Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-09 / 188. szám
2 Dunántúlt napló 1983. július 9., szombat' KÖZLEIUIEI1IY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. július 6-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) sóért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért folytatott vüágmé'etű 'küzdelemben megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a kommunista pártok és minden más demokratikus, haladó erő összefogásának. Az internacionalista szolidaritást és együttműködést erősítették az elmúlt időszakban 'lezajlott kétoldalú pártközi megbeszélések, konzultációk, vélemény- és tapasztalatcserék. Pártunk küldöttséggel vett részt a Dán Kommunista Párt, a Mozambiki Frelimo Párt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkapárt kongresszusán. Párt- és állami küldöttségünk jelen volt az afgán forradalom ötödik évfordulójának ünnepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából Berlinben rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A népeknek a béke megőrzéséhez, az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez fűződő közös -érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szocialista, szociáldemokrata pártok képviselőivel került sor. H. A Központi Bizottság' megtárgyalta a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalását és javaslatait, megállapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a népképviseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek "részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok- tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve tovább fejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat megtestesítő alkotmány. Rendeltetésé: a nemzett egységet kifejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként maradjanak meg az egyéni választókerületek, amelyekben az állampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a választási rendszer továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat: © Az egyéni választókerületekben mind a képviselők, mind a helyi tanácstagok választásához mindenütt legalább két jelöltet állítsanak. © A megválasztott képviselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalább 25 százalékát megkapják, pótképviselők, illetve póttanácstagok legye.nek. A pótképviselők és a póttanácstagok választókerületük mandátumának megürese- dése esetén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. (5) Az összes képviselőnek legfeljebb 10 százalékát — mintegy 30—35 közéleti személyiséget - országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. ® A közös tanácsok munkájában az eddiginél jobban kell biztosítani a társközségek érdekeinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a megválasztott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. * A választási rendszer erősítse a népképviseleti testületek társadalmi, politikai szerepét, járuljon hozzá a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők és a tanácstagok megválasztásának rendjéről. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének eddigi időszakában. A népgazdaság vezető ágává vált, nagymértékben hozzájárult hazánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremtésével a munkához való jog gyakorlati érvényesüléséhez, a műszaki kultúra elterjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950 óta kilencszeresére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak több mint 26 százaléka. A szocialista iparosítás során létrehozott anyagi-műszaki bázis a többi népgazdasági ág feilődésének is alapvető feltétele. Az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában. © A felszabadulás után, a háborús károk gyors helyreállítását követően sokoldalú, az egész népgazdaság teljesítő- képességét döntő mértékben meghatározó ipar jött létre hazánkban. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakoztatását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. © Az iparban az állami tulajdon a meghatározó. A termékek 91 százalékát az állami vállalatok, 8 százalékát az ipari szövetkezetek és a mezőgazdaság melléküzemágai, 1 százalékát a magánkisipar állítja elő. A Központi Bizottság megállapította, hogy az .ipar ágazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme megfelel az ipari átlagnak, a könnyűipar súlya csökken. Számottevő eredményeket értünk el a bányászat és a kohászat műszaki fejlesztésében, az alumínium és a timföld termelésében, a közúti járművek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. A hazai energiatermelés korszerűsítésében jelentős lépés a paksi atomerőmű első egységének üzembe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzetközi hírnevét. Ugyanakkor a feldolgozóiparban lassú a műszaki fejlődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmaradtunk a félkésztermékek, alkatrészek, részegységek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön értékesíti termékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőségben. Az exportnak több mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelünkben még az anyag- és energiaigényes, alacsony feldogo- zottságú termékek vannak túlsúlyban. Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentős az elmaradásunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiát használunk fel. Az utóbbi években az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csökkent a termelés energiaigénye, és javulás tapasztalható az anyaggazdálkodásban is. A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége, emelkedett a szak- és betanított Tnunkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően az elmúlt három évtizedben ötszöröséle növekedett a szellemi dolgozók száma. Nagymértékben javult a vezetők szakmai és politikai felkészültsége. © A szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében, a lakosság élet- körülményeinek folyamatos javításában, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. A megváltozott külső és belső feltételek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartós követelménye a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítása. A fejlesztési eszközöket elsősorban intenzifi- kálásra, korszerűsítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai: természeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mezőgazdasághoz kapcsolódó korszerű ipari termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgozása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése; energiát és anyagot megtakarító technológiák, berendezések kifejlesztése; a termékek feldolgozottsági fokának ésszerű növelése, a magasabb értéket létrehozó tevékenység bővítése. © Fejlődött az ipar irányítása, nőtt a közgazdasági eszközök szerepe. A szabályozó- rendszer a kedvező változások ellenére sem ösztönöz kellően a szelektív fejlesztésre, a vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé a teljesítményekhez. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irányító munka továbbfejlesztését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, a szakmai koordinációs és szervező tevékenység javítását, valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás legyen. A szabályozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, szélesebb körben tegye lehetővé a piac értékítéletének érvényesülését, ösztönözze a vállalatok dolgozóit a jövedelmezőség fokozására, segítse elő a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell1 kiaknázni a koncertrációban rejlő hatékonysági tartalékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdákodói felelősségének növelése, kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezetőképzés, a veze- tőkivólasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. © Az ipar fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszélesebb körének cselekvő támogatásával találkozzanak. A pártszervek és pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgalmi munkájukkal' eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bizottság számít arra, hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és a termelést segítő tevékenységük összhangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony működését, a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak kimunkálásában és végrehajtásában. Ösztönözzék, hogy a szocialista brigádmozgalomban a vállalások a termelés minőségi tényezőinek javítását szolgálják. A KISZ-szerveze'ek részesei az iparpolitika megvalósításának. Továbbra is törekedjenek á fiatalok alkotókészségének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasznosuljanak kezdeményezéseik, korszerű ismereteik az iparfejlesztés feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkásosztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok. IV. A Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért. Az első félévben a népgazdaság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. © Az ipari termelés az év első hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de májusban és júniusban már mintegy 2 %-kal növekedett. A munka termelékenysége emelkedett, a kivitel bővült. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőségben elvégezték, de az aszályos időjárás az ország több területén rontotta a kalászos gabona év eleji jó terméskilátásait. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — tovább gyarapodott. A népgazdaság energiafelhasználása összességében tovább csökkent, az energiaellátás kiegyensúlyozott. A szocialista szektorban a beruhá-i zások — a tervezett csökkentéssel szemben — nőttek. A külkereskedelmi áruforgalom az előző évit meghaladja, egyenlege tovább javult. © A Központi Bizottság megállapította, hogy a fő feladat továbbra is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ország fizetőképességének megőrzése, az életszínvonal terv szerinti alakítása. Ehhez mindenekelőtt a népgazdaság teljesítőképességének növelésére, a kivitel erőteljesebb fokozására van szükség. A termelés és a felhasználás előirányzott arányaitól való eltérést meg kell akadályozni. Az anyaggal1 és az energiával szigorúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében növelni kell a gazdaságirányító és -szervező munka hatékonyságát. A vállalatok, a gazdálkodó szervek vezetői a helyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül' intézkedjenek. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai munkával, érdemi kezdeményezésekkel és javaslatokkal járuljanak hozzá az 1983. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt járjanak elöl a feladatok megoldásában, fejlesz- szék környezetükben az új iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, példamutatásukkal segítsék elő a pontos, igényes, fegyelmezett munkát. * A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött: — Várkonyi Péter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette központi bizottsági titkári funkciójából/ — Szűrös Mátyás elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. — Rácz Sándor elvtársat, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt 1— felmentette tisztségéből. — Varga Péter elvtársat, a Somogy megyei Pártbizottság első titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjévé. — Kornidesz Mihály elvtársat, á Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvtársat, a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat, a Párttörténeti Intézet igazgatóját, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek állami tisztségek betöltésére.-4 BUDAPEST: Marjai József miniszterelnök-helyettes pénteken megbeszélést folytatott a meghívására Magyarországon tartózkodó Joel Doménech Be- nitezzel, a Kubai Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesével, nehézipari miniszterrel. A találkozón véleményt cseréltek a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés egyes kérdéseiről, tájékoztatták egymást a két ország energiagazdálkodásának helyzetéről, az e téren megoldandó feladatokról. A tárgyaláson jelen volt Kapolyi László ipari államtitkár és Jósé A. Tabares, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. 4 ULÁNBÁTOR: A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és Mongólia nagy népi hurálja elnökségének meghívására, hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba érkezett Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a forradalmi tanács elnöke. A magasrangú vendéget a repülőtéren Jumzságin Cedenbál, az MNFP KB főtitkára fogadta. 4 ANKARA: A török katonai vezetők csütörtökön megakadályozták, hogy újabb politikai pórt alakuljon a november 6- ra tervezett törökországi választásokra. A „Helyes Út" elnevezésű pórt jobboldali nézetű politikusokat — volt minisztereket, a betiltott igazságpárt tagjait — tömörített volna. 4 LONDON: A Beatles együttes lemezfelvételeinek színhelye, a londoni Abbey Roadon lévő és a hatvanas években legendássá vált 2. számú stúdió a következő két hónapra megnyi- --lik az érdeklődők számára. Július 19. és szeptember 11. között a világ minden részéről több ezer Beatles-rajongót várnak az egykori lemezfelvételek színhelyére. 4 PÁRIZS: A lyoni törvényszék pénteken elutasította Klaus Barbie-nak - a lyoni Gestapo egykori főnökének — szabadlábra helyezési kérését. Barbie ügyvédje arra hivatkozva kérte védence szabadlábra helyezését, hogy a bolíviai és a francia kormány állítólag csalárdul összejátszott, s így szállították Barbiét Franciaországba, mindez — úgymond — ellentétes mind a francia, mind a nemzetközi joggal. Az elutasító határozat leszögezte: a Barbie által elkövetett bűncselekményeket nemcsak a francia, hanem a nemzetközi büntetőjog is bünteti, s e Cselekmények elkövetőire nem vonatkoznak a kiadatással kapcsolatos szabályok. 4 SZÓFIA: Nemzetközi balettverseny, 23 ország, köztük Magyarország 169 versenyzője indul a szombaton Várnában kezdődő XI. nemzetközi balettversenyen. A július 24-ig tartó nagyszabású nemzetközi balettrendezvény iránti érdeklődésre jellemző, hogy a szomszédos Romániából 20, Japánból 19, az Egyesült Államokból 15, a Szovjetunióból 14, a vendéglátó Bulgáriából pedig 8 versenyzőt neveztek. 4 VARSÓ: Magyar művészeti ktéWliás nyílt pénteken a varsói műcsarnokban, a Zachetaban. A tárlaton a székesfehérvári múzeum anyagából mutatnak be festményeket és szobrokat a lengyel közönségnek. A kiállítás ünnepélyes megnyitásán jelen volt Witold Nawrocki, a LEMP KB kulturális osztályának vezetője, Waclaw Janas kulturális és művészeti miniszterhelyettes. Részt vett a megnyitón Garamvölgyi József, hazánk varsói nagykövete. 4 ANKARA: Szentendre művészete címmel magyar képző- művészeti kiállítást nyitott meg az ankarai Állami Képzőművészeti Múzeumban dr. Fóti Iván magyar nagykövet és Kemal Gökce török idegenforgalmi és kulturális államtitkár. A kiállítást Isztambulban augusztus 1- től mutatják be.
