Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-02 / 242. szám

Dunántúlt napló 1983. szeptember 2., péntek Boltonként változó a kínálat Szüreti kellékek Háztáji A szokottnál korábban kez­dődik idén a szüret, emiatt a szőlő betakarításához, a bor­készítéshez szükséges gnyagok- ból, kellékekből már augusz­tusban igen nagy forgalmat bonyolítottak le a mezőgazda- sági szaküzletek. A boltveze­tők sok csatornán szerezték be az árut, ezért üzletenként elté­rő a választék. Ami csaknem mindenütt hiányzik: a kénlap, fahordó, üvegballon és lopó. Az alábbiakban arra igye­keztünk választ kapni, milyen ellátásra számíthatnak az el­következő hetekben a vásár­lók. * A ZÖLDÉRT pécsi, Hajnóczy úti Kertészboltja, Major Ferenc üzletvezető: — Prés és daráló van szinte minden méretben. Nálunk is hiánycikk a kénlap, a hordó és a puttony. A hordókészítők nem fogadták el megrendelé­sünket, mondván, kapacitásuk teljes egészében le van kötve. A pécsi vásáron próbáltam be­szerezni, de nem sikerült üz­letet kötni, mivel a hordóké­szítők nem voltak hajlandók számlát adni az áruról. Hordó­ra tehát most nincs kilátás, de csapot, fadugót rövidesen ka­punk egy szövetkezettől. A bor­kezeléshez szükséges borkén­porból, borászati élesztőből, Filazin enzimbontóból ki tudjuk elégíteni az igényeket. * A ZÖLDÉRT Komját Aladár utcai Kertészboltja, Horváth Gyula üzletvezető: — Nálunk sincs kénlap, üveg­ballon, üveglopó. Van raktáron prés, daráló. Nálunk kapható fadugó, műanyag fonatos demi- zsonok, 40-60 literes káposz­táskád, ami szüreti munkák­hoz is megfelel. A hordó kifo­gyott, szeptember közepére ígérte az utánpótlást a báta- széki kádár szövetkezet. * Pannónia Álész Kertbarátok boltja, Máté Csaba üzletveze­tő-helyettes: — Kénlapot, fahordót, üveg- lopót mi se kaptunk. Ugyanak­kor kínálunk néhány olyan új­donságot, ami tudomásom sze­rint másutt nem kapható. Az újpetrei tsz kozármislenyi üze­me szállított alumínium szüre­telőkádakat, s várjuk a putto­nyokat is. Bogyózót, zúzát tisz­ta fából és fémből is sikerült beszerezni. Vannak csapok, dugók, derítőanyagok, diófa- pác hordóápoláshoz, fonott borítású üvegballon 2—15 lite­resig. Több helyről van ígére­tünk a hiánycikkekre, várjuk az árut. * Szüretelőedény szaküzlet Rácvároson, az Úttörő utcá­ban. Tulajdonosa György Mik­lós: — Kisiparosoknál már a ta­vasszal lekötöttem nagy meny- nyiségű árut, amit most folya­matosan szállítanak. Most hir­dettem meg hordóvásárt, mi­vel tölgyfahordóból 80—500 li­teresig szép készletem van, úgy tűnik, elég lesz a szezon­ra. Érkezett tölgyfa szüretelő­kád, kerek és ovális, s a kár­mentők, puttonyok sem hiá­nyoznak a kínálatból. Daráló­kat, borkezelési szereket nem tartok, fa szüretelőedényekre specializáltam az üzletet. * A Komlói Ál ész Mezőgazda­sági szakboltja, Dékány György üzletvezető: — Komlón sok a kiskért, a <is teljesítményű szőlőpréseket keresik. Ebből jelenleg is van, de azért rendeltünk nagyob­bat is. A szállítást a jövő hét­re ígérték, s akkorra várjuk az akác- és tölgyfa hordókat. Ez utóbbira négy helyről van ígé­retünk. Jelenleg van műanyag hordó és műanyag ballon, az üvegballon azonban itt is pil­lanatok alatt elfogyott. * A siklási Tenkesalja Álész Mezőgazdasági szakboltja, Va- szits István üzletvezető: — A szövetkezetnek saját hordóüzeme van, termékeiket mi értékesítjük. Van tehát hor­dónk és puttony is, de meges­het, hogy kevés lesz, mivel az idén más cégtől nem sikerült szerezni. Demizsonból csak 10 literest tudunk adni, üvegbal­lon egyáltalán nincs. A hiány­cikkek közül nálunk a szürete­lő ollót keresik legtöbben. Ma­gánkisiparos gyártja a HER­MÉSZ megrendelésére, ők azonban ez ideig nem szállí­tottak. * A Szigetvári Álész Mezőgaz­dasági szakboltjának vezetője, Lukács Gyula:- Jónak mondható a válasz­tékunk, kénlap kivételével szin­te minden van: szőlőzúzók, bo- gyózók, prések, hordók 90-től 250 literesig, demizsonok, mű­anyag ballonok 5—10—25—50, sőt 220 literes is. Nálunk nem hiánycikk a metszőolló, 3 fé­lét is kínálunk. A jó ellátás tit­ka, időben, sok helyen próbál­koztunk árut szerezni. * Boltonként változó tehát a kínálat. Az mindenesetre jó hír, hogy az elkövetkező he­tekben a még hiányzó árukból is várható utánpótlás. Csütör­töki lapunkban már hírül ad­tuk: napokban 5 mázsa kén­lapot kap Barahya. Lovig Jó­zsef, az AMFORA pécsi leraka- tának vezetője arról tájékoztat­ta lapunkat: útban van már egy import demizsonszállít- mány, s várnak üveglopót is. Ez azonban nem lesz elegen­dő. (Az üveglopót - szájfú- vással — öt fős brigád készíti Salgótarjánban, termelésük nem Fedezi az igényeket. A bazá­rokban kapható kisiparosok gyártotta lopó,ára azonban há­romszorosa a salgótarjáninak.) Év végére várható az üvegbal- onhiány megszűnése, a salgó­tarjáni gyár ugyanis olasz Dallongyártó gépsort helyez izembe és a IV. negyedévben nár szállít. W. M. „Tudomány és technika a méhészet fejlődéséért!” Kitűnő eredmények, lehangoló technikai háttér Hogy tudományos, a gyakor­latba könnyen és gyorsan átül­tethető eredményeket produ­kált-e a méhészek világszerve­zetének Budapesten rendezett nemzetközi kongresszusa, elvá­lik. Mindenesetre a világ nyolcvanöt országából érkezett szakemberek tanácskozásának a jelmondata ez volt: ,,Tudo­mány és technika a méhészet fejlődéséért!" Jelen esetben a technikai oldallal foglalkozunk, elsősorban attól indíttatva, hogy a kongresszus ideje alatt rendezett nemzetközi kiállítás magyar bemutatóját megláto­gató hazai méhészek arckifeje­zése — mondhatni egyöntetűen — csalódottságot és lehangolt- ságot tükrözött. Az egyik oldal Magyarországon a méhészek száma megközelíti a 40 000-et. A múlt évben több mint 17 000 tonna mézet termeltek, aminek értéke mintegy 600 millió fo­rint. Ez így önmagában is je­les eredmény, ám ehhez még hozzá kell venni azoknak a mezőgazdasági terményeknek az értékét is, amelyek a méhek megporzó munkájának köszön­hetők. így már megközelítőleg 12 milliárd forintról van szó. Egyébként a magyar méz a vi­lágpiacból 8 százalékkal része­sedik, az exportőrök között a második helyen vagyunk. Elő­kelő rang a pozíció megtartá­sa — különösen annak ismere­tében, hogy a nyugati orszá­gokban egyre nagyobb figyel­met fordítanak a méztermelés­re, a méhészetek zavartalan működéséhez szükséges techni­kai háttér biztosítására — nagy figyelmet érdemel. Hogy pon­tosabban fogalmazzunk: egy­általán, kívánna valamiféle fi­gyelmet . . . A másik oldal Mert ez a kiállítás nem egy­szerűen keresztmetszetét nyúj­totta azoknak az eszközöknek és ezek műszaki színvonalának, amelyekkel a magyar méhészek dolgoznak, hanem - lévén a kiállítók között a katalógus szerint 25, a valóságban ennél jóval kevesebb külföldi cég is — módot adott az összehason­lításra is. Annak előrebocsátá­sával, hogy az olasz, a fran­cia, a nyugatnémet, az oszt­rák pavilonban látottak pilla­natnyilag — ahogy egy bara­nyai méhész fogalmazta — álomnak tűnnek, tehát nem egy ilyen színvonal azonnal megteremtéséért protestálunk, megjegyezzük: szó szerint bar- kácsszinvonalon készülnek a magyar méhészek pergetői, ke­retei, egyéb eszközei. S ilyen háttérrel produkálják a beve­zetőben említett elismerésre méltó teljesítményt. Vélhetnénk: technikai újdon­ságok bemutatására is felhasz­náltak egy ilyen nemzetközi kiállítást. Ilyennel nem talál­koztunk, mi több: semmiféle újdonsággal. A kiállított beren­dezések, eszközök közötti kü­lönbség legfeljebb abban rej­lett, hogy az egyik pergető hordóból készült, a másik hor­ganyzott lemezből, az egyiket rozsdabarnára festették, a má­sikat szürkére, a keretlécfúrók között az egyiknek nyolc feje volt, a másiknak négy — és így tovább . . . Hozzá kell tennünk sajnos azt is, hogy sok eset­ben a magyar bemutatón lá­tott eszközökről nem lehetett eldönteni: vajon a méhészet múltját reprezentálják-e, vagy — jobb híján — jelenleg is használatban lévő berendezés­ről van szó. alkatrészek felhasználásával a méhész betölti keretekkel a kap­tárt. Új volt továbbá, hogy mind­azok a segédeszközök, amelye­ket a magyar méhészeknek ma­guknak kell fadarabokból bics­kával kifaragni, itt változatos formában, sorozatban gyártva, láthatóan a széles választás le­hetőségét kínálva sorakoztak a pavilonokban. Amiből azt a kö­vetkeztetést kell leszűrnünk, hogy egy, a méztermelésben jóval mögöttünk kullogó ország a méhészet technikai-műszaki hátterét tekintve messze előt­tünk van. :s ami regi Ami új Új volt a nyugati méhészeti eszközök rendkívül esztétikus volta korszerűségük, a készí­tésükhöz felhasznált anyagok gondos kiválasztása, a mű­anyag térhódítása, az, hogy su­gallták ezek a berendezések: ahol ezekkel dolgoznak, ott a legfontosabb szempontok között van a higiénia is. A műanyagok: kaptárok ké­szülnek már ezekből, könnyűek, praktikusak, felhasználhatják a műanyagot a keretek készítésé­hez, sőt: lépeket is csinálnak, joggal használva ez esetben a^ műlép kifejezést. Nem kell hoz­zá három perc, s a műanyag Magyarországon az évi egy fő. re eső mézfogyasztás meghök­kentően kevés: mindössze 30 dkg, s ez még közepesnek sem mondható. (Igaz, a belföl­di ellátást erősen befolyásolja, hogy a világpiacon éppen mi­lyen a méz ára.) Ebből persze sok mindenre gondolhatunk, de egyebek mellett arra is: nem kellő a mézfogyasztás propa­gandája. Sajátos módon a pro­polisz egy év alatt sláger lett, a mézre alig figyelünk, holott egy rendkívül egészséges élel­mezési cikkről van szó. A jó propaganda mellett — és ez már régi nóta — megfelelő, olyan szép és praktikus csoma­golási módokra is szükség van, hogy a vevő „kénytelen le­gyen” megvásárolni a boltok­ban a mézet. Ha így volna, ez lenne a méz „olajozott útja”. Addig azon­ban még sok minden hiányzik. Például tárolóedények, ame­lyekben a méhész meghatáro­zott ideig tarthatja a mézet. (Különféle nagyságban szín­ben, csappal és csap nélkül, ott sorakoztok ezek az edények a külföldi kiállítók pavilonjai­ban — természetesen műanyag­ból, vagyis olcsón). Ezekre már csak azért is szükség lenne, mert — panaszkodott egy mé­hész a kiállításon — a lépes­mézéért jó ha februárban eljön a Hungaronektár . . . Mészáros Attila Intézkedések várhatók a bor minőségének javítására Az eladásra szánt bort cukrozni tilos - Az árakat a felvásárló szervek alakítják ki - A felkínált tavalyi bort folyamatosan átveszik ret küszöbön áll, néhány vár­ható intézkedésre a MÉM tájé­koztatása alapján már most fel. hívjuk a figyelmet. © A borminőség javítása ér', dekében a korábbi 13 súlyszá­zalékkal szemben legalább 14 súlyszázalék cukrot tartalmazó szőlőt lehet borkészítésre fel­használni. Az ennél kevesebb cukrot tartalmazó szőlőből ké­szült bor ipari bornak minő­sül. © A szőlő, must, bor sza­badáras jellegének érvényesü­lése érdekében a MÉM 1983­ra a felvásárlási ár színvonal­ra központi irányelveket nem ad ki. A szőlő, must és bor át­vételi áraiban a piac szerepé­nek és a minőségnek keli| ér­vényesülni. A felvásárló szerve­zetek, termelő vállalatok és a helyi érdekképviseleti szervek meghallgatásával alakítják ki az árakat. © A must javítására répa­cukor semmilyen címen és for. mában nem alkalmazható. A must javítására csak sűrített, töményített must használható. Annak érdekében, hogy a kis­termelők is elvégezhessék az indokolt és a jogszabály sze­rint lehetséges mustjavítást, o felvásárló szervezetek segítsék őket a sűrített must beszerzé­sében. A felvásárló szervezetek hamisított mustot, vagy bort nem vehetnek át. Ideértve o cukrozott vagy más, meg nem engedett eljárással készített mustot, vagy bort. © Az 1982 őszétől megma­radt termelői készletek csök­kentése érdekében valamennyi felvásárlással foglalkozó szerve­zet köteles — a szerződés sze­rinti feltételek mellett — a fel­kínált bort folyamatosan átven. ni. A szerződésen kívül óbor hasznosítása érdekében a fel. hasznáíók a minőség alapján állapodjanak meg a termelők­kel a felvásárlási árakban. Szőlőtermesztési bemutató A Villóny-Mecsekaljaí Bor gazdasági Kombinát Pécsi Ku tató Állomása szeptember 7-én szerdán szőlőtermesztési bemu tatót rendez kistermelők szó mára a kombinát kutatóáll másán. 8.30-kor a szentmiklósi kísér leti telepen a szőlőtermesztés kísérleteket, az úi fajtákat mu tatja be dr. Diőfási Lajos, c kombinát vezérigazgató-helyet­tese és összefoglalja az 1983. évi növényvédelmi, trágyázási tőkeművelési és metszési ta paszta latokat. 12 órakor a kutatóállomás központjában, a máriai telepen a Pécsett nemesített fajták mutatják be, és ismertetik a must és újbor kezelését. Növényvédelem Az elmúlt évben a megye egész területén babzstzsik kártételt észlel­tek a felvásárló szakemberek. Az idei száraz, meleg időjárás a kár­tevő felszaporodásának kedvezett. A babzsizsik már kint a szabadföldön megkezdi a károsítást, betakarítás­kor azonban ez még nem látható. Amennyiben a babot meleg helyi­ségben tároljuk — mely a kártevő­nek kedvező —, rövid időn belül ét­kezésre teljesen alkalmatlanná vá­lik. A nagyüzemekben gázosítással eredményesen tudnak védekezni a tárolási időszak alatt a babzsizsik ellen. Kisüzemben jelen időszakig az étkezésbe szánt babot csak úgy tud­juk megvédeni, ha pár órán át 60 fok feletti hőmérsékleten tartjuk. Eb­ben az esetben a bab vetésre már alkalmatlan. A másik lehetőség, a hűvös helyen való tárolás. Amennyi­ben egy-két kilóról van szó, leg­helyesebb, ha betakarítás után a hűtőszekrény mélyhűtő résizébe he­lyezzük pár napig. Kisüzemben a bab vegyszerre! való kezelése a je­lenleg forgalomban lévő szerekkel a tárolási időszakban a mérgezési veszély miatt nem kezelhető. A fer­tőzött babot minden esetben meg kell semmisíteni. Dr. Frank József Kísérleti útépítés Pécsett A Közúti Építő Vállalat kí­sérleti jellegű útépítést végzett tegnap Pécsett a Páfrány utcá­ban. Mintegy 3000 négyzetmé- ternvi útfelületen 'dolgozta be a. géplánc a Zala megyei KÉV-nél szolgálati találmányként kidől, gozott receptúra szerinti ún. vegyes kötésű keveréket. Ez ha­sonló a Pécsett évekkel ezelőtt ugyancsak kísérleti jelleggel bevezetett, s azóta több helyen is alkalmazott ún. soványbeton­hoz: ugyancsak az erőművi per­nye az egyik fontos adalék­anyaga, gyorsan köt, s a hen­geres bedolgozás után szinte azonnal ráengedhető a forga­tom. Az újfajta anyag becslés szerint 30—40 százalékkal ol­csóbb az általánosan használt útépítő anyagoknál: olcsóbbak a felhasznált adalékanyagok, a hideg keverés miatt nincs ener­giaigénye, a pernye falhasz­nálása révén pedig környezet- védő szerepe is van. A KÉV — ha a szabadalmi eljárás is le­hetővé teszi — a jövő év má­sodik felétől üzemszerűen alkal­mazhatja az új anyagot. PÉCS SZÜLETTEK: Beretzky Zsolt, Orsós Róbert, Stiefel Réka, Pethő Ger­gely, Tran Lívia, Széles Zsuzsanna, Kemesei Attila, Dörmer Ákos, Kis- Bocz Levente, Sóki Péter, Horváth Viktor, Kovács Péter, Sós Judit, Har­gitai Áron, Varjú Hajnalka, Danyi Gábor, Aki Péter, Kaposi Erika, Bá­ling Mirjam, Radnai Tihamér, Sza­bó László, Varga Viktor, Pusch Kor­nél, Zsók Adrien, Kustán Brigitta, Kovács Adrien, Vörös Judit, Hama- rics Anna, Halmai Melinda, Gálffy Timea, Bafkács Iván, Orsós, Margit, Krámer Dániel, Bogdán József, Or­sós István, Guczuj Gergely, Borsá­nyi Judit, Baksa Andrea, Tótpál Anita, Balogh Ferenc, Vargha Lász­ló, Tóth Eszter, Balogh Regina, Markó Lidia, Nagy Tibor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gyulai György Nándor és Versd Dóra, Füke Zsolt és Németh Márta Helga, Sza­bó János és Tabak Mária, Búzás Csaba és Sár Zsuzsanna, Köves Gyula és Dubecz Etelka, Ragoncsa János és Kővári Ilona, Fülöp Gyula és Piri Anna, Tándor János és Do­rogi Szilvia, Móra Tibor és Luliák Ágnes, Hosszú István és Nagy Csfil- la, Máté Gyula és Gradwoll Ágnes. A napokban érkezik utánpótlás a hiányzó árukból Bortengerről írnak a nyugati lapok és borháborúkról' szá­molnak be, „amelyekben mé- retlenül folyatják el a bort.” Tény az, hogy az Európai Gaz­dasági Közösség nemcsak ön­ellátó lett borban is, hanem te­temes túltermelést is szubven­cionál — egyelőre. Ma a világ, piacon a legalacsonyabb ma­gyar árnál is olcsóbban lehet bort kapni — hordósbort 8 fo­rintért tetszés szerinti mennyi­ségben. Új helyzet állt tehát elő, s ehhez a magyar bortermelés­nek igazodnia kell. Bort min­den bizonnyal! ezentúl is tudunk eladni Nyugaton is, de árán csak azt, amely méltó a magyar bor hírnevéhez. Minőséget és nem kommersz árut. Vissza: kell állítani a márkák tekintélyét. A közeljövőben rendelkezés jelenik meg a borminőség ja­vítására. Mivel azonban a szü.

Next

/
Oldalképek
Tartalom