Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-27 / 206. szám
6 Dunántúlt napló 1983. július 27., szerda Honismeret és közművelődés É rdemes és indokolt lenne a legeredményesebben működő honismereti szakkörök munkáját időről időre valamilyen formában nyilvánosan is elismerni — javasolja a Hazafias Népfront. Megkaphatnák például A szocialista kultúráért kitüntető jelvényt, mert tiszteletre méltó részt vállalnak q közművelődésből. Ezt a mindennapi tapasztalatokon kívül az az átfogó felmérés is bizonyítja, amelyet a HNF Országos Honismereti Munkabizottsága a közelmúltban végzett. Ebből kiderül, hogy országszerte rendszeresen 850 honismereti szakkör tevékenykedik, s munkájukban több mint 15 ezren vesznek részt. Nincsen olyan megye, ahol ne vert volna gyö. keret a mozgalom, a rangsorban első helyen lévő Somogy megye azonban a maga 88 szakkörével mindenképpen figyelmet érdemel. Sok ezren kutatják, gyűjtik múltunk emlékeit Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megyében, Baranyában, Csográdban, Heves megyében és másutt, s a kicsiny Tolna megye is 37 szakkörével előkelő helyen áll. Az adatlapos felmérés különben először ad teljesnek tekint, hető képet a honismereti mozgalom helyzetéről s a jelek szerint jó alapot ahhoz, hogy a megyék is értékeljék önmagukat. E lehetőséggel több helyen — például Bács-Kiskun, Békés, Komárom megyében — már éltek, elemezték a mozgalom helyzetét. Az Országos Honismereti Munkabizottságban külön elemezték az iskoláknak a mozgalomban elfoglalt helyét. Elismeréssel szóltak arról, hogy az általános iskolák rendkívül jelentős arányban veszik ki a részüket a munkából, az iskolai szakkörök háromnegyede ezdkben az alsófokú intézményekben működik. A többnyire 10—14 éves kis „tudományos kutatók” rendkívül lelkesek, s olyan szemléletre és ismeretekre tesznek szert, amelyre később alapozni lehet. Illetve — lehetne. Iskolatípusonként feljebb és feljebb lépve ugyanis a szakkörök fogynak: a félezernél több gimnáziumban és szakközépiskolákban például összesen csak 80'található és feleany- nyi a sokkal népesebb szakmunkásképzőkben. A jövendő szakmunkásainak tantervében az általános műveltséget nyújtó tárgyak amúgy is mostoha hely. zetben vannak, s hogy a hazához való kötődést formáló honismereti szakköri tevékenység is ily csekély szerephez jut a nevelésünkben — mindenképpen figyelmeztető. Az egyetemek, főiskolák sem bázisai e köz- művelődési formának. A tanárképző főiskolákon, a budapesti, debreceni és a szegedi bölcsészkaron kívül honismereti szakkör csupán a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen található. Ám éppen ennek rendkívül színvonalas, komoly munkája jelzi, hogy nincs olyan törvényszerűség, amely a különböző szakmákat elválasztaná ettől a mozgalomtól. Napjainkban a honismereti mozgalom legnépszerűbb és legeredményesebben művelt területe a helytörténetkutatás; a 850 szakkör közül félezer érdeklődésének a középpontjában ez áll. A helytörténet mellett a nép. rajz a honismereti mozgalom másik virágzó ága, ez ideig azonban — hagyományai ellenére — még kevéssé művelik a helyi irodalom történetének, a természetvédelemnek és a szociográfiának a megírását. A mozgalom erősségei közé tartoznak viszont — a nemzetiségek lakta területeken — a nemzetiségi honismereti körök. Baranyában például négy településen ápolják ebben a formában is a német, és két faluban a szerb-horvát hagyományokat; Bács-Kiskun megyében nemzetiségi tájházak létesültek. A kutatómunkában és a tárgyi gyűjtésben a szakkörök segítőtársai — gyakran irányítói — a könyvtárak, a múzeumok, a levéltárak. A hivatásos szakemberek becsülik a helyi „mindentudókat", mert nélkülük felbecsülhetetlen értékek válnának semmivé, szegényebb lenne a közösség. Azokban a falvakban, ahol a helytörténeti-honismereti mozgalom eleven a tanácsok, a politikai, társadalmi szervek vezetői is felismerik: támogatósra és elismerésre érdemesek a kultúra e társadalmi munkásai. Igyekeznek megfelelő helyiséget, felszerelést, kis szakmai könyvtárat publikációs és kiállítási lehetőséget biztosítani a számukra. A Szabolcs- Szatmár megyei Nyírlugason például a falugyűlés hozott döntést arról, hogy fölkarolják a honismereti tevékenységet. A szélesebb körű nyilvánosság azonban mindenképpen az elő. nyére válna az országos mozgalomnak. Megyei szinten is érdemes lenne kitüntető oklevelet, em- lékplaketlet létesíteni, országos szinten pedig alkalomadtán A szocialista kultúráért kitüntető jelvényt iS átnyújtani a legjobb közösségeknek, szakkörvezetőknek. Deregán Gábor Megemlékezés egy baranyai jakobinusról A magyar jakobinusok elleni per során 49 személyt állítottak bíróság elé a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel vádjával. Közöttük volt Túrós Péter óbudai, majd ácsai, végül siklósi prédikátor. A Járó József vezette parasztfelkelés egyik alvezérének, a gyűdi Túrós Ferenc jobbágynak 1747-ben született Péter fia előbb Sárospatakon, majd külföldi egyetemeken tanul. Számos idegen nyelvet sajátít el, közöttük ci franciát is. így lehettek rá hatással a Rousseau Megnyílik a nagyközönség számára is Á ráckevei kastély új ruhában Joggal mondják: mammut- falu. Lakóinak száma meghaladja a tizenötezret, de még korántsem szerzett akkora rangot, amelyre a természet alkalmassá teszi. A Dunához simuló Ráckeve ma még csendes, indokolatlanul felfedezetlen település. Persze sokan vannak, akik éppen ennek örülnek: a folyózugok bőséges horgászzsákmányt ígérnek, mindig van hely a parti kempingben és a strandon, zsúfoltságnak nyoma sincs az éttermekben. S látnivaló is akad, akár egy-két hétre való. Az idei nyártól új gyöngyszem is csábít: az 1702- ben épült romantikus, és a közelmúltban teljes pompájában helyreállított Savoyoi kastély. De egy sétához kellemes kiindulópontunk lehet az egykori kereskedőházból kialakított Fe. kete Holló étterem gótikus környezete is. Közben láthatjuk a település magját, a Szent János kápolnát, mellette a görögkeleti templomot, amelynek tornyához hasonlót csak Rigában láthatunk. Különlegessége, hogy évszázadokon keresztül épült, s magán viseli a stílusok lenyomatait. Az Árpád-szobor mellett, a Dunai-partra kanyarodva elénk tárul a kastély, egy ezeréves uralkodócsalád státusszimbóluma. A jeles dinasztiát a Sa- voyából és Piemontból alakított állam királya, I. Umberto tette naggyá, és utolsó sarja, II. Umberto 1946-ban kényszerült lemondani az olasz trónról. A család egyik ivadéka volt Sa- voyai Jenő, aki — minekutána a Napkirály katonáskodásra alkalmatlannak ítélte — a Napoleon előtti Európa legjobb hadvezére lett. Hétszer mért katasztrofális vereséget az öreg kontinenst fosztogató törökökre. Érdemeiért, s egyes forrósok szerint „85 ezer aranyforintokért szerezte meg a Csepel-sziget fölötti korlátlan birtoklás jogát”. A ráckevei kastély Kevi-Rácot, Ráckevét szejriel- te ki a birtok központjának, s elrendelte a kastély építését, megbízva Johann Lucas von Hildebrandt osztrák építészt (a későbbi bécsi Belvedere tervezőjét) a kastély létrehozásával, [gy született meg a párját ritkító építészeti csoda, az első magyar barokk stílusú kastély. Ha belépünk c hatalmas kovácsoltvas kapun, a tekintet megakad a főbejárat fölötti timpanonon, amelynek belsejében két oroszlán tartja a családi címert, aztán az emeleti terasz áttört korlátain siklik végig a tekintet, meg-megpihenve a karzaton álló barokk szobrokon. A kor ideológiájának, eszményeinek megfelelően Herkules, Minerva, Neptunus és Diana alakjai uralják a teret. Különös sorsú kastély a ráckevei, Még építtetője se vette igénybe egyetlen éjszakára sem. Azért volt négy ragyogó évtizede, amikor ünnepségeken vendégeket fogadott, aztán csendesen őrizte építtetőjének emlékét. A múlt században gazdasági célokra alakították ót, s ettől a szereptől az 1970- es évek elejéig nem is tudott megszabadulni. Volt magtár és földhivatal, volt kutatóintézet és szolgálati lakás, hamvába holt múzeum, és ezzel egyidő- ben gépjavító állomás. Belsejét átépítették, és romlásnok adták külső arcát. Dr. Rados Jenő, a barokk építészet európai hírű tudora 1972-ben készítette el a Sa- voyai-kastély rekonstrukciós tervét. Ám akkor senki sem tudta eldönteni, hogy mire is használják. Egy tucat intézmény — többségük építőipari tervező intézet — vállalkozott végül a felújítás finanszírozására és a létesítmény hasznosítására. Évtizednyi munkával sikerült tavaly átadni az épületet. S most érdemes csodájára járni, kívül- belül meglátszik a kastélyra költött körülbelül hetvenmillió forint. De majd egy év telt el, amíg üresen álltak a termek. Végül csak sikerült a jó megoldás: Hildebrandt örökösei, az építész-tervezők költöztek a kastélyba; építész alkotóház lett. A kapuk megnyíltak a közönség előtt is: a helyi alkotók műveiből látható képzőművészeti kiállítás a kastélyban. Szeptember végéig Kocsis László, viszonylag fiatalon elhunyt művészünk képeit mutatják be. S a legfrissebb hír: a Magyar Nemzeti Galéria tizenkét rangos művet helyezett, helyez el a Savoyai kastély termeiben. Ezzel az első magyar barokk épület a nagyközönség számára is megnyílik, miközben az építészek műhelye marad. K. Gy. A kastély díszes homlokzata filozófiai műveiben meghirdetett demokratikus eszmék. 1789- ben Habsburg-ellenes magatartása miatt Zichy Károly gróf országbíró vizsgálatot indít ellene. 1794-ben pedig belép a magyar jakobinusok titkos társaságának tagjai sorába és leteszi a Társaság esküjét. Kátéjuk programpontjai közé tartozik a zsarnokok elűzése, a törvény előtti egyenlőség, a szegények védelme, stb. Túrós Pétert mindenek előtt — miként lázadó apjáékat — a paraszti sors megjavítása érdekelte, amit később bírái előtt is kihangsúlyozott. 1795. január 22-én éjszaka őt az ácsai paróchián Pest megye főszolgabírója két vármegye katonáival lefogatta és rabként hurcoltatta el a börtönné átalakított budavári ferences zárdába. A Királyi ítélőtábla előtt az ügyész azzal vádolja, hogy részesévé vált a Habsburg uralkodó és az ország törvényei ellen irányuló összeesküvésnek, ezért fej- és jószágvesztést kér ellene. A tankönyvekből ismert „Forradalom fája” című rajzon Túrós Péter neve egyik faág levelén van megörökítve Kazinczy Ferenc író és nyelvújító megtisztelő társaságában, akivel közösek voltak börtönéle-, tűk felejthetetlen rémségei is. Túrós kitűnő védőügyvédjének és nem utolsósorban Ráday Gedeon grófnak, a Hétszemélyes Tábla bírójának köszönhette megmenekülését, aki lehetővé tette számára azt is, hogy szülőföldje székhelyén, Siklóson folytassa papi hivatását. Amíg ugyanis Martinovics Ignác szászvári apátot kivégzése előtt egyháza megfosztotta papi méltóságától, majd ugyanez történt a kegyelmet kapott Verseghy Ferenc pálos szerzetes íróval is, addig a forradalmárok oldalán álló, mérhetetlen sok szenvedést átélt Dráva menti népnek volt bátorsága ahhoz, hogy a súlyosan megbélyegzett Túrós Pétert egyházmegyéjük szeniorává, vezetőjévé válassza. Erről tanúskodik a siklósi temetőben lévő síremléke is, amely szerint 1809-ben halt meg, 62 éves korában. Kecskeméthy Zoltán dr. Ipari zseb- könyv, 1982 A magyar iparban tavaly, illetve 1975 óta végbement változásokat gazdag számanyaggal, színes grafikonokkal mutatja be az új zsebkönyv. Ismerteti az ipar szerepét és helyét a népgazdaságban, majd összefoglalja a legfontosabb eredményeket. Ezután részletesen tartalmazza az ipar szerkezetére, a termelésre, a termelékenységre, az árak alakulására vonatkozó adatokat. Külön fejezet foglalkozik az anyag- és energia-felhasznó lássál és a műszaki-technikai színvonallal, ezen belül is a beruházásokkal. A munkaügyi adatok között helyet kapott a munkaerőhelyzet, a bérek és keresetek, valamint a balesetek alakulásának vizsgálata. Ezután részletesen számot ad a kötet az ipar pénzügyi és jövedelmezőségi mutatóiról, ágazatonként kimutatva az exportjövedelmezőséget is. A legfontosabb számadatok regionális bontásban is szerepelnek. A nemzetközi adatokat tartalmazó rész lehetőséget nyújt iparunk összehasonlítására a világ és a KGST-tagországok eredményeivel. Uj kiskönyvsorozat Magyarország megyéi Felszabadulásunk 30-ik évfordulójára jelent meg a Kossuth Kiadónál, 1975-ben a Magyarország megyéi és városai című kötet Hiánypótló műként hagyta el a nyomdát, és az azóta végbement kisebb-nagyobb változások mellett mind a mai napig hasznos kézikönyv szerepét tölti be. Értéke akkor különösen abban volt, amit az előszóban Németh Károly így foglalt össze: „Bemutatja hazánk sokszínű, szép tájainak társadalmi-gazdasági vonásait, .. . amelyekből . .. kiolvashatók: az országot építő magyar munkásosztály, szövetkezeti parasztság és az értelmiség közös alkotó munkájának gazdag eredményei, a szocialista rendszer három évtizedének egyértelmű, meggyőző sikerei.” Tudományos alapossággal, adatgazdagon veszi sorra e kötet a megyék fő területeit, mégis szükségessé vált, hogy 19 megyénkről olvasmányosabb, bővebb képet is kapjon az érdeklődő olvasó. Ezért határozta el a Kossuth Kiadó, hogy Magyarország megyéi címmel kiskönyvsorozatot indít. Első köteteként Baranya megye jeíent meg az ősszel, azóta a Békés megyéről és most legújabban a Veszprém megyéről szólót tarthatjuk a kezünkben. E három kötet máris megfe. lelő alapul szolgál annak megállapításához, hogy hasznos, jó kezdeményezés indult útjára, egységes szerkesztési és szerkezeti elvekkel. (Sorozat, szerkesztő: Gyenes László). Mindegyik könyv — és így a remélhetően mihamarabb megjelenő továbbiak is — tárgyalja az adott megye földrajzát, történelmi-társadalmi viszonyait, közigazgatását, politikai és társadalmi szervezeteinek tevékenységét, a gazdasági viszonyokat, a művelődési és a tudományos életet, az egész- ' ségügyet, testnevelést, sportot, természetvédelmet, műemlék, védelmet, idegenforgalmat. Érdekes kiegészítés e fejezetekhez a testvérmegyei kapcsolatok, melyek mintegy a megyék kis külpolitikáját jelentik, hiszen valamennyit már hosszú évek óta szoros testvéri, baráti szálak fűznek egy, vagy két szocialista ország valamelyik megyéjéhez, sőt nemcsak szocialista országhoz. (Veszprém például az olaszországi Veneto tartománnyal tart fenn ilyen kapcsolatot.) Külön értéke a sorozat minden darabjának, hogy valamennyi fejezetét helyi szerzők írták és írják majd. Olyan emberek, akik benne élnek az adott tájban, akik legjobb ismerői szűkebb hazájuk múltjának, fejlődésének, jelenének, és felelősséget éreznek a jövője iránt. Történészek és pártmunkások, írók és újságírók, államigazgatási és művelődés- politikai szakemberek ismertetnek meg e lapokon olyan tudnivalókkal, amelyekről eddig sem országos összefoglaló művek, sem útikönyvek nem szóltak. A jó értelemben vett lokálpatriotizmus igen hangulatosan úgy szövi át soraikat, hogy e közben egy cseppet sem szorul háttérbe a tárgyilagosság, a hitelesség, de még a mértéktartás sem. Az adott megyében és azon kívül is kétségtelenül kettős haszonnal forgathatja minden olvasó e kiskönyveket. Egyrészt bepillantva más megyék életébe hazánk teljesebb megismerésével lesz gazdagabb, másrészt pedig saját megyéjének helyzetéről, jelentőségéről konkrétan tájékozódva módja van országos helyét, szerepét is fölmérni. Mindenképpen sok. színű eligazítást kap ahhoz, hogy a szűkebb környezet hogyan illeszkedik bele hazánk sokszínű életébe.
