Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-21 / 261. szám
1983. szeptember 21., szerda Dunántúlt napló 3 áttekintették a magyar-amerikai kapcsolatok fontosabb kérdéseit, az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit r George Bush, az Egyesült Államok alelnöke elutazott hazánkból Losonczj Pál fogadta George Bush amerikai alelnököt George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke, aki Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban, kedden reggel a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A tiszteletadást követően Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban fogadta George Busht. A megbeszélésen részt vett Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint az amerikai alelnök kíséretében érkezett személyiségek közül Dániel J. Murphy, az alelnök főtanácsadója, Donald P. Gregg, az alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Paula Dobriansky, a nemzetbiztonsági. tanács munkatársa, Mark Palmer, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős csoportfőnöke és Harry E. Bergold, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A találkozón áttekintették a magyar-—amerikai kapcsolatok fontosabb kérdéseit, az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Mindkét fél hangsúlyozta a leszerelési tárgyalások jelentőségét, kiemelkedő fontosságot tulajdonítva a nemzetközi feszültség csökkentéséhez hozzájáruló találkozóknak. George Bush az eszmecsere során átadta Losonczi Pálnak Ronald Reagan elnök levelét. George Bush és kísérete ezután a főváros nevezetességeivel ismerkedett. A városnéző körútra velük tartott Marjai József miniszterelnök-helyettes is. A vendégeket a Nemzeti Múzeumnál Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke köszöntötte. Az amerikai alelnök nagy érdeklődéssel tekintette meg a koronázási ékszereket. Fülep Ferenc, a múzeum főigazgatója ismertette a korona, a jogar, az országalma, a kard és a palást történetét. Elmondta, hogy a különböző korokból származó tárgyak együttese évszázadokon keresztül a magyar uralkodók hatalmának legfontosabb jelképe volt. A hányatott sorsú ereklyék 1978- ban kerültek vissza az Egyesült államokból Magyarországra. A városnézés következő álló. mása a Halászbástya, melynek mellvédjéről a vendégek — verőfényes napsütésben — gyö- györködték az eléjük táruló pa. norámában. Rövid séta után a Mátyás-templom bejáratánál Fábián János kanonok köszöntötte George Busht,. s ismertette a templom történetét. George Bush ezt követően a Fórum. Szállóban sajtókonferencián találkozott a magyar és a külföldi újságírókkal. A sajtó- értekezletet Bajnok Zsolt állam, titkár, a Minisztertanács TájéGeorge Bush bevezető nyilatkozatában hasznosnak minősítette magyarországi látogatását. Kijelentette: — Azok a termékeny megbeszélések, amelyeket budapesti tartózkodásom során folytattunk, megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy fontos az országaink közötti folyamatos együttműködés és véleménycsere. Mindjét fél világosan kinyilvánította elkötelezettségét az európai, a világbéke és a nemzetközi biztonság iránt, s kölcsönös készségét kétoldalú kapcsolataink további erősítésére, volaminta nemzetközi színtéren való folyamatos részvételre. Az alelnök kifejezte meggyőződését, hoav magyar partnereivel sokat tettek a két ország között meglévő szívélyes és folyamatos kontaktus fenntartása érdekében. — Szilárd meggyőződésem, hogy ezek az erőfeszítések mindkét részről folytatódnak majd és további együttműködéshez vezetnek — tette hozzá. George Bush — hangsúlyozva, hogy látogatása hozzájárult Magyarország jobb megismeréséhez, a magyar nép érdekeinek megértéséhez — köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Kérdésekre válaszolva az alelnök kifejtette: a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásai nyomán szélesebb, árnyaltabb képet alkotott magának Magyarországról. Megismételte: kölcsönös az a szándék, hogy a kapcsolatok — különösen a kereskedelmi kapcsolatok — terén fejlődés következzék be. — Eszmecserét folytattunk arkoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Hivatalos magyarországi látogatását befejezve délután elutazott hazánkból az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. George Busht és kíséretét katonai tiszteletadással búcsúztat, tők a magyar és amerikai zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Az alelnök fogadta a búcsúztatására felsorakozott díszszáról, hogyan lehet ezt megvalósítani, s úgy gondolom, hogy ai megoldást a jobb megértés, a jobb megismerés jelenti — mondotta. Kitért arra is, hogy a gazdasági kapcsolatok bővítésének útját a kereskedelem ki- szélesítésében látja. Nincs szükség arra, hogy e területen kölcsönösen bármiféle különleges engedményeket tegyünk — hangoztatta, kifejtve, hogy a piaci kapcsolatok érvényesülé- lése segíti elő a kereskedelmi kontaktusok bővülését. Bátori- tónak érzem az eddigi fejlődést — mondotta. Egy másik kérdésre válaszolva az alelnök kijelentette: bízik abban, hogy a jövőben mód nyílhat a legnagyobb kedvezmény elvének folyamatos érvényesítésére. (Mint ismeretes, az amerikai törvényhozás jelenleg évenként határoz arról, érvényesítse-e ezt az elvet Magyarországgal kapcsolatban.) Miként az alelnök elmondotta, budapesti megbeszélésein e kérdésről részletes eszmecserét folytattak. Az MTI tudósítóinak kérdésére válaszolva George Bush elismerte: a naayhatalmak között fennálló, különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában jelenleg mutatkozó feszültség következtében a kis országok is kart szenvedhetnek. ,,Az USA arra törekszik. hogy e feszültség minél kevésbé befolyásolja ezeknek az államoknak a helyzetét. Ez a feszültség egyébként ma nagyobb mint bárki is szeretné” — mondotta a többi között. Az amerikai alelnök egy kérdésre válaszolva elmondotta: zad parancsnokának jelentését, majd felcsendült a magyar és az amerikai himnusz. Ezután George Bush — Lázár György társaságában — elhaladt a díszszázad arcvonala előtt, majd az amerikai alelnöktől és kíséretének tagjaitól elköszönt Marjai József, Veress Péter külkereskedelmi miniszter Garai Róbert, és az ünnepélyes búcsúztatásra megjelent több más magyar közéleti vezető. Az elutazásnál jelen volt Harry E. Bergold, valamint Arthur Agst- ner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A repülőgép lépcsőjénél Lázár György és felesége szívélyes búcsút vett George Bushtól és feleségétől, s néhány perccel később az alelnök különgépe a magasba emelkedett. George Bush,, az Egyesült Államok alelnöke kedden délután — Budapestről jövet — Bécsbe érkezett. Az amerikai politikus a szocialista vezetésű osztrák kormány tagjai mellett találkozik az ellenzéki polgári Néppárt, illetve gazdasági körök vezető személyiségeivel is. Az alelnök megérkezésekor a két ország baráti kapcsolatait hangsúlyozta. Washington és Bécs viszonya az elmúlt években mindenesetre távolról sem volt zavartalan: a Reagan-ko1-- mány ismételten bírálta a korábbi kancellár. Bruno Kreisky egyes külpolitikai lépéseit, legutóbb pedig azzal vádolta Bécset, hogy megengedi olyan korszerű nyugati technológiák eladását szocialista országok, nak amelyek a NATO tilalmi listáján szerepelnek. A legfrissebb washingtoni neheztelés azért érkezett, mert az osztrák légitársaság nem csatlakozott a Szovjetunió elleni nyugati bojkotthoz. levelet hozott Reagan elnöktől Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. A levél tartalmát nem ismertette, de elmondotta: az amerikai elnök az Egyesült Államok együttműködési szándékáról biztosította az Elnöki Tanács elnökét, és utalt arra, hogy a két ország kapcsolatai folyamatosan javulnak. „Nem diplomáciai formulát használok — hangsúlyozta George Bush —, hanem őszintén jelentem ki, hogy meabeszéléseink, amelyeket a maayar vezetőkkel folytattunk, valóban igen jók voltak. Voltak nézetkülönbségeink, de ezeket őszintén vitattuk meg. Olyan nyíltságot tapasztaltam, amely számomra ösztönző, s feltétlenül tájékoztatom minderről orszáqunk elnökét”. Az alelnök elmondotto: mind ez ideiq nem született, döntés arról, hogy Reagan elnök indul-e az 1984-es választáson, azonban ez naqyon valószínű. Ebben az esetben változatlanul ő lesz az alelnök-ielölt. Egy kérdésre George Bush elismerően szólt azokról a magyar származású amerikaiakról, akik hozzájárultak az Egyesült Államok tudományának, gozdasáaának, kultúrájának fejlődéséhez, eqyúttol a két nép kapcsolatainak ápolásához is. Annak a nézetnek adott kifejezést hogy a bővülő tudományos és kulturális csere mindkét ország javát szolgálja, s egyszersmind elősegíti az Egyesült Államok és Magyar- ország kapcsolatainak fejlődését is. Nemzetközi sajtókonferencia Fontos az országaink közötti folyamatos együttműködés és véleménycsere Közlemény Szeptember 20-án Moszkvában került sor a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozására. Az eszmecsere folyamán áttekintették a politikai, ideológia és információs-propaganda munka kérdéseit, összefüggésben az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítése ellen, a meglevő közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséért, Európának a közép-hatótávolságú és taktikai nukleáris fegyverektől történő teljes megszabadításáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és o népek békéjéért és biztonságáért folyó küzdelemmel — a szocialista közösség országai által e célok érdekében tett kezdeményezések fényében. Megvitatták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé prágai ülésének dokumentumaiban és a szocialista országok párt- és állami vezetői moszkvai találkozóján született nyilatkozatban foglalt gondolatok és javaslatok megvalósítását szolgáló további lépéseket. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy az új amerikai rakéták telepítése a NATO egy sor nyugat-euróoai tagállamába minden nép számára jelentősen fokozná a nukleáris fenyegetést, az egész nemzetközi helyzet jelentős rosszabbodásához vezetne. Ebben az összefüggésben aláhúzták annak feltétlen szükségességét, hoqv keményen fel kell lépni minden olyan lépéssel szemben, amely a katonoi fölény megszerzésére irányul. Az Eayesült Államok és néhány szövetségese nyíltan kimutatja, hogy ezt a célt követi. Rendkívül fontos a nukleáris háború „megengedhetőséaéről”, az első nukleáris csapásmérés „jogosságáról” szóló koncepcióik veszélyes voltának leleplezése. Mint a legutóbbi eseményeik megmutatták, az imperialista körök, mindenekelőtt az amerikaiak, nem rettennek vissza még a provokatív akcióktól sem annak érdekében, hogy még inkább meqmérgezzék a nemzetközi légkört, és elérjék saját rakétaterveik megvalósítását. Uqyanakkor most minden eddiqinél inkább szükség van olyan lépésekre, amelyek kedvező helyzet teremtését segítik efő, s arra hogy ne történjenek olyan lépések, amelyek bonyolultabbá tehetnék a helyzetet. A tanácskozás résztvevői úgv vélik, hogy minden állam kötelessége a népek előtti felelőssége tudatában, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeitől vezérelve cselekedni. A tanácskozáson rámutattak a szocialista országok új kezdeményezéseinek hatalmas jelentőségére. Ezek a fegyverke. zési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza veszélyes eszkalációjának megakadályozását, a nukleáris fegyverek csökkentését és megsemmisítését szolgálják. Kiemelték azon javaslatok fontosságát, amelyeket a Szovjet, unió tett az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalásokon, ideértve a leszerelendő középhatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló javaslatot. A tanácskozás résztvevői rendkívül fontosnak minősítették, hogy a genfi tárgyalásokon az együttműködés, a felelősség, az egyenlőség és egyenlő biztonság szellemében kölcsönö. sen elfogadható megállapodás szülessen, amely megfelel az európai népek vágyainak. Kedvezően értékelték a madridi találkozó pozitív eredményeit, gmelyek megmutatták, hogy a fontos és kiélezett nem- zetkc-zi problémákat meg lehet oldani kölcsönösen elfogadható alapon. A tanácskozás résztvevői rendkívül fontosnak minősítették a szocialista államok béke- kezdeményezései értelmének és jelentőségének mély és sokoldalú megvilágítását, és felhívták a figyelmet arra, mennyire fontos az összes szocialista országok együttes vagy párhuzamos fellépése a fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítása, a nukleáris konfliktus veszélyének realitását felmérő különböző politikai és társadalmi erők közötti párbeszéd kiszélesítése érdekében. A résztvevők újra kinyilvánították szolidaritásukat az imperialista agressziós politika ellen, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai tűzfészkek és válsághelyzetek felszámolásáért küzdő népekkel. Áttekintették a tanácskozáson részt vevő testvéri pártok között az ideológiai és információspropaganda területén folytatott együttműködés aktuális kérdéseit. A tanácskozást az elvtársias- ság és internacionalista szolidaritás légköre jellemezte. A KISZ Központi Bizottságának ülése Kedden — Fejti György első titkár elnökletével — ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A Központi Bizottság Juhász Andrásnak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és meghatározta a KISZ feladatait a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. A Központi Bizottság a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok fontos feladataként jelölte meg az agrártermékeink világpiaci versenyképességének fokozásához való hozzájárulást. * A testület a továbbiakban megtárgyalta a KISZ-nek a műszaki fejlesztésben, valamint a fiatal műszaki-gazdasági értelmiség körében végzett munkája tapasztalatait, és mégha* tározta a további feladatokat. A KISZ a 70-es években termelési mozgalmaival, akcióival a lehetőséghez mérten segítette a műszaki fejlesztést. A Központi Bizottság Nyitrai Istvánnak, a KB titkárának előterjesztésében időszerű szervezeti kérdésekkel foglalkozott. A Központi Bizottság a KISZ szervezeti szabályzata értelmében 1984 tavaszára előírta munkahelyi, tanintézeti KISZ- szervezetekben és a területi szerveknél az értékelő feladatmeghatározó taggyűlések, illetve küldöttgyűlések összehívását, valamint a vezető szervek teljes körű újraválasztását. A X. kongresszus határozatának megfelelően a KISZ Központi Bizottsága az elmúlt időszakban kísérletet folytatott a KISZ- szervezetek vezető testületéi megválasztásának demokrati- kusabbá tétele érdekében. A kétéves kísérlet során mintegy száz KISZ-szervezet próbálta ki a KISZ-bizottságok küldöttek közbeiktatása nélkül történő megválasztását. A tapasztalatok igazolták e forma életképességét. A Központi Bizottság határozata arra ösztönzi a KISZ-szervezeteket, hogy a jövőben a vezető testületeket és a tisztségviselőket a tagság — küldöttek közbeiktatása nélkül — közvetlenül válassza meg. Ezzel is erősíthető a választások demokratizmusa, növelhető az előkészítő munka nyíltsága, a tagság szerepe és felelőssége a személyi kérdések eldöntésében. A Központi Bizottság más fontos állami megbízatására való tekintettel, érdemei elismerése mellett felmentette Szabó Jánost a Magyar Ifjúság főszerkesztői tisztéből, valamint központi bizottsági, intéző bizottsági és titkári tagsága alól.
