Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-10 / 250. szám

Szállítmányok Szombathelyről és Zalaegerszegről a Pécsi Bőrgyárnak lUyersbör­begyiijtés így dolgozik a BIVIMPEX szombathelyi kirendeltsége Intenzív gabonaprogram világbanki hitelekből Eldőlt a versenytárgyalás, világcégek szállítják a gépeket Baranyából 16 tsz és 3 állami gazdaság fejleszt Az állati bőr iránti érdek­lődés az utóbbi időben je­lentősen megnövekedett. A műbőr ugyanis számos áru gyártásánál nem tudta ki­szorítani a természetes bőrt, ami tartósabb és tetszető­sebb. Ezért végez fontos munkát a BIVIMPEX (Bőr­gyárak Kereskedelmi Közös Vállalata) 11.-számú szom­bathelyi nyersbőrkirendelt­sége. Idetartozik még a sop­roni és a zalaegerszegi te­lep is. Mi a feladatuk? A hús­ipartól, a MÉH Vállalat te­lepeitől és más szervektől felvásárolják a nyersbőrt és továbbítják a bőrgyáraknak. Szombathelyen, a Vépi úti kirendeltségen Pék István raktárvezetővel járjuk a nagy csarnokokat, ahol a bőrt sózzák, tárolják, válo­gatják, szállításra előkészítik. Dr. Fekete Sándorral és az új igazgatóval beszélgetve az érdekel, mit ad át, milyen jó­tanácsokkal szolgál a pályázat útján kinevezett utódnak. Dr. Fekete Sándor: — Tíz éven át főkönyvelő, majd több mint két évtizeden át igazgatója voltam a válla­latnak. Amikor megkaptam az igazgatói megbízatást, Jánost velem egyidőben bízták meg a műszaki irányítással. Most a műszakinál is bonyolultabb, sok­rétűbb igazgatói teendők ellá. tása nyugszik a vállán. Nem féltem őt. Nagytudású, higgadt, jókedélyű és mégis megfontolt, az emberek nyelvén jól ért. Jó kezekben van a vállalat. Igaz, a legnehezebb időszakban lett első számú, tehát mindenért felelős vezető, akkor, amikor ilyen nagymérvű igényvisszaesés még sosem mutatkozott termé. keink iránt,, amikor új követel­ményként szorít az, hogy a megrendelők a fenntartási mun­kákhoz minden követ 12 milli­méteresnél kisebbre törve kér­nek tőlünk. Ehhez meg nincs még meg a technológiánk, és a termelésvisszaesés miatt a pénzünk se. — Mi az, amit tanácsolna, illetve kérne Szűcs Jánostól, bogy folytassa, legalábbis ne hagyja abba? — Évek óta, úgy mondtuk egymás között mosolyogva, de nagyon is komolyan, hogy a vezérmotívumot. Ez a kettős, il­letve hármas feladat, azt hi_ szem, Jánosnál is folytonos lesz: a .vevők igényének maximális kielégítésé mennyiségi és mi­nőségi szempontból, aztán a jogszabályok lehetőségein be­lül a dolgozóink életszínvona­lát mind magasabbra emelni, folyton javítani a munkakörül­ményeket, a szociális ellátást. Bárhogy is tudunk gépesíteni, emberek nélkül nem megyünk semmire. Márpedig a kőbányá. szat nem a legvonzóbb szak­ma. illetve munka. A harmadik: még a jelenlegi pangó piaci időszakban sem lehet lemonda­ni a fejlesztésekről a létszá­mot csakis műszaki fejleszté­sekkel lehet megtartani, illetve pótolni, tehát a fiókban mindig legyenek kész tervek. — Hárman nyújtottak be pá. lyázatot, ketten a vájlalattól, önön kívül még Fekete László, — Ot dolgozónk a hús­iparnál segíti a nyersbőr le­húzását — mondja a rak­tárvezető. — Napontq 180 marhabőrt és 500—600 ser­tésbőrt veszünk át. Mutatja, hogy kisebb té­telben ló-, borjú-, juh-, szarvas-, őz-, vaddisznó- és kutyabőrt is kezelnek, továb­bítanak. Vaddisznóbőrt ad át például a szombathelyi Va­dász vendéglő is. A sertés­lejlesztési osztályvezető is meg. pályázta az igazgatói posztot — fordulok Szűcs Jánoshoz. — Végül is engem neveztek ki, és szinte első ténykedésem­ként kineveztem műszaki" igaz­gatóhelyettessé Fekete Lászlót. Fiatal, nagytudású szakember, a szakmában nagy jövőt jóso­lok neki. Nagyon jó a kollektí­va, igazi egy célért dolgozó és gondolkodó csapat. Volt már nagyon sok nehézség a vállalat életében, a jelenlegi piaci pan­gásos időszak talán a legnehe­zebb és időben a leghosszabb. Korábban a nagy mennyiségek kielégítése volt a legfontosabb, most a visszafogott útépítések nehéz helyzetbe hozták a vál­lalatot. A jövő évre se bizta­tóbbak a kilátások, reményke­dünk, hogy 1985-től ismét kell a sok kő és jön a fellendülés. Vannak kész terveink fiókban is és a megvalósítás szintjén is — összemosolyognak —, a ve­zérmotívum rám nézve is köte. lező. — A legnehezebb időszak­ban vállalkozott, hogy a válla- lat vezetője legyen. Nem félt? — Van bennem drukk, de ez nem félelem. Nagyon nehéz időszakban, mondhatnám rossz passzban vagyunk, pénz nélkül, saját erőből kell egy sor dol­got megoldanunk. De nem fé­lek. Mondtam, jó a garnitúra és közösen gondolkodunk. Az új méretigény, a többnyire 12 milliméteresnél kisebbre tört kő kell szinte minden megren­delőnknek akik korábban az útépítésekhez a nagyobbakat kérték. A felújításokhoz az ap. ró kő kell. Viccesen úgy mond­juk, hogy a jelenlegi felújítás szinte csak az utak kgrrózió el­len; védelmét jelenti. A meg­levő gépekből átcsoportosítá­sokkal Komlón és Gánton már nem gond az apró kő hagy mennyiségű előállítása. Dr. Fekete Sándor veszi át a szót: — öt éve értük el a terme­lési rekordunkat, negyedmillió se kellett, hogy elérjük a 6 mii. lió tonnát. Most több mint egymillió tonnával kérnek tő­lünk kevesebbet. Még jó, hogy vannak az igen megbízható, ál­landó vevőink: a Dunai Vasmű, hatszázezer, a cukoripar 160 ezer, és a MÁV évi 850 ezer tonnával. Jó üzlet volt a kőex­bőr általában két hétig só­ban áll itt, a raktárakban. — Milyen gyáraknak szál­lít nyersbőrt a szombathelyi kirendeltség, illetve a hoz­zátartozó soproni és zala­egerszegi telep? — A legnagyobb vásárló és feldolgozó a Pécsi Bőr­gyár. Ezenkívül sok alap­anyagot használ fel a Si- montornyai Bőrgyár, a Buda­port Jugoszláviába, évi egymil­lió dollárt jelentett, de tavaly leállt. Mindent megtettünk, hogy olyan új termékkel ruk­koljunk ki, ami megnyeri a vásárlót. A fejlesztési elképze. lések, a kísérletek — de — er­ről hadd beszéljen az új igaz­gató — állandóan napirenden voltak, vannak, és bízom ben­ne: lesznek is. — Vagy van igény új termék­re, vagy mi igyekszünk fel­kelteni a vásárlók kedvét — mondja Szűcs János. — Évek óta folyik a pécsváradi földpá. tos homok kutatása, a finom- kerámiaipar évente 9—10 000 tonnád visz belőle. A lehetősé­günk ennél lényegesen na­gyobb. Jelenleg a laboratóriu­mi kísérletek szerint az üvegipar is használhatná, ha meg tud­juk oldani, hogy kivonjuk belő. le a vasoxidot. Várjuk a be­rendezést, hogy megkezdhessük a félüzemi kísérleteket a jövő esztendőben. A Pécsváradon létesítendő betoncserépgyártás­hoz is mi adjuk majd az alap­anyagot, a pécsváradi mosott homokkal Ausztriában készített betoncserepek kiválóra vizsgáz­tak. És ez csak egy a ok kö­zül. — Elmondaná a többit is? — Palaton-felvidéken Mo­nostorapátinál folynak a föld­tani kutatások a hólyagüreges bazalt feltárására, ami meg­törve, betonelem alapanyag lehet a kislakásépíttetőknek, Ausztria is jelentős mennyisé­get venne át évente. Az ÉMI minősítése kiválónak tartja, és a legújabb hőszabványnak is minden szempontból megfelel. Gántról már évente 10 000 ton. na dolomitőrleményt adunk a salgótarjáni üveggyárnak, s azon vagyunk, hogy a többi üveggyár is felfedezze a gántj termékünket. Befejezés előtt áll a nagyharsányi rekonstruk. ciónk — évi egymillió tonnás termelésével megelőzi Komlót, és Gánt után a második autó. matizált bányánk lesz, onnan a Dunai Vasműnek a konverfe. pesti Finombőrök Gyára és a Budapesti Táncsics Bőrgyár. Kisebb mennyiséget kap tő­lünk a debreceni Hajdúsági Bőrgyár és a budapesti Tí­már Ipari Szövetkezet. A raktárakban elfekvő készlet nincs. Pécsre naponta szállítanak Szombathelyről és Zalaegerszegről 13 tonna marhabőrt és két tonna ser­tésbőrt. Mit mutat a tavalyi ered­mény? 1982-ben a szombat- helyi kirendeltség 79 500 da­rab marhaBőrt, 262 300 da­rab sertésbőrt és kisebb té­telekben egyéb állati bőrt szállított a bőrgyáraknak, összesen 126 millió forint ér­tékben. Ez a szám azt mu­tatja, a kis kirendeltség alig néhány dolgozóval nagy értékű árut forgalmaz. Az idei terv hasonló felvásárlást és begyűjtést irányoz elő. rés acélgyártáshoz évente 3000 ezer tonna 20—40 milliméteres ipari mészkövet adunk. A díszí­tőkő termeléssel is szeretnénk felfutni, egyelőre még nagyon igényes a belföldi kereslet, az erdősmecskei bányánkat kell alkalmassá tennünk a megfe­lelő tömbkivételre. Zalahalápi lehet az ipari koptatóhomok egyik fellegvára, az ottani bazalthomok kiváló tisztítóho­moknak. Biztató a jövőnk, csak a jelenlegi időszakon legyünk már végre túl, alacsony a ke­reslet, és szinte hetente változ. nak a piaci igények. — Ezerötszáz emberért is te­lelés. — Igen. látom, hogy meny. nyivel sokrétűbb a mostani fel­adatom, mint műszaki igazga­tóhelyettes koromban volt. Meg kell tanulni, bele kell jönni. Szerencsére nagyon jók a partnerkapcsolataink a szállí­tókkal - MÁV, ÉPFU, Volán — a hatóságokkal, intézmények, kel és a Nemzeti Bankkal. Az is jó érzés, hogy, ha valami­ben tanácstalan vagyok, Sán­dor segítségére bármikor szá­míthatok. — Szívesen adja át a ta­pasztalatát? — kérdem a volt igazgatót. — Ha kérik, örömmel. Elvem, hogy a leköszönő vezető ne beszéljen bele az utóda dol­gaiba, csak ha az kifejezetten kéri, akkor adjon tanácsot, vagy segítsen. János tudja, hogy rám számíthat. — Még egy hónapja sincs, hogy leköszönt. Megszokta a nyugdíjas, a nyugdíjba készü­lök életformáját? — A kert, a házkörüli te­endőim miatt még nem unat­koztam. Remélem, hogy janu­ár 1. után, nyugdíjasként se fogok. — mondja mosolyogva dr. Fekete Sándor. Murányi László Eldőlt, hogy a világ legne­vesebb cégei szállítják a szük­séges gépeket hazánk intenzív gabonaprogramjához, melynek harmadik fejlesztési szakasza világbanki hitelezéssel most kezdődik. A ptogramban Bara. nya nagyüzemi gazdaságai is fölöttébb érdekeltek, örömmel nyugtázhatják, beruházásaik révén a legkorszerűbb techni­kához és technológiához jut­nak. Az ügylet részleteiről But- tinger Jánostól, a Magyar Nem. zeti Bank Baranya megyei Igaz­gatósága élelmiszergazdasági osztályvezetőjétől kaptunk tájé. koztatást. Rába, Fiat, Claas Ismeretes, hogy hazánk tag­ja lett a Világbanknak, ahon. nét dollárhiteleket kapott a gabonatermesztés intenzív fej. lesztésére. A hitelekre a Ma­gyar Nemzeti Banknál pályáz, hattok a hazai mezőgazdasági üzemek, ugyanakkor a Világ­bank és az Agrotek a szüksé­ges gépek szállítására nemzet­közi versenytárgyalást írt ki. A közelmúltban eldőlt, kik kap­hatnak a hitelekből, s kik szál. lítják a gépeket. A nemzetközi versenytárgya, láson Észak-Amerika és Nyu- gat-Európa szinte valamennyi vezető vállalata részt vett, s természetesen megtették aján. latoikat a hazai gépgyártók is, köztük a győri Rába Magyar Vagon, és Gépgyár. A Világ, bank szigorú követelményeinek végül is magyar, olasz, nyugat­német és francia cégek tudtak eleget tenni s kaptak megbí­zást a legkülönbözőbb gépek szállítására. A yersenytárgyalás egyik fő' nyertese, a győri Rá. ba, amely 11,5 millió dollár ér. tékben szállíthat 250 lóerős traktorokat, valamint amerikai licenc alapján gyártott ekéket és vetőgépeket a hazai mező. gazdasági üzemeknek. Mindezt a világbanki hitelek terhére, ami a vállalat elszámolásában gyakorlatilag exportot jelent. A Rábán kívül további hazai vál. la'atok szállíthatnak gépeket, miután a versenytárgyaláson, ahol a Komplex Külkereskedel­mi Vállalat képviselte őket, kedvező ajánlatot tettek és nyertek. A külföldi szállítók listáján rangos cégeket találunk: az olasz Fiatot és a Fitagarát, a nyugatnémet Claas, Rau 8a- bewerk és Becker cégeket, to. vábbá a francia Nődet Gou- gis céget. Az agrárszakembe­rek körében ismert nevek. A Fiat szállítja majd az univer­zális nehéztraktorokat, a Claas, kombájnokat. Érdekesség, a Claas-kombájnokba Rába-mo_ torokat szerelnek, ami további csaknem 2 millió dolláros üz­letet jelent a győrieknek. Az Ipari Minisztérium érté­kelése szerint az iparvállala­toknál kedvezőek a gazdasá­gos anyagfelhasználási kor­mányprogram végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatai. A mi­nisztériumhoz tartozó vállala­tok az év első felében 2,8 mil­liárd forintot takarítottak meg a gazdaságos anyagfelhaszná­lás és a technológiák korsze­rűsítése révén. Ez azt jelenti, hogy év végéig átlagosan egy százalékkal csökkentik az azo­nos értékű termeléshez szük­séges anyagok mennyiségét. A megtakarítást a vállalatok többsége beruházás nélkül, Lássuk ezek után, * mit ígér szűkebb hazánk mezőgazdasá. gának az újabb fejlesztési le­hetőség? Nos, Baranya megye nagyságrendjét meghaladó mértékben vesz részt a prog­ramban. A világbanki hitelek, re — ami mellé kinek-ki - nek a saját pénzét is le kell tennie — 16 termelőszövetkeze, tünk és 3 állami gazdaságunk pályázott. Az érintett termelő, szövetkezetek: Belvárdgyula, Boly, Dunafalva, Kátoly Majs. a mohácsi-szigeti Dunavölgye, Szederkény, Dunaszekcső, Drá. vaszabolcs, Szalánta, Kémes, Vejti, Újpetre, Nagypeterd, Szenllőrinc. Bogád. Az állami gazdaságok: Pécs, Szentlőrinc, valqmint a Bólyi Mezőgazda, sági Kombinát. A tsz-ek össze­sen 180 millió forint értékű gé. pi fejlesztést kívánnak végre­hajtani, ennek fele a hitel, a másik fele saját pénz. Az ál­lami gazdaságok 60 milliós fej. lesztést irányoztak elő, a hitel és a saját pénz megoszlása itt is fele-fele. E költségek ma­gukban foglalják a gépekhez szükséges tartalékalkatrészeket is. A fejlesztésekkel összefüg­gésben Buttinger János kiemel, te a nemzetközi versenytár­gyalásos forma jótékony hatá. sail. Egyrészt, mint bevezetőnk, ben említettük a programhoz a nemzetközi élvonalba tartó, zó gépgyártókat sikerült felső, rakoztatni. Másrészt a verseny, tárgyalás az árakat is leszorí­totta, kevesebbe kerülnek a gé. pék, mint amennyivel a Világ­bank-tender kiírása előtt szá­mollak. A megtakarítás orszá. gos szinten milliós nagyságren­dű. Előny, hogy rendkívül rö­vid a szállítási határidő. A cé. gek már szeptembertől küldik a gépeket, s zömük még az idén beérkezik, annak megfe­lelően, ahogyan az eszközökre az új gabonatermesztési idény­ben a gazdaságoknak szüksé­gük lesz. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank meg­kezdi a kölcsönszerződések kö. tését az érintett termelőszövet­kezetekkel és állami gazdasá­gokkal. Plusz egymillió tonna A világbanki hitelekkel újabb, kedvező lehetőségekhez jutott a magyar mezőgazdaság. A pénz azonban nincs ingyen. A Világbank a hitelek fejében 1986-ra gabonából 1 millió ton. na exportnövekedést vár, illet­ve ír elő hazánknak. Ezekből a többletekből fizetjük aztán vissza a hiteleket. Három évi türelmi idő után, 15 év alatt kell törlesztenünk a részlete­ket. kisebb fejlesztésekkel érte -el, de műszaki intézkedésekkel, korszerűbb szervezéssel további jelentős anyagköltségektől mentesülhetnek. A program végrehajtásának gyorsítását az segítheti, ha a vállalatokat, il­letve a dolgozókat még érde­keltebbeké teszik az anyag- gazdálkodás ésszerűsítésében, új módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. HÉTVÉGE 5. Nem mondhatunk le a fejlesztésekről Dr. Fekete Sándor nyugdíjba ment Az új igazgató: Szűcs János A DÉLKŐ Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat új igazgatójává augusztus 1 -töl Szűcs János, a vállalat műszaki igazga­tóhelyettesét nevezték ki. Szűcs János, a nyugdíjba vo­nuló dr. Fekete Sándort — akivel együtt kerültek 22 éve vezető beosztásba — váltotta fel az igazgatói poszton. Képünkön balról: Dr. Fekete Sándor és Szűcs János Miklósvári Zoltán Jobb szervezés, korszerűbb technológiák Az anyagtakarékosság eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom