Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-10 / 189. szám
Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin #> Vasárn; Olasz égbolt alatt (2.) Róma. Fametszet Schedel Világkrónikájából. 1493. Kis európai történelem Magyarország mértani középpontja Az idei béketalálkozó színhelye lesz Zrínyi Miklós, a későbbi író és katona tizenhat éves korában, 1636 tavaszán egy olasz földet megjárt esztergomi kanonok kíséretében Itáliába indul. Utazását zarándoklásnak nevezi, valójában — mai szóval — afféle tanulmányút volt, felkészülés a későbbi évekre. Eljut Rómába, ahol Vili. Orbán pápa fogadja, és verseskötetével ajándékozza meg. Amikor néhány éve könyvet írtam a költőről és a Csáktornyái vár uráról, a kor egyik legműveltebb és legmesszebbre tekintő férfiáról, elfogott a kíváncsiság: milyen volt az a Róma, amelyet Zrínyi látott? Milyen volt a város képe, amelyet ez a 17. század eleji magyar zarándok a szemsugarába foghatott? Akkor különféle közvetítők útján Szőnyi Zsuzsához, Szőnyi István festőművész Rómában élő lányához jutott el kérésem, aki egy gyönyörű mappát küldött: Metszetek Rómáról a 14. századtól a 19. századig. Mohón ütöttem föl a könyvet a 17. század első évtizedeinél. Itt találtam rá Jacob Swanen- burg festményére, mely 1632- ben készült, és a Szent Péter teret, a Szent Péter székesegyházat és a pápai palotát ábrázolja. Ez a látvány tárulhatott tehát Zrínyi elé is. Swanenburg festménye mellett ott volt a térről készített mai fénykép. Megdöbbentett a hasonlóság. Bernini kolonnád- jait leszámítva, melyek csak a .17. század közepén készültek el, már minden megtalálható a festményen. A tér közepén ott áll az obeliszk. Michelangelo tervei szerint meaépült a templom kupojája. És a templom homlokzata, oszlopsora is a maival teljesen megegyező képet mutat. Hát igen, ez Róma, ez Itália. Itt bemégy egy apró, kívülről jelentéktelennek látszó középkori templomba, és a sekrestyében, a miseruhákat őrző faragott szekrény tetején megpillantasz eay fél méter magas faszobrot, amelyet ugyanott találsz, ahová a 14. században állították, és azóta még senki sem nyúlt hozzá, senkinek sem jutott eszébe, hogy onnét elmozdítsa, eltegye vagy másikra cserélje. És eszembe jut az otthoni utca, amelyen évekig jártam, és akkor éppen Déryné nevét viselte. De száz éve, amikor a várost még Fünfkirchennek hívták és falai közt jobbára a német szó járta, ezt az utcát Magyar utcának hívták. Amikor a városban az utcák zömét szentek nevére keresztelték át, a Mária nevet kapta. Egy időben ennek papos, „klerikális"' csengése lett, és Molotovra változtatták. Nem sok idő telt el; ezt a nevet is elfújta a történelem, és így lön az utca neve ma Déryné. (Szepesi Attila szellemes versében salamoni ítéletet szolgáltatott. Itt az utca neve: „Déryné, született Molotov Máltájában ötszáz éven át ugyanazon a helyen áll egy szobor. Nálunk száz éven belül négyszer változik meg a név az utcatáblán ... Kis európai történelem .. . Most itt állok Szőnyi Zsuzsa római lakásának ajtaja előtt, hogy megköszönjem az ajándékát. Szőnyi Zsuzsa évtizedekkel ezelőtt költözött Rómába. Még itthon férjhez ment. Férje, Triz- nya Mátyás, Szőnyi István hajdani tanítványa, kitűnő akva- rellista, Rómában filmgyárban dolgozott évekig, ismert, nagy rendezők filmjeihez / készített díszletterveket, újabbon saját munkáiból rendez kiállítást. Zsuzsa az állam engedélyével apja néhány festményét magával hozta, és itt őrzi azoknak a képeknek, rajzoknak egy részét, amelyeket apja a római látogatások idején készített. Szőnyi Zsuzsáék lakása a Rómában élő és az odalátogató magyar szellemi emberek — festők, írók, filmesek — valóságos zarándokhelye. Akkor is, amikor náluk jártunk, legalább tizenöten ültünk az asztal körül. Rónay György néhány éve szép jegyzetében örökítette meg Szőnyi Zsuzsa alakját, így nevezte írása címében: Tündér Rómában. „Kifogyhatatlanul űzi tündérkedéseit. Még be se kopogtat hozzá a vendég: ajtaja máris nyílik. Egy mosollyal derűt bűvöl az arcokra, egy másikkal vacsorát az asztalra. Kitalálja, mikor van az embernek üres délutánja: kocsijába ülteti, és kiviszi a tengerhez, vagy le a föld alá, ahol a Szent Kelemen altemplomában, keresztény freskótöredékek és pogány szobormaradványok közt a hűvös csöndben távoli orgona búg a múltból és a mélyből: a Cloaca Maxima. . .. fáradhatatlanul leleményes az örömszerzésben. Olyan Közölték: két embernek Párizsba kell utaznia, hogy megismerkedhessenek az új technológiai módszerekkel. Két ember — húsz napra. A költségeket az intézet fedezi. Elhatározták: Sztojanov és Dragunov indul. De valaki közbeszólt: — Hogy is van ez? Két ember — húsz napra? Félő, elindul a szóbeszéd, kész a veszekedés. A többiekkel is törődni kell. Üj javaslat született: Sztojanov és Dragunov mellett ki kell küldeni Párizsba Ivanovot és Petrovot — tíz-tíz napra. Törődni kell a kollektívával. Ám valaki megjegyezte: — Egyesek Párizsba, a többiek Maradjra? Szerintem menjen ki nyolc ember öt napra. Gondolkoztak, gondolkoztak, szerényen és tapintatosan, mintha neki tenne szívességet, aki a szívességét elfogadja. Könnyedén, szinte csak játékból kedves. Ügy, mintha ez lenne a legtermészetesebb a világon. Igazi tündér.” Azért kerestem föl Szőnyi Zsuzsát, hogy megköszönjem a szép albumot, amelyből néhány képet Aínyi-könyvembe átvettem, hisz tudom, ezek a . képek ebben a könyvben jelentek meg először Magyarországon. Ám most is ő ajándékozott meg. Kikísért az ajtóig, és észrevétlenül fiam kezébe csúsztatott egy kis csomagot: — Csak ne szabadkozzál: Jó lesz ez Nápolyig. Hosszú út van még előttetek . . . Azóta Zsuzsáék újabb ajándékot küldtek, és ez már nemcsak az enyém; a magyar képzőművészeti irodalmat ajándékozták meg vele. Férjével együtt, saját költségükön, finom, ízléses kis könyvet jelentettek meg Rómában. A könyv Genthon István egy eddig publikálatlan Szőnyi-tanulmányát, a festőművésznek Rómába, lányához és vejéhez írt tizenhat levelét tartalmazza, valamint egy beszélgetést, amelyet Szabó Ferenc készített, és ebben a Rómában élő házaspár a levelek hátterét világítja meg. Továbbá a finom, csontpapírra nyomott könyv közli Szőnyi Rómában őrzött képeinek, ösz- szesen harmincöt műnek kitűnő, színes reprodukcióit, korai képeket, régi festmények vázlatát és a Rómában született újabb munkákat. Szőnyi István halála előtt fél évvel, 1960 februárjában járt utoljára Rómában feleségével. Lányának és vejének áldozta, hűsége és ajándékozó szerete- te most, húsz év elteltével a magyar művészettörténetet, a Szőnyi István munkásságával foglalkozó hazai irodalmat új könyvvel, értékes forrásmunkával gazdagította. ás a kiutazók száma nyolcra növekedett. De valaki közbeszólt: — Ebből a nyolc főből csak Dragunov és Sztojanov szakember, a többi hat turista. Újra megtárgyalták o kérdést és úgy döntöttek: tíz ember megy ki összesen négy papra. Aztán ez sem volt eléggé demokratikus döntés. Mégegyszer Tizenöt esztendővel ezelőtt a Képes Újság munkatársai kezdeményezték az ország geometriai középpontjának kijelölését. 1977-ben az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal és a Kiskunsági, Nemzeti Park Igazgatósága felké- lése alapján a Kartográfiai Vállalat kijelölte Magyarország mértani (geometriai) középpontját. A kijelölt középpont földrajzi koordinátái: Földrajzi szélesség — 47° 11' Földrajzi hosszúság - 19° 30' A nevezetes pont Örkénytől mintegy 8 kilométerre fekvő Pusztavacs kisközség (Pest megye) határában — természetvédelmi területen - a község középpontjától egy kilométer távolságra, északkeleti irányban található. Megközelíthető gyalogosan a jelölt turistaúton, vagy gépkocsival a 4-es főút- ról Albertirsánál, az E—5 jelű (Budapest-Szeged) nemzetközi főútról Örkénynél, ahol a pusz- tavacsi burkolt bekötőútra lehet ráfordulni. Vonattal a 142- es vasútvonalon Örkény vasútállomásnál kell leszállni, onnan autóbusz visz Pusztavacsra. Az utóbbi időben sokan választják hétvégi kirándulásaik célpontjának a Kiskunsági Nemzeti Parkot, s talán egyre többen keresik fel Pusztavacsot áttanulmányozták a kérdést, különféle aspektusokból közelítették meg, elvetették, megszavazták, leszavazták, újra megszavazták, míg végül minden szempontot figyelembe véve úgy határoztak: kiutazik negyven ember egy napra. Így történt. Az egész tudományos intézet söfőröstől-taka- rítónőstől elutazott Párizsba. is. Különösen augusztus 6-án és 7-én várnak sok vendéget ide, amikor az Országos Béketanács és a Képes Újság szerkesztősége nagyszabású béketalálkozót rendez itt. Hiszen a táj erre nagyszerű lehetőségeket biztosit! Az ország mértani középpontja körüli terület értéke a vacsi erdő — egy 17 ezer holdas vadrezervátum -, az erdőben lévő Pusztatemplom hétszáz éves rommaradványa, a közelben lévő ácsai őstölgyes és az egyik legszebb románkori műemlék, az ácsai templom. A közvetlen környezet területét a magyar alföldi tájra jellemző zárt homokpuszta gyeptakaró borítja. Ezen a vidéken a különböző évszakokban mindig szép virágok nyílnak, mint a magyar szekfű, a fűszeres illatú kakukkfüvek, a különböző herefajok. Az augusztusi békefesztivál előkészületeiről már részben tájékoztattuk olvasóinkat. A program szinte hétről hétre gazdagabbnak ígérkezik a körültekintő előkészítő munka eredményeként. Hogy minél többen ismerjék meg; mit ígér a puszta- vacsi béketalálkozó, a tájékoztatást folyamatosan biztosítani fogjuk. M. E. Negyven ember fényképezke- dett le az Eiffel-toronynál. A kollektiv összetartás erősödött, a szakszervezet pozitívan értékelte a kulturális ügyekkel foglalkozó bizottság példás munkáját — a francia épitészet remekének kollektív megtekintéséért. (Fordította: Baraté Rozália) Tüskés Tibor Jeltorony az ország közepén J. Antov Csoportkép az Eiffel-toronynál Ahol a „Ki mit Az Almáss Szabadidő Nyelvi labor, tanús: Valamikor az Aímássy tér helyén háztömb állt, s később, amikor lebontó s úgy döntöttek, hogy helyére nem építs semmit, hanem meghagyják térnek, a kapta a nevét. A névadás 1879-ben tör s a tér névadójául az Almássy családot fosztották. A család leghíresebb tagja mássy Pál volt, az első népképviseleti szággyűlés alelnöke, a Pilvax Kör tagji függetlenségi nyilatkozatot mint házéi ő hirdette ki 1849. április 14-én. Komplex rendezési terv Itt, a hetedik kerületben levő Almáss; ren nyílt meg május elején Budapest - talán az egész ország — legkorszei művelődési háza, pontos nevét az Aim téri Úttörő- és Ifjúsági Ház, Szabadidő pont. Nyitására a környező épületeket is újították, kívül-belül tatarozták. Ezzel fejeződött be a környezet fölújítása: két gyobb szabású terv megvalósításán is goznak: az egyik az Almássy tér teljes dezése, a másik egy Igen érdekesnek í kező ötlet: a tér mellett, az Almássy u báni a „Mesterségék utcáját" szeretnél alakítani. Az elképzelés az, hogy az mindkét oldalán, a pincehelyiségekben rosok, kézművesek, iparművészek, külö'i ző kismesterségek képviselői kapnak helyt, ahol dolgozhatnak, innen a „Me ségek utcája" elnevezés. A tér fölúj terve egy szökőkút, szabadtéri körszír és faragott, népi gyermekjátékok elhc zését, építését tartalmazza. Mindez ec egy új, belvárosi kultúrcentrum létrej' jelenti. E kultúrcentrum középpontjában áll a badidő Központ, egy igen korszerű, és tétikus épület, amit Straub Éva és Jc Zoltán vezetésével a LAKÓTERV építész lektívája tervezett, míg a belső terek é| sze Somogyi Pál volt. Érdemes közélet megismerkedni kicsit az épülettel. Hat: tes, 5200 négyzetméteres; építését 1976 húsában hagyták jóvá, az építés költ: 121 millió forint volt. A földszinttel ec hatszintes épület legfelső emeletén, az diken, a gépészeti berendezések kaptak lyet. Ha a mindenki által már birtokba ve legmagasabb, negyedik szintre fölmegy s a belső körfolyosóról letekintünk, impozáns kép tárul elénk: miután az < let belső része átrium szerűen kiképzett, láthatunk valamennyi szintre, s a Szál idő Központ belső esztétikája innen t föl leginkább. Nemcsak a formák egysz sége és a belső kiképzés célszerűsége nilk föl, hanem a színharmónia is: a b< különböző árnyalatainak, a csak a fehl való kombinálása egységes, szép látv nyújt. Ugyanez — a barna-fehér szinö: tétel — jellemző a különböző funkciójú mek belső festésére, berendezésére is. Minden igényt kielégítenek A IV. emelet Almássy tér felőli old: három helyiség található: két szakköri rém, középütt egy tárgyaló, és egyi vendégváró terem. Ugyancsak ezen a s ten kapott helyet az igazgatói iroda, vannak a népművelők és a gazdasági i
