Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-20 / 230. szám

Épülő családi ház ar Urögi fasoron Szennyvízhálózat és gázvezeték lehetne a következő lépés Kovácstelep Összeszűkült a gyermekkor horizontja. Eltűntek a szederfák a valamikori reptér mellől, ahol reggeltől estig rúgtuk a labdát, szedtük a csiperkét, ahol a „Teve" légcsavarja csapta örvénynek támasztottuk há­tunkat. Az egykori gyakorlótér déli oldalán, a vasút mentén tribün állt ahonnan mindenféle előkelőségek biztatták a zsokékat. A volt reptér helyén azóta új városrész magasodik többszintes épületeivel: árnyékában Kovácstelep, amely valaha zárt világ volt önálló élettel. Az első telepesek pécsi gyári munkások voltak. Bőrgyáriak, néhány vasu­tascsalád húzta föl szerény hajlékát még a harmincas évek elején. A nagyobb ütemű lakásépítés az ötvenes évek végétől számítható. Ma már kitehetnék a meg­telt táblát a 6 a út és a vasút között húzódó település elé. A gyorsabb megoldás útja - társulás lólkozom. — Sok az idős há­zaspár, legalább négyszázöt­ven családhoz kopogtatok a nyugdíjjal. A problémáikat is ismerem: a huszonhárom utcá­ban ugyan megcsinálták az utakat, de töhbséoük fe'úií’ás- ra szorul, akkora lukak vannak a burkolaton. Lovas Attila, a városi tanács építési és közlekedési osztályá­nak városépítési csoportvezető, je: — Mind a földgáz-, mind pedig a szennyvízhálózat meg­építését állami támogatóssal, magánerő felhasználásával tu. dom elképzelni. A tanácsnak nincs arra pénze, hogy teljes mértékben magára vállalja a költségeket. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola mélyépítési intézete elkészítette o telep gázvezeték- rendszerének terveit. Az ürögi fasoron építendő 200-as ge­rincvezeték a későbbiek során Rácváros és Patacs ellátását is segítené. A beruházásban több közintézmény is érdekelt, így a Baranya megyei Gyógyszertári Központ. A Dél-dunántúli Ter­vező Vállalat most készíti az energiaracionalizálási pályázat programjának keretében a ja­vaslatot. Az Állami Fejlesztési Bank részéről a jövő év elejére várható döntés, mivel az érin­tett intézmények hitelt igényel­nek a beruházáshoz. A ma­gunk részéről most elemezzük a részletes költségvetést. Év vé­géig az is tisztázódik, hogy mennyibe kerül egy-egy csa­ládnak a földgázbekötés. Ad­dig is azt javaslom, hogy vá­lasszák meg az utcabizalmia­kat, kérdezzék meg a lakókat, ki kíván részt vállalni az akció­ból. Az építkezés, a társulás létrejöttét követően szerintem a jövő év végén elkezdhető. A szennyvízcsatorna építésé­vel kapcsolatban azt mondha­tom, hogy egyelőre nincs arra pénzünk, hogy rövid időn belül megoldódjon a kovácstelepiek ilyen irányú gondja. Salamon Gyula Vívódik, vajon a fotóhoz melyik váll-lapot tegye az egyenruhájára: áz államvizs­gán már túl van, így a zász­lósit „kinőtte", az augusztus 20-i tiszti avatásig viszont még várni kell néhány napot, így a hadnagyi még nem jár. Végül szülei unszolására ez utóbbi mellett dönt. Kolossóék pécsi, ívov-kert. városi lakásának nagyobbik szobájában az egyszerű, de ízléses bútorok társaságában jól megfér két nagy akvá­rium, s a falon rengeteg könyv. A szoba egyik sarkában kar­tondobozokban útra készen állnak azok a holmik, melvek nélkülözhetetlenek Laci első katonai állomáshelyének min­dennapjaihoz. A családban nem ő az egyetlen, aki a tisz­ti hivatást választotta, báty­ja tavaly végezte el a Kos­suth Laios Katonai Főiskolát. — Még középiskolás vol­tam Barcson, a vízügyi szak- középiskolában, mikor Sanyi elsőéves volt a főiskolán. Nagyon reális kéoet festett az ott folyó munkáról, a hall­gatók életéről. Úqy véltem, meg kell hogy próbáljam én is a felvételit, mert ez szép hivatás. Jelentkeztem is a gé­pesített lövész szakra — bá­tyám is ott tanult — ahová szerencsére felvettek — mondja Kolossá László. — Nehéz volta felvételi? — Főleg a képességvizsgá­latra helyezték a hangsúlyt, s az egészségügyi alkalmas­ságra. így visszagondolva, nem tűnt nehéznek . . . — S a szülők hogyan vé­lekedtek, hogy két fiuk is ka­tona lesz? — Mi egyszerű emberek vagyunk, én az Egyetemi Könyvtárban a sokszorosító­ban dolgozom, férjem a BÉV- nél vízvezeték-szerelő, örül­tünk, hogy Sanyi után Laci is katonatiszt lesz. Csak az a baj, hogy ritkán látom őket, mert sokat lesznek távol — mondja édesanyjuk. Édesapjuk hozzáteszi: — Ők választották ezt a pályát, s mi egyetértettünk elhatározásukkal. Ahogy tud­tuk, támogattuk őket. Ahogy én látom, jót tett nekik a fő­iskola. Mosolygós, bajuszos fia­talember Kolossá László. Ne­hezen tudom elképzelni, hogy néhány hét múlva, mint pa­rancsnok utasításokat ad. — Bízom abban, hogy amit a főiskolán tanultam, hasznosítani tudom, s remé­lem a tekintélyt is sikerül megszereznem. A főiskolán nagyon nagy volt a fegyelem, ezt nekem is meg kell köve­telnem. Ez érthető is, hisz hadsereg fegyelem nélkül el­képzelhetetlen. — Hogyan teltek az évek a főiskolán? — így visszagondolva, gyorsan elmúlt a négy esz­tendő. Sokat tanultunk. Sok érdekes tantárgyunk volt, így például a katonai vezetésel­mélet és az anatómia, ezeket szerettem a legjobban. Hogy őszinte legyek, az elején né­hányszor megfordult a fejem­ben, hogy jó pályát válasz- tottam-e, de a krízisek el­múltával úgy láttam, hogy igen. Ami igazán kiemelést érdemel, a főiskolán olyan technikai eszközök, s olyan körülmények szolgálják a hi­vatásra való felkészülést, hogy aki tanulni akar, annak minden a rendelkezésére áll. S azért is érdemes jól tanul­ni, mert az ösztöndíj a tanul­mányi eredménytől függ ... Megkérdezem, hogy mit jelent számára az egyenruha. — Büszke vagyok, hogy a Magyar Népahdsereg egyen­ruháját hordhatom. De az egyenruha nem minden: be­lénk azt a szemléletet oltot­ták, hogy ha nem vagyunk uniformisban, akkor is lás­sák rajtunk, hogy katonák vagyunk. — Mennyi lesz a fizetés kezdetben? — Pontosan még nem tu­dom, de az biztos, hogy 5000 forint felett. A Parlament előtti avatá­son természetesen az egész család ott lesz. — Tavaly, amikor Sanyit avatták, csodálatos érzés volt látni, hogy a mi fiunk ott áll a sorban — mondja az édes­anya. — Olyan megható volt: mikor meneteltek, s előttünk vonultak el, akaratlanul is odakiáltottam: édes fiam! Persze, nem nézett oda, csak tartotta a fejét feszesen. Hát persze, hogy most is várjuk Laci avatását. Lehet ennél nagyobb boldogsága szülő­nek?! Roszprim Nándor Szedik az almát Szabolcsban Az átlagosnál csaknem egy héttel korábban megkezdték az alma szedését Szabolcs-Szat- már megyében. A vidék me­zőgazdasági üzemeinek ez a leghosszabb ideig tartó és leg­nehezebb őszi munkája. Az idén is körülbelül 11 millió munkaóra szükséges ahhoz, hogy a termés biztonságba ke­rüljön. A Statisztikai Hivatal nyil­vántartása szerint Kovácstele­pen az 1980-as népszámlálás idején 597 ingatlan volt, lakói­nak száma megközelítette a kétezret. A lakásállomány az­óta is nőtt, hiszen a Mecseki Ércbányászati Vállalót több mint hetven lakásosos, több szintes sorházat építtetett. Ma már elvétve akad egy-két telek, és aki építkezik, a régi ház he­lyére húzza föl új otthonát. Újmecsekalja megépültével jelentősen javult a közlekedés, az ürögi fasoron kifolyás köz- kutak működnek, a házakba bevezették a vizet, korszerűsí­tették a világítást, két utca ki­vételével valamennyi szilárd útburkolatot kapott. A körzet tanácstagja több mint tíz esztendeje Hohmann Ádám: — Legalább két és fél ezren élnek g településen, de az albérlők számát mégcsak meg­becsülni sem tudom. Az elmúlt egy évtizedben jelentős válto­zások történtek. Eltűntek a fog- híjak, másfél évtized alatt leg­alább hatvan családi ház épült, most a tetőtér-beépítés került előtérbe. Sok minden történt tehát, de két dologban ez idáiq sem sikerült előrébb jut­nunk, ami a kovácstelepiek mindinkább égető gondjává vált. Az egyik, a szennyvízcsa­torna, a másik pedig a gázve­zeték megépítése, a házak be­kötése. Joggal vetik föl az itt élők: ha már az ürögi fasoron a földbe helyezték a szennyvíz­gerincvezetéket, miért nem kö­tik be az utcákat a rendszerre. Először a Hajnalka utca la­kói fogtak össze a szennyvíz- csatorna építése érdekében. Ám mikor kiderült, hogy az egy csoládra jutó költség megköze­líti a harmincezer forintot, a je­lentkezők fele visszalépett. Azt vetik föl, hogy miért a lakos­ságnak kellene ezt is megcsi­náltatni, mikor a település szer­ves része Pécs városának. A te­lepen élők legalább fele kis­keresetű, továbbá nyugdíjas. Tőlük nehezen várható el, hogy vállalják o nagy megterhelést jelentő kiadást. — A másik gondunk a gáz. A földgázra való áttérés folya­matban van, a kovácstelepiek is mozgolódnak már, de az ősz. szeget nem ismerik, és azzal sincsenek tisztában, merre is kellene elindulni az ügyben. Tóncsicsék a Jázmin utcában laknak. Tizennyolc éve építet­ték ikerházukat. — A férjem beteg, fizikai munkát nem végezhet, ezért el kellett vetnünk a kazánfűtéses megoldást — mondja Táncsics Lászlóné. A szobákat gázkan­dallókkal melegítjük, a kony­hában és a többi mellékhelyi­ségben pedig villanyhősugár- zót használunk. Képzelheti, mekkora költség ez számunkra. Szabó István: — Évekkel ezelőtt az utcánkban mindössze néhány ház volt Szerintem a Páfrány utca felől az oda torkolló utcákat minden további nélkül ráköthetnék az ott húzódó gerincvezetékre. A magam részéről társadalmi munkát is vállalok a társulás megszervezésében, az admi­nisztráció lebonyolításában. Az is segítené az akciót, ha bólyi példára a tanács kommunális kötvényeket bocsátana ki. Néhány utcával lejjebb, az Ércbánya lakásaiban összkom­fortos a kényelem. Beregszászi László, a négyes üzem vájára éppen ma kezdte a szabadsá­gát, van idő a beszélgetésre. — Három éve lesz anngk, hogy beköltöztünk: a három­szobás lakás 612 000 forintba került. A tömbnek saját gáz­kazánja van, amely g meleget szolgáltatja. A csatornázás is megoldott. Nekünk nem jelent gondot az, ami az itt élők többségének napi probléma. A Gyöngyvirág utca az ürö­gi fasorról nyílik. Szabó István háza alig ötven méterre van a telepet metsző főúttól. De ez az ötven méter egyelőre áthi­dalhatatlan távolságnak tűnik, már ami a szennyvízbekötést illeti. — Huszonnégy éve kezdtem az építkezést. Testvéremmel nyolcezer forintért vettük a tel­ket. Akkor alig volt néhány ház az utcánkban: a déli oldalon gyümölcsösök, konyhakertek hú­zódtak. Valahol igazságtalan­nak tartjuk, hogy az uránváro­siak nem fizetnek út- és köz­műfejlesztési hozzájárulást. Ugyanolyan városlakók va­gyunk, mint ők, csakhogy mi nem állami lakásokban élünk, hanem saját erőnkből építkez­tünk. Annak idején esti és leve­lező tagozaton is vállaltam órá­kat, estére kelve szédülten ér­tem haza, s mikor vége volt a tanévnek, alapot ástam, ciklop. köveket faragtam . . . — Sokat változott Kovácste­lep arculata ez alatt az öt év alatt is, mióta idejárok — mondja Varga Ferenc postás, akivel a Baranya utcában ta­m 'ím&Jí' M Az Ércbánya munkáslakásai Kovácstelepen A BARANYA MEGYEI TANÁCSI MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT • kőműves kisiparosokat és • gmk-kat a Pécs belvárosi felújitásoknál felmerülő KŐMŰVES- ÉS BETONOZÁSI MUNKÁK önálló elvégzésére. JELENTKEZÉS: SZEMÉLYESEN A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN PÉCS, FÜRST SÁNDOR U. 5., I. EM. 19. HÉTVÉGÉ Hivatása: katonatiszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom