Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-01 / 180. szám
e Dunántúlt Ilaplo 1983. július 1., péntek Közgazdasági élet XXII. közgazdász vándorgyűlés A kormányzati és intézményi rendszer rr r ■ erősségei es gyengéi IWI i akadályozza a vállalatok érdekérvényesítését? Az, * ^ ■ hogy kevés az érdekképviseleti szervezet, vagy, hogy a meglévők nem elég hatékonyak? Mikor erős a szocialista állam? Milyen legyen a párt és az állam közötti munkamegosztás a gazdaságban? Lehet-e a szervezetet úgy korszerűsíteni, hogy a vállalati önállóság meglehetősen fejletlen közben? Könyvszemle Bozsik Valéria: Emberszabású szervezet Ilyen és hasonló kérdések kerültek napirendre a múlt héten Dunaújvárosban lezajlott XXII. közgazdasági vándorgyűlés első szekciójában. A magyar gazdaság kormányzati és intézményi rendszere, valamint kapcsolódásai címmel jelzett téma a kétnapos konferencia legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye volt. Közgazda- sági élet rovatunkban most Világgazdaság napilapunk híradása alapján beszámolunk a szekcióülésen elhangzottakról. * Az érdeklődést csak fokozhatta, hogy az előadók többször is hangsúlyozták, sok még a nyitott kérdés a továbbfejlesztést illetően, így a konferencia résztvevői hozzászólásaikkal aktív szerepet vállalhatnak az útkeresésben. Vagyis, a döntés, a kikristályosodott álláspont előtt van mód a véleménycserére. De így kellene ennek lennie minden fontosabb, az egész gazdaságot érintő témákban — hangsúlyozta a szekció előadója, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója. A konzultációs mechanizmus továbbfejlesztése a kormányzati munka javításának is egyik feltétele. A szocialista állam intézmény- rendszerének funkciói közül Nyers Rezső különösen a kormányzással foglalkozott részletesen. A jelenlegi kormányzati szervezet erősségeit és gyengéit elemezve az előbbiek közé sorolta, hogy a tervezés reálisabbá és rugalmasabbá vált. A népgazdasági prioritásokat helyesen határozta meg, és ösz- szességében a fogyasztás szabályozásában is eredményesnek bizonyult. A külgazdasági feltételek változásának megfelte- lően erélyesen szervezi meg a gazdaság reagálását, s a likviditás romlása miatti kényszer- helyzetet is a jelek szerint sikeresen hidalja át. Gyengéje viszont ennek a szervezetnek, hogy az általános keresletszabályozásban 1978 óta nem bizonyult elég hatékonynak. A túlkereslet állandósult, amit azután csak adminisztratív eszközökkel lehet időlegesen megfékezni. A visz- szafejlesztésekről, a tőke hatékonyabb területekre való áramoltatásáról még mindig inkább csak beszélünk, semmint cselekednénk. Az igazgatási gazdaságirányító tevékenységet a kormányzati szervezet valamivel jobban látja el, mint társadalmi tulajdonosi funkcióját, a társadalmi tőke allokációján val kapcsolatos feladatait. A pénzügyi és a jogi szabályozás gyakran túl van méretezve, a túl sok szabály csak a hatásfokot rontja, nem javíthatja kellően a gazdálkodást. A nyereségérdekeltség szerepe még mindig kisebb a kelleténél. Ugyanakkor a gyakori változtatás miatt a vállalati szféra krónikus szabályozó-bizonytalanságban szenved. A kormányzati tevékenység akkor igazán hatékony, ha gazdaságpolitikai látásmód jellemzi. Jelenleg a népgazdaság négy komplex irányító szerve — az Országos Tervhivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank — közül az MNB jegybanki funkciója látszik a leggyengébbnek. Hogy itt változtatni kell, az elfogadottá vált. A közigazgatás korszerűsítése nem az állam kivonását jelenti a gazdaságból —- ezt már Sárközy Tamás, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője hangsúlyozta. Az állam nem azonos az államigazgatással, ezért ha ez utóbbinál a jelenleg gyakran túlburjánzó hatásköröket kicsit megnyirbálják, az még nem veszélyezteti az állam pozícióit. Sőt! Egy ilyen fajta változás az állam hatékonyságát, erősségét növelheti. Az érdek- képviseleti, tulajdonosi funkciókat nem az államigazgatásnak kell ellátnia, s fordítva, érdekképviseleti szerveknek nem kell(ene) államigazgatási feladatokkal foglalkozniuk. Sok még a keveredés, a hatáskörök összemosódása e téren, ami tulajdonképpen csak a működés hatékonyságát csökkenti. Sokan hangsúlyozták, hogy a vállalati önállóság valódi növeléséhez a demokrácia, az ellenőrzés fórumait is erősíteni kellene. Az országgyűlés szerepének növekedése azonban nem csupán elhatározás kérdése. Ennek technikai feltételei is vannak, például változtatni kellene az ülésezés módján. A vállalatok nemegyszer a túlburjánzó szabályozás, a direkt beavatkozás ellen is védelemre szorulnak. Kitől várjanak ilyenkor segítséget? Bár a kereskedelmi kamara feladata a vállalati érdekvédelem, célszerű lenne — mondta Sárközy Tamás — például, az Elnöki Tanács alatt egy alkotmányvédő tanácsot működtetni, amely jogvédelmet nyújthatna. A társadalmi kontrollszerveket is az Elnöki Tanács alatt lehetne működtetni. Ezzel tekintélyük is nagyobb lenne. A lehetséges válaszok között legfontosabbként az intézményrendszer és a gazdasági szabályozás reformját említették egy felmérés résztvevői, de a javaslatok között elhangzott az is, hogy a hatásköröket egyértelműbbé kell tenni. Mások a döntéseket megelőző véleménykutatást tartották lényegesnek, de elhangzott javaslatként, hogy érvényesíteni kellene az „értékarányos" nyereséA Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat jelentette meg dr. Bélyácz Iván tanulmányát az amortizáció szerepéről az iparvállalati gazdálkodásban. A szerző a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója, számos tanulmánya jelent meg a beruházások szabályozása, az állóeszköz-gazdálkodás, az amortizáció gondolatkörében. Új munkájában mindenekelőtt átfoaó áttekintést-ad az amortizációelmélet fejlődésének történetéről, Marxtól a mai szocialista amcrrtizációs elméletig, A kitekintés nagy teret szentel az elmélet polgári köz- gazdasáatani fejlődési vonalának. Az áttekintés középpontjáget, azaz a tevékenységek értékelésében azonos mércét kellene használni. Hogy milyen reményeket fűznek a fenti kérdésekre választ kereső vizsgálat résztvevői — vállalati igazgatók, tsz-elnökök, kutatók, politikusok stb. — a javaslatok megvalósulásához? Az adható öt pontos maximumból a politikusok 3,7-et „szavaztak meg”, az irányítók 3,0, a középvállalati vezetők 2,4-et, a tudományos kutatók 2,1-nyi esélyt látnak a megvalósításra. Az előadás és a korreferátumok után „spontán" hozzászólók következtek. Az elméleti kérdések gyakorlati szembesítésére vállalkozott Bajusz Rezső, a Közlekedéstudományi Intézet igazgatója. A vállalatok kényszerpályák tömegén mozognak, tehát igazi önállóságról nemigen lehet beszélni. Mert például a személygépkocsik vagy a teherautók, az alkatrészek importja nem vállalati megfontolástól, hanem magasabb szempontoktól függ. Az elméleti közgazdászok időnként úgy képzelik el —■ mondta a hozzászóló —, hogy a vállalati vezetők nem akarnak produkálni. Pedig inkább csak arról van szó, hogy nehéz „gúzsba kötve táncolni”. Zoltán Zoltán, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy dinamikus gazdaság nem létezhet dinamikus vállalatok nélkül. Enyhíteni kellene a bérszabályozás kötöttségein, mert ez inkább korlátoz, mint ösztönöz, s látszatmegoldásokat idéz elő. Dr. Kovács András, a Biogal Gyógyszervegyészeti Gyártól a hazai számvitel visszásságaira hívta fel a figyelmet, ami inkább gátolja, semmint segíti a külföldi cégekkel való együttműködést. A vitában elhangzottak ösz- szefoglalásaként Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy bár a szervezeti kérdések továbbfejlesztése volt a tanácskozás témája, nem tekinthető negatívumnak, hogy nagyon gyakran inkább a mechanizmus gondjairól esett szó. A kettő szorosan összefügg, nehéz lenne korszerű szervezetet úgy bevezetni, hogy közben a gazdasági mechanizmus változatlan marad. A vándorgyűlésen elhangzottak azt támasztották alá, hogy a gazdaság hatékony működéséhez a nézetek ütköztetése is hozzátartozik. Az állam szerepét pedig csak erősíti, ha az érdekek nem rejtve, hanem nyíltan jelentkeznek, s kifejlődik egy automatikus érdekegyeztető tevékenység. bon annak vizsgálata áll, hogy milyen szerepet tölt be az amortizáció a pótlásban, illetve a bővítésben. A szerző egyik kiinduló feltevése az, hogy a technikai haladás gyorsulása, formaváltozása, valamint az infláció egyaránt az amortizáció vásárlóképességének csökkentése irányába hat. Az értékvesztés elkerülhetetlenné teszi a valorizálás szükségességét. A tanulmány széles adatbázisra támaszkodva részletesen taglalja oz állóvagyon újratermelésének hazai körülményeit, hogy az állóvagyon reprodukcióját vállalatonként kell biztosítani, mert a pótlások széles körű elhalasztását és elhanyagolását semmilyen ütemű bővíBozsik Valéria legújabb könyvében 30 éves újságírói pályafutásának tapasztalatait ösz- szegzi az emberi méltóság dicséretére. A könyv célját legtömörebben a régi vicc fejezi ki: — Ki a legboldogabb ember a földön? — A pápa, mert csak halála után találkozik a főnökével. Mi kell tehát ahhoz, hogy valaki boldog legyen? A vicc tanulságaképpen bizonyára az, hogy ne legyen főnöke. A szocializmustól minden ember azt várja, hogy boldogan, szabadon, emelt fővel, teljes életet élhessen, ne kelljen attól tartania, hogy emberi méltóságát megsértik, ne legyen másoknak kiszolgáltatva, és szeretné azt is, ha az anyagi és erkölcsi elismerést az érdemei szerint kapná. Sajnos, a szocialista társadalom ezeket az igényeket még nem elégíti ki, mert átvettük a kapitalizmustól a hierarchikus alá-fölé rendeltséget, a főnök—beosztott viszonyt, és ez a szervezet szüktés sem ellentételezheti. A közölt adatsorok nem hagynak kétséget afelől, hogy az amortizáció értékvesztése következtében egyrészt objektíve, elhatalmasodik a pótolhatatlanság, másrészt a vállalati beruházási tevékenységben — sok ok eredményeként — egyértelműen háttérbe szorulnak a pótlások. A szerző elvi megközelítésben, részletesen elemzi az amortizáció és az infláció kölcsönhatásait is. A tanulmány alapját képező gondolatokat a „Szocialista vállalat” kutatási főirány keretei között készült munkáiban fejtette ki először. Dr. Bélyácz Iván könyve megrendelhető a Prodinformnál, Budapest, 1372, Pf. 453. ségszerűvé teszi a kiszolgáltatottságot. A hierarchikus függőséget semmiféle demokratikus törekvés nem szüntetheti meg, hiszen a kapitalista nagyüzemek kizsákmányolási eszköze, demokratizálni lehetetlen. A kapitalista üzemekből vettük át a darabbérezést is, de azzal a dolgozó társadalom negyedének sem mérhető a teljesítménye, ezért teljesen alkalmatlan arra, hogy minden ember a végzett munkája után részesedjék a javakból, noha ez a szocializmus célja. A hierarchikus szervezettel és a darabbérrel nem lehet elérni a szocializmus céljait. Emiatt mondta egy öreg bányász a szerzőnek, hogy ő nem ilyen szocializmust akart. Azt nem tudja megmondani, hogy milyen szocializmusra vágyódik. A szerző a megoldást olyan szervezetben látja, amely nem kívánja az embertől, hogy saját biológiai törvényszerűségeivel ellentétesen viselkedjék, hogy önmagát megtagadva alkalmazkodjék a szervezethez. Ellenkezőleg: azt javasolja, hogy olyan szervezeteket hozzunk létre, amely- mindig alkalmazkodni képes az emberhez, az ember céljaihoz, vágyaihoz, és olyan érdekeltségi rendszert, amelyben az egyéni érdek azonossá tehető a közösség érdekével, hogy egyszerre szolgálhassuk a saját céljainkat a társadalom haladásának céljaival. A könyvben ismertetett új, szocialista szervezési és érdekeltségi rendszert a szerző gondolatébresztésre, vitának szánja, mert meggyőződése, hogy megérett az idő a szocialista szervezet kimunkálására, és ahhoz bizony nem elég egy ember, ahhoz a szocialista társa- lalom minden tagjának hozzá kell járulnia. Kinek-kinek a saját szakmájában, a saját tevékenységével, de mindenképpen: alkotó, új gondolatokkal. Csak úgy érhetjük el, hogy ne a pápa legyen a legboldogabb ember, hanem a szocialista társadalom minden tagja úgy érezze, ilyen szocializmust akart, ebben érzi jól magát. Bozsik Valéria könyve a Skála-Coopnál kapható. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Megkérdeztük: Mit ajánlanak a babatej helyett? A mai naptól megszűnt a jegyes csecsemőtej árusítása a fővárosban és 15 vidéki városban. Az eltelt 30 év alatt javult a tej minősége, így már nem indokolja semmi a városi és a falusi lakosság eltérő tejellátását. Ezért megkérdeztük a Baranya megyei Tejipari Vállalatot: hogy biztosítják a csecsemők tejszükségletét? Celli József kereskedelmi osztályvezető: — Hivatalos értesítést még nem kaptunk ezzel kapcsolatban, de hallottuk a rádió közleményét hetekkel ezelőtt. Ezért a Tiszai Vegyi Kombináttól júliusra már 6 tonnával több, mintegy 20 tonna fogyasztó tej fóliát rendeltünk. A tejjel sincs semmi probléma, mert a 3 százalékos babatej helyett mától 9—10 000-rel több 2,8 százalékos zsírtartalmú normál tejet szállítunk a boltokba. Emellett naponta 10—15 000 liter, 3,6 százalék zsírtartalmú homogenizált tejet is szállítunk. A babatej helyett ezt ajánlanánk a csecsemők fogyasztására, mivel a homogenizálás után javul a tej íze, és a hosszabb tárolás alatt nincsen zsírkiválás. Akik a tejzsírra érzékenyebbek, azok az 1,5 százalék zsírt tartalmazó tejet vásárolják. Tejporból is nagy a kínálat: a 9 dekás sovány, és a 12 de- kás zsíros tejporból is lehet egy-egy liter tejet nyerni. Mindezek mellett a továbbiakban is térítés nélkül szerezhetők be az anyatejet némileg pótló gyógytápszerek a négy hónaposnál kisebb csecsemők számára. A Robébi A és B tápszerek fogyasztói árát 35 forintról 20 forintra csökkentették, hogy az anyák inkább ezt használják a négy hónaposnál nagyobb gyermekek táplálására, hígított tej helyett. Á. E. Növényvédelem A tarka szőlőmoly lárvakelése a hét végén kezdődik. A sző- lőperonoszpóra, lisztharmat elleni védekezéssel egymenetben a melegebb területeken a szőlőmoly kezdeti kártétele ellen Ditrifon 50 WP, Bi 58 EC, Unit- ron 40 EC vagy Chinetrin 25 EC szert is keverjünk a permedébe. Az egyes szőlőfajtáknál rövidesen fürtzáródás várható. Fürtzáródás előtt a szürkepenész megelőzése miatt Rovral vagy Ronilan szerrel való permetezés ajánlatos. A perzselési károk megelőzése miatt, ha a permetlébe már kettő vagy három szert kevertünk. levéltrágyát már nem ajánlatos adagolni. A pero- noszpóra elleni védekezéseket július elejétől fokozatosan réz hatóanyaaú szerekkel végezzük. A jelenlegi időjárás a különböző növényeken a levéltetvek felszaporodását elősegíti. Védekezéshez Chinetrin 25 EC vagy Pirimor használatát javasoljuk. Az őszibarack levéltetű ellen a Chinetrin 25 EC szert javasoljuk, mely egyben a barackmoly és a1 keleti gyümölcsmoly ellen is védelmet biztosít és az élelmezésegészségügyi várakozási ideje rövid. A káposztát és különböző kertészeti növényeket károsító hernyók ellen az Unifosz 50 EC, valamint a Chinetrin 25 EC szert javasoljuk. Az almafa- és körtefávárasodás elleni permetezéseket, ha az elmúlt hét végén nem végeztük el, feltétlen meg kell ismételni. A paradicsomot és a burgonyát a burgonya-, illetve paradicsomvész ellen Dithane M—45 szerrel ajánlatos permetezni. dr. Frank József Dr. Bélyácz Iván: Az amortizáció szerepe az iparvállalati gazdálkodásban
