Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-15 / 285. szám
2 Dunántúli napló 1983. október 15., szombat Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ha az év végéig nem jön létre megállapodás a tárgyalásokon, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei lemondanak az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel ösz- szefüggésben felhívták a figyelmet arra, hogy a tárgyalások sikeres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez fontos hozzájárulást jelent a Szovjetuniónak az a készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részén telepített középhatótávolságú rakéta-eszközei egyoldalú befagyasztását és folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyet e befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg. A Varsói Szerződés tagállamai abból kiindulva, hogy rendkívül fontos az európai nukleáris összecsapás veszélyének elhárítása, nyomatékos felhívással fordulnak valameny- nyi NATO-tagállamhoz, hogy erőfeszítéseiket az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozására és a kontinensen már meglévő, közép-hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére összpontosítsák. Felhívják az összes többi európai államot is, hogy minden lehetséges mádon segítsék elő ennek a veszélynek az elhárítását, s hogy aktívan járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy valamennyi nép érdekeinek megfelelő megállapodás jöjjön létre. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítése ellen, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és a leszerelésért bátran, határozottan és következetesen fellépnek a tömeges békemozgalmak. Ugyanakkor az ülés résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy valamennyi néppel szemben súlyos felelősséget vállalnának magukra az Európa békéjét és nyugalmát érintő következményekért azok az államok, amelyek engedélyeznék az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták területükön történő telepítését, mivel ez új szakaszt nyitna az európai nukleáris fegyverkezési versenyben. Az ülésen képviselt államok megvannak győződve arról is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó, a népek békéje és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű tárgyalásokon is van lehetőség az előrehaladásra, de egyelőre ezek a tárgyalások sem eredményesek. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú megtartásával ezeken a tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megoldások érhetők el. A miniszterek ismételten megerősítették, hogy államaik soha sem törekedtek és nem törekednek katonai fölény megszerzésére és emlékeztettek az 1983. június 28-j moszkvai találkozón részt vett államok nyilatkozatára azzal kapcsolatban, hogy semmi esetre sem engedik meg katonai fölény megszerzését velük szemben. A NATO tagállamainak kormányai súlyos hibát követnének el, ha lebecsülnék a szocialista országok'nyilatkozatának je- lentőséaét, s nem adnának pozitív választ arra a felhívásukra, hogy segítsék elő a béke és a biztonság megszilárdítását a fegyverzetek mind alacsonyabb szintjén megvalósuló erőegyensúly alapján. O Az ülésen hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a prágai politikai nyilatkozatban, majd azt követően más közös és egyéni megnyilatkozásaikban a nukleáris katasztrófa alternatívájaként nagy számú, átfogó javaslatot tettek, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a leszerelést és az enyhülést célozzák, beleértve az európai béke és biztonság számos fontos kérdéséről a NATO-tag- országokkal folytatandó közvetlen tárgyalásokra vonatkozó javaslatokat is. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai széles körű, kedvező visszhangot váltottak ki sok ország politikai és társadalmi köreiben, különösen Európában. Ezzel együtt azonban, elemezve a NATO-tagországok kormányainak viszonyát a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett javaslatokhoz, a miniszterek többek között megállapították, hogy e kormányok részéről mindeddig nem érkezett válasz arra a konkrét, mór közeli időponttal kapcsolatos javaslatra, hoqy 1984. január 1-től ne növeliék a katonai kiadásokat, majd pedig térjenek át azok kölcsönös, gyakorlati csökkentésére, s ennek érdekében haladéktalanul kezdjék meg a közvetlen tárgyalásokat. Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy mihamarabb adjanak pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak olyan halaszthatatlan jellegű javaslataira, mint: — Minden olyan nukleáris hatalom, amely ezt eddig még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert; — Az összes nukleáris hatalom, mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok birtokában levő nukleáris fegyverek egyidejű, mennyiségi és minőségi befagyasztása; — A nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása ; — A világűr militarizálásá- nak, az erő világűrben és a világűrből a Föld ellen való alkalmazásának megtiltása; — Európa mentesítése c vegyi fegyverektől, ami lépés lenne e fegyverek világméretű, teljes betiltása és megsemmisítése hányában; — A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése kérdésének megoldási útjai. Kifejezve nyugtalanságukat amiatt, hogy ezekre a javaslatokra mindeddig nem történt pozitív reagálás, az ülésen képviselt államok emlékeztetnek arra, hogy továbbra is várják a konstruktív választ. Ez teljes egészében vonatkozik orra c javaslatra is, hogy kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Figyelembe véve az erre a javaslatra kapott reagálások jellegét, az ülés résztvevői megerősítik államaik készségét, hogy folytassák a véleménycserét a NATO-togállamokkal és az összes többi országgal a javaslat különböző vonatkozásairól, s hogy hozzákezdjenek annak közös, érdemi megvizsgálásához. Kifejezik meggyőződésüket, hogy a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű lenne az előrehaladás a szerződés megkötésével kapcsolatos kérdések pozitív megoldásában. Az ülésen ugyancsak megerősítették az atomfegyvermentes övezetek megteremtésének fontosságát Európa északi részén, a Balkánon és az európai kontinens más térségeiben. Az ülésen képviselt államok — mint mindig — készek az érintkezésre és a párbeszédre az általuk tett minden javaslatról. Változatlanul készek megvizsgálni más államok javaslatait, amelyek — c nukleáris háború veszélyének elhárítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és megszüntetésére, valamint a leszerelésre irányulnak. O Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződését, hogy tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett nemzetközi helyzetben is megoldást lehet találni az államok közötti kapcsolatokban felmerülő minden problémára, ha politikai akaratról, megfontolt és konstruktív szemléletről és együttműködési készségről tesznek tanú- bizonyságot, s ha figyelembe veszik a népek létérdekeit, a békében és a biztonságban való érdekeltségét. Az ülésen képviselt államok elégedettségüket fejezték ki amiatt, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok kéoviselőinek madridi találkozója sikeresen befejeződött. Ez a bonyolult, nehéz és hosszan tartó tárgyalások eredményeként elért siker a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamé1 életerejéről tanúskodik és a helsinki záróokmány szilárd alapján biztosítja annak folyamatosságát. A Varsói Szerződés tagállamai, amelyek hozzájárultak c madridi találkozó sikeréhez, e folyamat továbbvitelének és elmélyítésének meggyőződéses hívei. Az ülésen megerősítették valamennyi képviselt állam azon elhatározását, hogy a madridi találkozón egyeztetett, s annak záródokumentumában foglalt megállapodásokat — az enyhülés és az együttműködés fejlesztése érdekében — valóra váltják. E megállapodások megvalósítása — szigorú összhangban a záróokmány, mint kerek eqész elveivel és rendelkezéseivel — természetesen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevőjétől erőfeszítéseket követel. , Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy nagy fontosságú az a madridi megállapodás, amelynek értelmében 1984. január 17-én Stockholmban összeül az eruópai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia. Abból indulnak ki, hogy ez a konferencia arra hivatott, hogy az európai kontinensen tapasztalható feszültség enyhítésének, a katonai szembenállás veszélye csökkentésének és az európai leszerelés elérésének fontos tényezőjévé váljék. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a konferencia sikere érdekében valamennyi résztvevő maximális erőfeszítéseket tegyen. © Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az ENSZ-köz- gyűlés mostani, 38. ülésszakának a világhelyzet alapvető kérdéseiről folytatott vitája is amellett szól, hogy van lehetőség a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi veszélyes szakaszán való túljutásra. Ez a vita a népeknek a nemzetközi feszültség növekedése miatt érzett mélységes aggodalmát tükrözi. Az ENSZ-közgyűlésen elhangzó felszólalásokban kifejezésre jut az az összes állammal szembeni követelés, hogy aktívan és a legnagyobb felelősséggel járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezését célzó lépésekhez, s hogy segítsék elő a leszerelésre való áttérést, az államok közötti konfliktusok tárgyalásos rendezését, a kolonializmus, a neokolonalizmus és a faji megkülönböztetés teljes felszámolását, az egyenjogú gazdasági kapcsolatok fejlesztését és az igazságos világgazdasági rend megteremtését. Éppen erről tanúskodik az ülésszakon elhangzott számos felszólalás, amelyek a nukleáris háború megakadályozásához, a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez, e fegyverek csökkentéséhez és megsemmisítéséhez vezető konkrét intézkedések megvalósításáért szállnak síkra. Ezeknek a reményeknek felelne meg a nukleáris háború határozott, feltétel nélküli és végleges elítélése, mint ami az emberiség ellen elkövethető legsúlyosabb bűntett és a legelemibb emberi jog, az élethez való jog legdurvább megsértése. Általános az a felismerés, hogy a nukleáris háború a civilizáció és a földi élet létét fenyegeti. Ezt a veszélyt csökkentené, ha az ilyen fegyverrel rendelkező államok mennyiségileg és minőségileg befagyasztanák nukleáris fegyverzeteiket. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték a Szovjetunió készségét, hogy a befagyasztásra vonatkozó kötelezettségek elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára lépjenek érvénybe' kétoldalú alapon, s ezzel példát nyújthatnának más nukleáris államok számára, hogy a lehető legrövidebb Időn belül tegyenek hasonló lépéseket. A népeknek az erőpolitika és az erőszakkal való fenyegetés politikája valamennyi megnyilvánulásának határozott elutasítására irányuló szilárd akaratát tükrözik az ENSZ- közgyűlésen több állam képviselője részéről elhangzott felszólalások, amelyekben kifejezésre jutott, hogy ragaszkodnak a meglevő háborús tűzfészkek felszámolásához és az újabbak kialakulásának megakadályozásához, valamint a hadüzenet nélküli háborúk imperialista politikájának beszüntetéséhez. Az ülésen képviselt államok támogatják a közgyűlés ülés* szakán előterjesztett azon követeléseket is, amelyek az ENSZ határozataival összhangban a legfontosabb gazdasági problémákra, a fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés elmélyítésére, az ösz- szes nép fejlődése és előrehaladása érdekében a bizalom légkörének az államok közötti gazdasági kapcsolatokban való megteremtésére irányuló, világméretű tárgyalások mielőbbi megkezdését célozzák. Meggyőződésük, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelésre való áttérés elősegítené sok olyan gazdasági probléma megoldását, amelyek a világ országaira, köztük a fejlődő országokra várnak. A külügyminiszteri bizottság ülése a kölcsönös egyetértés és az elvtársi együttműködés légkörében ment végbe. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülését 1984 áprilisában Budapesten tartják meg. NAGYVILÁGBAN A hivatalos NSZK-beli látogatáson tartózkodó Marjai József, a kormány elnökhelyettese, pénteken Bonnban találkozott Hans- Dietrich Genscher alkancellárral, szövetségi külügyminiszterrel. Magyar-NDK munkaügyi tárgyalások Wolfgang Beyreuther, a Német Demokratikus Köztársaság Munka és Bérügyi Államtitkárságának vezetője Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének meghívására hazánkba látogatott. Vendéglátójával átte_ kintették a két ország időszerű munkaügyi kérdéseit. Megbeszélést folytattak a két intézmény közötti együttműködési továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Wolfgang Beyreuthert fogad ta Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 12. és 14. között látogatást tett hazánkban Nádim Abdel Szamod, a Libanon; Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A libanoni vendéggel — akit fogadott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára —, Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője folytatott megbeszélést. A szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös egyetértés szellemében tartott tárgyalásokon a két párt képviselői véle_ ményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, mindenekelőtt a közel-keleti térség és a libanoni válság újabb fejleményeiről, és áttekintették a pártközi kapcsolatok kérdéseit. Aggodalmu. kot fejezték k; a közel-keleti válság, a libanoni belső helyzet éleződése miatt. Elítélték a Libanon körüli imperialista mesterkedéseket, síkraszálltak a •Libanoni Köztársaság szuverenitásának tiszteletben tartásáért, terület; egységének biz. tosításáért. Hangsúlyozták a palesztin nemzeti egység erősítésének szükségességét. Az MSZMP képviselői megerősítették szolidaritásukat o libanoni kommunisták és más haladó erők küzdelmével, amelyet az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a libanoni nép javát szolgáló demokratikus változá_ sokért folytatnak. • Dr. Várkonyj Péter hazaérkezett Szóliábél Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter pénteken hazaérkezett Szó. fiából, ahol részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Felveszünk: ♦ kőműves, ♦ hidegburkoló, ♦ ács, ♦ tetőfedő, ♦ asztalos, ♦ melegburkoló, ♦ bádogos, ♦ fűtésszerelő, ♦ lakatos szak-, betanított, segédmunkásokat. JELENTKEZÉS: „ÉLISZ" PÉCS, FELSZABADULÁS U. 16. Munkaügyi osztály. Telefon: 13-013 fl Libanoni Kommunista Párt képviselőjének látogatása
