Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-01 / 271. szám

Dunántúli napló 1983. október 1., szombat Losonczi Pál beszéde az ENSZ közgyűlésén ni. Ezt követelik nemzeti érde­keink, s csak ezen az alapon látjuk megvalósíthatónak az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége által jogosan igé­nyelt új, igazságosabb nemzet­közi gazdasági rend- és kap­csolatrendszer kialakítását is. Elnök Úr! Minél feszültebb a nemzet­közi helyzet, annál inkább nö minden egyes állam felelőssé­ge a békéért. A magyar kor­mány a felelősség ráeső részét vállalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van, a párbeszéd, a tárgyalá­sok alternatíváját állítja szem­be a konfrontációs törekvések­kel. Ügy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgya­lásos rendezésében, az ENSZ- nek jelentős szerepet kell be­töltenie. Ezért a Maqyar Nép- köztársaság kormánya határo­zottan kiáll az ENSZ — alap­okmány szerinti — szerepének erősítése, hatékonyságának fo­kozása mellett. A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egybe­esik az alapokmányban meg­fogalmazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra, hogy ki­vegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből. Küldött­ségünk ebben a szellemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. Köszönöm a figyelmüket. * Csütörtökön befejeződött az ENSZ-közgyűléssel egyidejűleg New Yorkban rendezett állom­ás kormányfői értekezlet, * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken New Yorkban részt vett és rövid po­hárköszöntőt mondott azon az ebéden, amelyet Henryk Jab- lonski, a lengyel államtanács elnöke adott. Az Elnöki Tanács elnökét pénteken délután, az állandó magyar ENSZ-képviselet épüle­tében felkereste Isidoro Mal- mierca Beoli kubai külügymi­niszter. Pénteken délután Losonczi Pál találkozott Szpirosz Kipria- nuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével. Este a magyar államfő ta­lálkozott a New Yorkban mű­ködő magyar képviseletek munkatársaival és családtag­jaikkal, s tájékoztatót tartott számukra időszerű politikai kérdésekről. Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter pénteken délelőtt újabb három kollégájával ta­lálkozott és folytatott megbe­szélést bilaterális és nemzetkö­zi kérdésekről. Elsőként Abdel Halim Haddam szíriai külügy­miniszterrel, majd Marvan al- Kasszem jordániai külügymi­niszterrel tárgyalt. Ezután ke­rült sor megbeszélésére Rash. leigh E. Jacksonnal, Guayana külügyminiszterével. NAGYVILÁGBAN George Habbas, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért fő­titkára (középen) pénteken sajtótájékoztatót tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában. Szűrös Mátyás fogadta George Habbast Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta George Habbast, a Népi Front Palesz­tina Felszabadításáért Szerve­zet főtitkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találko­zón véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a közel-ke­leti válság és a libanoni hely­zet újabb fejleményeire. • A grenadai miniszterelnök pénteki programja (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatót üzemlátoga­tás követte: a termelőegysé­gek vezetői a vendégeknek egyebek közt bemutatták az óránként 350 ezer darab tab­lettát préselő gépsort, vala­mint a steril és aszeptikus in­jekciókat gyártó berendezése­ket. A nap folyamán Nagy János külügyminisztériumi államtitkár Unison Whiteman külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­lést időszerű nemzetközi kér­désekről. Maurice Bishop délután ta­lálkozott a magyar sajtó mun­katársaival. Nyilatkozatában rámutatott, hogy budapesti tár­gyalásait szívélyes, meleg lég­kör jellemezte, s különösen nagyra értékelte a Kádár Já­nossal és Lázár Györggyel foly­tatott eszmecserét. * Maurice Bishop látogatásá­nak hivatalos programját befe­jezve néhány napot hazánkban pihen. ♦ HAVANNA: Konkrét meg­állapodások nélkül, de a pár­beszéd fenntartásának lehető­ségével értek véget csütörtö­kön a salvadori hazafiak és a kormány képviselőinek első, hi­vatalos tárgyalásai. A kolum­biai fővárosban tartott talál­kozó Belisario Betancur ko­lumbiai államfő közvetítésével jött létre. BRÜSSZEL: A NATO-ban egyeztető mechanizmust és tes­tületet hoztak létre a Stock­holmban tartandó európai bi- zalomerösitö és leszerelési ér­tekezlettel kapcsolatban, a szövetségesek ott képviselendő álláspontjának összehangolá­sára. Erre a bonni kormány tett javaslatot. A madridi európai biztonsági találkozó szeptem­ber elején külügyminiszteri szin­ten elfogadott záróhatározata értelmében 1984. január 17-től Stockholmban ül össze a ka­tonai bizalom- és biztonság- erősitő intézkedésekkel és az európai leszereléssel foglalko­zó újabb értekezlet. ♦ NEW YORK: Az Egyesült Államok szenátusa csütörtökön 54-46 arányban megszavazta azt a határozati javaslatot, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy Libanonban to­vábbra is felhasználja a nyu­gati négyhatalmi erők kötelé­kében Bejrút körzetében tar­tózkodó mintegy 1600 amerikai tgngerészgyalogost és a ten­gerpartnál elhelyezkedő hadi­tengerészeti erőket. A szená­tusi szavazást megelőzően a határozatot szerdán a demok­rata többségű képviselőház is elfogadta: így nincs akadálya annak, hogy az amerikai had­erő további 18 hónapon át a közel-keleti országban marad­jon. ♦ MOSZKVA: A Szovjetunió lakosságának élelmiszerellátá­sával kapcsolatos kérdést vita­tott meg legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága. Megvizsgálta a Szovjetunió zöldség- és gyümölcstermeszté- si minisztériumának munkáját. A testület ülésén megvitatott egyéb, a szocialista országok gazdasági együttműködésének elmélyítésével és a Szovjetunió békepolitikájával kapcsolatos kérdéseket is. Kína ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, minél ered­ményesebb tárgyalásokra, po­litikai konzultációkra kerüljön sor közöttünk a kölcsönös biza­lom erősítése, a nemzetközi légkör javítása érdekében. Elnök Úr! örömmel látjuk, hogy a köz­gyűlés munkájának jelentős ré­szét az egyre sürgetőbb lesze­relési feladatok megoldásának kívánja szentelni. A Magyar Népköztársaság az elmúlt években maga is több fontos leszerelési javaslatnak volt te­vékeny részese. Ezek a ma is érvényes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a vi­lágbékét szavatoló stratégiai egyensúly a fegyverzetek lehe­tő legalacsonyabb szintjén va­lósuljon meg. Sajnos azonban javaslataink az Észak-atlanti Szerződés Szervezete részéről mindmáig érdemi válasz nélkül maradtak. A megoldatlan leszerelési problémák sokrétűek, s mind­egyikük önmagában is fontos. Ha mégis kiemelek közülük néhányat, azért teszem, mert jelentőségüket a mai feszült nemzetközi helyzetben külö­nösen meghatározónak érzem. Ilyen a hagyományos fegyver­zetek korlátozása és csökken­tése, a vegyi és más tömeg- pusztító fegyverek betiltása is. De a nemzetközi légkör gyö­keres megjavitása, a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert. Bizonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén haj­landó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállaljon, azt a világközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nukleá­ris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a meg­valósítása, hogy az atomfegy­ver birtokában lévő államok kölcsönösen fagyasszák be a nukleáris fegyverkészleteiket. Ügy véljük továbbá, hogy mi­előbb szerződést kellene kötni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról, s véget kellene vetni az újabb nukleáris fegyverfajták kifej­lesztésének, a meglévők kor­szerűsítésének. Az újabb, egyre bonyolul­tabb fegyverrendszerek megje­lenése ugyanis azzal a ve­széllyel jár, hogy túlnőnek a meglévő megállapodások ha­táskörén, s egyre nehezebbé válik a korlátozásuk és ellen­őrzésük. A nukleáris leszerelési ten­nivalókkal szorosan összefüg­gő feladatnak tartjuk az e fegyverek elterjedésének meg­akadályozására hivatott atom- sorompó-szerződés erősítését, s ezzel párhuzamosan a nuk­leáris fegyverek birtokában nem levő államok biztonságá­nak szavatolását. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan meg­állapodásban, hogy ne helyez­zenek el nukleáris fegyvere­ket ott. ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott, ahol már vannak. Nagy­mértékben elősegítené a biza­lom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európá­ban, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeöve­zeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsúlyoz­ni, mennyire nagy jelentőségű­nek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén ja­nuári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványoz­za a NATO-tagállamainak, hogy kössenek velük szerző­dést a katonai erő alkalma­zásáról való kölcsönös lemon­dásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a világon létező fegyverzetek túlnyomó többsége és legpusztítóbb faj­tái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézkedés lehetne a békét fe­nyegető cselekmények megelő­zésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdo­nít a hadászati _ fegyverzetek korlátozásáról és csökkentésé­ről folyó szovjet—amerikai tár­gyalásoknak, és őszintén re­méli, hogy azok eredménye­sek lesznek. Az emberiség békés jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiterjesz­tenék a világűrre. Ennek meg­előzését szolgálja a most be­nyújtott nagy fontosságú szov­jet javaslat, amelyet a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya ezért- teljes mértékben tá­mogat. Magyarországot sok más eu­rópai országgal együtt nyug­talanítja az új típusú ameri­kai nukleáris eszközök terve­zett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyen­súly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére és bizton­ságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyvermentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzet­közi helyzet alakulása lehető­vé nem teszi, a legelfogadha­tóbb megoldást a közép-ható­távolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. A magyar kormány őszintén kívánja, hogy a madridi ered­mény tegyen kedvező hatás­sal a világ más térségeire is. Sajnos, azonban a szélsősé­ges körök politikája világszer­te kedvezőtlenül érinti a po­zitív törekvéseket, hátrányosan befolyásolja a válsággócok fel­számolását célzó erőfeszítése­ket. A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt be az el nem kötelezettek mozgalma, amelynek tagjai Földünk országainak -és népes­ségének nagy többségét kép­viselik. Üj-delhi csúcsértekez­letük újólag bizonyította, hogy az el nem kötelezettek igye­keznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak meg­oldását. A velük való együtt­működés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Néoköztársaság kül­politikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete ^kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatáro­zásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, me­lyek az ENSZ távoltartására, különmegállapodásokra, egyes érdekelt feleknek a rendezés' folyamatból való kirekesztésére irányulnak. Ezért történtek meg, hogy több mint egy évvel a Biztonsági Tanács határozatá­nak egyhangú elfoqadása után az izraeli megszálló csapotok továbbra is Libanonban van­nak, s folytatódik a palesztinai arab nép szenvedése és ki­szolgáltatottsága. Nyilvánvaló, hogy a közel- keleti válság centrális elemé­nek: a palesztin kérdésnek a megoldatlansága, s az igaz­ságos és tartós rendezést cél­zó javaslatok elvetése csokis a válság további elmérgesedésé­hez vezethet. A Magyar Nép- köztársaság meggyőződése, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felszabaditási Szervezet részvételével tartott nemzetközi konferencián lehet rendezni. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az ön- rendelkezésért. a társadalmi haladásért, az elnyomás és az újgyarmatósitó törekvések ellen vívott küzdelmével. Tá­mogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és bé­kés megoldása érdekében tett közös lépéseket. Hasonlóképpen nagyra érté­keli a Magvar Néoköztársaság az indokínai országok erőfeszí­téseit a délkelet-ázsiai feszült­ség csökkentésére és támogat­ja a külügyminisztereik áprili­si és júliusi tanácskozásán megfogalmazott javaslatokat. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felhá­borodását azon, hogy a fajül­döző dél-afrikai rezsim apart­heid politikája a széles körű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Elnök Úr! A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság el­húzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések fo­lyamatosan kedvezőtlen hatás­sal vannak a nemzetközi gaz­dasági, kereskedelmi, pénz­ügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztás­bon különösen érdekelt orszá­gok, köztük Magyarország hely­zetét is. Köztudott, hogy a Mapyar Néoköztársaság tagja a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának, e nyitott gazdasá­gi közösségnek, élvezi a szo­cialista államok együttműkö­déséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komolyan érdekelt a valameny- nyi államhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés zavarainak megszün­tetése csak közös erőfeszítés­sel, a kölcsönös előnyökön alapuló és megkülönbözteté­sektől mentes együttműködés bővítésével lehetséges. Mi a magunk részéről minden erőnk­kel ezen kívánunk munkálkod­V ilágtörténelmi horderejű — s mindmáig ható — esemény volt a Kínai Népköztársaság kikiáltása. A töb évtizedes, áldozatos nemzeti felszabadító harc és vele pár. huzamosan a társadalom szo­cialista átalakításáért vívott küzdelem, valamint a Szovjet­unió internacionalista segítsége tette lehetővé hogy bolygónk legnépesebb országában 1949. október 1-én megkezdődhetett a szocialista épitőmunka. A kí­nai nép győzelme mindemellett az akkor még gyarmati sorban sínylődő vagy éppen felszaba­dult országok számára reményt keltő példát jelentett. A fiatal köztársaság első év­tizedének eredményei igazol­ták is a várakozásokat. Szorgos népe áldozatos munkájával és a szocialista államok tevékeny segtiségével a népi Kína kor­szakos átalakításokat hajtott végre. Pedig az évszázados el­maradottság és a háborús pusz­títások örökségének terhei na­gyok voltak, imperialista fényé. getésnek is k; volt téve. Ebben a nehéz időszakban Kína ter­mészetes szövetségeseire, a szó. cialista országokra támaszkod­hatott. Sajnos, az ötvenes évek vé­gén a kínai vezetésben felül­kerekedő nacionalista-kispol­gári irányzat képviselői: volun­tarista módon más irányt szab­tak az ország útjának. Bel. és külpolitikában egyaránt torzu­lások következtek be. A „nagy ugrás", a személyi kultusz, majd a „kulturális forradalom" és a „három világ” elmélete mérhe. tetlen károkat és szenvedéseket okozott a kinai népnek. A sú­lyos torzulások kiigazításához azonban 1976 után hozzáfogott az új vezetés. Belpolitikai sí­kon — a párt tekintélyének helyreállításában, a szocialista termelési viszonyok korszerűsí­tésében, valamint az életszín­vonal emelésében — születtek is figyelemre méltó eredmények. Ám úgy látszik, hogy még min­dig nem vonták le kellő mér­tékben mindennek a külpolitikai következtetéseit. A szocialista közösség álla­mai — köztük hazánk is — a kölcsönösség jegyében változat. Ionul készek a viszony norma­lizálására, sőt a kapcsolatok fejlesztésére. Az utóbbi egy-két évben e téren szerény előrelé­pés mutatkozik is. Korlátokat szab azonban e pozitív folya­matnak, hogy rendezetlenek maradtak Kína és több, vele szomszédos szocialista ország kapcsolatai. Abban a remény­ben azonban, hogy a meglevői ellentétek előbb-utóbb meg. szűnnek, nemzeti ünnepén őszintén kívánunk Kína népé­nek további sikereket a szocia­lista építőmunkában. AZ építőipari gépesítő vallalat 1983. október 26-án induló 9 hetes, bentlakásos toronydaru-kezel&l tanfolyamot szervez A tanfolyamra jelentkezhet 18—40 éves korhatár közötti férfi dolgozó, aki a munkakör ellátására hivatást érez. A tanfolyam idejére munkákért és teljes ellátást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET KIRENDELTSÉGÜNKÖN: 7632 Pécs, Egri Gyula u. 50. Telefon: 72-10-444 234-es mellék és központunkban: 1209 Budapest XX., Mara Károly u. 255. címen, telefon: 279-040 150-es mellék. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1983. OKTÓBER 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom