Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-13 / 223. szám
meiiiizbtkuzi luiHunzin A főváros látképe a tenger felöl Málta Két kontinens között Hogy Málta miniállam, azt jószerivel mindenki tudja. Mére. teiről fogalmat alkotni, közelebbről is megismerni azonban csak akkor lehet, ha az ember bebarangolja ezt a Budapest felénél alig nagyobb, mindössze 316 négyzetkilométeres mediterrán szigetországot. A lovagrend elődei Málta: híd Európa és Afrika között. Aki egyszer is járt a szigeten, s szót váltott a vallettai politikusuk bármelyikével, ezt a mondatot gyakran hallhatta. Csakugyan: a sziget hatezer éves történetére, kultúrájának alakulására, civilizációjának fejlődésére meghatározóan hatott a két kontinens közti elhelyezkedés. Málta a Földközi-tengr kéklő víztükrét hasítva Szicíliából éppúgy könnyűszerrel elérhető, mint Líbia partjaitól. Háromszázhúsz ezer lakója máig is a malti nyelvet beszéli, híven illusztrálva a sziget ősi történelmét, az itt megfordult arabok, normannok és spanyol hajósok, francia és brit hódítók századait. A nyelv — eredetét illetően — valószínűleg pun dialektusból származik, sok-sok arab jövevényszóval, de hatott rá az olasz és az angol nyelv is. A Máltai Lovagrend 268 esztendőn át uralta a szigetet. A XVI, században települtek át Rhodoszról, s ők kezdték meg a híres erődítményrendszer kiépítését. Ennek a homok, és mészkőből létesült szigeterődnek különösen a második világháborúban nőtt meg a jelentősége: huszonhatezer fasiszta légitámadással dacolt ekkor a szövetségesek egyik legnagyobb támaszpontjaként. Az utolsó brit katonák alig néhány éve, 1979-ben távoztak a szigetről. A vallettai kormány szilárdan el nem kötelezett po. litikát folytat, s Dom Mintoff miniszterelnök a hetvenes évek közepétől sürgette a brit támaszpontok kiürítését, bár London évi 14 millió fontot fizetett, a bázisok használatáért, s ennek a jelentős összegnek az elmaradása bizony sok gondot okozott a szigetországnak. Arról nem is szólva, hogy az évről évre gyarapodó munkanélküliséget is kedvezőtlenül befolyásolta a támaszpontok bezárása. Mintoff munkáspárti vezetése persze napjainkban is tuda. tóban van a sziget geo- és katonapolitikai helyzetének Mintoff minisztereinek egy beszédében így fogalmazott: „Eddig, évszázadokon át, a háborúból tartotta fenn magát Málta. Most szeretnénk megélni abból, hogy szigeteinken nincsenek támaszpontok." S a Mintoff-kor- móny valóban a Földközi-tenger demilitarizálásában, a teljes leszerelésben látja az enyhülés tényleges megvalósulását. A madridi makacsság Éppen az Európa és Afrika közt; összekötőkapocs szerepből, Málta politikájának e gyakran vitatott sarkallatos pontjából kiindulva magyarázható a szigetország képviselőinek magatartása a madridi konferencián. Valletta ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés helyzetét áttekintő tanács- J kozás záródokumentumában a 35 résztvevő ország kötelezze el magát az európai biztonság Sétálóutca Valletta belvárosában és a Földközi-tengeri kérdések összekapcsolása mellett, s hagyja jóvá a mediterrán térség biztonságáról tartandó külön konferenciára vonatkozó javaslatát. Ezt a fellépést jó néhány küldöttség 'felesleges késedelmet okozó, túlzott makacsságnak minősítette. Más megfigyelők viszont, emlékeztetnek arra, hogy Mintoff kormánya annak idején a helsinki alapokmány aláírása előtt is hasonló kifogásokat támasztott. Különvéleményben természetesen egy Máltához hasonló mini-államnak is joga van, még egy Madridhoz hasonló jelentőségű nemzetközi konferencián is. Ám a spanyol fővárosban folyó, s a kompromisszumos záródokumentum-tervezetig hosz- szú évek kimerítő diplomáciai kötélhúzásával eljutó értekezlet fontossága' sokkal nagyobb, semhogy egyetlen ilyen vitapont megakadályozza sikeres befejezését. Ezért mutatnak rá az optimistább szakértők, hogy a máltai fenntartások Helsinkiben átmenetinek bizonyultak. Gyapay Dénes Elviselhetetlen az abszolút semmittevés ötven kanadai egyetemi hallgató a legutóbbi szünidőben naponta 20 dojlárt kereshetett abszolút semmittevéssel. Az „abszolút" semmittevés volt a feltétel, és közülük csak egy tudott ilyen módon 120 dollárt megkeresni. Bexton és Hebb pszichológusok, a kanadai McGill Egyetem professzorai kísérleteket végeztek, kutatva az unalom következményeit és a monoton munka következtében elkövetett hibák lehetőségét. A kísérleteket az egyetem épületében hajtották végre, amelynek néhány kisebb helyiségét egy fajta börtönné alakították át. Az egyetemi hallgatóknak kesztyűt kellett húzniuk, karjukat kartoncsövekbe dugták. Mindegyikük sötét szemüveget kapott. így kellett „magánzárkában", egy tábori agyon feküdniük. A kezüket az étkezések idejére kiszabadíthatták, a szemüveget azonban nem volt szabad lever iük. A „cellák" ajtaján megfigyelő- ablakok voltak. Az első 18 óra valamennyiük számára körülbelül egyformán telt el. A diákok 8 órát aludtak, azután a legutóbbi félév tudományos munkáira gondoltak, vagy énekeltek. Azután kezdődtek a nehézségek. A diákok többségének már 22 óra után hallucinációi voltak. Utólag elmondták, hogy ezek három dimenziójú filmre hasonlítottak. Egyikük ébren aimodva órákig utazott mezőkön keresztül, ahol juhok legeltek, és erdőkön át, ahol szarvasokat és őzeket látott. Egy másik fiatal egy gyárbon hűtőszekrények gyártását kisérte figyelemmel (a legutóbbi szünidőben egy ilyen gyárban dolgozott). Húszon körülöttük mozgó kis sárga emberkéket láttak. -Többségük teljesen megfeledkezett arról, hogy tulajdonképpen aligha láthatnak valamit, hiszen sötét szemüveget viselnek. Huszonhat óra után kiáltottak az elsők segítségért. A legkitartóbb 135 órán keresztül bírta ki a semmittevést. Azután a professzorok magukon végezték el a kísérletet. Bexton három napig bírta ki a tétlenséget. 25 óra után színes köröket látott, és számolni kezdte őket. Később visszaemlékezett ugyan arra, hogy közben evett valamit, de nem tudta, hogy mit. Hebb úgy látta, egész élete lejátszódik előtte. Másfél nop után súlyos fé- lelmi állapota miatt ki kellett szabadítani elzártságából. A kísérlet bebizonyította, hogy szellemileg élénk emberek csak 18—34 órát tudnak tevékenység nélkül eltölteni. Utána az emberek temperamentuma és szellemi élénksége szerint depresszió, kimerültség és a tétlenség elleni fizikai ellenállás következik be. Az abszolút semmittevés eddig megállapított leghosszabb ideje 135 óra, az átlag azonban 65 óra. Ügy tűnik, az agy egyik fele o teljes testi nyugalom idején folyamatosan ösztönző gondolatokat küld oz agy m'ásik felebe, az unalom áthidalására. Ha a reális gondolatkészlet kimerül, kitalált, álmodott, vagy mesterségesen kombinált elképzelések lépnek a gondolatok helyébe. Nem találtak még magyarázatot arra, hogy miért láttak a Afrika legnagyobb gondja Afrika súlyos élelmezési gondokkal küszködik, s nem elképzelhetetlen, hogy a következő években már éhséglázadásokra is sor kerülhet a kontinensen. Egyre nő a szakadék a gyorsan szaporodó népesség és a csökkenő mezőgazdasági termelés között. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) júniusi ülésére készült jelentés Afrika gondjait ilyen válságosnak ítéli meg. A katasztrofális helyzet okai között természeti és gazdasági eredetűek egyaránt találhatók. A tartós szárazság, az állatállományt tizedelő járványok, valamint a hatalmas szavannatüzek káros hatásait a helytelen fejlesztési politika, az érintett afrikai országok hagyományos exportcikkeinek árcsökkenése, a népesség évi 3—4 százalékos növekedése, a nemzetközi segélyek csökkenése csak fokozza. Az egykor még önellátó kontinens a hatvanas évek elején az élelmiszerszükséglet 2 százalékát importálta, a hetvenes években az importszükséglet már elérte a 10 százalékot, s becslések szerint 1985-re ez az arány megközelíti a 20 százalékot. Ezzel párhuzamosan csökken az élelmiszerfogyasztás, 1981- ben 8 százalékkal volt kisebb, mint egy évtizeddel korábban. A gazdasági okok között első helyen említendő a helytelen fejlesztési politika. Ennek következményeként Afrika nemcsak a fejlett, de a fejlődő világtól is elmaradt a modernizálás területén (Európában 130 kg, Ázsában 24 kg, Afrikában 8 kg műtrágyát szórnak ki 1 ha föld- re évenként). A világgazdasági helyzet romlásának hatására pl. még 1963-ban 5t szizál árából lehetett 1 traktort vásárolni. 1980-ban ugyanezen gépért már 28 t szizál árát kellett lefizetni. Ugyancsak a gazdasági helyzet romlásának következménye a kölcsönök és a segélyek megcsappanása is. A FAO-jelentés nem ad az egész kontinensre vonatkozó átfogó tervet a mezőgazdaság fejlesztésére. Az egyes országok feladata az, hogy megtalálják a helyes arányokat az élelmiszertermelés fokozása, a hagyományos exportcikkek termelésének növelése, s a behozatal összetételének kialakításában. Sajnos már nem sci-fi Tanulmány a „poloskák” új nemzedékéről Mikrofonok, amelyek alig nagyobbak, mint a köröm egy kis darabkája, és tévékamerák pupilla nagyságú „szemmel”, amellyel a legrejtettebb sarkokba is be tudnak kémlelni —, a virágzó „poloskaipar”- nak ezeket a „reménytkeltő” újításait az ENSZ az emberi jogok elleni lehetséges támadásként bélyegezte meg. Az ENSZ propaganda-irodájának a közelmúltban kiadott brosúrája az újabb tudományos kutatások előnyei mellett felsorolja azokat a veszélyeket is, amelyeket a tudományos eredményekkel való visszaélés és az eredmények helytelen célokra történő felhasználása jelent. A brosúra így a biológia, az orvostudomány és a biokémia területén elért haladás felsorolása mellett rámutat azokra az aggasztó hatásokra, amelyeket a kutatások eredményei a mesterséges megtermékenyítés, a géntechnológia és a magatartást megváltoztató kábítószerek területén gyakoroltak. Egy másik ilyen terület az adatfeldolgozás rohamos fejlődése, amely veszélyes mértékkísérleti alanyok „kis, sárga embereket". A két professzor azt gondolja (erre a feltételezésre azonban még nincs bizonyíték), hogy a repülő csészealjakra vonatkozó állandó jelentések, és nem utolsósorban az erről a témáról szóló filmek és könyvek valamilyen módon tükröződnek a tudatalattiban, ezért láttak a diákok ébren álmodva kis sárga emberekhez hasonló lényeket. A két kutató a kísérlet alapos elemzése után még egy vizsgálatot akar végezni, hogy megállapítsa, milyen gyakran kell egy irodai alkalmazottat vagy egy munkást monoton munka esetén más munkára áthelyezni, vagy milyen gyakran kell tevékenységüket megszakítani, hogy szellemileg frissek maradjanak, és ne kövessenek el egy fajta szellemi unalom következtében (ezt eddig gyakran helytelenül ‘„testi fáradságnak" nevezték) köny- nyen károkra, vagy balesetekre vezető hibákat. (Az Arbeiter Zeitungból) ben növeli a személyi adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség megsértésének kockázatát. Az „Emberi jogok, valamint a tudományos és a technikai fejlődés" című brosúra a 70-es években végzett ENSZ-tanul- mányokon, a tagországok információin és szakértői jelentéseken alapul. A lehallgatás szektorának fejlődéséről szóló fejezet James-Bond-kézikönyvre emlékeztet. Beszélgetések rögzítése céljára — a telefonbeszélgetésekről nincs is szó, mert ezeknek a rögzítése már nem tartozik a technikai újítások fejezetébe — ma a speciális mikrofonok egész sora szolgál. Ilyen például az 5 gramm súlyú, mágnesesen tapadó mikrofon, amelyet könnyen lehet a kabát hajtókája alá rejteni, vagy akár az áldozat ruhájára akasztani. Már régen szertefoszlott oz a remény, hogy legalább a parkban, vagy a szabadban beszélgethet az ember, ha az a gyanúja, hogy a helyiségek „el vannak poloskásítva". Vannak irányított mikrofonok, amelyek néhány száz méter távolságból érzékelik a hangot. Ezekkel a szabadból, a nyitott ablakon keresztül, szobákba is be lehet hallgatózni. Fejlett modellek ezt még csukott ablakon keresztül is lehetővé teszik. Nyugtalanító eredményeket ért el az iparág az épületek külső falára erősíthető „poloskákkal", amelyek minden nehézség nélkül hallgatóznak a falakon keresztül. Ha a falak különösen vastagok, segít a „spike-mike". A szerkezet tüskéje, amely nem nagyobb egy körömnél, felveszi a hangrezgéseket és azokat kényelmesen elvezeti a mikrofonhoz. A mikrohullámú antennák hatótávolságát egyébként jelentős mértékben növelték. Nem forgatókönyvírók tanulmánya a mikrofon-lövedék, amelyet egy speciális fegyverből rendeltetési helyére, például egy ablakrp vagy ablakdeszkára lehet kilőni. (A Volkstimme-ből) HÉTVÉGE 7.
