Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-17 / 196. szám

2 Dunántúlt napló 1983- július 17., vasárnap NAGYVILÁGBAN A hét 3 kérdése © Mi történt a héten Mad­ridban? Jó hír Madridból: csaknem három esztendőn át tartó tár­gyalások után megállapodtak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­ródokumentumában. Harminc­négy részt vevő ország már ki­nyilvánította egyetértését, egye­dül Málta élt fenntartásokkal, mert nem látja elég hangsú­lyosnak a mediterrán térség problémáinak említését. A záródokumentum, az elő­zetes jelzések szerint, síkra- száll az európai biztonsági fo­lyamat folytatása mellett, s több új tárgyalási fórumot irá­nyoz elő. Stockholmban érte­kezletet tartanak az európai katonai enyhülés, a leszerelés, valamint a bizalomerősítő in­tézkedések (igy a nagy had­gyakorlatok, csapatmozgások szabályozása és bejelentése) kérdéseiről. Megbeszéléseket rendeznek majd gazdasági és humanitárius problémákról, Budapest pedig európai kul­turális fórumnak ad otthont. Hazánk természetesen örömmel vállalja e rangos nemzetközi esemény megrendezését, házi­gazdái szerepét. Joggal érez­hetjük úgy, hogy ez nem kis mértékben az európai bizton­ság ügyében végzett tevékeny magyar külpolitika elismerése. Az igazsághoz tartozik, hogy a madridi finis korántsem volt zavartalan. A hét elején már- már úgy látszott, hogy a nyolc semleges és el nem kötelezett ország módosított javaslata, valamint ennek spanyol kiegé­szítése nyomán viszonylag könnyen létrejöhet a megegye­zés. A szocialista országok készek voltak elfogadni ezt a kompromisszumot, s hajlott ar­ra több nyugat-európai állam is. Kampelman amerikai fő­megbízott azonban újabb ame­rikai követelésekkel1 állt elő, cmelyek a konferencia eredmé­nyességének megakadályozá­sára irányultak. így a most zá­ruló hét mindvégig az intenzív tárgyalások jegyében állott, mindennap plenáris ülést tar­tottak. Végül újabb „túlórák­kal'’ számos nemhivatalos ke­let—nyugati eszmecsere révén szombat hajnalra jött létre a megállapodás. A kompromisszumos jelleg és a születési körülmények nyilván rányomják bélyegüket a záródokumentumra, de túl az egyes konstruktív vagy kevés­bé konstruktív részleteken, a lényeg, hogy 1979 óta ez az első jelentős kelet—nyugati megegyezés. Ilyen értelemben betűjével, s különösen szel­lemében szembenóll azzat a washingtoni politikával, amely a békés egymás mellett élést szolgáló párbeszéd helyébe a termékedén konfrontációt, a hidegháborús légkört szeretné állítani. © Mi a jelentősége a a Contadora-csoport te­vékenységének ? A nemzetközi politikában is gyakran alkalmazunk rövidíté­seket és fogalom-összevonáso­kat. A közép-amerikai válság kapcsán így esik szó a négyek­ről, más néven a Contadora- csoportról. Contadora egy Pa­namához tartozó, kedvező ég­hajlatú szigetecske: itt tár­gyaltak először Venezuela, Ko­lumbia, Mexikó, s a házigazda Panama képviselői egy salva- dori rendezés lehetőségéről, a Nicaragua körüli hadüzenet nélküli háború megszüntetésé­ről. A tervek szerint a négy ország államfőinek cancuni csúcsértekezletén megvitatják a külügyminiszterek által már formába öntött közép-ameri­kai béketervet. Előzetes érte­sülések szerint ennek lényege egy salvadori tűzszünet létre­hozása, a külföldi beavatko­zás kizárása és valóban de­mokratikus választások meg­szervezése. Közben Washington úgy tett. mintha tenne valdmit a meg­oldás érdekében, de gyakor­latilag semmi érdemleges sem történt. Richard Stone, az új amerikai különmegbízott újabb körutat tett a térségben, s ennek kapcsán olyan hírek lát­tak napvilágot, hogy valahol, feltehetőleg Costa Ricában találkozik a salvadori hazafiak képviselőivel. A hírek és cáfo­latok áradata után azonban kiderült, hogy a találkozó el­maradt. Stone ugyanis azzal a feltétellel állt elő, hogy a hazafiak tegyék le a fegyvert és vegyenek részt a salvadori diktatúra által szervezendő vá­lasztásokon. Ám vajon hogyan lehetne mindezt elfogadni, ami­kor a junta által ellenőrzött területeken szörnyű terror ural­kodik. Halálbrigádok tevékeny­kednek, hetente fedeznek fel újabb tömegsírokat. A haza­fiak készek tárgyalni, de fel­tételek nélkül, s az Egyesült Államokat nem tekinthetik pár­tatlan, kívülálló közvetítőnek. A salvadori, guatemalai, hon- durasi rendszerek pénzelőjét, fegyverszállítójót, hadseregük kiképzőjét a salvadori hazafiak joggal tekintik a másik olda­lon állónak. Különösen, hogy Washingtonban számos poli­tikus, az úgynevezett „szimmet­ria-elvet" képviseli. Magya­rán, ha a salvadori szövetsé­gesnek nehézségei vannak, akkor a maguk részéről hason­ló gondokat próbálnak okoz­ni a nicaraguai sandinista hatalomnak. Csupán arról fe­ledkeznek meg, hogy míg Sal­vadorban egy belső elégedet­lenség szülte felkelés folyik, addig Nicaraguában a Flori­dától Hondurasig kiképzett ellenforradalmárok külső beve­tése jelenti a problémát. így a Contadora-csoport béketerve sem valószínű, hogy rövid időn belül kibontakozáshoz vezetne. (3) Miért csoportosítják át az izraeli erőket Libanonban? Előfordul, hogy a szükség­ből erényt próbálnak ková­csolni: ilyen taktikai játszma megy most végbe Libanon kö­rül, amikor izraeli bejelentés történt a megszálló hadsereg átcsoportosításáról és részleges visszavonásának lehetőségeiről. Izrael jelenleg Libanon terüle­tének mintegy harmadát tartja fennhatósága alatt. Amint fo­kozódnak az ellenállási akciók, úgy nő hadseregének veszte­séglistája, v)hart kavarva a közvéleményben, sőt a jeru- zsálemi parlamentben is. A csapatátrendezéssel ezt a ter­helést akarják csökkenteni, ám közben újabb súlyos bonyo­dalmakat idéznek fel. Gyakorlatilag két szakasz­ban történne az izraeli átcso­portosítás. Először Damourig, Bejrúttól mintegy tíz kilométer­rel délre. Később az Ava il - folyóig, a libanoni fővárostól negyven kilométerrel délre von­nák vissza a csapatokat, de azok továbbra is megőriznék állásaikat a Bekaa-völgyben, ahol alig 25—30 kilométer­nyire Damaszkusztól farkas­szemet néznek a sziriai erőkkel. A kiürítés, amely elsősorban a Bejrút—Damaszkusz főútvo­nal körüli térségre és a Suf- hegységre vonatkozik, több szempontból is feszültségkeltő tényező lehet. Ha a «Sut-hegy­ségbe c libanoni kormónyhad- sereg vonul be, felborul a drúzok és falangisták itteni törékeny egyensúlya. Ha vi­szont a „nemzetközi ellenőrző erők” is benyomulnak, ezzel kiterjedne az amerikai katonai jelenlét. Maga a bejrúti kor­mány attól tart, hogy a lát­szólagos visszavonulás magá­ban rejtené egy tartós izraeli berendezkedés veszélyét Dél- Libanonban, ami szinte egy­értelmű az ország felosztásá­val. Végül, de nem utolsó­sorban az izraeliek távolodása Észak-Libanontól talán olyan meggondolásokból is fakad, hogy a front áthelyeződése to­vább élezheti ott a viszólyko- dó palesztin csoportok ellen­téteit. Réti Ervin Üdvözlő távirat Az Iraki Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke táviratban üdvözölte Szaddam Husszein elnököt, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke pedig Taha Jasszin Ra­madan első miniszterelnök­helyettest.-f WASHINGTON: A Penta­gon pénteken, az esti órákban bejelentette, hogy 530 millió dollár értékben készül újabb fegyvereket szállítani Tajvan­nak. A bejelentés ugyanazon a napon hangzott el, amikor egy kinai delegáció tárgyalá­sokba kezdett Washingtonban a két ország közötti atomener­gia-együttműködés kivételesen kényes kérdéseiről. A tajvani fegyverszállítási „csomagterv” különféle rakéták, páncélosok­hoz szükséges felszerelések és hajó-pótalkatrészek Tajvanra szállítását irányozza elő. A chilei hatóságok szigorú kijárási tilalommal igyekeznek elfoj­tani az elmúlt napokban ismét kiéleződött feszültséget. Képün­kön: utasok tömkelegé igyekszik felnyomakodni egy buszra San- tiagóban, hogy hazaérjen még az életbe lépő kijárási tilalom előtt.------------------------------ -re ------------------------------­Ma gyarország a szovjet sajtóban Amerikai vélemények Az USA- támaszpontok görögországi felszámolásáról Az Egyesült Államok elége­dett a pénteken aláírt megál­lapodással, amely szabályozza a Görögországban lévő ame­rikai támaszpontok helyzetét — hangoztatták Washingtonban hivatalos személyek. Ugyanok-^ kor az amerikai fővárosban a hivatalos személyek „nem tet­tek említést" arról, hogy a megállapodás előírja a tá­maszpontok megszüntetésének idejét. A külügyminisztérium egyik meg nem nevezett magasrangú tisztviselője egyenesen „bizarr- nak” minősítette, hogy „most mindenki a támaszpontok meg­szüntetéséről beszél”. Szerinte amerikai részről arra sem vál­laltak kötelezettséget, hogy Washington megszabott arány­ban tartja a Görögországnak, illetve Törökországnak juttatott katonai segélyt. A hírügynökségek megjegy­zik, hogy a washingtoni nyilat­kozatok „nem szállnak közvet­lenül szembe” azzal, ahogy Papandreu görög miniszterel­nök értelmezte pénteken a megállapodást, de igyekeznek elvitatni annak néhány fontos pontját, így a katonai segély arányainak meghatározását Görögország és Törökország között és mindenekelőtt a tá­maszpontok adott időpontban történő felszámolásának köte­lezettségét. A szovjet sajtó ezekben a napokban, a Kádár János ve­zette párt- és állami delegá­ció látogatását megelőzően különösen nagy figyelmet szen­tel hazánk életének, a magyar —szovjet kapcsolatok alakulá­sának. Megszaporodtak a moszkvai rádió és a szovjet televízió Magyarországgal kap. csolatos riportjai, s valameny- nyi központi napilap gyakran Űrhajósok apró­hirdetésre Kanadában apróhirde­tés útján toboroznak űr­hajósokat. Pénteken a Ka­nadai Nemzeti Kutatási Tanács apróhirdetést tett közzé az ország lapjaiban. Ebben hat személyt ke­resnek, akik hajlandók len­nének részt venni űrutazá­son. Kanada két űrkísérlet végrehajtását tervezi ame­rikai űrhajókon 1985 vé­gén vagy 1986 elején. A tanács repülésügyi szekciójának igazgatója el­mondotta, hogy az egyik kísérlet az űrhajósoknál mozgás közben fellépő rossz közérzetet vizsgálná, a másik pedig az űrhajó hasznos terhét határozná meg. Az igazgató közölte, hogy egy programot há­rom tagú kanadai űrhajós csapat végezné el. Kifejez­te reményét, hogy az apró- hirdetésre sok nő is jelent­kezik majd. A hirdetők nem kötik életkorhoz a jelentkezéseket. közöl saját munkatársai által írt vagy éppen magyar szerzők­től, köztük vezető politikusaink­tól származó cikkeket a mai Magyarországról. Ezen a héten jelent meg a Pravdában Havasi --Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a magyar népgaz­daság helyzetét bemutató cik­ke. A Szovjetszkaja Rosszijg szombati számában ismertette azt az interjút, amelyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott a TASZSZ hírügynökség tudósító­jának az országaink és né­peink közötti barátságról, együttműködésről. A Trud, a szovjet szakszervezetek lapja Timmer Józsefnek, a SZOT tit­kárának cikkét közölte a ma­gyar és szovjet szakszervezetek közötti együttműködésről. Változatosak, Magyarország életének legkülönbözőbb terü­leteit bemutatók, „kis” és „nagy” témákkal egyaránt fog­lalkozók a szovjet lapok tudó- sitósai, riportjai is. A Pravda például arról számolt be, hogy a Minisztertanács döntése alapján a helyi tanácsok költ­ségvetéséből külön képviselői alapot hoznak létre. Az első­sorban gazdasági jellegű Szo- cialisztyicseszkaja Indusztria cí­mű napilap a szovjet vegyipar budapesti információs és ke­reskedelmi központjának meg­nyitásáról tudósított. A Trud két nagy autóbuszgyártó üzem, a székesfehérvári Ikarus és a Ivovi Autógyár egy-egy brigád­vezetőjét szólaltatta meg, akik az együttműködés legújabb for­májáról, a mupkásbrigádok cseréjéről mondták el igen kedvező véleményüket. A Szov­jetszkaja Rosszija terjedelmes riportot közöl a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság Terme­lőszövetkezetről, ennek példá­ján mutatva be a magyar mezőgazdasági szövetkezetek, s különösen az iparszerű ter­mesztési rendszerekben részt vevő tsz-ek kiemelkedő ered­ményeit. ♦ WASHINGTON: Az ame­rikai külügyminisztérium beje­lentette, hogy a jövő hét ele­jén megtartja 32. ülését az ANZUS tanácsa. Az Ausztráliát, Új-Zélandot és az Egyesült Ál­lamot tömörítő katonai-politikai szövetség tanácsának ülésén a tagországok külügyminiszterein kívül a hadügyminiszterek is részt vesznek. ♦ BLOUNTVILLE: Az Egyesült Államok Tennessee szövetségi államában lezuhant egy radio­aktív anyagot szállító repülő­gép. A két pilóta megmenekült, a légitársaság nem közölte, hogy a gépen milyen radioaktív anyagot szállítottak. Óriási felháborodás fogadta Franciaország-szerte a Párizs Orly repülőterén pénteken elkövetett újabb terrormerényletet, amely­nek a legújabb összesítés szerint öt halálos áldozata és 59 se­besültje van. Képünkön: a súlyos sérülteket helikopterrel szállí­tották kórházba. Málta kivételével Elfogadták a madridi találkozó záró­dokumentumát A madridi találkozón pénte­ken a részt vevő országok kép­viselői — Málta kivételével — elfogadták a záródokumentum­tervezet szövegét. Ezzel — csaknem három esz­tendő diplomáciai fáradozásai­nak eredményeként sikerrel ér­het véget az a madridi ta­nácskozássorozat, amely a Hel­sinkiben elfogadott záróokmány szellemében az európai bizton­ság és együttműködés ügyének előmozditására hivatott. A péntek délelőtti plenáris ülésen hivatalos meghívás hangzott el a részt vevő orszá­gokhoz a Bernben, 1986-ban megrendezendő szakértői érte­kezletre, amelynek tárgya a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok kérdése. A találkozó egyhónapos vita után jóváhagyott tervezetének részletei több változtatást mu­tatnak a semleges és el nem kötelezett országok márciusi tervezetével összevetve. így helyt kapott az a javaslat is, hogy kiemelkedő kulturális sze­mélyiségek részvételével Buda­pesten tartsanak fórumot 1985 októberében, és ennek előké­szítését szintén a magyar fő­városban rendezzék egy évvel korábban. A Közös Piac tagállamai ne­vében Görögország képviselője jelezte, hogy az új formába ön­tött szöveget készek előzetes jelleggel elfogadni, majd ugyanilyen tartalmú nyilatkoza­tot tett a norvég küldött a NATO-tagállamok nevében. Kovaljov, szovjet külügymi­niszter-helyettes, a szocialista országok nevében ismételten támogatólag foglalt állást a tervezet mellett. Málta képviselője — kormá­nyának utasitására hivatkozva — közölte, hogy nem áll mód­jában a tervezet elfogadása és további konzultációra van szük­sége. Az osztrák küldött ezután a semleges és el nem kötelezett országok nevében indítványoz­ta, hogy a találkozó befejezését jelentő külügyminiszteri szintű záróülésekre július 27—28—29- én kerüljön sor. Az európai enyhülés ügyé­ben kiemelkedő fontosságú madridi találkozó záródoku­mentum-tervezetét tehát egy kivétellel, valamennyi ország képviselője elfogadta. Ameny- nyiben a máltai álláspont ked­vező irányban módosul és az érintett kormányok elfogadják a külügyminiszteri szintű záró­ülés időpontját, akkor — a péntek éjszaka létrejött meg­állapodás alan’án —, július vé­gén sor kerülhet az európai enyhülés és biztonság kérdé­seivel foglalkozó madridi talál­kozó sikeres befejezésére. Ezzel a Helsinkiben 1975-ben kijelölt út újabb szakasza zárul le, és a Madridban elfogadandó zá­ródokumentum szellemében az aláíró államok tovább tevé­kenykedhetnek a népek közötti megértés és közeledés útjának egyengetésén. + BEJ RÚT: A libanoni had­sereg és az Ama! nevű síita szervezet pénteki ,, háborúja" után leszült a helyzet Nyugat- Bejrútban, ahol a síita moha­medán vezetők szombatra álta­lános sztrájkot hirdettek. Az összecsapások körzeteit páncé­losokkal megerősített katonai egységek ellenőrzik. ♦ WASHINGTON: Hivatalos adatok szerint az Egyesült Ál­lamok lakosainak száma ez év májusában elérte a 233 millió 892 ezret. Egy év alatt 2,2 mil­lióval nőtt az Egyesült Államok-* ban élők száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom