Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-17 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nupic XL. évfolyam, 196. szám 1983’ július 17., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A madridi találkozó sikeres befejezése (2. oldal) Vasárnapi magazin (4—5. oldal) Zajlik a 9. Pécsi Ipari Vásár (Tudósítás a 3. oldalon) Kézfogás L ehetnek-e egyenrangú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok két szomszédos ország között, ha az egyik kétszáznegyvenszer nagyobb és huszonötször népesebb a másiknál? A válasz: igen, amennyiben szocialista államokról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai. „Ném a véletlen szeszélyéből, nem néhány ember elhatározásából, hanem azonos szocialista elveinkből és céljainkból, népeink közös érdekeiből következik, ‘hogy együtt haladunk” — mondotta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész rorának tanúbizonysága áll. ,,A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista ép í - tőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza" — állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napjainkban már annyira természetes, hogy aligha kell bővebben szólni róla. Mégis, most a párt- és kormányküldöttségünk küszöbönálló látogatása idején jólesően gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék alapvetően járulnak hozzá feladataink megoldásához. Kétoldalú kapcsolatainkat az érdekek kölcsönös figyelembevétele, a mély tisztelet és a teljes bizalom jellemzi. Az együttműködés kiterjed az élet minden területére. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első hazai gyümölcse a ma is épülő-bővülő Dunai Vasmű. (A nemrégiben történt baleset után az első percekben Moszkvából jött a távirat: „Miben segíthetünk?”) Napjainkban pedig újabb nagy- beruházás van készülőben: a paksj atomerőmű. Eközben magyar segítséggel csirke- gyárak épülnek a Szovjetunió több köztársaságában, közreműködünk a hmelnyickiji atomerőmű építésében és számos szovjet ipari üzem rekonstrukciójában. Árucsere-forgalmunk 1948- ban 57 millió rubellal indult, 1960-ban elérte az 503 milliót, tavaly pedig csaknem 7,5 mii. liárdot tett ki. A Szovjetunió 143 külkereskedelmi partnerének sorában ezzel az ötödik helyen állunk. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a januárban aláírt megállapodás értelmében a forgalom az idén már a nyolcmil- liórd rubelt is meghaladja. A szovjet piac fontosságál érzékelteti, hogy a magyar export harmada a Szovjetunióba kerül. Onnan cserébe létfontosságú , energiahordozókat, nyers- és alapanyagokat, így kőolajat, földgázt, villamosenergiát, vasércet, fát, gyapotot kapunk. Népszerűek a szovjet fogyasztási cikkek a Ladák, a mosógépek, a rádiók, a hordozható televíziók. A Szovjetunióban ugyanakkor ismertek és kedveltek az Ikarus buszok, amit ott iparunk jelképének tekintenek. Kivitelünkben a gépek és berendezések dominálnak, de jelentős a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek exportja is. Friss gyümclcs-be- hozatalának negyedét, alma- importjának kétharmadát nálunk szerzi be a Szovjetunió. És akkor még nem szóltunk cl hatalmas KGST-vál lakkozásokról, a Szövetség gázvezetékről és a 750 kilovoltos villamos távvezetékről, vagy a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő állomásairól, mint a timföld-alumínium- egyezmény, az olefinprogram. A kétoldalú együttműködés természetesen kiterjed pártjaink, országaink nemzetközi tevékenységére is. A magyar —szovjet szövetség a kétoldalú érdekek védelmén túl jól szolgálja a szocialista közösség nemzetközi befolyásának erősítését, Európa, sőt az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. Mélyen tiszteljük, és minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Hazánk a Varsói Szerződés tagjaként, c Szovjetunióval szövetségben az emberiség legnemesebb céljainak valóraváltósáért küzd. Együtt lépünk fel az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, közösen munkálkodunk az enyhülés vívmányainak megőrzése, a háborús veszély elhárítása érdekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Európa sorsát. Mindent megtesz földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az amerikai szárazföldi közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megakadályozásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért. A Kádár János vezette párt. és kormányküldöttség moszkvai látogatása több évtizedes, jól bevált folyamat része, s ugyanakkor a magyar—szovjet együttműködés újabb fontos állomása lesz. Lehetőséget ad a közös politika megerősítésére, a megtett út eredményeinek értékelésére. Emellett és nem kevésbé természetesen az előretekintésre is, hiszen a kétoldalú kapcsolatok újabb és újabb lehetőségeinek feltárása nyilvánvaló együttes érdekünk. Eredmények, lemaradások Ponomarjov fogadta Balul Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára pénteken Moszkvában fogadta Egon Bahrt, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagját. A találkozón a két politikus időszerű nemzetközi kérdésekről, köztük az európai biztonság és a fegyverzetkorlátozás problémáiról, továbbá a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatairól cserélt véleményt. A; Andropov-kötet elhagyta a nyomdát Már elhagyta a nyomdát Jurij Andropovnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének gyűjteményes kötete „A békéért, a szocializmusért” címmel. A kötet az 1982 novembere és 1983 júniusa közti időszakban elhangzott beszédekből és interjúkból közöl válogatást, s tartalmazza a Marx-évforduló alkalmából írt cikket. A kötetet a Kossuth Könyvkiadó adta ki.- Említette, hogy az idősek helyzetének javításában lemaradtak. — Igen; ennek egyik oka, hogy a jelentősebb fejlesztések a tervidőszak második felében valósulnak meg. Egyaránt szeretnénk /ninőségi és mennyiségi előrelépést elérni. Két példát említenék, a som- bereki szociális otthont és a pécsi otthont. Megyei pályázatot írtunk ki a helyi tanácsoknak az idősek helyzetének javítására; negyvennégy takedvező. Néhány példa: szült a tűzoltó laktanya, a Nevelési Központ, befejeztük az előző ötéves terv kórházfejlesztéseit, rendeződött a Duna II. távvezeték kérdése. Ezek a tervezettnél lassabban, s nagyobb költséggel készültek, s ezért kissé késleltették más beruházások indítását. A felújítások előkészítése már ve- gyesebb képet mutat; gondolok itt a tetőtér-beépítésekre, a belváros rendezésére, melyekről azonban ma már elmondható, hogy jó úton haladnak. A második nagy feladat- csoportban együtt szerepel az általános iskolák, az idősek helyzete és a lakáskérdés. Közülük kettőben pozitív áttörésről számolhatunk be, lemaradás az idősek helyzetének javításában mutatkozik. Azt lehet mondani, az iskolák a községekben megoldottak, ez nagyban a társadalmi összefogásnak is köszönhető, ’ feszültség inkább a városokban jelentkezik. Itt más, modernebb technológiával dolgoznak, éppen ezért jóval kevesebb lehetőség kínálkozik iársadalmi segítségre. Ugyancsak jelentős javulás mutatható ki a telek- ellátásban, itt inkább az a probléma, hogy a rendelkezésre álló telkek elsősorban községekben vannak, s nem városokban, illetve város mellett, ahol a legnagyobb kereslet jelentkezik. Egy adat: 1500— 2000 telekhiánnyal indultunk, ma pedig megyei szinten 3200 telket tudunk biztosítani, bár ismétlem, főként a községekben. A jövő évek legfontosabb feladatai A VI. ötéves terv félidejében járva érdemes áttekinteni, eddig mi valósult meg a településfejlesztési tervekből, s mik a hátralevő feladatok, s végül melyek azok, amelyeket kiemelten kell kezelni. A megyei településfejlesztésről Kovács Lajossal, a Baranya megyei Tanács építési osztályának vezetőjével beszélgettünk. — A félidős értékelésről a következő tanácsülésen lesz szó; ennél a témánál nem lehet figyelmen kivül hagyni a következő tervidőszak előkészítését sem, s azt is meg kell emltíeni, hogy a hosszú távú településfejlesztési stratégia kidolgozása most történik. Ebben oz ötéves tervben öt fő problémát kell megoldani a településfejlesztésen belül. Ezek: az alapfokú ellátás széles körű javítása valamennyi településen; a településfejlesztés arányosabbá tétele — városok és községek, községek és társközségek között -, az állami és magánfejlesztések összehangolása; a meglévő vagyon megőrzése és fölújítása; s a feladatok sikeres elvégzése érdekében az emberi tényezők észszerű hasznosítása. E célkitűzésekből három fő feladatcsoport adódott erre az öteves tervidőszakra: legelőször is, be kellett fejezni az V. ötéves tervidőszakból áthúzódó beruházásokat, s elő kellett készíteni a későbbi fölújításokat. Másodszor, kiemelten kezeljük az általános iskolai ellátást és az időskorúak helyzetét, valamint a lakásépítés, ezen belül is elsősorban a telekellátás kérdését. A harmadik — s egyben a legnehezebb - nagy feladatcsoport a gazdasági helyzetből Cftiódó feszültségek levezetése. Arra gondolok itt most elsősorban, hogy a beruházások iránti igényt át tudjuk-e irányítani felújítási tevékenységre.- A fölsorolt három nagy íeladatkörön belül eddig milyen eredményekről beszélhetünk? Hol mutatkozik lemara dás? — Ami az áthúzódó beruházások befejezését, a felújításokat illeti, a kép egyértelműen Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa meg- j hívására Kádár János- j nak, a Magyar Szocia- I lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével július 18-án, hétfőn magyar párt- és kor- j mánykiildöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba. Kicsik és nagyok tornagyakorloia az ösborókás központjában. (Tudósítás a 3. oldalon.) Erb János felvétele nács pályázott, közülük 15—20 (Folytatás a 3. oldalon) A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát új, sátorhelyi lakótelepe Településfejlesztés - félidőben
