Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-30 / 270. szám

1983. szeptember 30., péntek Dunántúli napló 5 Még ez évben újabbat rendeznek Garabuczy Ágnes budapesti festőművész kiállítását tegnap dél­után Pécsett, a Kép­csarnok Ferenczy-ter- mében Szabó Zsolt, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának munkatár­sa nyitotta meg. Gara­buczy Ágnes több mint harminc képet állított ki: mitológiai témájú festményei, távoli uta­zások emlékeit őrző táblaképei, lebegő, kissé sejtelmes tájai és portréi minden bi­zonnyal sok édeklödöt vonzanak majd. Leleplezték Mészáros Lázár honvéd altábornagy emléktábláját Ünnepségsorozat Baján Tisztelgés a honvédtisztek sírjánál Reich László felvétele Nagyszabású ünnepségsoro. zatot rendeztek az elmúlt két napon Baján: megemlékeztek a város nagy szülöttének. Mé­száros Lázár altábornagy ha­lálának 125. évfordulójáról, kö- szöntc-tték a fegyveres erők napját, s a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő MN 7809 alakulatot. Szerdán délután a „Kik ér­ted haltak szent világszabad­ság” gondolat jegyében a vá­rosi-járási pártbizottság dísztér, mében tartottak emlékülést, melyen Mészáros Lázár altá- bornagynak, az 1848-^49-es magyar szabadságharc kiemel­kedő egyéniségének, a Batthyány kormány hadügymi­niszterének életéről, munkássá­gáról, a városhoz való kötőJ déséről emlékeztek meg. Tegnap délelőtt a Rókus te­metőben az 1848—49-es sza­badságharc honvédtisztjeinek sírjánál katonai tiszteletadás mellett rendeztek koszorúzást, melynek során a Magyar Nép­hadsereg, a város és a járás párt-, állami és tömegszerve­zeteinek, valamint több üzem és vállalat képviselői helyezték e| a kegyelet virágait. Ezt követően áílománygyűlés- re került sor a Dózsa György laktanyában, ahol a megala­kulásának 25. évfordulóját ün. neplő egységet köszöntötték. Az eseményen többek között részt vett a magasabb egység képviseletében Pásztor István ezredes valamint a város és a járás több vezetője, ünnepi beszédet Erdős László alezre­des, egységparancsnok mon. dott, aki hangsúlyozta az 1848—49-es szabadságharc je­lentőségét, majd szólt a 25 esz­tendeje létrejött MN 7809 ala­kulat megalakulásának körül­ményeiről, az azóta megtett út. ról, az eddig elért eredmények­ről. Elmondta, hogy az elmúlt kiképzési időszakban a katonák nyolcvan százaléka ért el va­lamilyen címet a szocialista ver­senymozgalomban, de különbö­ző gyakorlatok is bizonyították, hogy az egység minden körül­mények között képes teljesíteni az eléje tűzött feladatokat. Ez­után kitüntetéseket adtak át a legjobbaknak, majd többen kö­szöntötték az egységet. A lak­tanyalátogatás és technikai be­mutató után a Helyőrségi Mű­velődési Otthonban Mészáros Lázár altábornagy emléktáblá­jának avatására került sor. Pásztor István ezredes beszé­dében méltatta a nagy hazafi életútját, akj már 16 évesen főhadnagyként szolgált. A több idegen nyelvet beszélő Mészá­ros Lázár figyelemmel kísérte a külföldi irodalmakat, s ezeket igyekezett hazájában hasznosí­tani. A Magyar Tudományos Akadémia tagja lett 1844-ben, székfoglalóját „A katonaság­ról” címmel tartotta. Az 1848- as forradalom Milánóban érte, de nem sokkal később mint hadügyminiszter első feladatá­nak tekintette kétezer fő fel- fegyverezését és az újonetobo- rozási terv elkészítését. 1848. június 23-án rendkívüli lelkese­dés közepette szülővárosában egyhangúlag képviselővé vá­lasztották. A szabadságharcban küzdött a magyar seregek főve. záréként, majd vezérkari főnö­keként. Bár végig a törvényes út mellett foglalt állást a nem­zet követeléseinek érvényesíté­sére, a szabadságharc leveré­se után távollétében halálra ítélték. Világos után Törökor­szágiba menekült, majd Fran­ciaországban, Svájcban,. Ame­rikában élt. Az angliai Eywood. ban hunyt el 125 éve. Ezen gondolatok jegyében leplezték le Mészáros Lázár emléktábláját, melyet az egy- séa katonája, Megy esi Ferenc készített. Roszprim Nándor Korszerű fuvarszervezés a pécsi Vasútigazgatóság területén Továbbra is gondot okoz a MÁV-nak a hétvégi rakodás elmaradása A KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga Politikai Képzési Központja po­litikai vetélkedők forgatókönyvének szerkesztésére hívja fel a megyében élő, dolgozó; a politikai ismeret- terjesztés, a közösségformálás, a ve­télkedés iránt érdeklődő fiatalokat. A pályázaton egyének és kollek­tívák is részt vehetnek. Pályázni lehet minden olyan vetélkedő for­gatókönyvével, amely elősegíti a ve­télkedésben részt vevők politikai is­mereteinek bővítését, erősítését. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó (a kollektíva képviselője) nevét és lakcímét; a teljes forgató- könyvet egy példányban, a forgató- könyv alapján szerkesztett vetélkedő helyét és idejét. A pályázaton csak azokat a forgatókönyveket értékel­jük, amelyeket 1983. december 1-e és 1984. február 28-a között, leg­alább egy alkalommal a gyakorlat­ban is bemutatnak a pályázók. Eze­ket a vetélkedőket a megyei Politi­kai Képzési Bizottság tagjai láto­gatják. A pályázatokat 1983. november 30-ig kell eljuttatni a Politikai Kép­zési Központba (7624 Pécs, Dam­janich u. 30.), feltüntetve a boríté­kon azt is, hogy „PALYAZAT”. Ered­ményhirdetés 1984. március 10., melyről a pályázók értesítést kap­nak. DIJAZAS: I. díj: 1500 Ft-os könyv- utalvány, II. díj: 1000 Ft-os könyv- utalvány, III. díj: 500 Ft-os könyv- utalvány, IV—VI. díj: jutalomköny­vek. Bútorbörze a Rózsakertben Szinte minden elkelt Két napig — szerdán és csütörtökön — alkudozás hang­ja töltötte be a Rózsakért ven­déglőt. A Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat itt tartotta bútorbörzéjét. A vállalatnál ugyanis bevett szokás évek óta, hogy az elfekvő, megrongáló­dott, vagy feleslegesnek bizo­nyult bútoroktól és felszerelé­sektől ily módon szabadulja­nak meg. Ez év tavaszán már rendeztek egyet, és az érdek­lődésre való tekintettel néhány hónapon belül ismét tartanak egy börzét. A felhalmozott kerti bőr-, fa és kárpitozott székek, presz- szó- és éttermi asztalok, kerti vasasztalok, kiadó- és száraz­pultok, állványok, szekrények, karnisok és kályhák között az érdeklődők kedvükre válogat­hattak. Minden darabra ráír­ták az árakat, de a vásárlók tetszésük szerint alkudozhattak. így tett az a szőke fiatalasz- szony is, aki három darabból — egy stíl székhátból, egy hiányos lábazatú piros plüss ülőkéből és két stíl lábból — száz forintért vásárolta meg jövendő stil ülőkéjét. — Megérte? — Persze — nevet diadal­masan. — A férjem barátja asztalos, hamar rendbehozza. Száz forintért lesz egy kolóniái ülőkénk. Ugyancsak megérte annak, az öreg néninek a ro­mos, darabokra hullott szek­rényt megvásárolni, mert tar­tós és szép holmi lesz javítás után belőle. Már az anyaga megért ennyit! — vitette ko­csijára az intarzia berakásos darabot. Sok kisiparos is bók­lászott a felhalmozott holmik között. Persze, volt aki, csak két asztallábat vagy széklá­bakat választott, bizonyára rég­óta kereste a pótolnivalót. Va­lószínű, hogy a présházakba, pihenőházakba kerülnek a Vendéglátó Vállalat leselejte­zett asztalai, mert sokat el­vittek. Már az első órákra a bör­zére kiállított áruk hetvenöt százaléka gazdára talált: mintegy negyvenezer forintot hagytak ott értük. Ügy tűnik, mindenki jól járt — a vállalat raktározási gondjai megszűn­tek, a vásárlók pedig olcsón hozzájutottak a keresett da­rabokhoz. A jövőbeni elkép­zelése Gerber Jenőnek, a Ven­déglátó Vállalat igazgatójá­nak, hogy egy állandó börzét fognak nyitni, amint erre a célra egy alkalmas raktárhelyi­ség akad. Ott szinte minden általuk használt cikk között böngészhetnek az érdeklődők: poharakat, függönyöket, edé­nyeket is belevonnak az áru­sításba. Adóm Erika Kétéves időszakot átölelő munkáról adott számot a Ba­ranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a MÁV pécsi Igazgatóságának vezetője, Fé­nyes József tegnap délelőtt a megyei NEB ülésén, amely a korszerű fuvarszervezés és az­zal összefüggő szállítási fel­adatokkal foglalkozott. A me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság elé terjesztett írásos jelentés azokat az intézkedéseket fog­lalta össze, amelyeket a pécsi igozgatósáq az elmúlt két év­ben tett a legutóbbi NEB-vizs- gálat óta. Fényes József szóbeli kiegé­szítőjében kitért arra, hogy az utóbbi időben jelentős válto­zások történtek a közlekedési ágazatban, így a MÁV-nál is. A magyar vasút önálló gazdál­kodást végez, amely a jelenle­gi körülmények között nagy feladatokat ró a MÁV-ra. Idő­közben belső átszervezés is tör­tént, megalakultak a körzeti üzemfőnökségek, amelyek ma már a pécsi igazgatóság terü­letén is megkezdték működésü­ket. Elhangzott, hogy o lét­számhiány néhány területen a pécsieknek is napi gondokat okoz, mint ahogy az ötnapos munkahétre való áttérést kö­vetően a vállalatok nem fogad­ják, illetve nem rakják ki idő­ben a számukra érkezett külde­ményeket. A fejlesztésekről szólva az igazgatóság vezetője megemlítette, hogy megkezdő­dött a Pécsbánya-rendezői ko­csijavító műhely, illetve Újme- csekaljától délre a konténer­pályaudvar építése, amely nagyban segíti majd a ki- és berakodás gyorsítását. A bi­zottság taajai véqezetül a szó­beli kiegészítésből megtudták, hoqv az elkövetkezendő évek­ben az igazgatóság a fejlesz­tésre szánt forintokot elsősor­ban a pályarekonstrukcióra fordítja. A megyei NEB tagjai részé­ről tpbben felvetették: az ér­vényben lévő szabályzók nem teszik érdekeltté a vállalatokat a hétvégi rakodásban, inkább kifizetik a kocsiálláspénzt mert a bér, illetve annak adó­vonzata adott esetben több­szöröse a MÁV-nak fizetendő „büntetésnek”. Megfogalmazó­dott, hogy ezen változtatni kellene és a bizottság e fel­vetést továbbítja o központi szervekhez. Dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke többek között az iránt érdeklődött, hogy a; Budapest—Pécs közötti vasút­vonal villamosítási programja nem lassul-e. A válasz meg­nyugtató volt, az építők tartják az eredetileg meghatározott ütemet és a tervidőszak végére Pécsbánya-rendezőig járhatnak a villomosmozdonyok. A vitában fölmerült: annak ellenére, hogy a vasúti szállí­tás gazdaságosabb, mint a közúti árufuvarozás, a válla­latok sok esetben inkább te­herautókkal továbbítják kül­deményeiket. A beszámoló részletesen elemezte. hogy a vasúti kocsik késedel­mes kirakása 80 százalékban a szombati, illetve vasárnapi ra­kodás elmaradásából adódik. Ennek a következménye az, hogv^ napi gpnd a MÁV-nál a kocsihiány. A vitában elhangzottakat dr. Szabó József, megyei NEB- elnök foglalta össze. S. Gy. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság napirendjén szerepelt Pályázat A gombák különleges világa (9.), A mérges gombákat veszé­lyesség szempontjából csopor­tosíthatjuk: 1. A halálosan mérgező gombákat, a gyilkos galócát és fehér hasonmását a fehér gyilkos galócát már az elő­zőekben ismertettem. 2. Életveszélyesen mérges gombák: a párducgalóca, a légyölő galóca, a vörhenyes őzlábgomba, a nagy döggom­ba, a mérges pókhálósgomba, a parlagi tölcsérgomba, a téglavörös susulyka, a kerti su- sulyka és a redős papsapka- gomba. Ezek súlyos mérgezést, esetleg halált is okoznak. Is­meretük a gombagyűjtéshez elengedhetetlen. Vegyük sorra őket. A párducgalóca (1. rajz) Közepesen nagy, vagy kisebb termetű, barna, feketésbarna, sárgásbarna, világosbarna ka- lopú galóca. A kalap széle bordás, tetején a burok sok kicsi, kezdetben fehér, később szürkés pettyben marad meg, de az eső le is moshatja róla. Lemezei sűrűn állók, fehérek. A-törik karcsú, alján különbö­zőképpen fejlett gumóval. Gal­lérja kezdetben elálló, majd lelógó, néha hiányozhat is. A fehér burok a tönk alján egy vagy több párkányszerű perem formájában marad meg. Húsa fehér, szaga kisíé nyersburgo­nyára emlékeztet, íze qyengén édeskés. Nyári-őszi gomba. Lomb- és fenyőerdőben terem. Erősen mérgező. Mérgezése hallucinogén típusú, idegrend­szeri tünetekben nyilvánul meg. Ritkán halálos, de igen súlyos mérgezést okoz. A légyölő galóca (2. rajz) Feltűnő színű, nagy termetű gomba. Jellegzetessége a szép, különféle piros árnyalatú kalap, rajta fehér pettyekben a burokmaradványok, amelyeket az eső le is moshat. Bőre le­húzható. Lemezei fehérek, sű- rűnállók. Tönkje megnyúlt, kar­csú, lefelé vastagodó. Gallérja fehér, néha kissé sárgás, leló­gó. A tönk tövén a gumón a burok varszerű, rücskös övék­ben látszik. Húsa fehér, a ka­lapbőr alatt sárgáspiros. Ize, szaga nem jellemző. Nyár végi őszi gomba. Főleg fenyőerdő­ben, továbbá nyírfák és tölgy­fák alatt találjuk. Közismerten, de csak ritkán súlyosan mérgező gomba. A méreganyaga vidékenként kü^ lönbözően fejlődik benne, és a legtöbb a kolapbőrben van. Méreganyaga az idegrendszer­re hat. Dr. Vass Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom