Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-20 / 230. szám
Választójogi rendszerünk továbbfejlesztéséről Beszélgetés dr. Ádám Antal egyetemi tanárral, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnökével A z MSZMP Központi Bizottsága 1982 novemberi ülésén fogalmazta meg elhatározását a jelenleg érvényben lévő választójogi rendszerünk továbbfejlesztésének szükségességéről, majd az 1983. július 6-i ülésén már a továbbfejlesztés konkrét irányait is megjelölte határozatában. Az MSZMP KB e két ülése között eltelt nyolc hónap alatt a választási rendszer továbbfejlesztésének előzetes elképzeléseit a párt felkérésére megvitatta és véleményezte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, több szakbizottsága és munkabizottsága. Ebben a munkában részt vett dr. Adóm Antal, a pécsi Jonus Pannonius Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke is.- Professzor úr, a téma bevezetéseként szíveskedjék meghatározni a választási rendszer lényegét, szerepét. den eddiginél jobban igazodnak ahhoz a szerephez és rendeltetéshez, amelyet napjainkban a választások betölteni hivatottak hazánkban. Lényeges funkciója marad a választásoknak, hogy ilyenkor az állampolgárok átgondolják az országos és helyi politikai helyzetet és célkitűzéseket, s kiválasztják azokat a személyeket, akiket legalkalmasabbnak találnak érdekeik képviseletére. Az természetesen nem lehet cél, hogy a képviseleti testületek kizárólag hivatásos politikusokból álljanak. A jelöltek kiválasztásánál azonban arra is ügyelni kell, hogy a népképviseleti testületi tagság nem politikai alaoiskola. Olyanok kapjanak tehát megbízatást, akik már rendelkezlenőrzési jogokat gyakorolnak, kapcsolatot tartanak a választópolgárokkal, s bizonyára munkamegosztás is kialakulhat a képviseleti testületi tag és a pótmandátummal rendelkező között. A másik új elem az országos képviselői jelölőlista bevezetése. Ennek az az indoka, hogy vannak olyan fontos funkciót betöltő, kiemelkedő politikai vagy más személyiségek, akiknek pozíciója, tevékenységi köre csak nagyon erőltetetten köthető egyetlen konkrét választókerülethez. A legfelsőbb népképviseleti szerv munkájában viszont hasznosan működhetnének közre. — Hány ilyen képviselőjelölt kerülne az országos listára, s hogyan történne a jelölésük? ménye alig funkcionált. Jelenleg ugyanis a visszahívásról a választópolgárok gyűlésen dönthetnek, ahol a választójogosultak legalább ötven százalékának jelen kell lennie. Egy ilyen gyűlés megszervezése a legtöbb választókerületben nehézségekbe ütközne. Az új szabályozás előkészítésekor felmerült az a javaslat, hogy a választópolgárok a visszahívásról is titkos szavazással dönthessenek, ami lényegesen könnyebbé teszi ennek az intézménynek a funkcionálását. Ezen túl a továbbfejlesztési törekvések között fontos szerep jut a választási eljárás ésszerűbbé, egyszerűbbé tételének. Példaként említem, hogy már nincs szükség összeíró biztosokra, hiszen rendelkezésre áll az egységes népességnyil- Jogi és politikai szempontból a választási rendszeren a hatalom gyakorlásában elsődleges szerepet .betöltő népképviseleti szervek létrehozásának rendszerét értjük. A népképviseleti szervek hatalmat gyakorló szervek, természetes tehát, hogy a választási rendszer igazodik a politikai hatalom gyakorlásának egész mechanizmusához. A választási rendszer a néphatalom megnyilvánulásának egyik mellőzhetetlen összetevője, s mint ilyen, alkotmányos alap- intézmény. Ez abban is tükröződik, hogy alkotmányunk az állampolgárok politikai alapjogai közül kiemelve, önálló fejezetet jzentel a választási rendszer alapvelveinek. A választási rendszert meghatározó jogi normák két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba azok a szabályok tartoznak, amelyek meghatározzák, hogy kinek van választójoga és milyen feltételek mellett, a másikba pedig a választási eljárás szabályai tartoznak. A szocialista jogrendszerben a választás eljárási szabályai közé tartoznak a megválasztott, s később e bizalomra méltatlanná váló képviselő visszahívási módjának szabályai is.- Az MSZMP KB határozata hangsúlyozottan a választási rendszer továbbfejlesztéséről szól. Milyen alaoelvek maradnak változatlanok?- Három választási ciklus tapasztalatai állnak rendelkezésre a jelenleg hatályos törvény időszakából az új szabályozás előkészítéséhez. Bevált alapelv, s a továbbiakban is irányadó, hogy a képviseleti szervek összetételének tükröznie kell a társadalom struktúráját. A formális statisztikai szemléletet azonban mellőzni kell. Ez a két követelmény így együtt különösen körültekintő szervezést igényel a Hazafias Néofront szerveitől. Szükséges, hogy elmélyítsük választási rendszerünk demokratizmusát, főként azáltal, hogy a választópolgárok alaposan megismerhessék a jelölteket. Bővíteni kell a választások népfront jellegét, hogy abban az eddiginél is tudatosabban érvényesüljön a szövetségi politika. A különböző helvzetű, sajátos érdekű társadalmi csoportok, rétegek aktívan vegyenek részt a választások lebonyolításában és képviseletet nyerjenek. Bevált' elv és fenntartandó az is, hogv a választási ciklus politikai programját a Hazafias Népfront országos szervei fogalmazzák meg.- Az eddigi előkészítés során született javaslatok alapján milyen új elemek bevezetése várható az új választójogi törvénytől? .- Az előkészítés során elfogadott javaslatokban olyan új elemek vannak, amelyek minnek politikai tapasztalatokkal, végeztek már valamilyen területen közéleti tevékenységet, s bebizonyították rátermettségüket. — Ami a választási rendszerünk továbbfejlesztésének új elemeit illeti, közülük első helyre kívánkozik az a törekvés, hogy a választás legyen ténylegesen választás. Ennek érdekében már korábban is lehetőség volt két, vagy több jelölt állítására, az elképzelések szerint azonban most az új szabályozás előírja, hogy minden választókerületben legalább két jelöltet kell állítani. Ez idáig politikai eszközökkel próbáltuk szorgalmazni a többes jelölést. A kezdeti fellendülés után azonban a többes jelölések száma lecsökkent. Kétségkívül a tervezett új szabályozás magában hordozza a formalizmus ve.- szélyét, de ez a veszély elhárítható, ha kidolgozzuk azt a mechanizmust, amelyben a különböző érdekeket hordozó társadalmi tényezők szerepet kapnak a jelöltek kiválasztásában: politikai és társadalmi szervek, a szakszervezetek, szövetkezeti szövetségek, nagyobb munkahelyi kollektívák. Korábban a kettős, vagy többes jelölések elterjedésének az volt a fékezője, hogy akik nem szerezték meg a választások során a mandátumot, egy kicsit „bukott embernek" érezhették magukat. Az új szabályozás bevezeti a pótképviselői és a póttanácstagi mandátumot. Az elképzelések szerint ezentúl az a jelölt, aki ugyan nem nyeri el a szavazatok többségét, de legalább a 25 százalékot eléri, pótképviselői, illetve póttanácstagi mandátumot kap. Ez azt jelenti, hogy ha a mandátum megüresedik, nem tartanak időközi választásokat, hanem a pótképviselő, illetve póttanácstag automatikusan betölti a helyet. A pótképviselők és tanácstagok különféle jogosítványokkal js rendelkeznek majd: részt vesznek a képviseleti testületek bizottságainak munkájában, bizonyos el— A magyar országgyűlésnek 352 tagja van. Az elképzelések szerint a testület mintegy 10 százalékát, tehát 30— 35 képviselőt jelölnének az országos listán. A választópolgár vagy elfogadja az országos listát, vagy elutasítja egészében. Az országos listán szereplők jelölése kérdésében a javaslatok kidolgozásakor élénk vita folyt. A három kon‘cepció közül a legradikálisabb azt tartalmazta, hogy a különböző társadalmi szervek, kiemelkedően fontos érdek- csoportok közvetlenül delegálják képviselőjüket a parlamentbe. A második koncepció szerint nem közvetlen delegálásról lenne szó, hanem az országos listára történő jelölésről. A harmadik, -s végül is elfogadott elképzelés szerint a társadalmi szervek és más testületek csak javaslatot tesznek a jelöltekre, s a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jogosítványa az országos listára jelöltet állítani. — Várható-e az előbb említetteken kívül más nagy jelentőségű új elem választási rendszerünk továbbfejlesztésében? — Nagyon lényegesnek tartom a visszahívás intézményének továbbfejlesztését. A még hatályos szabályozás lehetőséget adott a választópolgároknak, hogy képviselőjüket, tanácstagjukat visszahívják tisztségéből, ha úgy találják, méltatlanná vált bizalmukra. A visszahívás lehetőségével eddig alig-alig éltek, inkább más megoldást alkalmaztak ilyen esetekben: például a képviselő lemondása, az ösz- szeférhetetlenség kimondása. Politikai, szociológiai okain kívül van gyakorlati oka is annak, hogy a visszahívás intézvántartás; feleslegesek, formálisak, s ezért megszűnnek a képviselői választókerületi bizottságok. Fontos törekvés választási rendszerünk továbbfejlesztésében, hogy a megválasztott testületek is átgondolják és továbbfejlesszék saját működési rendjüket.- Várható-e olyan változás, amely speciálisan a tanácsok képviseleti testületéinek létrehozását érinti?- Az MSZMP KB 1983. július 6-i határozata is megjelölte, milyen szervezeti változás szükséges a kis települések, társközségek lakosság- megtartó erejének, érdekképviseletének, közéletének fejlesztéséhez. Ezek szerint a társközségekben a tanácstagokból és a település más közéleti szereplést vállaló polgáraiból képviseleti testületet — az MSZMP KB határozatának megfogalmazása szerint elöljáróságot - keli választani. Ennek a bizonyos önkormányzati funkciókat gyakorló, kis létszámú testületnek az élén egyszemélyi felelős vezető áll majd. — Most lolyik a törvénytervezet kidolgozása. Mikorra várható az új választójogi törvény hatályba lépése? — A törvénytervezet várhatóan az országgyűlés téli ülésszakán kerül megvitatásra. Az új törvény hatályba lépése nem valószínű 1985. előtt, hiszen az időközi választásokat még a jelenleg hatályos jogszabály alapján kell lefolytatni. Az 1985-ben esedékes országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások azonban már az új törvény alapján zajlanak majd le. Dunai Imre Az új kenyér ürügyén i H azánkban csaknem mindenütt már egy hónapja befejeződött az aratás, Baranyában július 18-án az utolsó kombájn is gépszínbe vonult. A kombájnosok talán még ki sem pihenték az öt-hathetes megfeszített munka fáradalmait, bizonyára még minden porcikájukban érzik a kombájn rázását, tüdejükből még ki sem tisztult a por, bőrük még most is ég a kombájnfülke hőségétől, de többségük már a műhelyekben dolgozik, javítják a gépeket, s nemsokára talán a nyárinál is megfeszitőbb munkába kezdenek. A diákok talán már csak a kellemes emlékeket őrzik a nyári mezőgazdasági munkákból, bizonyára már a nemsokára kezdődő iskolaév foglalkoztatja többségüket, pedig a mezőgazdasági üzemekben már most számolnak azzal, hogy nemsokára ismét segítségüket kérik. Hazánkban augusztus 20-án az alkotmány és az új kenyér ünnepe egybeesik, aligha lehetne az élet legfontosabb tényezői közül bármelyiket is jobban összekötni, mint az ember jogainak törvénygyűjteményét és évi kenyerének megteremtését. A munka és a kenyér fogalma Magyarországon elválaszthatatlan, bár munkánkkal már rég nem a mindennapi kenyerünket akarjuk csupán megteremteni. Az is kétségtelen azonban, hogy a magyar föld egyik legértékesebb kincse még mindig az itt megtermelt búza (és természetesen a kukorica, napraforgó, cukorrépa, szőlő, alma . . .) a szántók-vetők, aratók, gyümölcsszedők munkája nemzeti gyarapodásunk egyik legfontosabb alapja. Mégis nagyon nehéz ma arról a kiemelkedően fontos munkáról. a mezőgazdoságí dolgozókról, helytállásukról érdemeiknek megfelelő méltatást mondani. A magyar televízió nemrégiben rendezett az Alföldön egv nosztalgia aratást: kaszások, kévekötők, ökrös szekerek népesítették be a búzatáblát. lendkerekes, gőzhajtású cséplőgép dolgozott a szérűn. A falu apraja-nagyja ott volt a határban, mint régen, legutóbb talán két évtizede. A riport láttán egy másik műsor jutott eszembe: az újságíró arról beszélt, hogv a kerti kapu előtt ülő idős bácsi nem tudja, befejeződött-e már a faluban az aratás. Kétségtelen, hogy már rég nem vesz részt az egész falu. alig hihető azonban, hogv a magyar paraszt ne érdeklődne napjában akár többször is. Még akkor is könnyebb volt az aratók oéldamutató tetteiről írni, amikor például az éjszaka dolgozó kombájnosok hősi munkáját méltattuk. Ma viszont az egyik termelőszövetkezetben regael még 7 óra után sem kezdték meg az aratást. A kombájnos természetes egyszerűséggel mondta, hogy nagyon harmatos a búza, nehezebben dolgozik a kombájn, nagyobb lesz a nedvességtartalom is. hadd dolgozzon, szárítson egyelőre a nap. így lesz iaazán gazdaságos aznapi munkáio. Baranyában a reoce és borsó után június 6-án már a kalászosok betakarítása is megkezdődött az őszi árpával. Az aszáfy miatt lényeaes terméskiesés nem volf, sőt ösz- szességében az elmúlt évihez képest százmilliós nagyság- rendű többlet árbevételt értek el a mezőgazdasági üzemek. A búza termésátlaga országosan a harmadik. A tulajdonképpeni betakarítás azonban mór az aratás megtervezésével megkezdődött. A gépek felkészítése, a szükséges alkatrészek beszerzése, a gyors gépjavítás megszervezése, a szükséges szállítójármüvek biztosítása. raktárak, tárolók előkészítése, a szárítás . . . Pontos elképzelések születtek mikor, melyik táblán a legésszerűbb a betakarítás. Hogygn tudják a kombájnosok kiszállítását, étkeztetését a legjobban megoldani, miként lehet a kom-, bajnokot a legésszerűbben átcsoportosítani. Egyszer a mó- gocsi termelőszövetkezet ágazatvezetőjével földutakon, learatott búzatáblákon, hegyenvölgyön, terepjáró autón közelítettünk meg egy dimbes- dombos, öthektáros búzatáblást. Sietni kellett, mint mondotta kísérőm, pontosan tiz órakor kell a völgybe, a tábla alsó szélére érniük, ha nem érünk oda, kapaszkodhatunk utánuk. Találkoztunk. Egy olyan terv, menetrend alapján, amelyet lehetséges, hogy hónapokkal korábban dolgoztak ki, esetleg napi finomításokra került sor. A mai magyar mezőgazdaságban nehéz a heroikus elemeket nyakon csípni, a nagy fizikai munkateljesítményeket, hősi tetteket pontosan megírni. Az embert és a gépeket egy ésszerű technológia összeköti (amelyet természetesen ugyancsak az ember határozott, alkotott meg), mindkettőnek állandóan maximális teljesítményt kell nyújtania, de ez csak úgy lehetséges, hogy az ember ma inkább szaktudását, eszét, mintsem fizikai munkabíró képességét használja. Persze, azt is kell! Mondom, még ki sem pihenték az aratást, máris megkezdődött a felkészülés az őszi betakarítási munkákra, azokról a bizonyos helytállásokról, „hősi tettekről" akár már most is beszélhetünk, amelyeket maja az eső áztatta, sáros földeken bukdácsoló gépek láttán tapasztalunk. Baranyában .75 000 hektáros területen kell a betakarítási munkákat elvégezni, 130 000 hektár vár mélyszántásra. Kétmillió-háromszázezer tonna terményt kell elszállítani, 500 kombájn, 2400 traktor, 360 vetőgép, 1216 tehergépkocsi, cukorrépa! és burgo- nyabetakarífó gépek várnak újabb, talán az eddiginél jóval nagyobb feladatok elvégzésére. S persze az emberek. A mezőgazdaságnak csak Baranyában az ősszel is 15 000 diák egyheti munkájára lesz szüksége, ugyanis mindig lesz olyan munka, amelyhez szorgos kezek kellenek, amit a gépek sosem tudnak úgy megcsinálni, mint az ember. szályos év az idei, az időjárás azonban alapjaiban nem rázta meg a magyar mezőgazdaságot Sem a termelésben, sem a belföldi ellátásban, mé<T az exportban sem teremteti a szárazság katasztrofális helyzetet. Az idén név szerint ugyan senkit sem emelünk ki lélegzetelállító teljesítményéért, amelyet a kombájnjával produkált, viszont a magyar mezőgazdaság minden munkása — traktorosok, kutatók, tehenészek, szerelők, tanulók, vezetők és beosztottak — egyformán sokat tettek azért, hogy (bár a természet döntő tényező ebben az ágazatban) az idén is megtermeljék mindazt, amire szükségünk van. Az új kenyér ünnepén szükség van némi számadásra ugyan, de most jönnek majd az őszi munkák, az állattenyésztésben télen sincs pihenő, aztán jön a tavasz, az élelmiszergazdaságban dolao- zók helytállásáról sosem időszerűtlen beszélni. Lombosi Jenő HÉTVÉGE 3.
