Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-21 / 261. szám
2 __________________________________________Dunántúlt Ilaplö_______________________________ 1983. szeptember 21., szerdi K ádár János látogatása Finnországban Megnyílt az EHSZ-közgyölés 38. ülésszaka Lehetséges mindenki számára elfogadható megállapodásokat lalálr Hol la i Imre megnyitó beszéde Jurij Andropov válasza Lehetséges a továbblépés A Szovjetunió vezetésének mélységes meggyőződése sze. rint az, ami ma a nemzetközi politikában történik, éles ellentétben áll Európa és a világ népeinek érdekeivel és törekvéseivel. A felelősség ezért azokat terheli, akik a nemzetközi kapcsolatok destabilizálására törekszenek, a szocialista országokkal szembeni, s ezzel együtt az összes többi ország feletti katonai fölény elérésére törnek — hangsúlyozta Jurij Andropov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke abban a válaszban, amelyet a nyugatnémet Bundestag szociáldemokrata képviselőinek egy csoportja által hozzá intézett felhívásra adott. A Bundestag-képviselők felhívását és Andropov válaszait a TASZSZ-hírügynökség ismertette kedd délután. A szociáldemokrata képviselők megállapították, hogy az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalások döntő szakaszukba érkeztek, s annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez év végéig esetleg nem síké. rül eredményt elérni ezeken a tárgyalásokon. • A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke válaszában rámutat: a Legfelsőbb Tanács küldötteivel együtt valamennyi szovjet ember osztja a felhívásban megfogalmazott aggodalmat. A genfi tárgyalások eredménytelensége valóban a fegyverkezési hajsza kiszélese, dését jelentheti. Ezeknek a tárgyalásoknak a célja nem csupán megállítani a fegyverkezési hajszát, hanem a fegyverzetek — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek — csökkentésének az elérése is. Válaszában Jurij Andropov kijelenti: a világnak nincs szüksége pusztító fegyverkészletek további növelésére. Sőt éppen ellenkezőleg: azok radikális csökkentésére Van szükség — a felszabaduló eszközöket és erőforrásokat a legfontosabb gazdasági és társadalmi problémák orvoslására kell fordítani. Ez a Szovjetunió szilárd meggyőződése, ez az álláspontja a Varsói Szerződés többi tagállamának is. Egyben ez a válasz az önök levelének központi kérdésére is —■■ állapítja meg többek között Jurij Andropov válaszában. A Szovjetunió mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nukleáris katasztrófa felé való sodródás. önök felhívással fordulnak hozzánk, hogy szüntessük be mindenfajta nukleáris fegyver gyártását, fagyasszuk be minden nukleáris fegyverkészletünket, csökkentsük az SS—20-as rakétáink számát abban az esetben, ha az Egyesült Államok lemond a Pershing—2- esek és a szárnyasrakéták telepítéséről. A Szovjetunió'nemcsak teljes mértékben osztja és támogatja ezeket a követeléseket, hanem hajlandó jelentős mértékben tovább is menni. Mi azt javasoljuk, hogy mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt történjen meg a nukleáris fegyverek befagyasztása. Ez magában foglalja a nukleáris készletek valamennyi alkotóeleme mennyiségi növelésének tilalmát, az új típusú és fajtájú nukleáris fegyverek telepítéséről való lemondást, moratórium elrendelését mindennemű nukleáris robbanótöltet kipróbálására, valamint moratóriumot a nukleáris fegyverhordozók új fajtáinak és típusainak kipróbálására. Továbbra is érvényben van az a javaslatunk, hogy Európa legyen mentes mindenfajta nukleáris fegyvertől, közepes hatótávolságútól és harctéritől egyaránt. (Folytatás az 1. oldalról) A finn külügyminisztérium megítélése szerint egyébként különleges hangsúlyt ad a látogatásnak, hogy a megbeszélésekre nemzetközi értelemben politikailag igen bizonytalan Mauno Koivisto elöljáróban kiemelte: különös örömömre szolgál köszönteni önöket Finnországban. A feleségemmel tavaly tett magyarországi utunk benyomásai és különösen az ott folytatott beszélgetéseink emlékei továbbra is erőteljesek. Az a vendégszeretet és melegség, amelyben ön és minden magyar, akivel találkoztunk, részesített bennünket, érzékletes módon tükrözi népeink egyenes és közeli kapcsolatait. A népeink kc-zötti barátság és élénk kapcsolattartás meglehetősen sok dolgon alapul. A nyelvrokonság, több történelmi tényező és bizonyos időszakban még a nemzeti romantikus áramlatok is, már régóta élénkítették kapcsolatainkat egymással. Az utóbbi évtizedekben az együttműködés a társadalmi élet minden területére kiterjedt. Finnország és Magyarország nemzetközi kapcsolataikban hangsúlyozzák a népeket ösz- szekötő tényezőket és a közös érdekeket. A társadalmi látásmód különbözőségei nem lehetnek a népek közötti érintkezés akadályai. Az utóbbi néhány év alatt a nemzetközi légkör aggasztóan feszültté vált. Az államközi kapcsolatokat nagy megpróbáltatások érték, ugyanakkor a fegyverkezés folytatódott és további fokozódással fenyeget. A válságok száma világszerte növekedett, közülük több a nagyhatalmi ellentétek jellegét kezd ölteni. A manas szintű párbeszédre most Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Koivistoné asszony! Hölgyeim és Uraim! Kedves finn barátaink! Őszintén köszönöm Elnök úr, hozzánk intézett kedves szavait. A magam és feleségem, valamint honfitársaim nevében köszönöm a meghívást és a meleg fogadtatást, amelyben részesítettek bennünket. Engedjék meg, hogy ezt az alkalmat felhasználva átadjam önöknek és önök révén a baráti finn népnek a magyar nép szívből jövő üdvözletét és jókívánságait. Kellemes szólnom arról, hogy Koivisto elnök úrral első budapesti találkozónkon éppen úgy, mint mai megbeszélésünkön, igen fontos dolgokról tárgyalva, kevés szóból, és hamar megértettük egymást. Ennek oka van: az együttműködés szélesítésére irányuló szándék kölcsönös, egybeesik népeink óhajával és törekvéseivel. Kedves Barátaink! A magyar—finn barátságnak egyik erős tényezője népeink közös béketörekvése. A nemzetközi helyzet kérdései nálunk, s nyilván önöknél is az emberek figyelmének középpontjában állnak. Találkozónkra olyan időszakban kerül sor, amikor a nemzetközi helyzet joggal ébreszt aggodalmat Európa és a világ népeiben. A fegyverkezési hajsza fokozódása, az enyhülés megtorpanása, a feszültség növekedése és mindezek következtében az államok egymás közti kapcsolataiban keletkezett zavarok igen veszélyes helyzetet jeleznek. Különösen igaz ez abban az Európában, amelynek jelentős időpontban kerül sor. Ezért itt Helsinkiben arra számítanak, hogy az Európa biztonságára, a leszerelésre és a nemzetek közötti együttműködésre vonatkozó kérdések Kádár János és Mauno Koivisto megbeszéléseinek fő témái közé kerülnek. nagyobb szükség van, mint valaha. Finnország következetesen folytatja Pacsi kivi és Kekkonen már állandósult külpolitikai irányvonalát, arra törekedve, hogy elősegítse az államok közötti tárgyalási kapcsolat minden körülmények között történő fenntartását. Számunkra, mint minden kis állam számára, különösen fontos volt az európai biztonsági és együttműködési konferencia folyamatának továbbvitele. A nehézségek ellenére megőriztük abba vetett hitünket, hogy Európában lehetséges pozitív megoldás az együttműködés és a biztonság kérdéseiben. A madridi konferencia jó eredményét Finnországban megelégedéssel fogadták. A madridi okmány minden, az eqyüttműködés 1975-ben, Helsinkiben .meghatározott területén új erőfeszítéseket követel meg és újabb tanácskozásokhoz vezet. Rendkívül fontos a Stockholmban rendezendő konferencia, amely a. bizalmat és az európai biztonságot növelő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozik. E konferencia előkészítő értekezlete több mint eqy hónap múlva itt lesz, Helsinkiben. A fegyverkezési verseny és az annak fokozódása miatt érzett aggodalom Európában is gondot okoz az embereknek. A fejlődést most a leszerelés útján kell a biztonság megerősítésének irányába fordítani. A Szovszerepe van a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. Kontinensünkön az évszázad első felében két pusztító világháború robbant ki, amely mérhetetlen szenvedést és kárt okozott. Ezért az európai népek, nemzetek nagyra értékelik, hogy az elmúlt 38 év földrészünk ismert történelmének leghosszabb békés szakasza. Helsinki számunkra nemcsak a baráti Finnország fővárosa, hanem egyben az a város is, amelynek neve milliók számára egyet jelent az emberiség legszebb céljaival. Helsinki neve összeforrt azzal a folyamattal, amelynek első szakasza éppen itt zárult le a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcstalálkozójával. A helsinki folyamat fenntartása és erősítése megfelelne a béke, a népek közötti megértés és a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítése ügyének. A magyar nép, más népekhez hasonlóan, azt kívánja, hogy továbbra is hallgassanak a fegyverek. Békében akarunk élni és dolgozni, más népekkel együttműködni. Abban vagyunk érdekeltek, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszélye, ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, s ne növeljék az ilyen fegyverek mennyiségét ott, ahol már vannak. Szükségszerű, hogy maradjon fenn a történelmileg kialakult erőegyensúly, amelynek egyoldalú megbontását saját népünk biztonsága és az egyetemes béke szemszögéből is megengedhetetlennek tartjuk. Azt kívánjuk, hogy valósuljon meg az egyenlő, garantált biztonság Este az elnöki palotában Mauno Koivisto és felesége díszvacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére. A vacsorán a Finn Köztársaság elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pohárköszöntőt mondott. jetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai és a közepes hatótávolságú atomfegyverekről folytatott tanácskozások döntő jelentőségűek. Finnország több alkalommal mély aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, miként alakul az európai biztonság, ha a közép-hatósugarú atomfegyverekről folytatott genfi tanácskozások zátonyra futnak. Ez negatív hatással lenne mind a naayhatalmak, mind a többi ország biztonságára. A biztonság nem új és az eddigieknél nagyobb pusztító erejű atomfegyverekkel növekszik, hanem azok számának csökkentésével. Most minden eszközt fel kell használni az egyezmény létrejöttének megkönnyítéséhez. Másrészt Európában számos olyan terület van, ahol a kapcsolatok elért pozitív fejlődése fennmaradt, vagy még tovább erősödik. Számunkra fontos, hogy Skandinávia biztonságpolitikai helyzete változatlan maradt. A terület tényleges atómfegyvermentes- sége a maga részéről hozzájárul a megszilárdult viszonyokhoz. Mi olyan megoldással törekedtünk e helyzet megerősítésére, amelyhez nemzetközi garanciát igyekeznénk kapni. Az ön és felesége látogatása hangsúlyozza a Finnország Maqyarorszóq közötti együttműködés eddigi eredményeit és úi távlatokat nyit népeink gazdag kapcsolatainak továbbfejlesztésére. a fegyverzet alacsonyabb szintjén — mondotta a továbbiakban Kádár János és pohárköszöntőjében elhangzottak még a következők. A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés tagja, szövetségeseivel együtt számos konkrét és megalapozott javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, a béke megszilárdítására. Ezek ma is érvényesek. Célunk az, hogy az államközi kapcsolatok az enyhülés és a konstruktív együttműködés medrébe térjenek vissza. Hisszük, hogy még nem késő. A fegyverkezési hajszát meg lehet állítani és vissza lehet fordítani, a nukleáris katasztrófa nem elkerülhetetlen. Ehhez azonban az szükséges, hogy az államok — társadalmi rendszerüktől függetlenül, saját és mások biztonságpolitikai megfontolásait egyaránt szem előtt tartva —* mindent megtegyenek a leszerelés előmozdításáért, a bizalom légkörének helyreállításáért. Elnök úr! Magyarországon nagy elismerés övezi Finnország kc-vet- kezetes tevékenységét, amelyet a béke és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében kifejt. Nagyra értékeljük az önök békeszerető politikáját, aktív semlegességét, amely az európai és a világpolitika pozitív tényezője. Nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Finnország az európai biztonsá. g; és együttműködési fölyamat eddigi szakaszaiban, legutóbb a madridi találkozón is kifejtett. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Népköztársaság kormá. nya, miként önök is, mindent megtesz a helsinki szellem erősítéséért, gazdagításáért. Hollai Imre, az ENSZ közgyű. lés 37. ülésszakának elnöke — magyar idő szerint este tíz órakor — megnyitotta a közgyűlés 38. ülésszakát. Nyitóbeszédében visszatekintett az 1982 szeptembere óta eltelt időszakra, és az eltelj év eseményeinek tükrében elemezte a nemzetközi béke és biztonság erősítésére tett erőfeszítéseket. Megállapította: az eltelt időszak kedvezőtlenül alakult a nemzetköz, együttműkö- dés szempontjából, fegyveres konfliktusok törtek ki a világ több pontján, a válsággócok száma növekedett. A vezető nagyhatalmak közötti kapcsolatok nem szakadtak meg — mondotta — de a tárgyalási fórumok nem bővelkedtek meg. állapodásokban. Kedvező kivételként említette e vonatkozásban a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozón született megállapodást, rámutatva, hogy ez jelzi: még a feszült nemzetközi helyzetben is lehetséges mindenki számára elfogadható megállapodásokat találni Kelet és Nyugat közölt. A kedvezőtlen nemzetközi helyzet elkerülhetetlenül hatást gyakorolt a nemzetközi szervezetek munkájára is, hiszen — állapította meg — az erőpolitika természetéhez tartozik, hogy a kölcsönc-s engedmények helyett az egyoldalú előhykere- sésre törekszik, a vitás nemzetközi kérdések megoldásában a konfrontációs megoldást részesíti előnyben, és a tárgyalásokat eleve bizalmatlanul kezeli. Ilyen törekvések az ülésszakon is érezhetőek voltak és hátrányosan hatottak a munkára. Mindennek ellenére — szögezte le Hollai Imre — az eltelt esztendő tanácskozásaira visszatekintve megállapítható, hogy azokat a konfrontációs törekvések ellenére sem az összecsapások jellemezték. A jelenlegi helyzetben ennél több nem volt várható egy olyan szervezettől, amelynek életeleme a nemzetközi együttműködés. Emlékeztetett rá, hogy a közgyűlés 37. ülésszakának elnökeként számos államfővel találkozott, akik valamennyien a béke megszilárdítása, a leszerelés és a gazdasági fejlődés szükségességét hangsúlyozták. Arra a kérdésre, hogy miént nem sikerült mégsem előrehaladást elérni e kulcsfontosságú kérdésekben — szögezte le Hollói Imre — e fórumon kell a választ és a megoldást szolgáló eszközöket megtalálni. A továbbiakban Hollai Imre az ENSZ alapokmányának szelleme és saját személyes meggyőződése alapján hangsúlyozta: a nemzetközi együttműködésnek továbbra sincs alternatívája. E tekintetben sajnálatosnak minősítette, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai között nincs meg a szükséges munkakapcsolat, amit az alapokmány és a béke ügye megkövetel. Még sajnálatosabb — mondotta — hogy újabb akaEgy amerikai ENSZ-delegátus hétfőn, a világszervezet történetében példátlan módon, „kitessé- kelte” New Yorkból mindazokat az ENSZ-tagországokat, és velük együtt magát az ENSZ-központját is, amelyek úgy vélik, hogy Washington megszegte kötelezettségét, amikor megakadályozta Andrej Gromikának, a Szovjetunió külügyminiszterének részvéteiét az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Az amerikai megnyilatkozás annak ellenére hangzott el, hogy az ENSZ főtitkárának képviselője is figyelmeztette kötelezettségeire Washingtont. Charles Lichenstein, az amerikai ENSZ-delegáció helyettes vezetője a szovjet ENSZ-küldöttség- nek arra a kérdésére válaszolt, vajon ,,helyes-e az ENSZ központját olyan országban működtetni, amely nem tudja teljesíteni kötelezettségét és biztosítani a megfelelő feltételeket a tagországok képviselőinek részvételéhez". Lichenstein előtt már az ameri- koi külügyminisztérium szóvivője is tudtul adta, hogy Washington ebben a kérdésben teljes mértékdályokat gördítenek a tanác egyik állandó tagja küldöttse gének érdemi részvétele elé közgyűlés munkájában. A 37. ülésszak eredménye elemezve, emlékeztetett a le szerelés témakörében elfoga dott határozatok nagy számá ra,- hangsúlyozva egyúttal, hog több esetben ismétlődő tártál mú határozatokról volt szó, am annak jele,, hogy a korábbi ha tározalok hatástalanok marad tak. Leszögezte: a világ népei nek fennmaradásáért érzett fe lelősség arra kötelez minder ENSZ-tagállamot, hogy a lesze relés ügyét kiemelten kezelje Utalt, rá, hogy ebben feltétlé nül a szervezet segítségére les a közelmúltban e témában szü letett sok hasznos kezdeménye zés és javaslat. Külön kiemelte a világűrrel, a rakétarendsze rek, illetve más fegyverek kor látozásával kapcsolatos két- é. többoldalú kezdeményezései jelentőségét. Hollai Imre a továbbiakban sajnálkozását fejezte ki a de- kolonizációs folyamat megtör, panósa miatt külön említve Namíbia függetlenségének további késleltetését. A közel-keleti problémakört érintve megállapította: a térségben a helyzet rosszabbodott, s egy újabb elhúzódó háború növeli a feszültséget. A közgyűlés és a BT Libanont érintő határozatait továbbra sem hajtották végre. Hangsúlyozta: a közelmúltban Genfben tartott konferencia ismételten síkraszállt a palesztin nép önrendelkezési jogának biztosítása mellett, ennek megvalósítását azonban továbbra is a térség népeinek érdekeitől független stratégiai célok késleltetik. Gazdaság; kérdéseket érintve megállapította: a gazdasági világválság leküzdése,, a fejlődő országok mind égetőbb gazdasági problémáinak megoldása sem valósítható meg a kelet— nyugati együttműködés nélkül. Az emberi jogok kérdését — állapította meg — a világszervezet mindig is kiemelt fontossággal kezelte. Megállapította ugyanakkor, hogy bár egyes országokban emberek százait kínozzák és ölik meg, a szervezet vitáiban az emberi- jogok brutális megsértésének kérdése helyett gyakorta a kóros propaganda kerül előtérbe. Végezetül Hollai Imre hangsúlyozta: a 37. ülésszak jelentős erőfeszítéseket tett a biztonság erősítéséért, az eredmények azonban elmarad, tak attól, ami szükséges és lehetséges. További feladatként jelölte meg egymás kölcsönös megismerését, a lehetséges reális kompromisszumok keresését, s azt, hogy a munkát érdemibbé, hatékonyabbá kell tenni. A szervezet súlya és tekintélye — mondotta — tovább növelhető azzal is, hogy a vitákban jobban c-sszpontosít a nemzetközi helyzet főbb irányaira, lényeges elemeire. ben Jeane Kirkpatrick ENSZ-főde- legátusnak, a szélsőjobboldal egyik vezető kormányzati képviselőjének pártjára állt. John Hughes, a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy ha a New York-i helyi hatóságok nem tiltják ki a szovjet külügyminiszter gépét a város repülőtereiről, ezt maga a kormányzat tette volna meg. Ezek után hangzott el New Yorkban a világszervezet és a vendéglátó ország kapcsolatával foglalkozó ENSZ-bizottság ülésén Lichenstein kihívó hangú nyilatkozata, amely szerint azokat az országokat, amelyek kifogásolják az amerikai korlátozó intézkedést, az Egyesült Államok „erőteljesen arra biztatja, hogy komolyan fontolják meg saját távozásukat és ennek a szervezetnek a kitelepítését az Egyesült Államok földjéről". „Nem fogunk akadályt gördíteni az önök útjába ... és az amerikai ENSZ-küldöttség tagjai Szívélyesen fogják búcsúztatni Önöket" — közölte Lichenstein gúnyosan a meghökkent ENSZ-kül- döttekkel. Mauno Koivisto: Skandinávia politikai helyzete változatlan Kádár János: Azt kívánjuk, hogy hallgassanak a fegyverek Kiutasítás?
