Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-21 / 261. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 261. szám 1983. szeptember 21., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Nehéz hónapok a pécsi Kossuth Lajos utcában (5. oldal)------------------------- ★ --------------------------­T udomány - melléklet (6. oldal) Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Energiatakarékosság a mezőgazdaságban Kádár János látogatása Finnországban Állásfoglalás a helsinki megállapodások lolytatása, a békés egymás mellett élés iigye mellett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének meghívására, kedden hivatalos látogatásra Finnország­ba utazott. Útjára elkísérte felesége, valamint Nagy János külügyi állam­titkár, Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője és Bereczky Gyula, a KB agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője. Matusek Tivadar, hazánk finnorszá­gi nagykövete Helsinkiben csatlakozik a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tag­jai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth Ist­ván belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. A Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének képviseletében jelen volt Mikko Jokela ideiglenes ügyvivő. Helsinkiben, a repülőtéri ünnepélyes fogadáson Kádár János és Mauno Koivisto a magyar és a finn himnuszt hallgatja. majd Kádár János köszöntötte a fogadtatására megjelenteket. A magas rangú személyiségnek kijáró, Kádár János a szívesen látott jóbarátot tisztelő ünnepi külsőségek záróaktusaként Mauno Koivisto társaságában ellépett a tiszteletére felsora­kozott díszegység előtt, s üd­vözölte a katonákat. Ezután a magyar vendégek a finn veze­tők társaságában gépkocsiba szálltak, s szállásukra, a Hotel Kalastajotorppa-ba indultak. Kádár János helsinki hivata­los programja kegyeletes meg­emlékezéssel kezdődött: az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hietaniemi te­metőben megkoszorúzta a má­sodik világháborút követően legtartósabb politikai befolyás­ra szert tett finn politikus, az 1946-ban köztársasági elnök-, ké választott Juho Kusti Paasi- kivi síremlékét. Az államférfit Finnországban úgy tartják szá­mon, mint aki kimunkálta „a reális tények megértésének és elismerésének politikáját". Ezt követően a Presidentin- linna-ban, az elnöki palotában, a Finn Köztársaság elnökének munkahelyén megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Kádár Já­nos és Mauno Koivisto között. A megbeszéléseken részt vett Nagy János külügyi államtitkár, Matti Tuovinen, finn külügymi- nisztériumi államtitkár, továbbá Matusek Tivadar és Osmo Vöy- nöla: Megbeszéléseikről hivatalos kommünikét még nem adtak ki, tartalmára azonban világosan utaj az a már több ízben le­szögezett tény, hogy a két ál­lam a legtöbb nemzetközi kér­désben azonos, vagy egymás­hoz közel álló nézeteket vall. Az elmúlt esztendők azt is be­bizonyították, hogy a magyar és finn vezetők személyes talál­kozói nagymértékben járulnak hozzá kapcsolataink kedvező fejlődéséhez — ahogyan a finn külügyminiszter egyik legutób­bi nyilatkozatában mondotta: „Koivisto köztársasági elnök ta­valyi magyarországi látogatása jelentős gondolatcsere kezdetét jelentette az MSZMP KB első titkára és elnökünk között." (Folytatás a 2. oldalon) A bemutató résztvevői megtekintették horizontális szemeskukorica-zúzalék silókat A nedves kukorica háztáji és nagy­üzemi felhasználása Szigetváron Esővel nem bővelkedő idő­ben mi indokolja, hogy éppen a nedves kukorica háztáji és nagyüzemi felhasználásáról tar­tott tegnap szakmai bemutatót — más szervekkel, intézmé­nyekkel együttműködve — a Szigetvári Állami Gazdaság? A gazdaság területén 170G hektáron termelnek kukoricát. Az idén eddig hiányzó 100 mil­liméter csapadék a szigetvári­aknak is — különösen a zselici területükön — jól jött volna, ám a várható termés így is megközelíti a tavalyi hektáron­kénti 8 tonnát. A bemutató szi­getvári megrendezésének oka és indoka az, hogy ők — egy, a MÉM által támogatott or­szágos program részeként — éppen a kukorica nedvesen tartására' törekednek, dolgoz­tak ki sokoldalú tárolási és fel- dolgozási technológiát. Gazdaságaink többsége mindeddig igen jelentős össze­Értékes takarmány szalmából is geket költött a kukorica szárí­tására. Ez temérdek pénzbe kerül: 15 százalék víztartalom elvonása 1 tonna terményből 360 forintba, 20 százaléké 480 forintba. Ugyanez a költség nedvestárolás esetén tonnán­ként csak 200 forint (a sziget­vári gazdaság adatai), amiből nyilvánvaló, hogy az utóbbi években kidolgozott módsze­rekkel igen jelentős energia- megtakarítást lehet elérni. Kidolgozták és alkalmazzák a felhasználás komplett techno­lógiáját. A nedves szemeskuko- rica-zúzalékot Neuero toronysi­lókban és vízszintes, falközi si­lókban helyezik el, több rétegű fóliával légmentesen letakar­ják. A silókból különböző keve- rő-kiosztó kocsik segítségével Helyi idő szerint délután ne­gyed háromkor, mintegy két és fél órás repülőút után kedden Helsinki központi repülőterén, Vantaan landolt a Tu—134-es különgép, fedélzetén Kádár Já­nossal, feleségével és kíséreté­nek tagjaival. A magyar és finn fobogókkal ékesített repülőté­ren több százan várták a ma­gyar párt első titkárát, akit el­sőként vendéglátója, Mauno Koivisto köztársasági elnök üd­vözölt. Ott volt Erkki Pystynen, a parlament elnöke, Kalevi Sor­sa miniszterelnök, Paavo Vöy- rynen külügyminiszter, továbbá a kormány számos más tagja. Jelen volt Osmo Vöinöla: a Finn Köztársaság budapesti és Matusek Tivadar, hazánk hel­sinki nagykövete, aki itt csat­lakozott az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának kísé­retéhez. Megjelent számos finn közéleti személyiség, köztük a Finn—Magyar Baráti Társaság több vezető tisztségviselője. Ott voltak a helsinki magyar kolónia tagjai is. Felcsendült a magyar és a finn himnusz, A Ivovi szakszervezeti küldöttség a Pécsi Bőrgyárban: a kép közepén G. M. Pizsik, a Lvov területi Szakszervezeti Tanács elnöke. (Tudósítás az 5. oldalon). jut el a takarmány a sertéste­lepre, illetve a háztáji és kis­üzemi sertéstartókhoz. A kuko­ricát így részint korábban lehet betakarítani, részint, mivel nem kell szárítani, a tápértéke sem csökken. A nedves etetés hasz­na az állattartásban bőségesen megtérül, legfeljebb a nedves takarmány erjedése okozhat némi veszteséget, ezt azonban a szakmai-technológiai fegye­lem betartásával ésszerű, megengedhető határok közt le­het tartani. A szigetváriak — ugyancsak bemutatott — másik újítása a közönséges alomszalma dúsítá­sa a dán FMA cég szabadal­ma alapján. Ennek lényege, hogy egy ammonizációs eljá­rással, mindössze 23 órás ke­zeléssel jelentősen növelik a szalma és a kukoricaszár nyers- fehérje-tartalmát. Magyarán: más takarmányokkal — példá­ul répaszelettel — keverve ér­tékes takarmánnyá változtatják a különben csaknem értéktelen mellékterméket. A szalma fe­hérjetartalma ennek nyomán mintegy a két és félszeresére nő, s a hagyományos szálas- takarmány-termő területeken ezek helyett értékesebb ipari növényeket lehet termeszteni. Varga J. * Kukoricatermesztési tanács­kozást és fajtabemutatót tar­tott a Bajai Kukoricatermeszté­si Rendszer Közös Vállalata, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet és a MAE Bács-Kiskun megyei csoportja is. Az előadá­sok a fajtahasználat időszerű kérdéseiről a kukoricatermesz­tésben és a martonvósári hib­rid kukorica nemesítésének, ku­tatásainak legújabb eredmé­nyeiről szóltak. A kukorica faj­tabemutatót a BKR Közös Vál­lalat kísérleti állomásán tekin­tették meg a résztvevők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom