Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-02 / 242. szám

1983. szeptember 2., péntek Dunántúlt napló 5 Az új hatvan lakásos épület Szeptember 3—4-.: XVI. Herman Ottó horgász emlékverseny A hagyomány — annak idején, amikor 1968-ban el­ső ízben rendezték meg ezt az azóta méltán országos hírnévre jutott versenyt, ép­pen ennek megteremtése volt az egyik cél — folyta­tódik: idén is megrendezik a Herman Ottó emlékver­senyt. A halfogás — a tu­lajdonképpeni „csúcs" — szeptember 3-án, reggel 6 órától délután fél 6-ig lesz, óm ezen túl összemérik tu­dásukat az ország minden részéből érkező résztvevők biológiai és horgászati tudo­mányukból, Herman Ottó életével kapcsolatos ismere­tekből, bemutatják barkács- készségüket, lesz célbadobós és halászléfőzés is, vagyis: a teljes keresztmetszet, min­den mérlegre kerül, amit egy felkészült horgásznak illik tudnia. A szervező — a MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bi­zottsága — a versenyre te­kintettel a Herman Ottó tóra már ma is érvényben lévő horgászati tilalmat ren­delt el, s érvényes ez ter­mészetesen a feloldásig. Hatvan bányászlakást adtak át Komlón Új, hazánkban még nem alkalmazott, energiatakarékos és nagy területteljesítményű talajmű­velő gépeket mutattak be a közelmúltban Jászapátiban, a Velemi Endre MGTSZ-ben. Képün­kön a váltvaforgató eke látható. Hatvan komlói bányászcsa­lád már az új otthonban ün­nepelheti a bányásznapot. A szilvási városrészben tegnap tartották a műszaki szemlét a most épült ötszintes házban — a szakemberek semmi hiányos­ságot nem találtak, így rög­tön a műszaki átadás után meg is kapták a kulcsokat a lakók. S többen már előrelá­tók voltak, időben rendelték meg a, bútorszállítást, s dél­után be is költöztek új ottho­nukba. Nem véletlen, hogy a lakók ennyire bízhattak az építők­ben. Komlón a Mecseki Szén­bányák Karbantartó üzeme közismert hibátlan munkájáról, pontosságáról. A szilvási hat­van lakásos hóz építkezése is ezt bizonyítja: a vállalat ter­vező irodájának tervei alapján 1981. november 18-án kezd­ték az alapozást, s a hagyo­mányos épület átadását ez év december 31-re ígérték. S a vállalásukat négy hónappal korábban, a leendő lakók meg­elégedésére, teljesítették. A hatvan lakás 26 millió fo­rintba került, egy otthon költ­sége 449 000 forint. Minden la­kás kétszobás a házban, az alapterületük egységesen 53,26 négyzetméter. Egy négy­zetmétert 8500 forintból épí­tett meg az üzem. Czéder János, a karbantar­tó üzem vezetője mondta: — A karbantartó üzem egész kollektívájának érdeme, hogy bányásznapra elkészült ez az épület. Szinte lehetetlen bár­melyik szocialista brigádot ki­emelni, mirTHenki derekasan dolgozott. A Pécs, Nemzeti Színház a héten tartotta évadnyitó társu­lati ülését, melynek egyetlen napirendi pontja a vasárnapi színész—újságíró rangadó elő­készületeinek megbeszélése volt. Mivel tavaly 4,5-4-ire az újság­írók győztek, a társulati ülés a mérleg javítására hozott ha­tározatot. egyben győzelem esetén egész évre kiemelt gá­zsit irányozott elő a játékosok­nak. A bányásznap alkalmából, vasárnap este 8 órakor a pécs- újhegyi stadion szikrázó beton­ján ismét összecsapnak a pé­csi színészek és újságírók. Mindkét csapat megkezdte az előkészületeket, a színészek tegnap a Makódban tartottak kemény edzést. Nógrádi Róbert szövetségi kapitány és dr. Deák Ferenc szövetségi edző csapa­tot is hirdetett. Eszerint a ka­put Matoricz József és Sipos László színművészek őrzik fel­váltva. A mezőnyjátékosok: Ba- tikó Tamás, Melis Gábor szín­művészek, Vas Zoltán Iván ren­dező,, Tóth Sándor (Liszt-, Er­kel-, Janus Fannanius-díjas ér­demes művész) balettigazgató, Hajzer Gábotr, Pásztor Sándor táncművészek. Tamás Endre ma­gánénekes, Arnóth Zoltán, Ba­logh Jenő csontzenészek, Simon S ugyanilyen pontossággal, saját tervük, ütemezésük sze­rint építik a szilvási víztorony körül a 18 lakásos épületeket, a VI. ötéves terv végéig ösz- szesen tizet. A tízből három épület már áll. S minden kétel­kedés nélkül mondhatjuk, ezt a tíz bányászházat 1985. decem­ber 31-ig megépíti az MSZB Karbantartó üzeme. Komlón, a szilvási városrész­ben még egy hatvan lakásos ház épül — ez már a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat kivitelezésében — egy év múlva adják át, s ezzel befe­jeződik a szervezett lakásépí­tés a városrészben. Azonban az egyedi építkezésekre még lehetőséget ad a most készülő rendezési terv, az arborétum felső dombján. Az év végéig összesen 150 lakást adnak át Komlón, a most megépült házon kívül el­készül a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai kilencven lakásos épület­ben az utolsó hatvan otthon is a TÁÉV kivitelezésében, s OTP beruházásában. Ezzel a VI. ötéves tervben tervezett 1399 lakásból az első három évben mintegy ötszáz valósul meg. A következő években zömmel a sikondai városrész­ben építkeznek Komlón. Min­den közmű a helyszínen van már az építkezéshez, sőt az el­ső három 15 lakásos épület­rész panelszerelésével elkészült a TÁÉV, s újabb 45 lakás pa­nelelemeit szereli. A tervek sze­rint egy év múlva adják át az első lakásokat Komló új, si­kondai városrészében. István ügyvezető igazgató, és a csapatkapitány: llkaházi Béla. A csapat titkos ásza Eák Imre Kossuth-díjas, Liszt-, Janus Pan- nonius-díjas, érdemes művész, akj szombaton Skóciába repül, és a gépen egyéni edzésekkel (whisky, Napóleon) készül. A színészek remélik, a skótok nem nagyon tartóztatják Ecket, s va­sárnap este, a meccs kezdetéig visszaérkezik. A hagyományos összecsapás­ra igencsak készülnek az újság­írók is, akik a héten első ed­Gerontológiai Huszonnyolc európai és ten­gerentúli országból érkezett több mint 600 gerontológus ta­nácskozik Budapesten, a Nem­zetközi Gerontológiai Társaság európai biológiai és klinikai szekciójának első közös kong­resszusán. A csütörtökön kez­dődött konferencián három na­pon át előadást és tudo­mányos posztert vitatnak meg. Francia, holland, lengyel, magyar, . NDK és NSZK-beli, valamint szovjet szakemberek beszámolnak azokról a 10—15 éve folytatott vizsgálatokról, amelyek eredményei elősegítik zésüket a Bástya sörözőben tartották, ahol Kerényi János üzletvezetővel összeállították a mérkőzés utáni vacsoramenüt. Itt némi vita merült föl, egyes játékosok ellenezték a Bástya­pörkölthöz pitke és savanyúság rendelését, mondván, azért is mindér’ sört... A vita záróra, akarom mondani, lapzárta után is tartott. Mitzki Ervin szövetségi kapi­tány a következő keretet jelöl­te ki: kapusok: Kapuvár) Lász­ló (Katzirz Béla-díjas) és Ku­kongresszus a normális Kiolóqiai öregedés meghatározását, a biológiai öregedés és az idős koFbatn gyakori betegségek összefüg­géseinek feltárását. Több or­szág tapasztalatait elemezve megvizsgálják: a környezet, o földrajzi helyzet, a kultúra mi­lyen mértékben hat az örege­dés folyamatára, az idősek egészségi állaDOtára. Az idős korban sűrűbben bekövetkező anyagcsre-beteaséqek előfor­dulásának és kezelésének ta­pasztalatait is ismertetik. Szá­mos előadás szól a szénhidrát­anyagcsere korral járó válto­zásairól, az idősek cukorbeteg-', séqéről, és az érelmeszesedés, ről. 'rucz Gyula. Mezőnyjátékosok: Roszprim, dr. Horváth, dr. Koz­ma, dr. Mészáros, Lombosi, M ikl ós vá ri (icsa patkó pitány), valamennyien dunántúli nap- lósok. Rádió: Baka, Belénessy; tv-stúdió: Hídvégi, Popovics, Wolfart. Müller István (Rádió) sajnos sérült, játékóira csak a harmadik • félidőben kerülhet sor. A SZÚR kezdőrúgását a Pé­cs; Nemzetj Színház leg'bájo- sabb hölgytagja végzi, szemé­lyéről házi I szépségversenyen döntenek. Az összecsapást Nagy Imre, a PMSC csatára vezeti. A mérkőzést közvetíti: dr. Deák Ferenc. A mérkőzésről elfogul­tan tudósít a Hétfői Dunántúli Naplóban: Murányi László. A SZÚR szünetében a Pécsi Nem­zeti Színház művészei műsort is adnak. Lapzárta után érkezett, sike­rült megegyezni a játékosok­nak, a Bástya pörkölthöz mé­giscsak lesz pitke és savanyú, ugyanis’ Rab Ferenc törzsszur­koló felajánlott plusszban egy korsót. E sorok írójának: M. Z. Kötve? Kötetlenül? Új tanév, régi kérdés — ez­úttal a. művelődésügyi minisz­terhelyettesnek szegezve szom­baton a rádióban: be kell-e kötni a füzeteket, tankönyve­ket? Évek óta nincs tanévkez­det, hogy a provokatív kérdés el ne hangozzék, mintha ez lenne oktatásügyünk központi problémája. Valamikor ez nem volt kér­dés. A diák — és nem. a szü­lő! — magától értetődőnek vette, hogy év elején könyvet, füzetet be kell kötni, mert a jó állapotban lévő könyvet év végén el lehet adni, a jó ál­lapotban lévő füzetben pedig évek múlva is vissza lehet ke­resni dolgokat. Aztán iöttek az egytanéves könyvek, amik jú­nius derekán a szemétbe ke­rülnek, s ezzel a kötés fölös­legességére vonatkozó szülői megítélés. Mert a kötés szülői köteles­séggé vált — minek terheljük még ezzel is a szegény gyere­ket? —, o kötelességtől pe­dig a legjobb megszabadulni bármilyen ideológia bevetésé­vel. Ide vezethető vissza a| könyv- és füzetbekötés körül évről évre szenvedélyesen fel­lángoló vita, amelyben a tárca illetékesei defenzívába szorul­nak és nem merik kimondani: igenis, be kell kötni! És eköz­ben egy apróságról megfeled­kezünk. Arról, hogy ha a be­kötést a nebuló feladatává tesszük, ezzel is a rend és a csín szeretetére szoktatjuk. És ez a későbbiekben sem ha­szontalan tulajdonság! Amo régebbi generáció, amelyhez magaim is tartozom, legalábbis így fogta fel a tanéveleji és -közbeni kötelezettséget, of-t szágos polémia nélkül! H. I. G. M. Bányásznap i randevú Színész-Újságíró rangadó Pécsújhegyen Eck Imre Skóciában készül a mérkőzésre A gombák különleges világa (7.) A gombamérgezések rejté­lyességét a múltban az okozta, hogy a tüneteik különbözőek. Azoknak a gombáknak, ame­lyek az emberre mérgező ha­tásúak, a hatóanyagaik éppen úgy nem egyformák, mint a színük, alakjuk, szaguk, ízük stb. Ezért nem lehet a mérges gombák méreganyagát egysé­ges módon kimutatni. Vannak a gombamérgek kö­zött sejtmérgek, s ezek főleg a* szív vaqy a máj működését bénítják meg. . Vannak ideg­mérgek, amelyek a központi idegrendszerre, az idegrendszer irányítása alatt álló szervek, miriavek működésére hatnak, s vannak csak az érintett szö­vetekre ható izgató hatású anyagok. A léggyakrabban előforduló, a legenyhébb qombamérgezés. típusj a gyomor- és a bélrend­szerre izgató hatású, amely csak hányást, hasmenést okoz. Ilyen enyhe mérgezést több gomba is okoz. Sokkal veszélyesebb — mert halállal is végződhet — né­hány súlyosan mérgező gom­bafaj, elsősorban a parlagi tölcsérgomba és g susulykar gombáktól bekövetkező musz- karin-mérgezés. Legjellemzőbb tünetei: a kezdeti látási és hallási zavarok, majd ezt kö­vetően nagyfokú hányás és hasmenés, izzadás és nyálfo­lyás (mirigyműködési zgvarok). A mérgezés, a' rosszullét kez­detekor azonnal orvost kell hív­ni! Elsősegélyként: — míg az orvos megérkezik — a mérge­zettet hánytaíni, orvosi szenet és gyorsan ható hashajtót kell adni. Ételmaradékot az orvos­nak átadni. Különösen érdekes a két fe- héroettyes kalapu mérgesgom- bo: a párducgalóca és a légy- ölő-qalóca mérgezése. Ezek méreganyaga a központi ideg- rendszerre hat. A mérgezett­nek látomásai vannak, nincs öntudatánál, énekel és táncol, úgy viselkedik, mintha nagyon részeg lenne, vagy megbolon­dult volna (erre a tünetre mondják: „bolondgombát evett”). Az emberiség történe­tében a.z idegrendszeri zava­rokat okozó mérges gombák hatását már az ősidőkben fel­ismerték és felhasználták a vallásos szertartásokban. A sá­mánok szertartásaikban a légyölő galócából készített hó­dítóitól hatására jósoltak. A középkorban Európában is használták a léayölő galóca főzetét szerelmi bájitalként. Azonban nemcsak varázslat­nak voltak előidézői, hanem súlyos mérgezést és halált is okoztak. Nagyobb mennyiség­ben fogyasztva mindkét gom­ba halált okozhat. A legsúlyosabb gombamér- gezés-típus a gyikosgalóca- mérgezés, nemcsak azért, mert egyetlen gomba méreganyaga elég ahhoz, hogy egy ember halálát okozza és 2—3-at sú­lyosan megmérgezzen, hanem azért is, mert az elfogyasztása után nem azonnal hat, hanem csak 6 órán túl, többnyire 10— 24 órás loppangási idő után, s ezalatt a méreganyag már felszívódik a szervezetbe. Ott elsősorban a belső szervek sejtjeinek a fehérjeanyagához kötődik. A rosszullét csillapít­hatatlan hányással és hasme­néssel, naavfokú izzadással járó méraezéstünet, amely ai szervezet rendkívül nagy víz- veszteségét okozza, ami az éle­tet veszélyezteti. A szívműkö­dést bénító, majd később a máj működését teljesen meg­szüntető méreghatós miatt a gyilkosgalóca-mérgezést csak kevesen élik túl. A beteget mi-, néI előbb kórházba kell szállí­tani! A mérgezettet fektessük le, takarjuk be jó melegen, a heves hányingert' a kórházba szállításig, kis kortyokban adott hideo vízzel, vagy apró jég­kockákkal igyekezzünk csökken­teni. Hasonló, csak enyhébb lefo­lyású mérqezést okoz a redős papsapka-gomba. dr. Vass Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom