetkö­zi konferenciáit rendezői. Ezért kell figyelni fokozottan értéke­ink állagmegóvására. Dr. Kormos Sándor a köz­művelődés mozgalmi jellegé­nek erősödését, az egyesületek növekvő szerepét elemezte, majd hozzászólása után Fi­scher János osztályvezető tar­tott rövid összegezést. A me­gyei tanácsülés a közművelő­dési törvény végrehajtásáról és a felvetett feladatok megoldá­sáról szóló előterjesztést és a határozati javaslatokat elfo­gadta. Dr. Földvári János megyei tcnácselnök-helyettes terjesz­tette ezután a tanácsülés elé Baranya megye földgázfelhasz­nálási koncepcióját az 1983— 2000 közötti időszakra vonatko­zóan. Elmondotta: a földgáz Baranyába érkezése tette lehe­tővé, hogy a megye jelenlegi en erg ia st ruktú rá já t felülvizsgál, jók és korszerűsítsék, ennek ke­retében a lehetőséghez mérten visszaszorítsák a folyékony szén- hidrogének felhasználását és nagyobb teret biztosítsanak a villamos energia hasznosításá­nak. A földgáz felhasználását helyezi előtérbe a megye mind­azokon a területeken, ahol ez gazdaságosan megoldható, az új energiahordozót mindenek­előtt a lakosság ellátására kell fordítani. Ehhez új gerincveze­tékeket kell kiépíteni, a beru­házás finanszírozására a köz­ponti erőforrások mellett köt­vény kibocsátását tervezik, az elosztóhálózat kiépítésében pe­dig mindenütt számítanak a lakosság tevékeny közreműkö­désére is. A szánk—baja—pécsi távveze­ték 1985-től óránként mintegy 140 ezer köbméter földgázt szállít Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megyék térségébe, en­nek közel 60 százaléka erejéig megyénk részesedhet — erre alapul az ezredfordulóig ter­jedő koncepció, amely a taka­rékos energiagazdálkodást szolgálja. A földgáz felhaszná­lásánál irányadó szempont a nagynyomású szállítóvezeték közelsége. Terv szerint megépül nagyrészt központi erőforrások­ból a pécs—szigetvár—nagyatá­di regionális távvezeték, saját fejlesztési- eszközökből valósul meg a mohácsi célvezeték, ami később Bolyt is elláthatja. Kü­lön ellátóvezeték épül még Harkány, Siklós és a BCM el­látására is. A megye északi te­rületeinek a gázellátásával a koncepció nem számol. A prog­ram kimondja: a földgázfel­használás döntő mértékben a lakossági szükségletek kielégí­tését szolgálja. Pécsen, Mohá­cson, Szigetváron és Siklóson kívül a távvezeték menti, tehát gazdaságosan ellátható tele­pülések számíthatnak, illetve készülhetnek fel a lakossági és kommunális célú földgáz fo­gadására. A koncepció vitájában első­ként Hernády Alajos szólalt fel, a gázellátás környezetvédelmi összefüggéseit vizsgálta, s rá­mutatott arra: ez az energia- hordozó közelíti meg a legin­kább azt az ideális állapotot, amikor az energia termelése nem okoz környezetszennyezést. Fláda Sándor, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vál­lalat igazgatója a Területi Energia Bizottság véleményét tolmácsolva javasolta: határoz­zák meg a megyében a gázel­látás sorrendiségét Ezután tá­jékoztatta a tanácsülést arról, hogy mi történt Pécsett a föld­gáz megérkezése óta: meg­szűnt a benzinből történő gáz­termelés, a nagyfogyasztókat átállították földgázra, s eddig több mint 12 ezer pécsi háztar­tás már földgázt használ. Kár­páti Zoltánné a szigetvári vá­rosi-járási pártbizottság állás- foglalását ismertette: minden­képpen elsőbbséget kívánnak biztosítani a gáznak a város energiaellátásában, átmeneti megoldások árán is. Szigetvár a konzervgyárban új hötermeló bázis építését készíti elő, ez azonban nem szolgálja a vá­rosban működő olajkazánok ki­váltását, széntüzelésre való át­állításuk csak növelné a költ­ségeket. „A szigetváriak — mondotta - a hagyományok­nak megfelelően pénzzel és társadalmi munkával is készek elősegíteni, hogy mihamarabb földgázhoz jussanak". Dr. Hor­váth Lajos Siklós jelenlegi olajfelhasználásának a számai­val indokolta, mennyire fontos a város számára a gáz. A he­lyi erők összefogása e cél ér­dekében itt is biztosítható. Neducsinné Csauth Teréz a Beremendi Cementmű gázra való átállításának a szükséges, ségéről beszélt. A BCM éyenie 90 ezer tonna olajat használ fel, ennek gazdaságos kivál­tása tehát népgazdasági érdek. (Folytatás a 3. oldalon.) Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Szpirosz Kiprianu. nak, a Ciprusi Köztársaság el. Lázár György vezetésével küldöttség érkezett a KGST berlini ülésszakára Hétfőn Berlinbe utazott Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, aki a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán részt vevő magyar delegációt vezeti. A delegáció tagjai Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Marjai Jó­zsef, hazánk állandó KGST- képviselője, Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke i— miniszterelnök-helyettesek —, Nagy János külügyi államtitkár, Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhiva. tál elnöke. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Sarlós István minisz­terelnök-helyettes, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és több más állami ve­zető búcsúztatta. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, a Né­met Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. Lázár György, a Minisztertc nács elnöke, aki a Kölcsönöl Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXVII. ülésszakán részt­vevő magyar küldöttséget ve­zeti, hétfőn délután megérke­zett Berlinbe. Vele együtt ér­keztek az ülésszakon résztvevő magyar küldöttség tagjai. Lázár György és a magyar küldöttség fogadására Berlin schönefeld; repülőterén megje­lent Willi Stoph, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, to­vábbá Paul Verner, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja, Gerhard Schürer, minisz­terelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Gerhard Weiss miniszterelnök-helyettes, az NDK állandó képviselője a KGST-ben, továbbá az NDK több más vezetője. Jelen volt Nyikolaj Faggyejev, a KGST tit­kára. Ott volt a repülőtéren Szalai Béla, hazánk NDK-beli nagykövete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke az NDK fővárosába uta­zott. A képen Sarlós Istvántól búcsúzik a Ferihegyi repülőtéren. fi Baranya megyei Tanacs ülésé nőkének meghívására kedden hivatalos látogatásra Ciprusra utazik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom