Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-13 / 223. szám

Akik megfordították a gazdálkodás menetét

Cser László

„Csodálkoznak, hogy a Cser néha üvölt, s időnként feljelentenek ... Szóval, ha van valami, akkor én egy dolgot gyűlölök: a kényelmes, nemtörődöm embereket, azokat, akik a munka elől menekülnek ... S nem tudok tapintatos lenni.”

Egy teljes délelőtt beszélgettem Cser Lászlóval, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatójával, s az előbb idézettek, a riport mottója is lehet.

Hat éve még Bikaion dolgo. zott, s amikor megkeresték, nem feltétlenül örömmel fogadta a lehetőséget, hogy valahol első számú vezető lehet. A pécsi gazdaság mélyponton volt.

— Akkor?

Megigazítja szemüvegét:

— Felvillanyzott valami... Kipróbálhatom magam, mire vagyok képes . . . Meg valahogy, ki tudja, honnan van ez, szeretem a bonyolult feladatokat.

Zámbó István, Bikái ... Rendkívül jó iskola volt. Korábbi feletteséről szeretettel és tisztelettel mondja: „Sokoldalú, vállalkozó szellemű ember, bátran kockáztat, s mindene a gazdaság.”

— Ez Cser Lászlónál is így van?

Gondolkodás nélkül igent mond.

A közömbösséget, az ellenállást legyőzve, kicserélve maga körül a vezető gárdát, egy év alatt kihúzta a gazdaság szekerét a kátyúból. Húszmilliós nyereséggel zártok ott, ahol nyereségről korábban álmodni sem mertek. S a következő évek során szívós munkával, fogyni nem akaró energiával — néha katonai szigorral, fegyelemmel — megszépítette a gazdaságot. Vagy talán így helyesebb a kifejezés: kiglancolta.

— Kezdtük a majorokkal. Szemétben, bokáig a trágyában állva nem lehet dolgozni. Folytattuk az emberekkel. Az igénytelenségben élőket meg kellett belülről is mozgatni. Kérdezem én: milyen ágazatvezető az, aki szakadt gatyában, másnaposon, borotvátla- nul megy be a munkahelyére?

poszttal. Dtven tonnányit Vitt el, éppen a napokban.

A Szigetvári Konzervgyárral egy jó gomba-saláta recepten gondolkoznak.

A gyümölcstermesztés kevesebb örömet hoz. Most 500 hektáros, de évről é><re koptatják. Értékesítési gondokkal küz- ködnek. Az alma nem kell senkinek, a meggy sem nyereséges, s kivágják a körtefákat is. Az értékesítési gondokon úgy próbálnak segíteni, hogy beindították a „szedd és vidd" mozgalmat; megnyitották a kapukat a lakosság előtt. Ez népszerű, de nem igen lehet belőle «jegelni.

— Szorít az eredményesség. A megélhetés, a további lépések kulcsa a nyereség. Nincs tovább: mondtam az ágazatok, kerületek vezetőinek is, sehogy- sem vagyunk képesek hasznot előteremteni, attól búcsút veszünk ...

így a terv: marad a gyümölcsből a barack — 300 hektáron, új jól termő fajtákkal.

Kimegyünk a gazdaság parkjába. Ahogy Cser László mondja, Pécs előszobája ez —, s nem titkolt büszkeséggel ecseteli a kastély helyreállítási munkálatait, a régj cselédlakások leradírozását, az új lakóházak építését... Aki üszög- pusztát ismerte korábban is — és sokan emlékezhetünk rá —, tisztelettel emelhet kalapot a a változások előtt. öt éve üszögpuszta a város szégyenfoltja volt. Ma büszkén tárjuk ki kapuit bárki előtt...

— Féltem mindig ettől, volt is sok álmatlan éjszakám. Ebben az ínséges időben új központot építeni? Belevágni egy szanálásra ítélt kastély felújításába? Beruházni, ebbe a gaztemetőbe? Azt hiszem, érthetően ezek voltak a legnehezebb vezetői döntéseim.

— Ma ez adja az új ágazat gerincét?

— Az idegenforgalmi ágazatról van szó, s tudom, ritka a szakmában az ilyen. De a lovascentrum mellé szálloda, étterem is kell.

S az sem utolsó, ha évente 1—2 milliós devizabevételhez juttatja az országot. Nem sok ugyan, de tradíciók nélkül nehéz beindítani egy ilyen, reklámot, harsogást igénylő üzletet.

Cser László 50 éves, energiától duzzadó ember — bele is fehéredett a haja —, de si- kert-sikerre halmozott. Mondják, iszonyatosan fél a kudarctól, a bukást, nem tudja elviselni. Ezért fordulhatott elő aztán, hogy pár napos igazgató korában, aimikor rádöbbent igazán,, hogy mit vállalt, visszament Bikáira, és azt mondta

2ámbó Istvánnak: szeretne visz- szamenni.

Jóízűt nevet a dolgon:

— Erre azt válaszolta: Zámbó a maga megfontolt, csendes modorában: „Lacikám... egy bikali ember nem hátrálhat meg.” S erre akkor nagy szükségem volt.

— ön tényleg bikali?

— Huszonkét évig az voltam. Különben, dombóvári vagyok.

Amikor megkérdezem, hogy milyen vezetőnek tartja önmagát, előbb kitér a válasz elől. „Nekem ne definiálja senki sem a vezetői típusokat, s ne rakjon se ide, se oda. Az ember időről időre változik, változtatja környezete, kora tapasztalata meg még sok minden.”

Aztán azt mondja:

— Na jó. Keménykezű vagyok, fegyelmet tartok magam körül. De igazán jószívű is tudok lenni, s az igényes embert őszintén szeretem. Aztán, akinek vannaík ötletei, gondolatai. Pláne, ha valóra is tudja váltani ...

Kozma Ferenc Proksza László felvételei

Tataroztak, építettek, új dolgokba kezdtek. Aki nem bírta, fogta a kalapját és elment. (A váltás idején majdnem kétszázan!) Aztán, ahogy a 9000 hektáros gazdaság kezdte „hozni magát”, emelkedtek a fizetések

— hat év alatt 30 000-ről 50 000 fplé —, ki-'ki rádöbbent: magáért dolgozik.

A főleg állattenyésztésre alapozott gazdaság évente 25 000 hízót ad, 3000 körüli a szarvasmarha-állomány — 600 jó tejelő Holstein-Fríz van köztük —, s nemrégiben telepítették be ismét a baromfitelepet 37 000 tojóval. (Ez utóbbi ma kemény kockázatvállalás). És végül: van 50 sportlovuk is. A lovasiskolával a PAG igen népszerű lett a fiatalok körében). A növénytermesztés 6000 hektáron folyik, s alapvetően takarmányt termelnek. Kukoricát, búzát, szóját, napraforgót. Mindehhez tegyük hozzá, hogy sok éve sikeres fajtakísérleteket végeznek kukoricával, búzával, árpával ...1

— A gomba?

Négy-öt évvel ezelőtt, amikor a gombába belékezdtek, Pécs hetente 30 kiló (!) gombához jutott, most pedig már van olyan hét, hogy 30 mázsát ad egyedül a gazdaság. Az idén 170 tonnányit termelnek, s a Champion mellé a laskagomba is odakerül...

— Most azon gondolkozom, hogy megcsináljuk a teljes vertikumot, s jövőre feldolgozót is építünk.

Időmként olyan nagy a termés, hogy nem tudja a piac fogadni! S nemcsak a gazdaság termel”, befogadták a hobbi-termelőket is.

— Hobbi? — kérdez vissza.

— Var. egy cikk-témám . .. Szóval, egy termelő beterítette a régi aboligeti alagutat kom«*>**:*£ ;

Pécs előszobája. Uszögpuszta ma.

II Baranya megyei Baromfifeldolgozó és -forgalmazó Közös Vállalat

felvételre keres

# hűtőházi rakodónak 18 évet betöltött férfidolgozókat.

Kereseti lehetőség: 5000-6000 Ft.

Középfokú végzettséggel rendelkező hűtőházi csoportvezetőt.

JELENTKEZÉS A VÁLLALAT MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL,

Jó kereseti lehetőséggel {elveszünk

9 asztalos szakmunkásokat,

9 faipari betanított munkásokat,

9 gyakorlott villanyszerelőt,

9 géplakatost, valamint

9 segédmunkásokat.

PÉCSI BÚTORGYÁR, PÉCS, SOMOGYI B. U. 6.

A nyolcvanadik évforduló (2)

Program a harchoz

A munkásosztály pártja számára a programnak különleges jelentősége volt: meghatározta a párt lényegét, politikai stratégiáját és taktikáját. Alapul azt a programtervezetet vették, amelyet G. V. Plehanov és V. I. Lenin írt és az Iszkra szerkesztősége terjesztett a kongresz- szus elé. A tervezet a forradalmi marxizmus kiemelkedő okmánya volt. Tudományosan általánosította az orosz- országi és az egyetemes felszabadító mozgalom tapasztalatát, világosan és pontosan meghatározta a párt legközelebbi feladatait és további arcának távlatait. A minimális program előirányozta a cári önkényuralom megdöntését, a polgári-demokratikus forradalom végrehajtását, a demokratikus köztársaság létrehozását és a nyolcórás munkanap bevezetését, az összes nemzetek teljes egyenjogúságának és önrendelkezési jogának elérését, a jobbágyrendszer maradványainak felszámolását a falun.

Vita minden sióért

E feladatok megoldását a párt a szocializmusért vívott harc múlhatatlan szakaszának, a szocialista forradalom győzelmét és a munkás- osztály politikai hatalmának kivívását előirányzó maximális program megvalósítására történő áttérés előfeltételének tekintette.

A program megvitatását a kongresszus 9. ülése kezdte meg. A vitában részt vett a delegátusok többsége Minden pontot külön vitattak meg és fogadtak el. Leninnek és elvbarátainak visz. sza kellett verniük az opportunista elemek makacs támadását. Minden megfogalmazásról, minden egyes szóról viták folytak. Csupán az egyik „ökonomista” 21 módosítást nyújtott be és nyíltan kijelentette, hogy valamennyi módosítás célja magának e dokumentum fórra dalmi szellemének megváltoztatása.

A program meghatározta a pártnak mint a munkásosztály politikai vezetőjének szerepét, kitűzte a szocialista forradalom végrehajtásának és a proletárdiktatúra megteremtésének feladatát. A program értelmében a pro- letáriátus diktatúrája az államhatalom formája, amelyet a munkásosztály valósít meg szövetségben a dolgozók sokmilliós rétegeivel, elsősorban a parasztsággal, a szocializmus megteremtése és megszilárdítása céljából.

A program kimondta: „A termelési és forgalmi eszközök magántulajdonát társadalmi tulajdonná téve és a társadalom valamennyi tagja jólétének és mindenoldalú fejlődésének érdekében a társadalmi-termelési folyamat tervszerű megszervezését bevezetve, a proletáriátus szociális forradalma megszünteti a társadalom osztályokra való tagolódását, és ezáltal az egész elnyomott emberiséget felszabadítja, mivel véget vet annak, hogy a társadalom egyik része bármilyen módon kizsákmányolja a másikat". így tehát előtérbe kerültek a dolgozók

hatalmának az ember érdekeit szolgáló alkotó céljai. Az S2KP kezdettől fogva abból indult ki, hogy a szocializmus útjain mélyreható változások csakis akkor lehetségesek, ha az egész dolgozó népet sikerül bevonni az új társadalom építéséért vívott önfeláldozó harcba.

Ebből kiindulva a kongresszus kidolgozta a marxista pártnak a parasztság és az elnyomott nemzetiségek irányába követendő taktikai elveit. A program a jobbágyrendszer maradványai megszüntetésének követelésén kívül feladatul tűzte ki „A falusi osztályharc szabad kibontakoztatásának” feladatát is. A parasztság forradalmi .lehetőségei tagadásának tarthatatlanságát kimutatva Lenin elérte a proletariátus és a sokmilliós paraszti tömegek közti szövetség eszméinek rögzítését a programban. Ezt a szövetséget olyan hatalmas társadalmi erőnek tekintette, amely biztosítani tudja a sikert a cári önkényuralom, a nagybirtokosok és a kapitalisták ellen, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban.

A nemzetiségek összefogásáért

A kongresszus nagy figyelmet szentelt a nemzeti kérdésnek. A program külön pontot szerkesztett a nemzetek önrendelkezési jogának, amelyen Lenin a különválás és az önálló állam alapításának jogát értette. Előterjesztették továbbá a területi autonómia követelését a sajátos életkörülményekkel és a lakosság sajátos összetételével rendelkező helységek számára.

A programban a nemzeti problémákat a proletár internacionalizmus álláspontjából, a munkásosztály egysége és összeforrotsága szellemében vetették fel és oldották meg. Ez különösen szembetűnően megnyilvánult abban a vitában, amely arról bontakozott ki, hogy milyen elvek alapján épüljön fel a proletár párt az olyan soknemzetiségű országban, mint Oroszország. Az opportunisták azt javasolták, hogy a párt ne az osztályelv, hanem a nemzetiségi elv alapján épüljön fel, hogy ne összeforrott proletár pártként, hanem különálló nemzeti szervezetek szövetségeként épüljön fel. Lenin hívei elutasították ezt • a megközelítési módot. Biztosították, hogy a párt olyan egységes centralizált szervezetként alakuljon meg és tevékenykedjék, amely nyelvi és nemzetiségi különbség nélkül Oroszország egész munkásosztályára támaszkodik.

Az Iszkra által képviselt programot a delegátusok túlnyomó többsége elfogadta.

A program rögzítette a forradalmi marxista irányvonalat az oroszországi munkás- mozgalomban, fontos tényezője lett a munkásosztály és a parasztság, Oroszország összes elnyomott nemzetiségei összefogásának a cárizmus és a kapitalizmus elleni harcban.

Következik: III. BOLSEVIKOK ÉS MENSEVIKEK