Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-03 / 243. szám
A napokban kezdték meg a Móra Ferenc utcában a gázbekötéshez az árkok kiásását. Gázvezeték-építés a pécsi Kertvárosban Félezer családhoz már eljutott a gázcső A Bolyai Farkas utcában már egy hónapja bontották ki az árkot, és a lakók várják a gáz bekötését. — Márciusban alakult a pécsi Gázelosztó Vezetéképítő Közösség, május 9-én kezdték a vezetéképítést Kertvárosban. Másfél hónap alatt ötszáz családhoz jutott el a gázvezeték, s az év végéig még 350—400 lakást kapcsolnak be a gázszolgáltatásba. A régi Kertváros 43 utcájában az előzetes felmérések szerint 1400—1500 család ellátását szolgálja ai gázvezeték-építés. Az építtető a Pécs városi Tanács, ám a beruházás a lakosság önkéntes pénzhozzájá- ru Iá sóval valósul meg. Az eddig elkészült utcákban 90 százalékos volt a lakosság részvétele, mindössze 44 lakó nem lépett be a közösségbe. Rövidesen a Móra Ferenc utcában folytatódik az építkezés. Azonban az utca lakói, 52 család, — valamennyien PIK-la- kásban laknak — nehezen értik meg miért kell minden családnak tizenötezer forintot befizetni a vezetéképítésre? Holott ők egy-egy házban tizennyolcán Iáiknak, s a cső a házig épül meg, éppúgy, mint a közelben lévő családi házhoz. Mondják: miért kell tizennyolcszor megfizetni azt a tizenötezer forintot? Ráadásul a lakók majdnem fele nyugdíjas, hogy állja ezt az összeget? A Móra Ferenc utcaiak panasza nyomón mondjuk el, hogyan szerveződött annak idején a gázvezetéképítő közösség. Hozzátennénk azt is, miként végzi munkáját. S vajon milyen -nehézségék árán lehet megvalósítani -ezt a jelentős beruházást egy tulajdonképpen társadalmi bizottság irányításával? Szeretnénk meggyőzni a Móra Ferenc utcaiakat. A gázvezeték-építő közösség erre az egy beruházásra alakult. 1984 őszén, amikor befejezik a munkát, elkészíti a végszámlát, és feloszlik. A régi Kertváros gáz- vezetékhálózatánok kiépítése az előzetes kalkulációk szerint huszonkét és fél millió forintba kerül. Ennyi pénze nincs a városnak, dsak a lakosság hozzájárulásával kezdhették meg a munkát. Hogy miként járuljanak hozzá a lakók? Igaz. ságos döntés született: egyenlő terhet viseljen minden család, a fogyasztás arányában, •gy határozták meg a családonként fizetendő 15 000 forin. tot. A pénzösszeg előteremtésében rendkívül nagy segítség, . HÉTVÉGE hogy az OTP kedvezményes hitelt biztosít: 1500 forintot kell befizetni, a többit több éves részletre, kedvező — 3 százalékos kamattal, kölcsönzi a takarékpénztár. A városi tanács csak úgy tud hozzájárulni az építkezéshez, ha a lakosság nyolcvan száza, léka belép a társulásba, tehát húsz százalékuk helyett fizet. Azonban kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az, aki később gondolja meg magát, mert egy összegben kell befizetnie a tizenötezer forintot a városi tanács számlájára, s ekkor már költségesebb a vezeték bevitele a lakásba: a külön nyomáspróbák, a gázszolgáltatás szüneteltetésének költségét kell állni, s körülményesebb megrendelni. A PIK-lakásokban lakóknak elmondjuk még, hogy a PIK nem tud támogatást nyújtani a 'külső vezeték építéséhez, de hozzájárul a belső szerelések és a fűtőtestek költségéhez. S bár a lakó kényelmesebb, komfortosabb fűtéshez jut, nem növekszik a lakbére . Szilvási József, az építőközösség elnöke, éppúgy társadalmi munkában dolgozik, mint a kilenc tagú intéző bizottság valamennyi tagja. Elmondta, messzemenően figyelembe veszik a lakók érdekeit: a pénzt például csak akkor szedik össze, ha az utcájukhiz ért a vezeték, kénytelenek napról napra, körültekintően gazdálkodni a közösség pénzével. Szeretnék elérni, hogy 1984 őszén, amikor a végszámlát készítik, ne kelljen többlet hozzájárulást kérni a 'kertvárosiaktól. Sőt, a legkevesebb megtakarítást is szétosztják a befizetőknek. Az utcák lakóinak társadalmi munkáját az utca — megbízottak jegyzik, s az értékelés után a végszámla összegezésekor visz. szatéríti a közösség a társadalmi munka értékét. A lakók pedig elsősorban a ú tb u rko lat h e I y reá 11 ítá sá ban segíthetnének. Tény, hogy sok jogos panasz éri az építőket; lassan megy -az utak helyreállítása. Rendkívül nehéz most a közlekedés ezen a területen. Az intéző bizottság állásfoglalása az, hogy az elsődleges cél minél rövidebb idő alatt, minél több családot bekapcsolni a gázszolgáltatásba. S tény, hogy ezt a célkitűzést a tervek szerint, jó ütemben irá. nyitja és végzi a közösség. S gyorsabban megy a helyreállítás ott, ahol a lakók maguk is részt vesznek a munkában, a Honvéd téren, a Galamb és a Rózsa utcában például. S tény az is, hogy nem álltnak sorba a kivitelezők, hogy felajánlják munkájukat a közösségnek. Ha pedig dolgoznának, áraik szinte megfizethetetlenek — az intéző bizottság ezekből a tizenötezer forintokból gazdálkodik megfontoltan, körültekintően. Nem akarjuk a Szentlőrinci Költség, vetési üzem vállalkozását kisebbíteni, hiszen egyedül ők vállalták a generálkivitelezést sok alvállalkozóval. Nyilván több jogos panasz érf az építőket a munka összehangolása, egy- egy kényszerpihenő miatt — de eljutottak másfél hónap alatt ötszáz családig ... Megjegyezzük: a Költségvetési üzem szívesen foglalkoztat munkásokat, okár a sorra kerülő utcák lakói közül is — és készpénzzel fizet. Kitűnik, eléggé magára maradt ez a kilenc tagú intéző bizottság az 1400 ember érdekeinek egyeztetésében, szűkös kivitelezői kapacitással, napról napra gazdálkodással. Érdemes erre is figyelni a város többi részén szerveződő gázvezetéképítő közösségek munkájának irányításakor mind a szervezés, mind a kivitelezés területén. Gáldonyi Magdolna Új arcok a vezetésben Közgazdász, jogász, orvos Három új vezetőt mutatunk be ezúttal. Azt kérdeztük tőlük, hogy működési területükön mit vélnek a lakosság számára jelenleg a legfontosabb kérdésnek. Zentai Ferenc (48 éves) 1954-ben érettségizett a Pécsi Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikumban. Felsőfokú tanulmányai során elvégezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen belkereskedelmi szakon szerzett diplomát. Munkáját jelenlegi vállalatának jogelődjénél, a Pécsi Ruházati Bolt Vállalatnál kezdte. Huszonöt évig a Mecsek Füszért- nek és jogelődjének munkatársa, majd vezetője volt. Legutóbb a Kereskedelmi Felügyelőséget vezette. Most a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatója. — Legfontosabb és állandó jellegű feladatunk a lakosság megfelelő szintű ellátása ruházati termékekből. Röviden arról van szó, hogy a MERUKER Vállalat sok éves jól bevált gyakorlatát folytassuk, figyelembe véve az új követelményeket. Tervezzük a korszerű értékesítési módszerek továbbfejlesztését, az üzletek szakosítását, árukínálatunk bővítését és a képzett munkaerő ütemes utánpótlását. Az előrejelzések szerint a ruházati cikkek iránt mérsékelt kereslet várható, ezért az áru- beszerzésre nagy gondot kell fordítani. Árualapunkat elsősorban a helyi nagykereskedel. mi vállalatoknál biztosítjuk. De más területről is vásárolunk, ápoljuk kapcsolatainkat a termelőkkel, a RUHAKER Társulás tagjaként törekszünk határmenti árucserét lebonyolítani, hogy a vevők minden rétege megfelelő választékot találjon boltjainkban. Gazdasági szabályozó rendszerünk megfontolt működésre ösztönzi a vállalatokat. így a MERUKER is az elért jövedelmezőségi szint megtartását tűzte ki célul, olyan tevékenység folytatásával, amellyel közel 4 százalékos bérfejlesztés valósítható meg. Vállalatunk közössége jól dolgozik: munkatársaink zöme hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező kereskedő. Az eredményes munka elismeréseként az utóbbi 10 évben három alkalommal elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Nyilván jó lenne a folytatás. Az életkor követelménye alapján ugyan a váltás korszakában vagyunk, de az utánpótlás zökkenőmentesen biztosított. Túlzott viszont a munkaerőáramlós az eladói munkakörökben. Az első félévi eredményeink biztatóak. Remélem az 1983-as esztendőt kedvezően zárjuk. * Dr. Huszti Lajos (53 éves) Sellyén született, a négy polgári elvégzése után asztalosszakmát tanult, majd szak- érettségit szerzett Pécsett. Utána 1952-től 56-ig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán tanult, s 1957-ben avatták doktorrá summa cum laude fokozattal. 1974-ig az egyetemen oktatott, utoljára a polgári eljárásjogi tanszék docenseként. Akkor nevezték ki a Pécs városi llletményhivatal vezetőjévé, idén január elsején a Pécsi Tanácsi Hivatal elnökhelyettesévé, majd július elsején elnökévé. — A pécsi felsőfokú állam- igazgatási szervezet és a lakosság legfontosabb közös gondja most a lakáskérelmek megújítása. A letéti díj fizetése miatt ugyanis nagy felelősséggel és méltányosan kell árnyalnunk a különbséget az igénylők vagyoni-jövedelmi helyzete között. Felelősségünket fokozza, hogy a korábbi mintegy 12 000 igénylőnek alig fele, körülbelül 5500 újította meg a lakásigénylését. Kérdés: a többi miért állt el a kérelmétől? Az élet sokféle magyarázatot adhat: már szereztek lakást, elköltöztek, meghaltak. A legvalószínűbb azonban, hogy ekkora tömeg azért állt el a kérelmétől, mert az új árak miatt vagy lemond igényéről, vagy szerényebb megoldást választ, mondjuk családi ház meg- toldását. Ez azonban eddig csak feltevés, alaposan meg kell majd vizsgálnunk az elállás okát. .. Az első fokú államigazgatási szerv, vagyis a Városi Tanácsi Hivatal számára a lakosságot érintő, talán a második legfontosabb gond az építkezés gondja. Kevés ugyanis az építési terület. Az államigazgatásba a jogászok általában nem szívesen jönnek, mert másutt nagyobb a jövedelmük. Pécsre mégsem illik ennyire a megállapítás, hogy tudniillik a jogvégzetteknek nem a legjava helyezkedik el az államigazgatásban. Az egyetem közelsége ugyanis segít ebben. Sokan a viszonylag kisebb jövedelemmel is meaeléaednek, ha idehaza, Pécsett maradhatnak. De az igazgatási munkában egyre nagyobb az igény a felsőfokú képzettségű műszaki szakemberek iránt. A felső- és a középfokú végzettség aránya azonban a mi műszaki osztályunkon 3:17, a középfokúak javára. A helyzet javításához béralap kellene. Felvetették: talán nyugdíjas mérnököket is alkalmazhatnánk. De első fokon kevés az íróasztali munka és sok a terepjárás, amit az idős emberek már nem bírnak annyira. Gondunlfv tehát nem kevés, de nekilátunk a munkának. * Dr. Szűcs Edit a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen szerzett diplomát. Gyermeksebésznek készült, szervező orvos lett. Eddigi életútja: Szigetváron kórházi sebészeti, majd körzeti orvosi munka, utána városi, aztán városi-járási főorvosi hi. vatal, a személyzeti csoport vezetése a Megyei Tanács egészségügyi osztályán, végül az Orvosegészségügyi Szak- szervezetben megyei titkári megbízatás. Az így szerzett nagy egészségügyi szervezői gyakorlata és szervező egyénisége miatt nemrég az Egyesített Komlói Egészségügyi Intézmények igazgatójává nevezték ki. — Komlón és a környező falvakban 50 000 ember tartozik hozzánk járó- és fekvőbeteg-ellátás tekintetében. Ennek a tömegnek legnagyobb gondját az okozza, hoav a- komlói kórház 17 éve készült, és azóta igen szeaénves a pénzbeli ellátás. Emiatt a kórház-rendelőintézeti egység csak névleges. Például a szü- lészet-nőavóqyászat szűk helyiségeitől eltekintve a járóbeteg- és fekvőbetea-intézménv egymástól való távolsága lehetetlenné teszi a gazdaságos mű- szerkihasznólóst. Márpedig az egészségüayi integrálás lényege a oénz-műszer-szakember integráció. De a röntgenünk is négy helyen van: a kórházban, rendelőintézetben, tüdőgondozóban. A negyedik, a Mecseki Szénbányák anyagi támogatásának köszönhetően, mint legkorszerűbb röntgen az üzemegészségügyi szolgálatnál működik. Ugyanakkor ott csak naDi kétórás a rendelés. A megoldáshoz szükséaes gazdasági támogatás 15 éve egyetlen megyei tervben sem szerepelt. Szükségességét leg- főkéopen a röntaen és a laboratórium korszerűtlen, rossz kihasználása igazolja. Meg kell Zentai Ferenc Dr, Huszti Lajos Dr. Sziics Edit tehát teremteni a járó- és fekvőbeteg-ellátás valóban integrált, tehát szorosan együttműködő szervezetét. Mi most saját szervezéssel átmenetileg enyhítjük a gondot, de a végleges megoldás pénz nélkül lehetetlen. Pécs elszívja a komlói egészségügyi munkaerőt, elsősorban az orvosokat. Kaptunk ugyan hat subintenzív ágyat, de betöltetlen a subintenzív részleg főorvosi állása. A gondot talán a jobb lakásellátás segítené. Ennél is nagyobb a nővérhiány. Komlón, az egészségügyi szak- középiskolában évente két ősz- tály végez, ebből az idén csak egy lány jött hozzánk dolgozni. Jó lenne, ha mindenki tudná, hogy a nővérmunka nehéz fizikai munka, ahol nyolc órán át talpalni kell. A megoldás: nagyobb fizetés és lakás. Biztató, hogy némi összeggel saját lakásalapot kezdtünk képezni, amit mi osztunk el.
