Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-13 / 192. szám

1983. július 13., szerda Dunántúli napló Pótfelvétel két tanár­képző főiskolán A Művelődési Minisztérium pótfelvételt hirdet a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola és az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola nappali ta­gozatára. Jelentkezni lehet Sze­geden matematika—fizika, ma­tematika—kémia, matematika— technika és fizika—technika szakokra, Egerben pedig mate­matika—kémia, matematika— technika kémia—technika és fizika—technika szakokra. A felvételi vizsga tárgyai a meghirdetett szakoknak felel­nek meg, a matematika—tech­nika szakon matematikából és fizikából, a f fizika—technika szakon fizikából és matematiká­ból, a kémia—technika szakon pedig kémiából és fizikából kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni. A jelentkezéseket 1983. július 25-ig kell annál a főiskolánál benyújtani, ahova a pályázó felvételt szeretne nyerni. Az írásbeli vizsgák augusztus 1-én 9 órakor lesznek. Ebben az idő­pontban a pályázók minden külön értesítés nélkül jelenje­nek meg abban az intézmény­ben, ahova jelentkezésüket be­nyújtották. Ekkor kapnak tájé­koztatást a szóbeli vizsgák idő­pontjáról is. A meghirdetett szakokra je­lentkezhetnek mindazok, akik a felsőoktatási intézményekbe va­ló jelentkezés általános feltéte­leinek megfelelnek, függetlenül attól, hogy ebben az évben már tettek-e felvételi vizsgát vagy sem. Akiknek idén érvényes fel­vételi vizsgájuk van azokból a tárgyakból, amelyekből jelent­kezésük esetén felvételi vizsgá­ra kötelezettek, kérhetik vizs gagredményük beszámítását. Ebben az esetben elbírálásukra ennek alapián kerül sor. Kérni lehet egy tárgy írásbeli és szó beli eredményének beszámítá­sát is, de csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgaeredmény nem számítható be. Új felvételi vizsgát tehetnek azok is, akik már ebben az évben ugyaneb bői a tárgyból eredménytelenül vizsgáztak. A felvételi vizsgára minden pályázó hozza magával szemé lyi igazolványát, írószert, kör­zőt, vonalzót és a dolgozat írá­sához szükséges papírlapokat. A matematika és fizikai tárgyak dolgozataihoz függvénytáblát mindenki a helyszínen kap. A felvételi döntésre augusz­tus végén kerül sor, a döntés ellen fellebbezésre lehetőség nincs. Ki legyen a gazda? A Jakabhegy nyitásra készül Új idegenforgalmi helyünk lehetőségei a MIB előtt A Mecsekvidéki Idegenfor­galmi Bizottság tegnapi ülésén szó volt a hegyvidéki és köz­ségi strandfürdők helyzetéről (a magyaregregyi, a pécsvára- di, a szentlőrinci, a beremen- di, a villányi és a bólyi re­konstrukciója, helyi, megyei és egyéb erőforrásokból jövőre befejezhető), az idegenforgal­mi területek környezeti kultu­ráltságáról (kiemelt hangsúlyt kapott Pécs, mint elsőszámú idegenforgalmi terület tisztáta- íansága), az Intourist boltok forgalmáról (az elmúlt évihez képest erősen csökken a va­lutabevételük, feltehetősn mert a nyugati turisták „érthetetlen módon" nem akarnak itt vá­sárolni náluk is kapható áru­cikkeket), valamint az ÉVM or­szágos üdülőterületi tervkon­cepció-tervezetének a bara­nyai vonatkozásairól. Az ülés vezető napirendi pontja azonban a jakabhegyi természetvédelmi és régészeti- műemléki terület idegenforgal­mi hasznosítására vonatkozó kettős javaslat volt. Ezeket az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal dél­dunántúli felügyelősége és a Janus Pannonius Múzeum ré­gészeti osztálya dolgozta ki- és terjesztette a MIB elé. S hogy éppen most, azt két dolog idő- szerűsítette. Az egyik, hogy fel­gyorsult a Petőcről a tetőre vezető makadám út építése, s szeptember elejére várható az elkészülte. A másik, hogy a vaskori halomsírmező nagyob­bik halomcsoportjának a szon­dázása befejeződött, s jövőre — a MIB esetleges támogatá­sával — szabadtéri múzeum létesíthető az említett út men­tén. A pálos kolostor évek óta tartó feltárása is olyan sza­kaszba jutott, amikor már a műemléki helyreállítást kell na­pirendre tűzni. Ez különösen sürgős feladat, mert jelenleg — a szükséges védelem meg­oldhatatlansága miatt — rend­kívül sokat károsodnak a ro­mok: egyszerűen széthordják az évszázadokat próbált köve­ket. A továbbiakban a múzeum három ásatási idényben kíván­ja megkutatni a földvárat, azaz a ma is meglévő un. avar­gyűrűn belüli település marad­ványait, amelyek a mai Pécs­nek a római kort megelőző te­lepüléstörténeti előzményeként foghatók fel, hiszen itt akkor szűnt meg az élet, amikor a rómaiak Sopianaet alapították. Tehát közvetlenül előttünk az az idő, amikor a Jakabhegy már nem. elszánt, a nehézsé­gekkel megbirkózni kész turis­ták úticéija, hanem minden­napi idegenforgalmi látoga­tottságé hely lesz. Ez különle­ges gondokat vet fel, elsősor­ban is azt, hogyan lehet to­vábbra is megőrizni eredeti ősállapotában ezt a páratlan értékű területet. A tegnapi MIB-ülésen ezek a gondok kaptak hangot. Mind közül a legfontosabb: ki legyen a te­Szovjet—magyar együttműködés Bővítik a fogyasztási cikkek választékát Magyarországon aligha van olyan háztartás, amelyben ne lenne akárcsak egyetlenegy, a Szovjetunióból származó tárgy, vagy legalább olyan háztartási eszköz, amelynek alapanyaga innen származik. S talán igaz ez fordítva' is, noha a Szovjet­unióban jóval több háztartásról van szó. A szovjet vásárlók különösen kedvelik a magyar könnyűipar termékeit. A Hungarotex, a Modex, az Artex, a Tannimpex és még több magyar vállalat konfekcióit, kötöttárut, cipőt, méterárut, bútort, szőnyegeket, sportszereket, keféket és ecset­árut — közte évi hatmillió fog­kefét — harisnyát, zoknit, tás­kákat, bőrkesztyűket, s még sok-sok cikket szállít a Szovjet­unióba, s^ hazánk számára sok egyéb között fabútorokat, szin­tetikus drágaköveket és valódi féldrágaköveket, textilipari nyersanyagok sokaságát, ház­tartási gépeket, fényképezőgé­peket, vagy például — ki gon­dolná —, az oly sokszor hiány­cikknek számító seprűnyeleket vásárol. S akkor még szó sem esett a szovjet személyautókról, amelyek egy másik külkereske­delmi vállalat profiljába tartoz­nak. Újfent nosztalgia Nem volt éjjel, s nem ül­tünk fenn az omnibusz tete­jén, mégis: egy csapat újság­írónak egy csapatnyi nagy­mamája jutott az eszébe, hogysmint ült ezerkilencszáz- nemtudomhányban az omni­busz tetején és miket csinált olyankor az a drága nagy­papa. Miután Kecskeméten a Puszta Tourist Idegenforgal­mi Hivatal elmondott mindent erről az újjáépített omni­buszról, hát az első kanyar után néhány kolléganő sik- kantott is egyet. Pedig a jár­daszélen abszolút átlátszó szoknyájú köcskeméti asszon- kák sem jelentettek már si­kamlós látványt, nemhogy egy négylovas omnibusz! Szóval elindult tegnap ez a régi jár­gány, 80 esztendő után újra elindult. Kísérte néhány ked­ves néni emlékező tekintete és — már túl a városon — egy eredeti alföldi magyar porfelhő. Irány tehát a csaná- losi parkerdő. Közben Kovács István hi­vatalvezető elmondja: — Európában ez az első nosztalgia omnibuszjárat. Egy 1903-ban készült fotó alap­ján gyártattuk ezt a kocsit. Nappal az omnibusz tetején Helyszíni jelentés a nagy magyar homokról Egy autóbuszra való turista szállítására képes, és közben szól a zene. Vidáman trappot a négy magyar ló, és vidáman vesz- szük tudomásul, hogy mit ka­punk 120 forintért. Lássuk csak: stampedli helvéciai ba­rackpálinkát, gulyáslevest, to­vábbá fokhagymás malacsül­tet salátával, majd a somlói galuskát, s mindeközben 3 deci bort. Bemelegítésképpen az omnibusz 35 percig rázza az igen tisztelt turistát. Per­sze, kollektív a rázás, kollek­tív az élvezet és kollektív min­dennek az ára is. Hiszen cso­portonként indul csak a járat és az út oda-vissza 4500 fo­rint. A kétszer 35 perces nosz- talgiatrappolásért tehát eny- nyit kell leszurkolni — közö­sen. Csak odafelé menet pe­dig 2500 forintot, ha vala­kik vállalkoznak barackpálin­ka, vörös bor és egyebek után gyalog visszatámolyogni a hírős városba. Megint egy kérdés: — Rendszeres lesz ez a já­rat vagy alkalmi? # — Egyelőre a városközpont és a csanálosi parkerdő kö­zött jár, végállomása a stílu­sos nádfedeles parkerdei kocsma, a „Sasfészek". De ha a turisták kérik, akkor város­házi fogadás, bugaci, lajos- mizsei vagy magonytanyai lovasprogramra is elviszik őket az omnibusszal. Szóval, a nádfedeles kocs­ma . . . Megint egy ürügy a vigalomra .. . Földessy Dénes Űj történelmi emlékhelyünk Dr. Hanga Mária előadása Kaposvárott lOposvárott, a XI. országos honismereti akadémia tegnapi programja dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes személyéhez kapcsolódott két fontos eseménnyel. Délelőtt megtartotta Nemzet és iskola c. előadását, délután pedig ünnepélyesen felavatta Kupa- várhegy történelmi emlékhelyét, a Balatan-lközeli Samogyvár község északnyugati határában. Előadását a miniszterhelyet­tes asszony két fontos gondo­latkörben építette fel. Minde­nekelőtt az iskolák kivételes fontosságú szerepét hangsú­lyozta a nemzeti tudat forrná­Angoltanárok tanfolyama Hatékonyabb nyelvoktatás Van-e divatos módszer? Drágák a könyvek Középiskolai angoltanárok háromhetes nyári továbbképző tanfolyama kezdődött Pécsett a Nevelési Központban az Or­szágos Pedagógiai Intézet, c Művelődésügyi Minisztérium és az angol nagykövetség rendezé­sében. Évek óta rendszeres tanfolyamról van szó, amelyre — államközi megállapodás ér­telmében — Angliából érkez­nek vendégtanárok: az idén például Janet Price, a brighto- ni felnőttoktatási intézet és Ruth Birnie, a newcastle-i poli­technikai iskola tanára, a sze­gedi és a debreceni egyetem angol lektora és Andrew C. Rouse, a JPTE angol nyelvi lek­tora. ötvenötén vesznek részt az előadásokon, csoportfoglalko­zásokon, a középiskolai taná­rok mellett néhány általános iskolai tanár, egyetemi lekto­rátusok munkatársai és kül­kereskedő. Módszertani, ország­ismereti előadások hangzanak el és a nyelvet gyakorolják. A délelőtti szünetben, ami­kor a magyarok feketekávét, az angolok pedig teát kortyolgat­nak pihenésképpen, Lovasné Hangácsi Ágnes debreceni ta­nárral beszélgetünk. — Milyen nehézségekkel ta­lálja magát szemben a gya­korló tanár ma egy közép­iskolában? — Két éve tanítok csak, túl sok tapasztalatom nincs. De annyit látok, hogy a hagyomá­nyosan a nyelvtanra épülő nyelvoktatási módszereink ne­hezen változnak meg, pedig eleget beszélünk a „beszéd­központú” oktatásról. Talán az egyetemeken, főiskolákon kel­lene elkezdenünk, igaz, hogy például a felvételi rendszer sem segíti ezt. A középisko­lákban sajnos, kevés a pénz a drága nyelvkönyvek beszerzé­sére, a szemléltető hang- és diaanyag pedig annyira el­avult, hogy szinte használha­tatlan. — Mit vár ettől a tanfolyam­tól? — Nem módszertant akarunk tanulni, hanem a nyelvet gya­korolni. Janet Price-tól, a tanfolyam vezetőjétől arról érdeklődünk, milyen hasznot hoznak az ilyen tanfolyamok. — Sajnos — válaszolja — az idő igen rövid: az első na­pok azzal telnek el, hogy az ide érkező tanárok elképzelé­seit összeegyeztessük a hall­gatók várakozásával. A ma­gyar minisztérium a beszéd és a megértés gyakorlására he­lyezné a hangsúlyt, szerintünk a végső cél — szövegelemzé­sek segítségével is — a hallga­tók önálló feldolgozó, alkal­mazó készségét növelni. — Mi a legdivatosabb nyelv- oktatási módszer ma Angliá­ban? — Sokféle módszer van for­galomban, a legalapvetőbb az, mely szerint a nyelv funkciójá­ból — és nem struktúrájából — indulunk ki. Azt is mérlegel­jük most, hogy Magyarorszá­gon mennyire reális terv erre a funkcionális metódusra való átállás. A tanfolyamon angol nyelvű filmeket is vetítenek: az elő­adást a nagyközönség is lá­togathatja. Szerda este 8-kor az üvegtörők, csütörtökön pe­dig A huszonötmillió fontos váltságdíj lesz műsoron. G. T. lásóban, majd azokat a tenni­valókat taglalta, amelyek a fo­galmilag tisztázott, helyesen, jól, egységesen értelmezett nemzettudat (kialakításában vár­nak az iskolára —1 s nem kis mértékben a családra is! — ma és a jövőben. Némi történeti áttekintés után a magyar isko­laügy néhány programszerű je­len- és jövőbeli feladatának sürgető szükségszerűségével s a megoldást hátráltató ténye­zőkkel foglalkozott. A sürgető feladatokat a Központi Bizott­ság 1983 áprilisi állásfoglalá­sa is kiemelte. A hátráltató té­nyezők között sajnálatosan sok a szemléleti probléma. Jóllehet mind gyakrabban érvelünk az emberi tényezők szerepének fontosságával, sok helyütt ma még ez csupán általános szó­lamként fogalmazódik meg. Pe­dig most már tettekre volna szükség ahhoz, hogy a magyar jskolaügy valóban nemzeti ügy- gyé váljék. Kitért beszédében dr. Hanga Mária az iskolai ün­nepségek — ugyancsak szem­léleti problémákból adódó — nagyon sok helyen tapasztal­ható élménytelenségére. De kapcsolódnak ehhez bizonyos múltbeli görcsök nyomán a pe­dagógus bizonytalanságai is, és felesleges óvatos-kodása, ha nemzeti-nemzetiségi kérdések­ről vagy netán a határainkon kívül élő magyarság helyzetéről esilk szó. A gyereknek konkrét hazalogalmat -kell adnunk; a gyereket hazafiságra kell nevel­nünk, óm ahhoz nagyon kevés, (ha megtesszük csupán azt, ami a tantervben elő van írva. Egy versben, egy ajánlott vagy kö­telező olvasmányban (pl. Kincs­kereső, Tüskevár) — ahogyan a tan tervek ben is — sokkal több rejtőzik, mint amennyit „tételesen” szokás elvárni tőle. Délután 3 órákor fö'lemelően szép ünnepség keretében nyi­totta meg dr. Hanga Mária Somogyvá-ratt Kupává rhegy tör­ténelmi emlékhelyét. A Him­nusz, majd Lukács Csilla szín­művész előadásában az Ó-ma­gyar Mária siralom elhangzása után az ünnepi szónok Garay János kc-ltő és Tüskés Tibor író szavait idézte a hazaszeretet, a történelem és a hazai föld ér­zelmi élményforrásainak össze­függéseiről. Kupavárhegyen az 1. László alapította XI. század­végi bazilika és kolostor rom­jait feltárták; a munkálatok folynak. (Részletesebben a HDN-ben szólunk róla). „Pusz­taszer és Mohács után immár Somogyvár az országnak az a vidéke, ahol a megejtően szép táj és korai történelmünk egyik jelentős színhelye együttesen erősítheti az ide utazóban a »hovatartozás« élményét. Az ilyen és hasonló élmények te­szik csak lehetővé, hogy ifjúsá­gunk értse és érezze azt az erőt, amelyet ez az ország a múltjával is képvisel..." — mondotta, majd köszönetét mondva a régészeknék, mun­kásoknak, a XI. országos honis­mereti akadémia keretében Kupavárhegyet történelmi em­lékhellyé avatta. Wallinger Endre rület gazdája? (Csak melléke­sen jegyezzük meg: pillanat­nyilag a közigazgatási hova­tartozása sem egységes!) Je­lenleg az Erdőgazdaság a „tulajdonos”, de a vitában olyan vélemény alakult ki, hogy célszerű lenne, ha az OKTH felügyelősége venné át, s teljesjogúan gondozná, ke­zelné és természetesen védené a területet. A MIB állásfogla­lása az volt, hogy ebben az irányban meg kell tenni a kezdeményező lépéseket. H. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom