Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-14 / 284. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 284. szám 1983. október 14., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Szociális létesítmények (3. oldal) Kitüntetett munkásőrök (3. oldal) A putriból (3. oldal) ¥ Harkányban tart ülést o Rehabilitációs Társaság (5. oldal) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Taná­csa elnökségének tagjai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnaH. a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idősze­rű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó állásfog­lalás-tervezetet; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a járások megszüntetésére, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás fejlesz­tésére vonatkozó javaslatot; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű gazdasági kérdésekről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szerveknek a leg­utóbbi ülés óta végzett külpo­litikai tevékenységét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzet­közi légkör tovább romlott. Az imperializmus szélsőséges kő. réinek törekvései, a katonai erő­fölény megteremtésére irányuló lépései, a különböző helyi konfliktusokba történő beavat­kozási kísérletei súlyos veszé­lyeket jelentenek a világ bé­kéjére. Fokozódott a Szovjet­unió, a szocialista országok, a haladó erők elleni propaganda, kampány. Az imperialista körök minden lehetséges eszközzel el akarják fogadtatni fegyverke. zési terveiket. Az egyes államok, államcsop'ortok együttműködését a világgazdaság tartós problé­mái is nehezítik. Ebben a helyzetben elenged, heteden a világ sorsáért felelős­séget érző kormányok és poli­tikai tényezők megfontolt ma­gatartása a nemzetközi kérdé­sekben. Az európai országok népei, az egész emberiség ab­ban érdekelt, hogy ne telepít­senek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol je­lenleg nincsenek, és csökkent­sék számukat ott, ahol vannak. Országunk, népünk is érdekelt abban, hogy a történelmileg ki. alakult katonai erőegyensúly fennmaradjon, kölcsönösen el­fogadható megállapodás szü­lessék a szovjet—amerikai fegy­verkorlátozási tárgyalásokon, különösen a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközökről Genfben folytatott megbeszélé­seken. A Központi Bizottság úgy vé­li, hogy még mindig van lehe­tőség a megállapodásra az új amerika, rakéták európai tele­pítésének elkerülésére. Ehhez megfelelő alapot adnak a Szov. jetunió ismert jelentős kezde­ményezései, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé­nek januári prágai ülésén, va­lamint a hét szocialista ország párt. és állam; vezetőinek jú-. niusi moszkvai találkozóján el­fogadott javaslatok. Mindezek az ésszerű kompromisszum ér­dekében messzemenően figye­lembe veszik minden érintett fél jogos biztonsági érdekeit. A szocialista országok a fe­szültebbé vált nemzetközi hely­zetben is folytatják konstruktív békepolitikájukat. Ez nyilvánult meg a szocialista országok kommunista és munkáspártjai nemzetközi és ideológiai kér­désekkel foglalkozó központi bi­zottsági titkárainak szeptembe­ri moszkvai találkozóján is. E tanácskozás is szorgalmazta a különböző politikai'és társadal­mi erők együttes fellépését a _ népek békéjének és biztonságá. nak megszilárdításáért. © Pártunk, kormányunk nem­zetközi tevékenységével állhata­tosan azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysége és együttmű. ködése, aminek a jelenlegi Vi­lágpolitika; helyzetben növek­vő jelentősége van. A magyar—szovjet kapcsola­tok kiemelkedően fontos ese­ménye volt párt. és kormány- küldöttségünk júliusi látogatá­sa a Szovjetunióban. A Közpon­ti Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemé, ben folytatott legfelsőbb szintű tárgyalásoknak, Kádár János és Jurij Andropov elvtárs megbe­széléseinek eredményeit. A tár­gyalásokon a szocialista építő­munka alapkérdéseiben, kétol­dalú kapcsolataink erősítésé­ben, a nemzetközi helyzet meg­ítélésében teljes volt a nézet- azonosság. A látogatás újabb lendületet adott testvéri barát­ságunk elmélyítésének, interna­cionalista együttműködésünk fejlesztésének. A magyar—csehszlovák ba­rátság erősítését jól szolgálta Lázár György elvtársnak, a Mi­nisztertanács elnökének prágai látogatása. Megbeszélései Gus- táv Husák és Lubomir Strougal elvtárssal, valamint más cseh szlovák vezetőkkel, hozzájárul­tak a két ország között; gazda­sági, kulturális és idegenfor­galmi együttműködés fejleszté­siéhez. A szocialista Kuba iránti szó. íidaritásunkat fejezte ki a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség részvétele a kubai forra­dalom 30. évfordulójának ün­nepségein. A Korea; Népi De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásának 35. évfordulóján küldöttségünk kinyilvánította, hogy támogatjuk a koreai nép harcát hazája békés újraegye­sítéséért. Internacionalista kapcsola­taink, elvtársi együttműködé­sünk további elmélyítéséhez hasznosan járultak hozzá a •Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak, a Lengyel Egyesült Mun­káspártnak és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének vezető képviselőivel létrejött találko­zók. © A Központi Bizottság meg­elégedéssel fogadta a madridi találkozó eredményes befejező, sét. Az 1975. évi helsinki záró­okmányban foglalt elvek és ajánlások megerősítése arról ta. núskodik, hogy a nemzetközi tárgyalásokon az egyenlőség alapján és az érdekek kölcsönös figyelembevételével lehetséges minden részt vevő számára el­(Folytatás a 2. oldalon) A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése Szófiában Szófiában csütörtökön meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Qlszowski, a Lengyel JMépköz- társaság, dr. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere, Herbert Kroli- kowski, az NDK külügyminisz­terének első helyettese, állam­titkár, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere. Az ülést Petr Mladenov bol­gár külügyminiszter nyitotta meg. Az ülés napirendjén az euró­pai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdések szerepel­nek a nemzetközi események általános alakulásával össze­függésben, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületé 1983. január 5-i ülésén elfogadott prágai poli tikai nyilatkozatban és a szo­cialista országok párt- és ál­lami vezetői június 28-i moszk­vai közös nyilatkozatában foglalt értékelések és következ­tetések alapján. Az ülés szívélyes, elvtársi légkörben megy végbe. Petr Mladenov csütörtökön vacsorát adott a bizottság ülé­sén részt vevő külügyminiszte­rek és a kíséretükben lévő sze­mélyek itszteletére. MAB-ülés Szigetvárait Felszabadulásának 300. évfordulójára elkészül a vár felújítása A kevés pénzt a társadalmi munka csak részben pótolja Ülést tartott a Miniszter* tanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoz­tatást adott a Grenadai Népi Forradalmi Kormány elnökével folytatott megbeszéléseiről, va­lamint a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban tett hiva­talos, baráti látogatásáról. A kormány ugyancsak tájékozta­tót hallgatott meg a Norvé­giában és Svédországban járt kormányküldöttség munkájáról. A Minisztertanács a tájékoz­tatókat tudomásul vette. A kormány áttekintette azok­nak a programoknak teljesí­tését, amelyek a gazdaságo­sabb energia- és anyagfelhasz­nálást, a technológiák korsze­rűsítését, illetve a melléktermé­kek és hulladékok eredménye­sebb hasznosítását szolgálják. Elismerve az elért eredménye­ket, felhívta a figyelmet az e téren még kiaknázatlan jelen­tős tartalékokra, és a sze­mélyi, a vállalati érdekeltség erősítésének, a gazdaságszer­vező tevékenységnek fontossá­gára. Intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek a programok jö­vő évi eredményesebb végre­hajtását célozzák. Máriái lizsef tárgyalásai az NSZK>ban Helmut Kohl kancellár csü­törtökön délután Bonnban fo­gadta Marjai Józsefet, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnökhelyettesét, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik a Német Szövetségi Köztá rsaságban. A mintegy egyórás tárgyalá­son a két politikus a nemzet­közi helyzettel és a két ország viszonyával összefüggő kérdé­seket vitotott meg. Az eszme­cserén a két fél megállapítot­ta, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben fenn kell tartani az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti pár­beszédet, és erősíteni kell a kontaktusokat a fennálló prob­lémák rendezése érdekében. Szigetvár a nagy műemlék­felújítások korát éli: kitűnően halad az Ali pasa dzsámi re­konstrukciója, senki által nem kért nagy bontással megindult a Zrínyi tér 3-as számú ház felújítása és megkezdték a munkát á vár romlásnak in­dult falain az OMF szakmun­káséi. Kedvező időpontban ült össze tehát a nagymúltú vá­rosban a Baranya megyei Ta­nács műemléki és múzeumi al­bizottsága. A tárgyalás közép­pontjában természetesen a vár volt. Szönyi János, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hiva­tal vezetője elmondta, hogy az 1966-os felújítás — a falak be­ázását a falkorona szigetelé­sének az elmaradása miatt — a fc hibaforrást nem küszöböl­te ki, emiatt az állagmegóvás­ra tett házilagos kísérletek is ereaménytelenek maradtak. Több évig tartó előkészületek utón — miközben a falak to­vább romlottak — végre meg­kezdődött a felújítás, ami vár­hatóan 1989-ig, a vár Telsza- bodulásának a 300. évforduló­jára el is készül. Rendbejön-e ezzel hosszabb időre a vár? Egy vizsgálat szerint egy min­denre kiterjedő, de nem kor­szerűsítés jellegű nagy felújí­tás költsége mai árakon 34 millió forint lenne, a most kez­dett munkára a megye, az Ide­genforgalmi Hivatal és az OMF összefogásával kb. 10 millió áll rendelkezésre. A további folyamatos karbantartás is szó­ba került. Bencsics István, vá­rosi műszaki osztályvezető mondta, hogy a városgazdál­kodási vállalat ötfős brigádot állítana rá erre a munkára. Mendele Ferenc, az OMF igaz­gatója, aki részt vett a MAB ülésén, azt ajánlotta, hogy ez a brigád már most kapcsolód­jék be a felújításba a sajátos műemléki fogások elsajátítá- sá végett. Felvetődött a baranyai vá­rak — és nyilvánvalóan a többi magyar vár — közös gondja: az értékük, ami után alacsony felújítási hányad ké­pezhető, s ez eleve kilátás­talanná teszi a várak jó kar­ban tartását. A szigetvári vár értéke 24 millió forint, ennél többe kerül ma két négyeme­letes panelház. Kistelegdi Ist­ván javasolta, hogy éppen a fenntartás biztosítása érdeké­ben 'újra kellene értékelni az olyan, jelentős történeti érté­keket képviselő várakat, mint pl. a szigetvári is. Berta Jó­zsef városi tanácselnökhelyet­tes’ a megkezdett felújítással kapcsolatban a legrosszabb ál­lapotban lévő északnyugati bástyára hívta fel a figyelmet: erre kell a legtöbb erőt fordí­tani, különben a vár történe­tileg legértékesebb része nem lesz hosszú távon megmenthe­tő. Az ülésen Molnár Imre a várbaráti kör munkájáról tá­jékoztatta az albizottságot, Bencsics István pedig a vá­rosban folyó műemlékvédelmi tevékenységről adott számot. H. I. A szigetvári vár egy részlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom