Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-01 / 180. szám

1983. július 1., péntek Dunántúli napló 5 A Semmelweis ünnepség résztvevői Szövetkezeti néptáncfesztivál ötödik alkalommal rende­zik meg a 'hét végén a szövet­kezeti néptáncegyüttesek or­szágos találkozóját Pécsett. A következő együtteseket várják a megyeszékhelyre: a Lachy Táncegyüttes Lengyelország­ból, a csongrádi Alföld Nép­táncegyüttes, a dunaföldvári Földvár, a dombóvári Kapos, a martonvásári Százszorszép, a pécsi KISZÖV, a tardosbá- nyai Vörösmárvány, a zala­egerszegi KISZÖV Együttest, valamint az OKISZ Erkel Fe­renc Táncegyüttesét, a me- cseknádasdi Német Nemzeti­ségi Együttest, és az enyingi hagyományőrző Cigány Együttest. A rendezvénysorozat szoro­san összekapcsolódik a 61. nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségével és a Vili. országos cserépvásár eseményeivel. így pénteken este 6 órai kezdettel az ala­pításának 25. illetve 30. év­fordulóját ünneplő pécsi KI­SZÖV, valamint a mecsekná- dasdi Német Nemzetiségi Táncegyüttes ad műsort a tettyei szabadtéri színpadon. Szombaton délelőtt és dél­után (9, ill. 14 órai kezdettel) a pécsi Nevelési Központ nagytermében bonyolítják le a szövetkezeti néptánctalál­kozó szakmai versenyét. Este nyolckor a Kossuth térről vo­nulnak fel a táncosok a Szé­chenyi térre, majd. a Szabad­téri Táncszínen 9 órai kezdet­tel gálaestet láthat a kö­zönség. Vasárnap reggel a cserépvásár sokadalmát szó­rakoztatják a táncosok. „Az, hogy az egészségügyi dolgozók napját Semmelweis nevével és munkásságával köt­jük össze, nemcsak egy nagy magyar orvos iránti tiszteletünk kifejezését jelenti, hanem an­nak a szellemnek az elfogadá­sát és átörökítését, amelynek egyik meghatározó egyénisége dr. Semmelweis Ignác volt." Ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi megemlékezését dr. Pa­dos Éva, megyei anya-, nő- és gyermekvédelmi főorvos a Ba­ranya megyei Tanács épületé­ben tegnap megtartott ünnep­ségen. A hagyományos Semmelweis. ünnepségen jelen voltak a me­gye egészségügyi intézményei­nek képviselői, a megye párt és állami vezetése képviseleté­ben pedig dr. Földvári János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese is. A köszöntő, üdvözlő szavak után az egészségügyi miniszter megbízásából dr. Reményi Je­nő, megyei főorvos kitüntetése­ket adott át. „Kiváló munkáért” kitüntetést kapott: dr. Kraáh Mihály, Sze­rencsi Gáborné, dr. Molnár La­jos, dr. Új Mária, Gadó Ferenc- né, Koczka Lászlóné, dr. Finta Margit, Járnovics Ferencné, dr. Vass Georgina, Stiegrád Jó- zsefné, Rostás Tiborné, dr. Ká­das István, dr. Hasitz Sándor, Károlyi Gizella, dr. Tirjer Fe­renc, dr. Bátor Margit, dr. Hor­váth Mihály (Mohács), dr. Kop. csányi Ignác, Magyar Ferdi- nánd és dr. Szalai István. „Mi­niszteri dícséretben’’-ben hu- szonketten, „Megyei főorvosi dicséretében harmincnyolcon részesültek. Ma, a központi Semmelweis- ünnepségen, Budapesten veszi át a „Kiváló orvos" kitüntetést dr. Illyés Tibor, a komlói kór­ház osztályvezető és megbízott igazgató főorvosa, valamint a „Kiváló munkáért" kitüntetést Tamon Györgyné, körzeti védő­nő (Kővágószöllős). Ugyancsak a mai, budapesti ünnepségen „Kiváló gyógyszerész” kitünte­tésben részesül Elmer János, megyei főgyógyszerész. Tanműhely a megye műbútorasztalos ipari tanulóinak Egy gyönyörű szakma, a mű. bútorasztalossóg szakmai után. pótlásának megyei központját hozta létre a Pécsi Faipari Szö­vetkezet. A Nagyárpádi úti tele­pükön emelt tanműhely műszaki átadására tegnap került sor, a hatósági bejárás után örömmel nyugtázták, az egy időben har. mine tanúiénak helyet adó mű­hely birtokba vehető. A tanműhelyt a KISZÖV kez­deményezésére, az OKISZ és az oktatási tárca támogatósával hozták létre, a 16 millió forint költségből 7 milliót a szövetke. zet állt. A műhely gépekkel jól felszeréit, szociális szárnya min. den igényt kielégít. A jövő hét. főtől népesül be, amikor is át­költöznek a szövetkezet szakok­tatói és az ipari tanulók, akik nyári gyakorlatukat már itt fe­jezik be. Ezzel együtt a figye­lem már a szeptemberben kez­dődő új tanévre, az idei beis­kolázásra irányul. Harminc ta­nuló jelentkezését várják a me­gyéből, ám az 508-as ipari Szakmunkásképző Intézet mind ez ideig 15 fiatal beiskolázását jelezte. Most újabb akciót kéz. deményeztek a szakma népsze­rűsítésére a fiatalok körében, várják a községekben lakó fia. talok jelentkezését is, akiknek Pécsett kollégiumi elhélyezést tudnak biztosítani. A tanműhely ‘létrehozásával a szövetkezet nemcsak a saját, de a megye más faipari üzemeinek .szakmai utánpótlását is felvállblta, szá­mít segítségükre. A Nagyárpádi úti műhelyben a szakmai ismeretek elsajátítá­sa mellett az ipari tanulók ko­moly — évente 30 millió forint, nyi — termelési értéket hoznak létre, a kezük alól a legkülön­bözőbb stílbútorok kerülnek majd ki. A szakmai kultúra emelése érdekében a szövetke. zet felvette a kapcsolatot az Iparművészeti Főiskolával is. Orsós Mihály cigányfestő kiállítása a komlói Május 1. Művelődési Házban A cigánylakosság helyzete Komlón 1985-ig megszűnik a megye legnagyobb cigánytelepe A megye legnagyobb cigánytelepe 1985 végére megszűnik — hangzott el tegnap délelőtt Komlón, a Baranya megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottságának kihelyezett ülésén, me­lyet a városi tanácson tartottak. Ebben a mondatban az is ben­ne van. hogy minden cigánycsalád megkapja az igényeinek megfelelő lakást: kedvezőbb életfeltételek közé kerülhet. Természetesen többről is szó volt: a résztvevők tájékoztatót hallottak a cigányklub műkö­désének tapasztalatairól Poján Viktorné klubvezetőtől, o Fürst Sándor utcai iskolában műkö­dő művészeti szakkör eredmé­nyeiről — Koltai Magdolno szakkörvezető szóbeli beszámo­lója alapján —, majd ai részt­vevők megtekintették Orsós Mi­hály naiv-festő kiállítását a Má­jus 1. Művelődési Házban. Az ülés sommájaiként néhány megállapítást érdemes közzé tenni. Mint azt dr. Somogyi Károly, a komlói tanács vb-tit- kára említette, a cigánytelep végleges felszámolását a bá­nyászat terjeszkedése teszi le­hetővé, a Kossuth-aknai lakó­telep ugyanis olyan területen fekszik,1 ahol a mélyben jelen­tős szénkészletek húzódnak, s a bányászkodás során a terület süllyedésével kell számolni. En­nék megelőzésére a Mecseki Szénbányák kártalanítás címén 40 millió forintot ad majd a vá­rosnak lakásépítésre, pótlásra, Elkészült a Pécsi Faipart Szövetkezet tanműhelye, mely a mübútorasztalosság szakmai utánpótlá­sának megyei központját képezi. A tanulók a jövő hétfőn veszik birtokukba. Fotó: Maletics s már a vállalattal megkötött szerződés értelmében a tele­pen lakó minden család a ta­nács megüresedett komfortos vagy félkomfortos lakásába ke­rül. A városban élő cigányok foglalkoztatottságát illetően szintén egy kedvező tény: a munkaképes korú férfiak több mint 90 százaléka, a nők közel 80 százaléka rendszeresen dol­gozik. Gondjaikat nem is a foglalkoztatottsán jelenti, ha­nem — az alacsonyabb átlag- keresetek és a gyakori munka­hely-változtatás. Az oktatás, közművelődés terén viszont ag­gasztó a helyzet; a legnagyobb erőfeszítések ellenére is csak a tanulók 8—10 százaléka jut el az általános iskola nyolcadik osztályáig. Ez okozza hátrányos helyzetük lemr-nvobb szeletét: szakmunkás-bizonyítványig ne­hezen jutnak el. A hátrányos helyzet javítása érdekében 1980-ban Komlón tanácsülés tette kötelezővé minden cigány- gyermek óvodai felvételét. En­nek hatása-: a cigánygyerekek jobb eséllvel kezdhetik meg ta­nulmányaikat. Végül, a bűnügyi helyzetet illetően általános a menállam'tás: létszámukhoz ké­pest kriminalitásuk sokkal na­gyobb, mint a' nem cigányla- kosság kriminalitása. A bűn­cselekmény fajtáiét illetően a leggyakoribban a vagyon elleni elkövetések, s például a rablá­sok 95 százalékát cigány szár­mazású személy követi el Kom­lón és környékén. E szomorú tények mellett azonban öröm volt hallani a bizottsági ülésen a különböző szakkörökben, cigányklubokban dolgozó fiatalokról; a gyerme­ke? és felnőttek rajzaikkal, fest­ményeikkel a világ legrango­sabb pályázatain is figyelem­felkeltő eredményeket értek el. Aranyérmet hoztak haza Indiá­ból, nagydíjat Japánból — hogy csak a legszebbeket em­lítsük. K. F. Megyei Semmelweis ünnepség Pécsett Többségük rendszeresen dolgozik Kitüntetések, elismerés a kiemelkedő munkáért És újra a Bóbita... Megkockáztatok egy nagyon szubjektív megállapítást: nem a profi társulattá alakulásával, hanem az idei Nyári Színház­ban bemutatott műsorával szü­letett újjá a Bóbita Bábszín­ház. A Tíz kicsi Gershwint és az Operasalátát látván vissza­fiatalodtunk vagy másfél évti­zedet, abba a korba, amikor a Ki mit tud? közvetítésével Kós Lajos együttese berobbant a bábművészetbe, s a köztudat­ba. Jól emlékszünk: akkor min­den megelevenedő lapátot, pingponglabdát, kifejező kéz­játékot a Bóbita nevével kap­csoltak össze. A Bóbita sohasem volt stati­kus társulat, állandó útkeresés jellemezte művészeti vezetőjü­ket. Számos nagysikerű műsor­ral, érdekes kísérlettel lepték meg a közönséget fennállásuk több mint két évtizede alatt. Mégis öröm volt azt tapasztal­ni, hogy most visszatért önma­gához a régi, az „igazi” Bó­bita. A szerda este az Anna- udvarban bemutatott két paró­diafüzér a bábművészet olyan technikai és szellemi bravúrjait mutatja be, amire csak a leg­nagyobbak képesek. A „mezte­len" kéz játékától a marionet­tig, a távol-keleti technikáktól az egyszerű használati tárgyak animálásáig (porszívó!) min­dent láttunk ezen az estén. Hirtelenjében nem is tudom, melyik ötletet említsem meg a sok közül: a halak játéka Louis Amstrong és Ella Fitzgerald énekére a legjobb börleszk színvonalán nevetteti meg a közönséget. A ködös éjszakán lejátszódó vámpírjelenet meg­oldása egyszersmind groteszk és hátborzongató, a Csodála­tos Mandarin háromperces, kézjátékkal történő előadása pedig egyenesen drámai ere­jű. * A jegyzetíró most valóban abban a helyzetben van, hogy olyasmiről kell néhány sorban véleményt mondania, amit nem lehet elmesélni, amit látni kell, hogy megítélhessük. ‘ Az igazi bábjátékban az a nagy­szerű, hogy egy teljesen baná­lis sztorit, egy zenei töredékből fakadó impressziót is valódi színházi élménnyé lehet formál­ni, megfelelő tehetséggel és a műfaj minden csínjának-bínjá- nak ismeretében. A Bóbita nyá­ri műsora ilyen produkció. Min­den percében tartogat valami meglepetést, valami szépet, de „legalább" érdekeset. A lehe­tő legjobb úton jár ezzel a mű­sorával a Bóbita, a tervező­rendező Kós Lajos, a zenei ta­nácsadó Kertész Iván és Kircsi László, a remek bábokat készí­tő Tresz Zsuzsanna, s természe­tesen a társulat előadóművé­szei míves közreműködésével. H. J. A10. baranyai irodalom­tanítási napok zárása Az ország különböző megyéi, bői érkezett mintegy százötven általános iskolai és középfokon tanító tanárainak részvételével tegnap fejeződött be a 10. ba­ranyai irodalomtanítási napok háromnapos programja. A tize. dik találkozót Pécsett, a Neve­lési Központban rendezték, és témája a drámai művök értel­mezése és tanítása vált. Az iro. dalomtanárok két színpadi élő. adást láttak baranyai amatőr­csoportok előadásában, és vi­tatták meg ezeket. Irodalmi es. ten ismerkedtek a Jelenkor szer­kesztőivel és szerzőivél. A dél­ei őttök és a délé tán ék prog­ramjait az előadások, a video­felvételen bemutatott tanórák majd ezek vitái tették ki. Egészségügyi dolgozók napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom