Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-20 / 199. szám

e Dunántúlt napló 1983. július 20., szerda Hogyan ölték meg az áldozatot? Bűnügyi orvosok szobában, ahol a gyilkosságot elkövették — de legalábbis ahol a holttestet felfedezték —, tesznek-vesznek a szak­emberek. A nyomszakértők, az orvos már a helyszínen vannak, amikor megérkezik a nyomozást vezető rendőrtiszt. Ahogy be­lép az ajtón, szinte összeütköznek az éppen távozó orvossal. A nyomozó kérdőn néz rá.- Körülbelül három-négy órával ezelőtt történt... Lőtt seb, hátulról. De, hogy milyen messziről, ezt még nem tu­dom. Egyelőre ennyit mondha­tok — mondja az orvos. Nagyjából ilyen kép nyomán próbáljuk elképzelni krimiken edzett gondolkodásunk alap­ján a rendőrorvosok munkáját. Hogy azután Derrick vagy Maigret a kérdőn néző detek­tív, végül is mindegy. Az orvos „Egyelőre ennyit mondhatok” válasza azonban a hazai kri­minológiai gyakorlatban is sokszor megismétlődik. De ké­sőbb, a vizsgálatokat követő­en, mit tud meg az orvos? Er­ről kérdeztük á Baranya me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi orvosait, dr. Habon László alezredest és dr. Her- czeg Sándor őrnagyot.- Sok elképzelés van a munkánkról. Hogy csak két végletet említsek: egyrészt a rendőrök gyógyító orvosai va­gyunk, a másik felfogás sze­rint a bűncselekmények nyo­mán kezdtünk el dolgozni, s csak e területen munkálkodók­nak képzelnek bennünket — mondja dr. Habon László. — Az- igazság? Mindkét oldalnak van némi alapja. Gyógyítunk is, de elsősorban a bűnüldö­zői munkát segítjük, pontosab­ban: kiegészítjük a nyomozati tevékenységet. Erre döntően akkor kerül sor, ha élet és tes­ti épség ellen irányult a bűn- cselekmény, de a rendkívüli halálesetek — mint amikor pél­dául valaki holtan marad ül­ve a végállomásra érkező busz ülésén, vagy baleset történt - is megkívánják a közbeavat­kozásunkat. Maradjunk azonban az em­berölésnél, jóllehet, ritka. Ám annyiban érdekes és jellemző az igazságügyi orvosok e bűn- cselekményhez kötődő munká­ja, hogy adott esetben véle­ményük „perdöntő" lehet. Ez azonban már a laboratóriumi vizsgálatokra, a boncolás ta­pasztalataira alapul. Első lá­tásra nagyon nehéz véleményt mondani egy vélhetően bűn- cselekmény áldozatáról, a bűntettről.- A helyszínen nem is szo­rítkozunk másra - hallottuk dr. Herczeg Sándortól —, mint an­nak megválaszolására: való­ban meghalt-e az illető, ha igen, akkor arra is: mikor, hogyan halt meg, ott halt-e meg, ahol a holttestet felfe­dezték, milyen külső sérülések találhatók rajta, amelyek bűn- cselekményre utalnak. Ezek nagyjából már a nyomozati cselekmények legelső fázisai­ban kiderülnek.- És a későbbiekben?- Akkor már jóval bonyolul­tabb kérdésekre kell választ adnunk. Például arra is, hogy valóban bűncselekmény áldo­zata-e, ha igen, milyen esz­közzel, milyen módon ölték meg. Csak a magunk lehető­ségeire támaszkodva az ilyen kérdésekre nem is tudnánk minden esetben feleletet adni. Szoros azonban az együttmű­ködésünk a POTE Igazságügyi Orvostani Intézetével, a BM Bűnügyi Technikai Intézetével. A közös munka sok nehéz ügy­ben hozott már sikert.- Vegyünk egy friss példát: a komlói gyermekgyilkosságot. A nevelőapa valósággal agyon­taposta élettársa 14 hónapos csecsemőiét. . .- Én voltam kint — mondja dr. Habon László. - Már út­közben foglalkoztam a gondo­lattal, hogy csak úgy, ahogy elmondták, egy véletlen rúgás következtében, nem halhat meg egy csecsemő sem. Dur­vább beavatkozásra gyana­kodtam, s a helyszínen az el­ső benyomásaim meg is erő­sítették ezt a gyanúmat. Jól­lehet, most, beszélgetésünk idején a boncolási jegyző­könyv még nem készült el, de annyit mondhatok: súlyos bel­ső sérülések és hasi vérzés okozta a gyermek halálát. Habon László arca megke­ményedik, de a kérdésre azt mondja: nem dühösek a gya­núsítottakra. Nem is lehetnek, hiszen csak alapos vizsgálat döntheti el, állítható-e valaki­ről: gyilkos! — Naponta találkozunk csú­nya esetekkel. Inkább megve­tést, néha, azt kell mondjam: szánalmat érzek. Dühöt nem. A rendőrorvosok véleménye pedig nagyon is meghatározó lehet egy-egy nyomozás so­rán. Vizsgálatuk, a boncolás egyértelművé teszi a nyomozók számára, hogy gyilkost kell keresniük. Eldönti: emberölés történt, vagy önkezével vetett véget valaki az életének. Sok­szor volt olyan is, amikor az emberölésnek a leghalványabb gyanúja sem merült fel, ám a vizsgálatokat követően az élet­védelemmel megbízott nyomo­zók „szálltak a ringbe”.- Úgy fogalmazhatnánk — véli dr. Herczeg Sándor -, hogy a rendőrorvosi boncolá­soknak bizonyos szűrőjellége is van. Kizár vagy bizonyít bűncselekményt, segít a felde­rítésben. A közhittel szemben nincsenek szenzációs fordula­tok. A mi munkánk is olyan, mint ami általában jellemzi a nyomozati cselekményeket: tégláról téglára épül a felde­rítés folyamata. — Azt hihetnénk: egy-egy bűnügy kapcsán végzett mun­kájuk sablonszerű.- Lehet, hogy a kívülálló­nak úgy tűnik. Szike, olló, fű­rész . . . De nem az. Két egy­forma eset nincsen. Mindezen túl azonban végzünk tudomá­nyos kutatómunkát is. Éppen a közeljövőben, augusztus 24— 26. között rendezi meg Pécsett a Magyar Igazságügyi Orvo­sok Társasága VII. nagygyűlé­sét, ahol számos témában hangzik majd el előadás, pél­dául a nemi erkölcs elleni bűncselekmények igazságügyi elme-orvosszakértői kérdései­ről, vagy a közlekedési bal­esetek okairól, következmé­nyeiről és a megelőzés lehető­ségeiről. — Gondolom, a közfelfogás véleményét továbbítom: sok visszataszitó esettel állnak szemben . .. — Visszataszító? - kérdez vissza Herczeg Sándor. — Fo­galmazzuk így ... Szerintem Tanácskozás Pécsett a népesség­nyilvántartási decentrumokról Tegnap Pécsett tanácskozást tartottak azoknak a megyéknek és városoknak az igazgatásszer. vező és számítástechnikai szak­emberei, amelyekben a népes- ségnyilvántartási decentrum lét. rehozására folytatnak kísérletet. A tanácskozáson, amelyen részt vett dr. Fonyó Gyula, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának az elnökhelyettese és Kéry András, az Állami Népesség- nyilvántartási Hivatal vezetője, e kísérlet jelenlegi helyzetéről tárgyaltak. A tanácskozás pécsi apropóját az adta, hogy a 9. Pécsi ipari Vásáron a Videoton Számítástechnika kiállítóhelyi, ségében bemutatkozott a nagy- közönség előtt is a helyi népes­ségnyilvántartási rendszer, ame. lyet vásári különdíjjal jutalmaz­tak. A szakemberek a tanácsko­zás után megtekintették a vá­sárban működés közben is a rendszert. a legvisszataszítóbb a gyer- mekhalál. Megemészthetetlen a számomra . . . — Nyilvánvaló - teszi hoz­zá Habon László. — Mint ál­talában az, amikor valami ok­talanul történik. Amikor az élet elmúlása véletlenszerű. Például a kerékpárjával a me­zei úton a vontató alá billenő fiatal fiú halála . . . — És a szép a munkájuk­ban? — A valóságot teljesen visz- szatükröző rekonstrukció. Ami­kor meg tudjuk mondani: mi történt, mikor, hol, hogyan és ki követhette el. Mészáros Attila Kréta Borsodból Bár még javában tart a nyári szünidő, a halmaji tsz kiskinizsi üzemében már a szeptemberi iskola- kezdésre is készülnek. Ha­zánkban csak itt gyártják az iskolai krétát; készitését két esztendeje egy buda­pesti szövetkezettől vette át a Borsod megyei gaz­daság. Az idén már a Pl- ÉRT-en keresztül mintegy ötvenezer doboz, százas csomagolású fehér krétát hoznak forgalomba, emel­lett tízféle színes kréta is kikerül a tsz-üzemböl, amelyeken a kis falu mint­egy harminc asszonya dol­gozik. Egy év alatt Segítő kapcsolat Új elképzelések a megelőzésre Partnereket keresnek A Segítő kapcsolat nevű tár sadalmi szolgálat mérleget ké­szített egyéves tevékenységéről. Tavaly május óta több mint kétszázan keresték fel őket. Akadt akinek elég volt egyet­len beszélgetés és útbaigazítás, de a többség kétszer, három­szor, illetve ennél is többször fordult hozzájuk. így alakult ki az a mutató, melyszerint 666 esetben foglalkoztak valamilyen problémával. Halmozottan sérült gyermekek Mig alszanak a gyerekek, az óvónénik helyrerakják a játékokat. Fotó: Maletics Speciális foglalkoztató bölcsőde Pécsett Tanácsadás minden hónap utolsó hétfőjén P écs valamennyi bölcsődéje bezár egy-két hétre a nyári hónapokban egy kivételével: a speciális foglalkoztató nem tart szünetet. Ez a gyermekintézmény, mint a neve is utal rá, mind az idejáró gyermekeket, mind a feladatait tekintve eltér a többitől. Halmozottan sérült — értelmi fogyaté­kos, csökkent látású, hallású, mozgássérült — gyermekeket gondoznak az Endresz Gy. u. 21 -es számú épületben. Nincs egy éve, hogy nyitot­tak. Tavaly októberben 18 gyermeket fogadtak, most 27- en vannak. Igaz, a nyáron ke­vesebben járnak, mivel a szü­lők a szabadságukat úgy üte­mezték, hogy legalább két he­tet a gyermekükkel tölthesse­nek. Akik itt vannak, most dél­előtt az udvaron játszanak. Egy szőke kislány a járását se­gítő guruló járókában közele­dik felénk, egy kisfiú a gon­dozónő kezét fogva fut a lab­da után, négyen-öten a kiSvo- natban ülnek, mások a fűben ülve játszanak. Szemmel látható a fejlődé­sük — mondja Bocz András, a Fiatalok Foglalkoztató Inté­zetének, illetve az ezen belül létező speciális bölcsődének az igazgatója. — Ez mutatja, hogy volt értelme kialakítani ezt a bölcsődét, s van célja a munkánknak. Néhány kisgyermekről el is mondja,, hogy milyen állapot­ban kerültek ide, és hol tarta­nak most. Az egyik kislány négyéves koráig otthon csak tejes, pépes ételt volt hajlan­dó elfogodni. Itt rövid idő múlva hozzászokott a normál étrendhez. Egy kisfiú a nappa­lokat is fekve töltötte otthon. A bölcsődében fél év múlva járni kezdett.. . Lehet örülni az ilyen és eh­hez hasonló fejlődéseknek, de itt, ebben a bölcsődében mindez a hétköznapok munká­ja és eredménye, ezt tartják természetesnek. Az intézmény létrehozásának, az itt folyó tevékenységnek célja az, hogy az „átlag" gyermekek sorába segítse azokat, akik sérülten születtek, vagy kis koruktól olyan betegségben szenved­nek, ami miatt fokozottan kell törődni velük. Csak a rendsze­res és célzott foglalkozással lehet mindezt többé-kevésbé elérni. Lehetne erre családon belül is törekedni, de az aligha vitat­ható, hogy hasonló korú gyer­mekek közösségében, szakem­berek segítségével sokkal ha­tékonyabb ez a törekvés. Ar­ról nem is szólva, hogy szinte ki lehet zárni azt a szülői pá- tyolgatást, ami az ilyen gyer­mek túlzott féltéséből, óvásá­ból ered, s ami esetenként ki­mondottan gátolhatja a gyer­mek személyiségének egészsé­ges alakulását, nehezítheti minden közösségbe való beil­leszkedését. Az itt dolgozók — csupa fia­tal, szakképzett, s többségben jelenleg továbbtanuló - gon­dozónők szakemberekkel: or­vossal, pszichiáterrel, gyógy­tornásszal, (szeptembertől lo­gopédussal is) együttműködve igyekeznek minden gyermek fejlődését elősegíteni. A teljes kivizsgálás után személyre szó­lóan határozták meg, hogy melyik gyermeknek milyen ke­zelésre, gyakorlatra van szük­sége. A képességek alapján szelektálva — a kisegítő isko­la pedagógusai jóvoltából — iskolaelőkészítőt is szerveztek a gyermekek egy csoportjának. Az a céljuk, hogy lehetőleg mindegyikükkel tovább tudja­nak lépni, legyen továbbra is helyük és céljuk ezeknek a gyermekeknek, ha a bölcsődé­ből kinőnek. Furcsa, hogy bölcsődéről be­szélünk, holott 10 évesek is vannak köztük. A helyzet az, hogy ma még nincs folytatása ennek a humánus kezdeménye­zésnek. Pontosabban hiányzik a középső láncszem. Tizen­négy éves kortól ugyanis a bölcsőde mellett lévő Fiatalok Foglalkoztató Intézetében fo­gadják őket, ahol nemcsak munkát adnak nekik, hanem továbbra is törődnek velük. A bölcsődé és foglalkoztató között szükség lenne egy har­madik ilyen intézményre, amely ä 6-tól 14 éves korú gyerme­keket gondozná. Ha sikerülne ezt megvalósítani, akkor talán egyben megoldhatnák az ilyen korú, csak mozgássérült gyermekek oktatását is. A fel­adatok határterületen találkoz­nak, az egészségügy és a mű­velődésügy együtt keresi a to­vábblépés lehetőségét. S még valami azoknak a ba­ranyai szü'őknek, akik érdek­lődni akarnak ezekről az intéz­ményekről, illetve tanácsot sze­retnének kapni gyermekeik fej­lődésének segítéséhez. A Hal­lássérültek Országos Szövetsé­gén belül Baranyában is meg­alakult az értelmi fogyatékosok szülői érdekvédelmi szek­ciója, amely lényegében szülői munkaközösség. Tag­jai azon fáradoznak, hogy megnyuqtató helyzetbe segítsék a sérült gyermekeket. Minden hónap utolsó hétfőjén délután 4-től 6 óráig fogadóórát, ta­nácsadást "tartanak Pécsett, az Endresz Gy. 'u. 21. sz. alatt. A fogadóórákon pszichiáter, or­vos, logopédus és gyámügyi szakember is jelen van. T. É. Hogy kik és miért kresték fel őket? — Többségben aj idősebb korosztályhoz tartozók illetve jogi tanácsot szociális intézkedést kérők. Ugyanakkor nem lebecsülendő azoknak a száma sem, akik családi gond­jaik — alkoholizálás, csavargó gyermek, válás st'b. — megol­dásához kértek támogatást a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának égisze alatt mű­ködő társadalmi szolgálattól. Az egyéves számvetés tehát túl azon, hogy bizonyította a létjogosultságukat arra is jó volt, hogy végiggondolva eddigi tevékenységüket, megjelöljék a további teendőket. A legtöbb embert érintő gondokkal, az idős emberek problémáival ter­mészetesen változatlanul fog. lalkozni akarnak. Nemcsak egy- egy beszélgetés, útbaigazítás erejéig, hanem sokkal céltuda tosabban szervezettebben. Úgy tervezik, hogy az illetékes in­tézményekkel, szervezetekkel — szociális gondozói hálózat, vö­röskereszt — szorosabb kapcso. latot kialakítva rendszeres ta­lálkozási, probléma megbeszé lési lehetőséget teremtenek az egyedül élő idősebb emberek­nek. Ugyanakkor nyitni is szeret­nének olyan közös gondok irá­nyába, amelyeknek tüneteivel egyre inkább találkoznak, s amelyeket a kellő felvilágosí­tással, támogatással meg lehet előzni. Elsősorban a gyermek- nevelés hétköznapi, apró, de súlyossá változható problémái­ban, illetve a családi életre ne­velésben ajánlanak segítséget. Mindkettőhöz szükségük van az iskolák, illetve a szülők együtt­működésére. Ősztől — kísérleti jelleggel —: a pécsi szülészeti klinikán készült kézikönyv alap­ján próbálják meg egy-egy is­kolában megismertetni a gyere­keket mindazzal ami a családi élet fontos eleme. A szülők nélkül nevelkedő, illetve a gyermekotthonokból kikerült, tévútra futott életű fia. talkorúaknak is segítséget akar­nak kínálni. Ezt az elképzelé­süket az Állami Ifjúsági Bizott­sággal is ismertették és az ÁIB támogatja kezdeményezésüket. A terveik megvalósításához partnereket keresnek. Túl azon, hogy ők is elmennek azokhoz az intézményekhez, szervezetek­hez, amelyekkel való együttmű. ködésük nélkülözhetetlen, de várják mindazoknak a jelentke­zését, akik úgy érzik, hogy a se­gítő kapcsolat erősödéséhez, tevékenységének eredményessé­géhez ők is hozzájárulhatnak. A héttagú, társadalmi mun­kában dolgozó szolgálat váltó, zatlanul minden hétfőn délután 5-től 7 óráig várja Pécsett a Geisler Eta utca 16. szám alatt a tanácsot kérőket. Török Éva Kettős gyilkosság ügyében nyomoz a Ismeretlen tettes megölte jú­lius 12-én Markovics Istvánná 72 éves nyugdíjas, budapesti la. kost. Lakásából ékszert és pénzt vitt el. A Budapesti Rendőrfő­kapitányság a nyomozás során 24 óra alatt kiderítette, hogy a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható Dóczi Gábor 29 éves, büntetett elő­életű, foglalkozás nélküli, buda. pesti és Zelej Béla 29 éves, büntetett előéletű, foglalkozás nélküli, szolnoki lakos. Mind­két gyanúsítottat elfogták és előzetes letartóztatásba helyez, ték. A nyomozás során derült fény arra is, hogy Zelei Béla még egy ember életét kioltotta: július 3-án megölte és' kirabol, ta Korcsa; Pál 72 éves nyugdí­jas, szolnoki lakost. A bűncse­lekmények során ellopott tár­gyak nagy része megkerült. A nyomozás mindkét gyilkosság ügyében tovább folyik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom