Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-14 / 284. szám

a Dunántúlt napló 1983. október 14., péntek KÜZLEIHEIIIY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október NAGYVILÁGBAN Tiltakozásul az amerikai rakéták tervezett, NSZK-beli telepítése ellen a nyugatnémet békemozgalom több ezer tagja csütörtök reggel óta blokád alá vette a bremerhaveni kikötőt és a város területén található amerikai laktanyát, A péntekig tartó akció kezdete nyugodt, békés légkörben folyt le, nem került sor össze­csapásokra az ülősztrájkot folytató tüntetők és a kivezényelt, mintegy 5 ezer fős karhatalmi erő között. A békemozgalom szom­baton 30 ezres tömegtüntetést szervez Bremerhavenben, követelve a telepítésről való lemondást és a fegyverkezési verseny befeje­zését. (Folytatás az 1. oldalról) fogadható megállapodást elér­ni. A Magyar Népköztársaság a madrid; záróokmányban fog­lalt valamennyi ajánlás megva­lósítására törekszik. Kiemelke­dően fontos az a megállapo­dás, hogy 1984 januárjában Stockholmba összehívják az európai bizalom, és biztonság- erősítő intézkedésekkel, a le­szereléssel foglalkozó 'konferen­ciát. Hazánk számára megtisz­telő, hogy 1985 októberében Budapest ad otthont a Kulturá­lis Fórumnak. O A Magyar Népköztársa­ság továbbra is a békés egy­más mellett élés elvei alapján fejleszt; kapcsolatait a más tár­sadalmi rendszerű országokkal. Kádár János elvtárs finnor­szági látogatása Mauno Koi- visto köztársasági elnökkel, Ka. levi Sorsa miniszterelnökkel és más finn államférfiakkal folyta­tott tárgyalásai tovább mélyí­tették népeink hagyományosan jó viszonyát, elősegítették orszá­gaink egyre sokrétűbb kapcso­latainak fejlesztését, hozzájárul­tak a béke és az európai együttműködés ügyéhez. A béke, a nemzetközi együtt­működés szolgálatában vett részt Losonczi Pál elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke az el nem kötelezett országok moz­galma soros elnökének, Indira Gandhi asszonynak a kezde­ményezésére New Yorkba összehívott állam- és kormány­fői találkozón, és kapcsolódott be az ENSZ-közgyűlés 38. ülés­szakának munkájába. Államközi kapcsolataink fon­tos eseménye volt George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok alelnökének magyar- országi és hazánk külügymi­niszterének egyesült államok­beli hivatalos látogatása. E ta­lálkozókon a felek értékelték országaink rendezett viszonyát, és támogatták a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok fenntartását és fejlesztését. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés el­vei alapján kész együttműköd­ni minden országgal, amely tiszteletben tartja mai valósá­gát, társadalmi berendezkedé­sét, szuverenitását, tudomásul veszi szövetségesi elkötelezett­ségét. Ugyanakkor visszautasít minden olyan próbálkozást, amely éket akar verni hazánk és szövetségesei közé. Pierre Mauroy francia mi­niszterelnök hivatalos magyar- országi látogatása, a vele foly­tatott megbeszélések haszno­san járultak hozzá államközi kapcsolataink áttekintéséhez, gazdasági, kereskedelmi és kulturális eayüttműködésünk további lehetőségeinek feltá­rásához, valamint a nemzetközi élet fő kérdéseit érintő konst­ruktív véleménycseréhez. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülése óta a tárgvalások sorozatát bonyolítottuk le szá­mos más ország kéoviselőivel. Külön figyelmet fordítottunk a fejlődő országokkal fennálló kapcsolatainkra. Fontos és hasznos megbeszélést folytat­tunk a hazánkba látoaató U San Yu burmai államfővel és Maurice Bishopoal, Grenada miniszterelnökével. 0 Az internacionalista szo­lidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékeny­ségének kölcsönös iobb megis­merését, a közös küzdelemben való összefogásunk további erősítését mozdították elő a bolíviai, a ciprusi, a görög, az izraeli, az olasz, az osztrák, a portugál, a san marinói és a spanyol kommunista párt veze­tőivel folytatott megbeszélé­sek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a nemzetközi munkás- osztály közös érdekeinek, az enyhülés, a leszerelés ügyé­nek előmozdítása céljából a kapcsolatok bővítésére törek­szik a szocialista, szociálde­13-1 üléséről mokrata pártokkal. Ezt szol­gálták a belga Flamand Szo­cialista Párt, a Finn Szociál­demokrata Párt, valamint a Német Szociáldemokrata Párt magas szintű képviselőivel foly­tatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság, figye­lembe véve szocialista építő-’ munkánk követelményeit és a szakszervezetek növekvő társa­dalmi szerepét, áttekintette a párt feladatait a szakszervezeti tevékenység fejlesztésében. A tapasztalatok igazolják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt társadalmi fejlő­désünk igényeinek és lehetősé­geinek figyelembevételével he­lyesen alakította ki a szakszer­vezetekkel kapcsolatos állás­pontját és feladatait. O Hazánkban a szakszerve­zetek a munkásosztály, a bér­ből és fizetésből élő dolgozók legátfogóbb tömegszervezetei. Az évszázados múlt és a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom legjobb hagyományait folytatva szocialista viszonyaink között is eredményesen betöltik hivatásukat. Elkötelezettek a munkáshatalom iránt, részt vesznek a szocialista építés programjának kidolgozásában és valóra váltásában. A magyar szakszervezetek a párt eszmei, politikai útmutatá­sait követve önállóan tevékeny­kednek és látják el saját fel­adataikat. Hozzájárulnak rend­szerünk politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez; tag­ságuk érdekképviseletéhez és érdekvédelméhez törvényekben biztosított széles körű jogokkal rendelkeznek; sokoldalú neve­lőmunkát folytatnak. Szocialis­ta társadalmunk fontos intéz­ményei, jelentős szerepük van a dolgozó osztályok, rétegek szövetségének, a szocialista nemzeti egységnek a megte­remtésében és erősítésében. A Központi Bizottság elisme­rését fejezi ki a magyar szak- szervezeteknek, tisztségviselőik­nek, a több mint félmillió akti­vistának önzetlen, lelkiismere­tes munkájáért. 0 A Központi Bizottság megerősítette a párt szakszer­vezeti politikájának elveit. Ugyanakkor szükségesnek tart­ja a szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták munkájának és a szakszervezeti gyakorlat­nak a továbbfejlesztését. Gazdaságirányítási rendsze­rünk növeli a helyi szervek ön­állóságát és felelősségét. Ez a szakszervezetek számára is na­gyobb lehetőségeket biztosít, és különösen az üzemekben, a munkahelyeken igényli tevé­kenységük továbbfejlesztését. A helyzet és a feladatok azt követelik, hogy a szakszerveze­tek a termelés és a gazdálko­dós eredményességét előmoz­dító tevékenységüket jobban hozzáigazítsák a változó felté­telekhez. A társadalom, a kol­lektívák érdeke, hogy a szak- szervezetek mozgalmi eszköze­ikkel, a dolgozók kezdeménye­zéseinek felkarolásával erőtel­jesebben támogassák a haté­konyabb termelést, a jobb gaz­dálkodást. A szakszervezetek segítsék elő, hogy szorosabb összhang jöjjön létre a gaz­dálkodás követelményei és a munkamozgalmak, a szocialis­ta munkavecseny és brigád­mozgalom céljai, vállalásai kö­zött. A szakszervezetek erősítsék tovább érdekképviseleti és ér­dekvédelmi tevékenységüket. Vegyék jobban figyelembe az egyes társadalmi rétegek, szak. mák, foglalkozási ágak eltérő, sajátos érdekeit. Saját kere­teiken belül biztosítsanak na­gyobb teret a csoportérdekek jobb kifejeződésének és egyez­tetésének. Az ország lehetőségeit és a tagság reális igényeit szem előtt tartva dolgozzák ki ja­vaslataikat az életszínvonal­politika tennivalóinak sorolá­sára, a szociálpolitika és a bérpolitika alakítására. For­dítsanak nagyobb gondot az ifjúsági érdekvédelemre, a nyugdíjasok és a nagycsaládo­sok helyzetére. Az egyes válla­latok, üzemek kollektívái élet- és munkakörülményeinek alakí­tásában is gondosan mérlegel­ni kell a helyi adottságokat és lehetőségeket. A szocialista demokrácia el­mélyítésében növekszik a szak- szervezetek szerepe. Fejlesszék a demokratikus fórumokat, s javítsák működésüket. Az ed­diginél jobban informálják a dolgozókat, igényeljék és ve­gyék figyelembe észrevételei­ket, javaslataikat. A Központi Bizottság helyes­li, hogy a szakszervezetek bel­ső életük demokratizmusának erősítésére, munkájuk mozgal­mi jellegének fejlesztésére, ne­velőtevékenységük javítására törekszenek. Egyetért azzal, hogy a szakszervezeti felada­tok ellátása épüljön jobban a tagság öntevékeny társadalmi munkájára, és váljék szorosab­bá a választott testületek és a tagság kapcsolata. 0 Hazánkban a jelentő­sebb döntések előkészítésében, az országos és a helyi tervek kialakításában biztosítva van a szakszervezetek részvétele. Az állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek a szocialista rendszer erősítése érdekében valamennyi szinten együttmű­ködnek. * A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Minisztertanács folytassa azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen áttekinti és megvitatja a legfontosabb kö­zös, időszerű feladatokat. Kí­vánatos, hogy szorosabbá és tervszerűbbé váljék az iparági, területi szakszervezeti szervek és a minisztériumok, főhatóságok, valamint a tanácsok együtt­működése is. Nem kevésbé fon­tos, hogy az együttműködés hatékony legyen a vállalati gazdasági vezetés és a szak- szervezetek helyi szervei kö­zött. O A párt az állami és tár­sadalmi szervek önállóságának tiszteletben tartásával gyako­rolja vezető szerepét társadal­munkban. A pártmunka min­den szintjén -érvényesíteni kell azt az elvet és gyakorlatot, hogy a párt a szakszervezetek tevékenységét elvi-politikai eszközökkel, az ott dolgozó kommunisták révén befolyásol­ja és irányítja. Ez politikai orientálást jelent, és követke­zetes, magas színvonalú meg­győző ntunkát igényel. A párt­nak gondoskodnia kell arról, hogy a szakszervezetek önálló tevékenységének politikai fel­tételei mindenütt meglegyenek, a szakszervezetek megfelelően éljenek törvényes jogaikkal. A Központi Bizottság a szak- szervezeti munka fejlesztésével, a pórt feladataival foglalkozó állásfoglalását teljes terjedel­mében nyilvánosságra hozza. III. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a járá­sok megszüntetésére tett javas­latot, és állást foglalt a helyi párt- állami és társadalmi irá­nyítás továbbfejlesztésének kérdéseiben. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a járások mint közigazgatási egységek hosszú időn át fontos szerepet töltöttek be az ország politikai, gazdasági, társadalmi, közigaz, gatási rendjében. A járási párt-, állami és társadalmi szervek eredményes munkát vé­geztek. A társadalmi, gazdasá­gi fejlődés azonban funkciói­kat túlhaladta. Egyidejűleg nö­vekedett a városok és a közsé­gek önállósága, javult a helyi szervek munkája, képesek a jelenleginél nagyobb feladatok ellátására. A Központi Bizottság ezért egyetért azzal, hogy a járások, mint közigazgatási egységek 1984. január 1-vel megszűnje­nek. Köszönetét és elismerését fejezi ki a járási testületek tag­jainak, vezetőinek és dolgozói­nak társadalmilag fontos mun­kájukért. Tevékenységükre a pártmunkában, a tanácsi és más munkaterületeken a jövő­ben is számít 0 A járási hivatalok hatás­körének nagyobbik része a községi tanácsokhoz kerül. Biz­tosítani kell, hogy az állampol­gárok ügyeit elsősorban lakó­helyükön intézzék. Az irányítás szempontjából a községi taná­csok — a városokhoz hasonló­an — közvetlenül a megyékhez fognak tartozni. Mivel ennek feltételei még nincsenek meg mindenütt, ezért a községi ta­nácsok egy részénél az irányí­tást. a hatósáqi jogkörök gya­korlását egy időszakon ót a megye az erre kijelölt városok és nagyközségek közreműködé­sével biztosítja. © Növelni kell a helyi vá­lasztott testületek szerepét, emelni a párt- és az igazgatá­si szervek munkájának színvo­nalát, javítani az állami tevé­kenység nyilvánosságát, társa­dalmi ellenőrzését. A városi és községi tanácsok önállóságának gazdasági téren is mind jobban ki kell teljesed­nie. Erősíteni kell önállóságuk nazdasáai megalapozottságát, érdekeltségüket és felelősségü­ket az anyagi eszközök avara- pításában és hatékony felhasz­nálósában. Elő kell segíteni a helyi ta­nácsok, a aazdálkodó eaysé- gek és a lakosság közös érde­keltségen alaauló együttműkö­dését a települések fejlesztésé­ben. Növekediék a lakossági fórumok szereoe a helyi gon­dok megvitatásában és a meg­oldási módozatok meqhatáro- zásában, a végrehajtás ellen­őrzésében. 0 A bíróságok, az ügyészsé­gek. a rendőrség, a népi el­lenőrzés és más állami szervek felépítése — a sajátosságok szerint —- igazodjék a közigaz­gatás változásaihoz. 0 A Központi Bizottság úgy döntött, hoav a helyi állami irányítás és közigazgatás to­vábbfejlesztésével eayidőben megszünteti a járási pártbizott­ságokat. Funkcióikat és hatás­körüket a városi és az erre ki­jelölt nagyközségi pártbizottsá­gokra ruházza. A városi jogú nagyközséai pártbizottságok közvetlenül a megyei pártbi­zottságok irányítása alá kerül­nek. A Központi Bizottság ajánlia a tömegszervezeteknek és a tö­megmozgalmaknak, hogy terü­leti szerveiket — sajátosságaik­nak megfelelően — igazítsák a közigazgatásnak, a párt szer­vezeti felépítésének változásai­hoz. IV. A Központi Bizottság tudo­másul vette az időszerű gazda­sági kérdésekről, az elmúlt há­romnegyed év gazdálkodásá­nak fő tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Áttekintette az aszálykárok mérséklésére tett intézkedéseket és az ezzel kap­csolatos további teendőket. A Központi Bizottság tájé­koztatást kapott az 1984. évi népgazdasági terv és állami Tröltségvetés előkészítéséről, valamint a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével foglalko­zó munkálatokról. A Központi Bizottság nagyra értékelve a jelentős erőfeszíté­sekkel elért gazdasági eredmé­nyeket, számba véve az egyes területeken tapasztalható el­maradásokat és nehézségeket, hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítéséhez fokozott erőfeszí­tésekre van szükség.-f KAIRÓ: Az izraeli kor­mány csütörtökön tartott rend­kívüli ülésén Joram Aridor pénzügyminiszter benyújtotta le­mondását. Samir miniszterelnök bejelentette, hogy átmenetileg maga látja el a pénzügymi­niszteri teendőket. Aridor előző­leg a nap folyamán olyan gaz­dasági programot ismertetett, amely az eddiginél is szoro­sabban kapcsolta volna össze az ország pénzügyi rendszerét és gazdasági szerkezetét az amerikai dollárral. A Samir-ka- binetet négy — kulcsfontossá­gú — szavazattal támoqató Iz­raeli Liberális Párt bejelentet­te, hogy h£i az Aridor-progra- mot megvalósítják, kilép a koa­lícióból. Bírálta az indítványt az izraeli központi bank kor­mányzója is. Az ellenzéki Iz­raeli Munkapárt közölte, hogy az Aridor-terv miatt a iövő hé­ten bizalmi szavazást kér. ♦ BRÜSSZEL: Francois Mit­terrand francia köztársasági el­nök Wilfried Martens belga kormányfővel csütörtökön foly­tatott politikai eszmecseréjén az európai rakéták ügye állt a vezető helyen. Mitterrand hi­vatalos látogatáson tartózkodik a szomszédos Belgiumban. A francia elrjök előző este, Bau- douin király díszvacsoráján mondott pohárköszöntőiében kijelentette: „Törekednünk kell a fegyverzetek minél alacso­nyabb szintjére. Bizom benne, hoav a józan ész elöbb-utóbb felülkerekedik. De füagetlen- séaünket és önálló elrettentő erőnket nem adhatiuk föl" — jelentette ki Mitterrand a fran­cia atomrakétákra célozva. Fél­reérthetetlenül leszögezte: a francia atomerő nem képez­heti tárgyalások témáját mind­addig, amíg a két nagyhata­lom jelenlegi hatalmas fegy­vertárával rendelkezik.-f VARSÓ: Az elmúlt évek­ben Magyarország, néhány más szocialista országokhoz ha­sonlóan hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel kivitel maga­sabb legyen a behozatalnál, ami a segítségnyújtás megnyil­vánulásának egyik formája volt — hangsúlyozta Zbigniew Madej lengyel miniszterelnök­helyettes, az Interpress hírügy­nökségnek adott interjújában. A maavar—lengyel együttmű­ködésről szólva elmondta, hogy Lengyelország nemcsak az árucsereforaalom magas szinten tartásában, hanem a forgalom szerkezetének meg­változtatásában és a kooperá­ció bővítésében érdekelt. Ma­dej többek között lehetőséget lát az előrelépésre az autó­gyártásban, az elektronikai ipari eayüttműködésben. + ADEN: Szabó Ferenc, a Magyar Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaságban szerdán átadta megbízólevelét Ali Nasz- szer Mohammednek, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa El­nöksége elnökének.-f WASHINGTON: A Fehér Ház terveinek megvalósulása esetén csaknem negyvenmillió dollárba kerülhet Zimbabwé- nak az a „merészség", hogy nem az amerikai kérésnek megfelelően szavazott szeptem­berben a Biztonsági Tanács­ban. A dél-koreai repülőgép ügyéről folytatott vitában a zimbabwei küldött nem volt hajlandó szavazatát adni a Szovjetuniót elitélő amerikai határozati javaslatra. „Súlyos­bító körülménynek" tekintik, hogy az „incidens" Robert Mu­gabe miniszterelnök washing­toni hivatalos látogatása ide­jén történt. A dél-afrikai or­szág elleni megtorlásként az amerikai külügyminisztérium felszántotta a külföldi segélye­kért felelős amerikai Nemzet­közi Fejlesztési Hivatalt (AID), fontolja meg a Zimbabwénak folyósított segély ötven száza­lékos csökkentését. + PÁRIZS: Nguyen Co Thoch vietnami külügyminiszter mun­kalátogatásra Párizsba érke­zett. Látogatása során találko­zik Claude Cheysson francia külügyminiszterrel. + BEJ RÚT: A Bejrutot ketté­választó polgárháborús zöld vonalon, az egészségügyi mi­nisztérium épületében csütör­tökön megkezdte munkáját az október 20-ra kitűzött nemze­ti megbékélési konferencia elő­készítő bizottsága. Előzőleg Amin Dzsemajel elnök hiva­talos meghívást intézett a tűz­szünet/ megállapodásban fel­sorolt kormánypárti és ellen­zéki pártok, csoportosulások ve­zetőihez. Felkérte őket, hogy küldjék el megbízottaikat az előkészítő tanácskozásra, és vegyenek részt az egy héttel később kezdődő megbékélési találkozón. Bár az előkészítő értekezlet megnyitása önmagá­ban is bizakodásra ad okot, a több mint nyolcéves polgár- háborús konfliktus gyökerei olyan mélyek, hogy a fegyve­res harcok kiújulását sem le­het számításon kivül hagyni. + BECS: Az Osztrák Nép­párt badeni kongresszusán csü­törtökön a szavazatok csaknem 99 százalékával újjáválasztot­ták pártelnöki tisztére Alois Mockot. Idén az áprilisi vá­lasztáson megszűnt az Osztrák Szocialista Párt abszolút több­sége, véget ért a Kreisky-kor- szak — hangoztatta beszédé­ben Mock. Michael Graff, a párt főtitkára azt ígérte a küldötteknek, hogy a követke­ző, 1987-es választás után az ellenzékből a kormányba ke­rülhet a párt.-f BUDAPEST: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Péter János, az országgyűlés alelnöke fogadta Bobvos Györ­gyöt, hazánknak a Portugál Köztársaságba akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom