Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-15 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XL évfolyam, 285. szám 1983. október 15., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A politikai oktatás új évadja kezdetén (3. oldal) Nyisztor György-díjasok (5. oldal) Sziámi ikrek születtek Pécsett (13. oldal) Az eredmények megőrzése a tét M a már hagyomány, hogy a Központi Bi­zottság időről időre — más fontos napirendekkel együtt — áttekinti a gaz­dálkodás helyzetét is. Más, a társadalmi érdeklődés szempontjából szintén ki­emelkedő kérdések álltak a minapi ülés vizsgálódásának előterében: a járások át­szervezése, a szakszervezeti mozgalom továbblépése, de mindez összefügg a gaz­daság mindenkori helyzeté­vel, amelynek értékelése kü­lön napirendben szerepelt. Mint a képből kiderült — gazdálkodásunk továbbra is kiélezett körülmények között zajlik. Közismert tény, hogy az idén mezőgazdaságunk történetének egyik legsúlyo­sabb aszálya sújtott le ránk, s emiatt hozzávetőlegesen mintegy 250—300 millió dol­lár értékű mezőgazdasági termék exportja veszett el. (Ami tovább terheli az aszálymérleget — mintegy 200 mezőgazdasági üzem, termelőszövetkezet, állami gazdaság válhat vesztesé­gessé.) Ilyen körülmények között érthető várakozás nyilvánult meg az iparral szemben: ké es lesz-e felül­múlni 1-2 százalékos terme­lési növekedési ütemét; ké­pes lesz-e jelentős többlet­munkájával és exportjával ellensúlyozni az aszálykáro­kat. Sajnos, az év eddig eltelt hónapjaiban ezek a várako­zások még nem teljesültek. Az ipar termelése a tervezett szint alsó határán valósult meg, azaz, mintegy 1 száza­lékkal növelte termékeinek mennyiségét. Több is került exportra a megtermelt áruk­ból, ám a külpiacokon mind a szocialista, mind a tőkés országokban • számottevő cserearány-romlást szenved­tünk el. Másként fogalmaz­va, olcsóbban adtunk el, mint ahogy vásároltunk, igy az export értéke elmarad a kitűzött szinttől. Az ipari gondok okairól legutóbb az országgyűlés ipari bizottsá­gának ülésén is szó esett. Ebből kiviláglott, hogy csök­ken a létszám, bizonyos im­port-problémák is adódtak, ezek szintén közrejátszottak abban, hogy a konvertibilis kivitel növekedése csak nagy árcsökkenéssel lehetséges. A gazdaságot próbára te­vő nehézségek miatt nem könnyűek tennivalóink. Még­is ilyen feltételrendszerrel együtt is teljesítenünk kell alapvető gazdaságpolitikai céljainkat — a fizetőképes­ség megőrzését, a szociális biztonság fenntartását. Ez nemzeti méretű feladat, en­nek valóraváltásáról a tár­sadalom nem mondhat le. A Központi Bizottság megálla­pította: .,... nagymértékéi­vé a jelentős erőfeszítések­kel elért gazdasági eredmé­nyeket, számbavéve az egyes területeken tapasztalható el­maradásokat és nehézsége­ket... Az idei terv teljesí­téséhez fokozott erőfeszíté­sekre van szükség." Az erőfeszítések realitá­sát több értékteremtő tevé­kenység jó munkája, töret­len áldozatkészsége is meg­alapozza. A vállalatoknál, a nagy és kis kollektíváknál érzékelhető a fokozott ten- niakarás, az alkotókedv. Megértés mutatkozik a dol­gozó emberek körében, hogy a közös társadalmi, gazdasági feladványt meg­oldva folyamatosan megte­remtsük a továbblépés, a fejlődés lehetőségét. Külö­nösen örvendetes, hogy ez a szándék tetten érhető az export szempontjából fon­tos munkaterületeken, éppen ezért a zavartalan munka- feltételek megteremtéséért itt mindent meg kell tenni. A közeljövő erőpróbáihoz nagy segítséget fog adni a gazdaságirányitó rendsze­rünk megújítása, a reform folytatása. A Központi Bi­zottság áprilisi ülésén már jelezte ennek az irányát, módszereit, meghatározta fontossági sorrendjét. Ennek megfelelően folynak a re­form továbbfejlesztésének teendői: a közgazdasági szabályozó rendszer tökéle­tesítése, az új érdekeltségi, bérezési módszerek kialakí­tása. A gazdasági reform meggyorsítása lényegében azt fogja jelenteni, hogy a gazdálkodásban jobban ér­vényesülnek a világpiaci ár­viszonyok, az adottságok­hoz igazodik az ár- és pénz­ügyi szabályozórendszer, na­gyobb teret kap a szükség szerinti tőke. és munkaerő­átcsoportosítás, a termelési tényezők mobilitása. A vál­lalatok önállósága tovább növekszik, csakúgy, mint az egyszemélyi vezetés felelős­sége. Mindennek oda kell hatnia, hogy a munkameg­osztásban gyakran fellépő akadályok elháruljanak, az egyértelműbb piaci viszo­nyokkal, érdekeltséggel meg­szűnjenek a vállalatok, gaz­dálkodók együttmunkálkodá- sának zavarai, a kooperá­ciós konfliktusok. A Központi Bizottság szerint sokat kell tenni az idei fel­adatok sikeres megoldásá­ért, a jövő esztendei fel­tételek megteremtéséért, a zavartalan átmenet biztosí­tásáért. Ehhez alapvető ér­deke fűződik az országnak, minden állampolgárának, aki egyszemélyben termelő és fogyasztó is. Az elért eredmények megőrzése olyan tét, amellyel szemben senki nem lehet közömbös, s amelyért — ha kell egyéni és közösségi áldoza­tokat egyaránt érdemes hoz­ni. De az elmúlt évek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy érdemes is részt vállal­ni ebben a közös munká­ban. Matkó István Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­mainak Külügyminiszteri Bi­zottsága 1983. október 13— 14-én ülést tartott Szófiában. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere, Herbert Krolikowski ál­lamtitkár, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügymi­niszterének első helyettese, Stefan Andrei, a Román Szo­cialista Köztársaság külügymS. nisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere. A miniszterek a Varsói Szer­ződés tagállamainak Politikai. Tanácskozó Testületé prágai ülésén, 1983. január 5 én el­fogadott politikai nyilatkozatá­ban és a hét szocialista ál­lam párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján, 1983. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfogalma­zott értékelések és következte­tések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlő­désével kapcsolatos kérdése­ket, összefüggésben a nemzet­közi események általános ala­kulásával. O Az ülés résztvevői megál­lapították, hogy ezek az események teljes mértékben megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű ta­lálkozón elfogadott dokumen­tumok értékeléseit és következ­tetéseit, és államaik nevében kifejezésre juttatták aggodal­mukat és nyugtalanságukat amiatt, hogy a helyzet még feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei újabb, a nukleáris katasztrófa veszélyét növelő lépéseket tesznek a fegyverkezési hajsza fokozásá­ra. Mint azt a moszkvai közös nyilatkozat hangsúlyozza, ők maguk sem titkolják, hogy te­vékenységükkel a katonai fö­lény elérésére törekszenek. Egyre kíméletlenebbé válik az erőnek és a diktátumnak, a „befolyási övezetek” meg­szilárdításának és újrafelosz­tásának, a katonai erő álla­mok és népek elleni közvetlen alkalmazásának az imepiralis- ta politikája, kiéleződnek a régi fegyveres konfliktusok és új feszültséggócok keletkez­nek. A politikai konfrontáció további élezésére irányuló ak­ciókat hajtanak végre, gyako­ribbá válnak az államok bel- ügyeibe való beavatkozási kí­sérletek. Erősödik a katonai- ipari komplexum és a legre- okciósabb militarista erők be­folyása, militarista szellemet szítanak. Olyan kijelentések hangza­nak el, amelyekben kétségbe vonják a má.sodik világhábo­rú és u háború Utáni fejlődés területi-politikai eredményeit. Újabb akadályokat gördíte­nek az időszerű nemzetközi kérdésekben való megállapo­dások elérése és az egyenjo­gú, bármilyen diszkriminációs korlátozástól mentes gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gazdasági fejlettsége közötti szakadék, romlik a fejlődő or­szágok gazdasági "helyzete. Ugyanakkor az ülés résztve­vői hangsúlyozták, hogy mind nagyobb méreteket ölt a né­pek, az összes haladó és bé­keszerető erő harca a nukleá­ris háború veszélyének elhárí­tásáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, valamint azért, hogy biztosítsák minden állam fejlődését a béke és a biz­tonság feltételei között, és kö­vetkezetesen megtartsák az európai és a világhelyzet bé­kés alakulását meghatározó államközi szerződéseket és egyezményeket. Erősödik az a követelés, hogy a kapcsolatok valameny­nyi állam között a független­ség és a szuverenitás tiszte­letben tartásán, az erő alkal­mazásáról vagy az erővel va­ló fenyegetésről történő le­mondáson, a határok sérthe­tetlenségén, a viták békés ren­dezésén, a belügyekbe való be nem avatkozáson, az egyenjogúságon és az állam­közi kapcsolatok más alapve­tő elvein alapuljanak. Az ülés résztvevői hangsú­lyozták, hogy a jelenlegi hely­zetben különösen időszerűek és fontosak azok a javaslatok és kezdeményezések, amelye­ket a Varsói Szerződés tagál­lamai tettek a nukleáris hábo­rú megakadályozására, az enyhülési folyamat továbbvite­lére és elmélyítésére, a fegy­verkezési, különösen a nukleá­ris fegyverkezési verseny be­szüntetésére és a leszerelésre való áttérésre, a biztonság megszilárdítására és az együttműködés bővítésére Eu­rópában és az egész világon. Kinyilvánították államaik eltö­kéltségét, hogy minden erőfe­szítést megtesznek e javasla­tok és kezdeményezések meg­valósításáért. O Az ülésen különöserr nagy hangsúlyt kapott az új közép-hatótávolságú, nuk­leáris rakéták európai telepíté­sének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyve­rektől való teljes megszabadí­tása érdekében teendő to­vábbi erőfeszítések kérdése. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolat­ban abból indultak ki, hogy az európai nukleáris fegyver­kezési verseny új fordulója, ha azt nem sikerül megakadályoz­ni, elkerülhetetlenül az euró­pai és az egész nemzetközi helyzet jelentős rosszabodásá- hoz, a népekre katasztrofális következményekkel járó nukle­áris háború veszélyének növe­kedéséhez vezet. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozták azok­nak a szándékoknak a rendkí­vüli veszélyességét, hogy a közeljövőben elkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris rendszerek egyes nyugat-európai NATO- lagállamokban történő telepí­tését, aminek gyakorlati elő­készítése már folyik. Ezzel ösz- szefüggésben növekvő aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tár­gyalásokon. Az ülésen ismét kinyilvánították: a Varsói Szer­ződés tagállamai határozot­tan síkraszállnak azért, hogy ezeken a döntő szakaszba lé­pett tárgyalásokon mielőbb megállapodás jöjjön létre. Megerősítve az e kérdés lé­nyegével kapcsolatos, az 1983. június 28-i moszkvai találko­zón elfogadott közös nyilat­kozatban kifejtett álláspontju­kat, úgy vélik, hogy az ilyen megállapodásnak elő kell irá­nyoznia az új közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták euró­pai telepítéséről való lemon­dást és a már meglévő közép- hatótávolságú nukleáris esz­közök megfelelő mértékű csök­kentését úgy, ahogy a Szov­jetunió már javasolta is: a csökkentés által érintett ra­kéták megsemmisítésre kerül­nek. Az európai közép-hatótá­volságú nukleáris eszközökre vonatkozó megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulnia, s elő kell segítenie a katonai­stratégiai helyzet stabilitását és az erőegyensúlyt. Ennek az egyensúlynak nem a nukleáris fegyverek növelésén, hanem azok egyre alacsonyabb szint­re történő csökkentésén kell alapulnia. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a gen­fi tárgyalásokon még mindig van lehetőség a népek érde­keinek megfelelő megállapo­dás elérésére. Ezzel kapcso­latban megállapították, hogy (Folytatás a 2. oldalon) A Közúti Építő Vállalat dolgozóinak munkája eredményeként me gváltozik a vásártér poros, illetve az időjárástól függően sáros burkolata, igy a következő vásáron már kulturált környezetben találkozhatnak az eladók és a vevők. Fotó: Tóth László \

Next

/
Oldalképek
Tartalom