Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-15 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XL évfolyam, 285. szám 1983. október 15., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A politikai oktatás új évadja kezdetén (3. oldal) Nyisztor György-díjasok (5. oldal) Sziámi ikrek születtek Pécsett (13. oldal) Az eredmények megőrzése a tét M a már hagyomány, hogy a Központi Bizottság időről időre — más fontos napirendekkel együtt — áttekinti a gazdálkodás helyzetét is. Más, a társadalmi érdeklődés szempontjából szintén kiemelkedő kérdések álltak a minapi ülés vizsgálódásának előterében: a járások átszervezése, a szakszervezeti mozgalom továbblépése, de mindez összefügg a gazdaság mindenkori helyzetével, amelynek értékelése külön napirendben szerepelt. Mint a képből kiderült — gazdálkodásunk továbbra is kiélezett körülmények között zajlik. Közismert tény, hogy az idén mezőgazdaságunk történetének egyik legsúlyosabb aszálya sújtott le ránk, s emiatt hozzávetőlegesen mintegy 250—300 millió dollár értékű mezőgazdasági termék exportja veszett el. (Ami tovább terheli az aszálymérleget — mintegy 200 mezőgazdasági üzem, termelőszövetkezet, állami gazdaság válhat veszteségessé.) Ilyen körülmények között érthető várakozás nyilvánult meg az iparral szemben: ké es lesz-e felülmúlni 1-2 százalékos termelési növekedési ütemét; képes lesz-e jelentős többletmunkájával és exportjával ellensúlyozni az aszálykárokat. Sajnos, az év eddig eltelt hónapjaiban ezek a várakozások még nem teljesültek. Az ipar termelése a tervezett szint alsó határán valósult meg, azaz, mintegy 1 százalékkal növelte termékeinek mennyiségét. Több is került exportra a megtermelt árukból, ám a külpiacokon mind a szocialista, mind a tőkés országokban • számottevő cserearány-romlást szenvedtünk el. Másként fogalmazva, olcsóbban adtunk el, mint ahogy vásároltunk, igy az export értéke elmarad a kitűzött szinttől. Az ipari gondok okairól legutóbb az országgyűlés ipari bizottságának ülésén is szó esett. Ebből kiviláglott, hogy csökken a létszám, bizonyos import-problémák is adódtak, ezek szintén közrejátszottak abban, hogy a konvertibilis kivitel növekedése csak nagy árcsökkenéssel lehetséges. A gazdaságot próbára tevő nehézségek miatt nem könnyűek tennivalóink. Mégis ilyen feltételrendszerrel együtt is teljesítenünk kell alapvető gazdaságpolitikai céljainkat — a fizetőképesség megőrzését, a szociális biztonság fenntartását. Ez nemzeti méretű feladat, ennek valóraváltásáról a társadalom nem mondhat le. A Központi Bizottság megállapította: .,... nagymértékéivé a jelentős erőfeszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számbavéve az egyes területeken tapasztalható elmaradásokat és nehézségeket... Az idei terv teljesítéséhez fokozott erőfeszítésekre van szükség." Az erőfeszítések realitását több értékteremtő tevékenység jó munkája, töretlen áldozatkészsége is megalapozza. A vállalatoknál, a nagy és kis kollektíváknál érzékelhető a fokozott ten- niakarás, az alkotókedv. Megértés mutatkozik a dolgozó emberek körében, hogy a közös társadalmi, gazdasági feladványt megoldva folyamatosan megteremtsük a továbblépés, a fejlődés lehetőségét. Különösen örvendetes, hogy ez a szándék tetten érhető az export szempontjából fontos munkaterületeken, éppen ezért a zavartalan munka- feltételek megteremtéséért itt mindent meg kell tenni. A közeljövő erőpróbáihoz nagy segítséget fog adni a gazdaságirányitó rendszerünk megújítása, a reform folytatása. A Központi Bizottság áprilisi ülésén már jelezte ennek az irányát, módszereit, meghatározta fontossági sorrendjét. Ennek megfelelően folynak a reform továbbfejlesztésének teendői: a közgazdasági szabályozó rendszer tökéletesítése, az új érdekeltségi, bérezési módszerek kialakítása. A gazdasági reform meggyorsítása lényegében azt fogja jelenteni, hogy a gazdálkodásban jobban érvényesülnek a világpiaci árviszonyok, az adottságokhoz igazodik az ár- és pénzügyi szabályozórendszer, nagyobb teret kap a szükség szerinti tőke. és munkaerőátcsoportosítás, a termelési tényezők mobilitása. A vállalatok önállósága tovább növekszik, csakúgy, mint az egyszemélyi vezetés felelőssége. Mindennek oda kell hatnia, hogy a munkamegosztásban gyakran fellépő akadályok elháruljanak, az egyértelműbb piaci viszonyokkal, érdekeltséggel megszűnjenek a vállalatok, gazdálkodók együttmunkálkodá- sának zavarai, a kooperációs konfliktusok. A Központi Bizottság szerint sokat kell tenni az idei feladatok sikeres megoldásáért, a jövő esztendei feltételek megteremtéséért, a zavartalan átmenet biztosításáért. Ehhez alapvető érdeke fűződik az országnak, minden állampolgárának, aki egyszemélyben termelő és fogyasztó is. Az elért eredmények megőrzése olyan tét, amellyel szemben senki nem lehet közömbös, s amelyért — ha kell egyéni és közösségi áldozatokat egyaránt érdemes hozni. De az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes is részt vállalni ebben a közös munkában. Matkó István Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága 1983. október 13— 14-én ülést tartott Szófiában. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Herbert Krolikowski államtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének első helyettese, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügymS. nisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere. A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai. Tanácskozó Testületé prágai ülésén, 1983. január 5 én elfogadott politikai nyilatkozatában és a hét szocialista állam párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján, 1983. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfogalmazott értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdéseket, összefüggésben a nemzetközi események általános alakulásával. O Az ülés résztvevői megállapították, hogy ezek az események teljes mértékben megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű találkozón elfogadott dokumentumok értékeléseit és következtetéseit, és államaik nevében kifejezésre juttatták aggodalmukat és nyugtalanságukat amiatt, hogy a helyzet még feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei újabb, a nukleáris katasztrófa veszélyét növelő lépéseket tesznek a fegyverkezési hajsza fokozására. Mint azt a moszkvai közös nyilatkozat hangsúlyozza, ők maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek. Egyre kíméletlenebbé válik az erőnek és a diktátumnak, a „befolyási övezetek” megszilárdításának és újrafelosztásának, a katonai erő államok és népek elleni közvetlen alkalmazásának az imepiralis- ta politikája, kiéleződnek a régi fegyveres konfliktusok és új feszültséggócok keletkeznek. A politikai konfrontáció további élezésére irányuló akciókat hajtanak végre, gyakoribbá válnak az államok bel- ügyeibe való beavatkozási kísérletek. Erősödik a katonai- ipari komplexum és a legre- okciósabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Olyan kijelentések hangzanak el, amelyekben kétségbe vonják a má.sodik világháború és u háború Utáni fejlődés területi-politikai eredményeit. Újabb akadályokat gördítenek az időszerű nemzetközi kérdésekben való megállapodások elérése és az egyenjogú, bármilyen diszkriminációs korlátozástól mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gazdasági fejlettsége közötti szakadék, romlik a fejlődő országok gazdasági "helyzete. Ugyanakkor az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy mind nagyobb méreteket ölt a népek, az összes haladó és békeszerető erő harca a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, valamint azért, hogy biztosítsák minden állam fejlődését a béke és a biztonság feltételei között, és következetesen megtartsák az európai és a világhelyzet békés alakulását meghatározó államközi szerződéseket és egyezményeket. Erősödik az a követelés, hogy a kapcsolatok valamenynyi állam között a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról vagy az erővel való fenyegetésről történő lemondáson, a határok sérthetetlenségén, a viták békés rendezésén, a belügyekbe való be nem avatkozáson, az egyenjogúságon és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzetben különösen időszerűek és fontosak azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek a nukleáris háború megakadályozására, az enyhülési folyamat továbbvitelére és elmélyítésére, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetésére és a leszerelésre való áttérésre, a biztonság megszilárdítására és az együttműködés bővítésére Európában és az egész világon. Kinyilvánították államaik eltökéltségét, hogy minden erőfeszítést megtesznek e javaslatok és kezdeményezések megvalósításáért. O Az ülésen különöserr nagy hangsúlyt kapott az új közép-hatótávolságú, nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása érdekében teendő további erőfeszítések kérdése. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban abból indultak ki, hogy az európai nukleáris fegyverkezési verseny új fordulója, ha azt nem sikerül megakadályozni, elkerülhetetlenül az európai és az egész nemzetközi helyzet jelentős rosszabodásá- hoz, a népekre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedéséhez vezet. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták azoknak a szándékoknak a rendkívüli veszélyességét, hogy a közeljövőben elkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris rendszerek egyes nyugat-európai NATO- lagállamokban történő telepítését, aminek gyakorlati előkészítése már folyik. Ezzel ösz- szefüggésben növekvő aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokon. Az ülésen ismét kinyilvánították: a Varsói Szerződés tagállamai határozottan síkraszállnak azért, hogy ezeken a döntő szakaszba lépett tárgyalásokon mielőbb megállapodás jöjjön létre. Megerősítve az e kérdés lényegével kapcsolatos, az 1983. június 28-i moszkvai találkozón elfogadott közös nyilatkozatban kifejtett álláspontjukat, úgy vélik, hogy az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a már meglévő közép- hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő mértékű csökkentését úgy, ahogy a Szovjetunió már javasolta is: a csökkentés által érintett rakéták megsemmisítésre kerülnek. Az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközökre vonatkozó megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulnia, s elő kell segítenie a katonaistratégiai helyzet stabilitását és az erőegyensúlyt. Ennek az egyensúlynak nem a nukleáris fegyverek növelésén, hanem azok egyre alacsonyabb szintre történő csökkentésén kell alapulnia. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a genfi tárgyalásokon még mindig van lehetőség a népek érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy (Folytatás a 2. oldalon) A Közúti Építő Vállalat dolgozóinak munkája eredményeként me gváltozik a vásártér poros, illetve az időjárástól függően sáros burkolata, igy a következő vásáron már kulturált környezetben találkozhatnak az eladók és a vevők. Fotó: Tóth László \
