Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-10 / 189. szám

f i magazin %> Vasárnapi magazin c# Vasárnapi magazin Jd?” zajlik téri özpont i, zeneterem intézők irodái is. (Itt jegyezzük meg, hogy az intézményben húsz népművelő és har­minchét főnyj kisegítő személyzet gondosko­dik a programokról, a látogatók színvona­las, kulturált szórakozásáról, művelődéséről.) Találhatunk itt egy teázót is, amit a Com- pack Vállalattal közösen hoztak létre ab­ból a célból, 'hogylha valaki csak gyerme­kére várakozik, vagy csak találkozás, rövid megbeszélés céljából keresi föl az intézetet, akkor ez a helyiség a rendelkezésére áll. Ezen az emeleten található egy audiovizuá­lis oktatóterem is, ahol a legkorszerűbb módszerekkel egyszerre tizenöt diák tanul­hat akár egyénileg, akár csoportosan nyel­veket. Egyébként tervezik a nyelvtanulás és a nyelvgyakorlás egyéb formáinak beveze­tését is, valamint nyelvi versenyek lebonyolí­tását. S végül a negyedik szinten helyezték el a ház dekorációs műhelyét is. S mit kínál a harmadik emelet? Először is van egy játékterem, ahol valamennyi korosztály találhat számára megfelelő egyé­ni és társasjátékot. Ebben a teremben krea­tív készségfejlesztő foglalkozásokat tarta­nak. A játékterem melletti természettudomá­nyi kabinetben a biológiai, fizikai, kémiai, matematikai, környezetvédelmi foglalkozá­sokat a TIT Természettudományi Stúdiójával közösen tartják. S most ismét egy építészeti érdékesség, izgalmas megoldás: ha kilé­pünk a kabinetből, az épület egyik leg­szebb és legsokrétűbben fölhasználható bel­ső terébe, a játszóudvarra érünk. A játszó­udvar mind belső, mind külső, tehát nyitott télként is felhasználható, alkalmas kamara­színházi előadásokra. hangversenyekre, ügyességi és sportversenyekre egyaránt. Található az emeleten egy kondicionáló te­rem, amit gyerekek, felnőttek, családok is igénybe vehetnek. Egyébként az egész in­tézmény törekszik orra, hogy rendszeresen nyújtsanak olyan programokat, amelyek le­hetőséget adnak családok számára is közös elfoglaltságra. Ezen az emeleten található _a kerületi módszertár. S ha a három termet egybenyitjuk, akár 120—150 gyerek befoga­dására, nagy rendezvények megtartására is alkalmas termet kapunk. A második emelet a művészeti tevékeny­ségekkel foglalkozó szakköröké. Két klubhe­lyiség található itt, valamint egy kiállítóte­rem. az Erzsébetvárosi Galéria. Egyébként a Szabadidő Központ még három helyen rendez kiá111ításokat a kerületben. Itt ren­dezték be a zenetermet és a színjátszók termét, s ezen az emeleten kapott helyet az első szint színháztermének minden kiszol­gáló egysége. Ez az első emeleti színházte­rem négyszáz fő befogadására alkalmas, s úgy oldották meg, hogy nemcsak előadá­sokat, hanem egyéb rendezvényeket is tud­nak itt tartani. Az elemeire szétbontható színpad változatos színpad- és nézőtérki­alakítást tesz lehetővé. Ezekben a napok­ban éppen a „Ki mit tud?” vetélkedői zaj­lanak itt. Ezen a szinten van még egy több funkciójú 'kamaraterem; s ha a kamarater­met, az aulát és a színháztermet egybenyit­ják, hatszáz fős rendezvényre is lehet vál­lalkozni. A földszinten tanuszoda van, ami nemcsak az iskolai úszóöktatást segíti, ha­nem iskolán kívüli tanfolyamokat is szervez­nék. S végezetül a földszinti előcsarnokban elhelyezett információs táb'ákról nem csak a házban folyó programokról lehet értesül­ni hanem a jelentősebb kerületi és fővá- gBsi közművelődési eseményekről is. így Htób .ez az épület komplex művelődési, Ij^fekozási lehetőségeket gyerekeknek, fia- családoknak egyaránt. ágsHj Dücső Csilla Cél: hosszabb élet, betegség nélkül Az öregkor tudományának kutatói 4 z 3 4 ? 6 7 B 9 40 44 11 *9 14 49 te T 17 18 41 \ __ ■2 0 Zi % 21 f 13 2A Z9 24 zf ■J8 29 So 31 3SL 33 34 36 > at 40 *i *L « 44­4* 4» ♦7 48 49 Jb * a 53 54 55 fc & & « 60 ól 61 69 44 65 V ¥ a 66 6V 70 fi ¥£. n 7+ L ¥ f# 9. Pécsi Ipari Vásár A Nemzetközi Gerontológiai Társaság európai szekciója négyévenként más országban tartje kongresszusát. E tanács­kozásokon összegyűlt tudósok számot adnak a tudományág legújabb eredményeiről, meg­határozzák a társaság követke­ző négyéves munkájának fel­adatait. Az öregedés tudomá­nyának szakemberei legköze­lebb, ez év őszén, Budapesten találkoznak. A gerontológia fiatal tudo­mányág. Úttörői között kiemel­kedő szerepet vittek a magyar tudósok. A magyarországi szü­letésű Fritz Verzárt világszerte a kísérleti geronto-biológia megalapítójaként tartják szá­mon. A neves tudós egyik meg­alapítója volt a Magyar Tudo­mányos Akadémia Tihanyi Bio­lógiai Kutató Intézetének. Ku­tatásait később külföldön, az olaszorszáqi Anconában foly­tatta, ahol az irányítása alatt működő Nemzetközi Kísérleti Laboratórium az ő nevét viseli. A magyar tudományhoz való szoros kapcsolatát jelzi, hogy kezdeményezésére, az 1976-ban megalakult debreceni egyetemi gerontológiai kutatócsoport az olaszországi intézmény magyar- országi szekciójaként működik. A gerontológiai kutatások nemzetközi hírnevű nogyjai kö­zött tartják nyilván Korányi Sán­dor és Haranghy László pro­fesszorokat is. Ez utóbbi, meg­alapítója volt a Magyar Ge­rontológiai Társaságnak. A nagy elődöket követve ma is jeles képviselői vannak a tudo­mányágnak. Dr. Beregi Edit egyetemi tanár, a Nemzetközi Gerontológiai Társaság európai szekciójának elnöke. A nem­zetközi tudományos körök nagy figyelemmel kísérik — egyebek közt — azokat a kutatásokat, amelyeket'a budapesti Balassa klinikán Csanda Endre, Gergely István professzorok, Pécsett Bo­ros-Farkas Mária, Debrecenben Takács István és Nagy I. Zsig- mond folytatnak. A magyarországi gerontoló­giai kutatások több mint trét évtizede szervezetten folynak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem keretében működő Ge­rontológiai Kutató Központban. A dr. Beregi Edit professzor- asszony irányítása alatt műkö­dő intézetben korszerűen fel­szerelt laboratóriumok, s egy 15 ágyas klinikai osztály segíti a munkát. A kutatások központ­jában azok a vizsgálatok álla­nak, amelyeknek célja, hogy fo­lyamatosságában vizsgálják az egészséges idős emberek — a kor előrehaladásávql bekövet­kező — testi-lelki változásait. A klinikai osztály ápoltjai­nak többsége szívesen és ön­ként vállalkozik e vizsgálatok­ra, mert állandó megfigyelésük, életmódjuk szakszerű irányítása kondíciójuk kedvező fenntartá­sához is hozzájárul. Az ápoltak az alapvizsgálatok elvégzése után, rendszeres időszakonként visszatérnek a klinikára, ahol mindannyiszor kontrollvizsgála- tokon esnek át. Az ápoltakról vezetett gondos nyilvántartások a kutatók részére számos elmé­leti és gyakorlati kérdésre nyúj­tanak választ. A jelenlegi kutatási témák foglalkoznak az élettartam meghosszabbításának lehetősé­geivel, a kor előrehaladtát kí­sérő típusbetegségek elkerülé­sének módjával, illetve e be­tegségek gyógyításának lehető­ségeivel, Vizsgálják ezenfelül a nyugdíjas életkorra készülés módszertanát, s azt is, miként lehet különböző foglalkoztatá­sokkal elkerülni a feleslegesség érzetét az időskorban. Mód­szertani vizsgálatokat folytatnak az öregkori magányosságérzés elkerülésére is. Az elméleti munkát sokolda­lú gyakorlati tevékenység kísé­ri. A kutatóintézet szoros kap­csolatot tart az idős emberek gondozását végző intézmények­kel, a gondozónői hálózattal. Az intézet gyakorlati munká­jához tartozik a Gerontológiai Tanácsadó Szolgálat is. E szer­vezet minden hónapbon két alkalommal összejöveteleket rendez, előadásokat tartanakaz időskor élettani jelenségeiről, az ezekkel járó kellemetlensé­gek elkerülésének lehetőségé” ről. A hallgatóknak módjuk van arra is, hogy saját problémái­kat négyszemközt megbeszéljék a szakemberekkel. A Tanácsadó Szolgálatot egyébként nemcsak idős embe­rek keresik fel, hanem mind többen olyanok is, akik nyug­díjaskor előtt állnak, vagy a fiatalabb korosztályból, akik idős hozzátartozóik problémái­nak megoldásához kérnek ta­nácsokat. A Gerontológiai Kutató Köz­pont híre már eljutott távoli or­szágokba is. A tudományág művelői azért is jelezték nagy számban a budapesti kongresz- szuson való részvételüket, mert közelebbről is meg akarják is­merni munkájukat. Kasznár Zoltán Július I5-24. VÍZSZINTES: 1. A 9. Pécsi Ipari Vásár hazai és külföldi résztvevői (zárt betűk: Z. O. S. V. E.). 13. Hajszálvékony finom rajzolat. 14. Ismert erdélyi népdalgyűjtő és nyel­vész. 15. Istenek hegye a mitológiá­ban. 17. Ez cf rövidítés gyakran szerepelt cégtáblákon, több tulaj­donossal. 18. Az idei vásár újszerű vállalkozása. 20. A vonalon túlra üti a labdát (teniszkifejezés). 21. Ez a föld csak javítás után hasznosít­ható. 22. Darabonként átvizsgáltat. 24. Híres papíruszhajó. 25. Vonal- szakasz. 26. Dunai kikötő Romániá­ban. 28. Világhírű sakkozó. 30. Elsős tananyag. 33. Nemcsak másnap. 34. Egykori orosz földesúr. 36. Ismert zongoraművész. 37. Minden ............ ok vetlenül. 38. Szeretetet fejez ki vele. 39. Feltételes rag. 40. Egy if­júsági regényben a nevét csupa nagy betűkkel írták. 43. Autógumi­féle. 45. Hivatalos értékek megálla- pítói. 48. Szopóka páros betűi. 50. Afrika leghosszabb folyója idegen nyelven. 51. Sierra....: állam. 53. Német zeneszerző, az NDK himnu­szának zeneszerzője (Hans). 54. Sop­ron folyója. 55. Tisztában van vele. 56. A múlt idő egyik jele. 57. Izom­ban, húsban előforduló színtelen ve. gyület. 59. Kaukázusi tanya. 61. Sze­mélyes biztonságba helyezés. 63. Se­bészeti úton távolítja el, csonkolja. 66. Nemezből készült házicipő. 69. Kocsira szerelt vizeshordó. 70. Aprán­ként megsemmisülő. 74. Spanyol vá­ros Madrid közelében. 75. Rakéta­típus. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. folytatása (zárt betűk: M. B. H. Z.). 2. Fegyveres katonák szolgálati he­lyisége. 3. Hangaféle növény. 4. Kap­kodó lélekzetvétel. 5. Fiatal vad. 6. Totózó sikere. 7. Francia filozófus és író (1694—1773). 8. Fiatalos hév, lendület. 9. Közeire mutató szó. 10. Az írófejedelem névjele. 11. Posta­ügyi világúnió (röv.). 12. Csehszlo­vák táncdalénekes. 14. Bibliai alak. 16. Apáca. 19. Kanada és Mexikó között terül el. 20. Spanyol vígjáték- író (Vitai, 1851—1912). 23. Érlelés alatt áll. 27. Postai blanketta. 29. Borókából is készítik. 31. Büszkesé­ge. 32. Szilárd kötőanyag. 33. A Pé­csi Ipari Vásár házigazdája. 35. Hiz­laldái építmény. 39. Gyermekies, ár­tatlan. 40. Közhasználatú számrövidí­tés. 41. Nagyon savanyú. 42. Csillá- mos agyagmárgakőzet. 44. Kis da­rabokra tör. 46. Zsongitó hatású. 47. Ilyen elődje mindenkinek van. 49. Áralakulás fontos tényezője. 52. Világrész. 58. Felüdíti magát. 60. Csikósok derékig érő ruhadarabja. 62. Szláv eredetű női név. 63. NSZK autómárka. 64. Angol űr, röviden. 65. Neves lengyel labdarúgó. 67. Római számok. Összegük: 151. 68. Idegen hármas. 71. Ázsiai hossz­mérték. 72 .....................Köbök (altáji né pek mitikus tárgyú eposza). 73. Babasírás. BEKÜLDENDŐ: vízszintes 1., 18., függőleges 1., 33. sorok helyes meg­fejtése, legkésőbb július 18-án (hét­fő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON, 7601. Pf.: 134. Dunán­túli Napló szerkesztősége, Pécs, Hu­nyadi út 11. címre. A június 26-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Länderer János — Huszár Gál — Hess András — Hon. terus — Trattner — Heltai. Könyvjutalmat nyertek: Egri Gyula, Pécs, Fülep L. u. 2., Hantos József- né, Mohács, Radnóti It. 2., Mátyás Gizella, Bátaszék, Budai u. 13., Nyi- rádi József, Pécs, Szigeti út 8/A, Schmidt Ferencné, Pécs, Móricz Zsig- mond tér 1. A könyveket postán küldjük el. Bogyó Imre VADÁSZAT Az őzbak vadászati idénye három évszakra tagozódik, ta­vaszi, nyári és őszi vadászatra. Legizgalmasabb és várva várt vadászati időszak a tavaszi őz- bakvadászat, de szakszerűségé­ben és a vadászörömök gyara­pításában legszebb a júliusi őz­hívás. Ennek a vadászati lehetőség­nek szakszerű kihasználása biz­tosítja az őzállomány alapos megismerését és az állomány minőség javításához szükséges őzbakselejtezést gyorsabban el tudjuk végezni. Az őzhívás szakszerűsége mellett nagy jelentősége van a júliusi őzbakvadászatnak a ki­lövési tervek teljesítésénél is. Ez évben időarányosan eléggé le vannak maradva vadásztársa­ságaink az őzbak kilövési terv teljesítésében. A lemaradás oka elsősorban a vegetáció kora ta­vaszi feltörésében kereshető, másodsorban a külföldiek va­dásztatására felajánlott kilövési mennyiségek és erre a részre kijelölt területek fenntartásá­ban. A lemaradások pótlására az üzekedés időszakában lesz nagy lehetősége minden va­dásztársaságnak, úgy saját ki­lövéseikkel, mint esetleg külföl­di vadászok vadásztatásával. Megyénk vadásztársaságai 805 őzbakot terveznek kilőni ez év­ben, melyből 137-et külföldiek­kel kellene kilövetni. Ennek tel­jesítését az elkövetkezendő idő­szakra kell biztosítani, mivel az őszi őzbakvadászatok már gyen­gébb eredménnyel kecsegtet­nek. Az őzhívásnál a mennyiségi teljesítés mellett sokkal na­gyobb jelentősége van az őzál­lomány szabályozásának, a mi­nőség javításának. Ez olyan vadgazdálkodási jelentőséggel bír, amely azt igényli, hogy va­dászaink ezt a hiányosan ismert vadászati módot tökéletesen el­sajátítsák. Alapvető szépsége még az őzhívásnak, hogy itt háromféle vadászati módot is alkalmazha­tunk. Ugyanis a hívás előtt a területen hosszabb, rövidebb ideig mindig cserkészni kell ah­hoz, hogy a vadász eljuthasson oda, ahol majd hívni akar. Cser- készés közben bizonyos helye­ken végezzük az őzhívást, amely egyúttal lesvadászatnak is meg­felel, mivel jól kiválasztott les­helyen a körülményeknek meg­felelően elhelyezkedve ülve, vagy állva hívjuk az őzbakot. Több esetben előfordul, hogy a hívást megelőzően fogattal jár­juk be a területet, ahol a bar­kácsolás főbb követelményeit is be kell tartani. Ezeken a vadászati formákon kívül az őzhívás sikeres gyakor­lásához még sok mindent kell tudnunk. A vadásznak el kell tudnia dönteni, hogy jól takart leshelyén ülve, vagy állva az őzsuta „vágyakozó”, „hívó”, vagy „panaszhangjának” élet­hű utánzásával hívja magához a szerelemre vágyó, vagy félté­keny őzbakot. Vannak körülmé­nyek, amikor célszerűbb az őz­gida „panaszhangjával” behívni az anyai ösztön sarkallta ős­sutát, amellyel többnyire az ilyenkor vele tartózkodó őzbak is befut. Mindezek alkalmazá­sához ismernünk kell őzeinknek a párzás idején tanúsított vi­selkedését, sajátosságaikat, hogy élni tudjunk ezzel a szép vadászati lehetőséggel. Özeink üzekedése július kö­zepén kezdődik, de az ez évi megfigyelések alapján már jú­lius elején is találkoztunk üze- kedésre utaló jelekkel. Ez az őzek szokatlan gyakori nappali járás-kelése, a suták nyomán földneszegezett vizslaként kere­ső őzbakok keresése, valamint a kergetőző őzpároknak az er- dők-mezők talajába taposott nyomai az úgynevezett „boszor­kány" gyűrűk észlelése. Az őzhívás nyújtotta vadász­örömök mellett ebben a vadá­szati időszakban jelentős gaz­dasági eredményeket is bizto­sítunk vadásztársaságaink ré­szére. Farkas János Rádió mellett... Parti zóna Igazán nem vagyok minden- re-rácsodálkozó alkat, inkább belső dühhel, vagy csendes derűvel szemlélem a világot, attól függően, hogy milyen jel­legű információkkal bombáz­zák az agyamat nap mint nap. A Balatonról is már annyit hallottam és olvastam az utób­bi évtizedben, hogy nevének említése már nem a déli oldal napfényét, a Badacsony gyö­nyörű szőlőskertjeit, a mozgal. más Siófok színes forgatagát, a lepke-szárny-fehér-vitorlákat, a tó selymes opáltükrét idézi fel, hanem egy túlzsúfolt és lefáradt pocsolyát, amelyben egyidőben fürdik az ország né­pének fele (másik fele addig szárítkozik), amelyben pusztul­nak a halak, algásodik és bü- dösödik a víz, és amelynek nem valami hosszú életet jó­solnak a szakemberek. Ha így megy tovább persze. Most azt hallom egy riport révén, hogy a parti zónára ráférne egy nagytakarítás, mert a hullámverés felgyűjti a szemetet, fahuHadékot, mű­anyag flakonokat, zacskókat, papírt, rongyot, döglött halat, korhadt deszkát, mindent, ajnit az ember — a fürdőző, nya­raló ember — ahol csak meg­jelenik, otthagy. Tavaly is szó volt a nagytakarításról, de kü­lönböző intézmények, vállala­tok egymásra mutogattak, mondván, ez nem az ő, hanem a „másik” feladata. Az idén is előkerült a téma, ám egy magas beosztású ember most azt mondta: mindenki takarít­sa a saját parti zónáját, akár magán-, akár állami tulajdon­ról is legyen szó. Ekkor csodálkoztam el iga­zán. Ha rosszul tudom, cáfol­janak rá, de határozottan em­lékezem arra a rendelkezésre — jó néhány évvel ezelőtt lé­pett érvénybe — miszerint megszüntetik a parti zóna tu­lajdonjogot, következésképpen ki kell szabadítani a Balaton partját a telkekről. Beljebb kell vinni a kerítéseket, akár magán-, akár társadalmi, vagy állami tulajdonról legyen szó: a tó mindenkié. Rokonszenves rendelet volt, annyi biztos, hi­szen az ember csak hosszas gyaloglás után jutott el olyan partszakaszig, ahol már kerítés nem állta útját. Ám a rende­letet — ezek szerint — még­sem hajtotta végre mindenki: a nyilatkozó elmondta, hogy a partvidék jelentős részét még mindig nem szabadították ki. És nem is takarítják: a víz­felületet borító szemét és hul­ladék „nem az ő asztaluk . . Hogy akkor ki a jóistené? Ezen majd elvitatkoznak az idei nyá­ron is. Aztán jövőre ismét be­szélünk róla. Mint „örökzöld” témáról. A tömegtájékoztatásnak ilyen örökké ismétlődő másik témá­ja az őszi iskolai felkészülés: tanszerek, füzetek, könyvek, tornairuhák és tornacipők, meg minden. Nem mondhatjuk, hogy simán mentek a dolgok, néha hiányzott ez, vaqy az, késett a tankönyvnyomda, más­kor nem kapott a kisdiák piros melegítőt, holott kék kellett volna (?), egyik évben árultak gyúrmát, a másikban azt sem tudták mi fán terem, a gyerek meg bőgött, mert neki egészen mást mondtak az iskolában, és egészen mást kapott a bolt­ban. Aztán jöttek az iskolaor­vosok és pszichológusok, siet­tek felhívni az érdekeltek fi­gyelmét: nehéz az iskolatáska — pláne, ha jól megpakolják, következésképpen elferdül a gyerek gerince, ezt vizsgálatok és tornatanárok tanúsítják. Tá- valy bizottság foglalkozott az üggyel, mondták, következő év­re megoldódik a dolog. A hé­ten egy híradás arról számolt be, hogy hosszú-hosszú évek után feltalálták a könnyű is­kolatáskát. Tényleg könnyű, kényelmes, háthoz simuló és már gyártják is. Igaz, az alap­anyaggal egy kis baj van, de jövőre minden gyereknek jut. A találmány óriási. És egy gonddal kevesebb. Rab Ferenc Az özbakvadászat nyári időszaka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom