Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-09 / 188. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XL. évfolyam, 188. szám 1983. július 9., szombat Ára: 1,80 Ft ~ Emelkedett a családi pótlék Vezetők, testületek felelőssége Hárman a Sopianából v a Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az első hazai „népes” Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. július 6-i illéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartót'.. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kivül részt vettek: a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a buda­pesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszteitanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájé­koztatót. Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rend­szer továbbfejlesztésére tett javaslatot. Méhes Lajos elvársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést. Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. Vasutasnapi ünnepség a PVSK­sportcsarnokban I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az álla­mi szervek külpolitikai tevékeny­ségét. © A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvé­sek, amelyek a katonai erőfö­lény megteremtésére, a fegy­verkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét, és a társadalmi be­rendezkedéstől függetlenül el­lentétesek valamennyi nép leg­alapvetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy ebben a helyzet­ben különleges jelentősége volt a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek rész­vételével a közelmúltban Moszk­vában tartott tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghall­gatta a találkozóról szóló tájé­koztatást, és jóváhagyta a ma­gyar küldöttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a ta­lálkozón részt vevő államok ál­lásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem engedhetik meg, hogy a szélsőséges impe­rialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt és fölényre tegye­nek szert. Az erőegyensúly meg­őrzését nemcsak a szocialista országok biztonsága, a szocia­lista vívmányok védelme köve­teli meg, hanem ez felél meg az egész emberiség érdekének is. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy a találkozó résztvevői megerősítették a Var­sói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének az 1983. ja­nuár 5-i prágai • nyilatkozatá­ban megfogalmazott konstruktív kezdeményezéseit. Rámutatott arra. hogy az amerikai közép­hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése ■ sú­lyos katonai és politikai követ­kezményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ szá­mára is. Ezért szövetségeseink­kel együtt sík rászállunk a kö­zé p - h atót á vol sá gú nukleáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát sza­vatoló csökkentéséért. A Központi Bizottság üdvözli a nukleáris fegyverkészletek be­fagyasztására tett szovjet ja­vaslatot, s egyetért azzal, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tárgyalások a katonai kiadások 1984. január 1-től kezdődő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagyra értékel­jük a Szovjetuniónak azt az egyöldalú kötelezettségvállalá­sát, hogy elsőként nem alkal­maz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagy­mértékbein növelné, ha azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, szintén kötelezettséget vállalnának er­re. Különcsen fontos lenne meg­állapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség országai egymás el­len nem alkalmaznak katonai erőt. A nemzetközi feszültség csök­kentéséhez elengedhetetlen a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik a vitás kérdések katonai erővel történő megoldását, és minden rendelkezésükre álló politikai, diplomáciai eszközzel folytatják erőfeszítéseiket a békés egy­más mellett élés élvének gya­korlati érvényesítéséért. Meg­győződésünk, hogy a fegyver- korlátozással foglalkozó tár­gyalásokon fhegállapodásra le­het jutni, ha a tárgyaló felek kölcsönösen figyelembe veszik az érintett államok jogos biz­tonsági érdekeit. A Magyar Népiköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szellemében munkálkodott az enyhülési fo­lyamat vívmányainak megőrzé­séért. Küldöttségünk a helsinki záróokmányban kifejezett tö­rekvéseket képviseli a mad»ridi találkozón is. A tanácskozás eredményes befejezése reális közelségbe került, s ennek elő­segítése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érdekeinek megfelelően- előmozdítaná a helsinki folyamat továbbvitelét, az európai enyhülés és együtt­működés ügyét, a bizalom és a biztonság erősítését. A Központi Bizottság elisme­réssel méltatta a közelmúltban Prágában, „A békéért, az éle­tért, a nukleáris háború elhá­rításáért” megrendezett világ- találkozó munkáját. A tanács­kozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdések­ben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a legkü­lönbözőbb világnézetű és párt- állású emberek, mozgalmak, szervezeték világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverke­zési hajsza ellen, a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásáért, a leszerelésért, a békéért. © A nemzetközi helyzetet súlyosan terhelik a világ külön­böző térségeiben kialakult vál­sággócok. A Központi Bizottság síkraszáll azért, hogy a konflik­tusokat tárgyalások útján ren­dezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bonyolultabb közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésé­nek elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és felté­tel nélküli kivonása Libanonból és a korábban megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép jogának a biztosítása ön­álló nemzeti államának létre­hozására, a térség valamennyi állama független és biztonsá­gos léténék garantálása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkü­lönböztetés ellen, a szabadsá­gukért, az önálló fejlődés jo­gáért harcoló népéket, mozgal­makat. A Központi Bizottság megerősítette a magyar nép szolidaritását a hazája függet­lenségét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicaraguai néppel. © A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta építőmunka feladatainak megoldásában, nemzetközi tö­rekvéseink valóra váltásában nagy szerepe van a szocialista országok összefogásának, sok­oldalú együttműködésének. Ha­zánk és a többi szocialista or­szág közötti kapcsolatokat erő­sítették az elmúlt hónapokban létrejött párt-, és államközi ta­lálkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár párt­ós állami küldöttség magyaror­szági látogatása Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, az Államtanács el- nőkének vezetésével. A tárgya­lások eredménye, az aláírt hosszú távra szóló gazdasági és műszaki-tudományos megál- lopodás jól szolgálja barátsá­gunk, a magyar—bolgár kap­csolatok erősítését, internacio­nalista összefogásunk fejlődé­sét, a szocialista közösség cél­jainak elérését. Petar Sztambolics elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Elnöksége el­nökének vezetésével Magyaror­szágra látogatott állami kül­döttséggel folytatott tárgyalá­saink eredményesen járultak hozzá a magyar—jugoszláv jó­szomszédi kapcsolatokhoz, a népeink érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködés to­vábbi fejlesztéséhez. © A békés egymás mellett élés elVei alapján, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzé­se és továbbfejlesztése érdeké­ben az elmúlt időszakban is széles körű, eredményes tárgya­lásokat folytattunk. Államközi kapcsolataink bővülését jelenti Görögország, Törökország, Új- Zéland és Zimbabwe miniszter- elnökeinek hivatalos magyaror­szági látogatása. A megbeszé­lések hozzájárultak egymás ál­láspontjának jobb megismeré­séhez, a kétoldalú kapcsolatok­nak a kölcsönös érdekéken ala­puló bővítéséhez. © A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzé­(Folytatás a 2. oldalon) A MÁV Pécsi Igazgatóságá­hoz tartozó tizennégyezer vas­utas képviseletében csaknem négyszázan gyűltek össze Pé­csett, a PVSK-sportcsarnakban, a 33. vasutasnap ünnepségén. A Himnusz elhangzása után — melyet egy jugoszláv vasutas- zenékor játszott —, Nyári Gyu­la, a csomóponti pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnep­séget, üdvözölte a résztvevőket, köztük Horváth Lajost, a Bara­nya megyei Tanács elnökét. Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkárát. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszé­det, amelyben felelevenítette az elmúlt harminckét év, a har­minchárom vasutasnap sok fon­tos eseményét. Mint bevezető szavaiban megemlítette, a vas­útnak még 200 éves története sincs, az első építkezést 1801- ben Angliában kezdték el. Ma Japánban 250 kilométeres se­bességgel közlekedik a vonat az országrészek kqactt. Ha­zánkban 1846-ban Budapest és Vác között nyílt meg az első vasútvonal, a \mi” vasutunk százéves múltjára pedig az el­múlt év őszén a nosztalgia-vo­nattal emlékeztünk. Ezt követően dr. Dányi Pál korabeli újságcikkek idézésével elevenítette fel a mai fiatalok számára szinte hihetetlennek tűnő történeteket az újjáépítést követő évek vasutas-dolgozói­nak munkájáról. Az évek során egyre változtak a vasutas dol­gozók előtt álló feladatok, munkájuk, munka- és életkörül­ményeik is. 1974-ben, mint dr. Dányi Pál mondotta, például a szociális létesítmények építé­se került előtétbe, 1977-íben a megnövekedett szállítási igé­nyek maradéktalan kielégítése. Napjainkban a vasutasmunka becsülete, rangja, társadalmi presztízse foglalkoztatja a MÁV dolgozóit, hiszen a technika fejlődésével sókkal nagyobb tu­dásra van szükség, ez pedig az állami szolgálat rangját, ennek tiszteletét követelik. Ez azért is szükséges, mert mindmáig az áruszállításban még mindig 60, a személyszállításban ’pedig 50 százalékos a MÁV részvétele. Befejezésül a megyei pártbi­zottság titkára az ünnepségen részt vevő párt-, állami és tö­megszervezetek nevében kö­szöntötte a vasutas dolgozó­kat. Az ünnepség végén Fényes József, a MÁV Pécsi Igazgató­ságának vezetője Gál János dunaújvárosi felvigyázónak, Hellinger János bátaszéki se­gédfelvigyázónak, Takács Fe- rencné pécsi ellenőrnek minisz­teri dicséretet adott át. Töb­ben vezérigazgatói dicséretben, több százan Kiváló dolgozó, igazgátój dicséretben és törzs- gárda -kitüntetésben részesüItek. A 33. vasutasnap alkalmából Budapesten vette át a „Kiváló vasutas" miniszteri kitüntetést: Kővágó Mátyás bátaszéki moz­donyvezető, Horváth Tibor, a Pécsi Vasutigazgatóság műsza­ki tanácsadója, Hoffer Mátyás- né, a Pécsi Dzemfőnökség cso­portvezetője, Patkós Sándor dombóvári oktatótiszt és Szabó László dunaújvárosi vezető vál­tókezelő. L. J. A Komló-Kökönyöst átszelő távfűtővezeték kapacitása megengedi, hogy a Petőfi tértől rácsatla­koztassák az épülő sikondai lakótelepet ellátó vezetéket. Ezzel mintegy 1200 méter hosszúságú új vezeték építését teszik feleslegessé. A képen: a PÉTÁV komlói művezetősége a csatlakoztatás helyén kicseréli a 20 centiméteres vezeték néhány erősen korrodálódott részét. Fotó: Erb János w

Next

/
Oldalképek
Tartalom