Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-13 / 192. szám
e Dunántúli napló 1983. július 13., szerda HnGVOMAMY A Csillagvár Lovat ugrató kuruc vitéz forgatja kardját azon a táblán, mely Csillagvár bejáratát jelzi. Érthető: nem is olyan régen még sokan azt gondolták — amikor a szokatlan formájú építmény felújítását szóba hozták Balatonszentgyörgyön —, hogy amolyan „végvár" lehetett itt egykoron. Kurucok korabeli őrhely, ilyen-olyan rangú és rendbéli vitézekkel. Ezért van aztán, hogy ma is régi fegyverekkel, a katonaéletet bemutató rekvizitumokkal találkozhat Csillagvárban a látogató. Mindettől függetlenül azonban egy cseppet sem illúzió- romboló megtudni az igazságot: a bohéméletet kedvelő Festetics László és olasz barátja tervezték 1820 táján a szalonképesen vadászháznak nevezett kéjlakot, s az apa, Festetics György pénztárcájából tellett k: a rávoló. A mai tempóban épült, szokatlan formájú — négyágú csillag alaprajzú — épület avatására 1823-ban került sor. Az ifjú László is valamiféle vaskosfalú erődítményfélét álmodott meg — talán, hogy Jubilál a Szegedi Szabadtéri Színpad- » — C supa neves számot jegyezhetnek fel az idén a Szegedi Szabadtéri Játékok statisztikusai. Az ország legnagyobb nyári színháza rendszeresen 50 esztendeje működik; 1983-ban tartja a felszabadulás utáni 25. szezonját. A július 22-én nyitó előadássorozaton köszöntik a felújítás utáni évadok kétmilliomodik nézőjét. Haltenyésztés meleg vízben A legkiválóbb takarmány és energiahasznosítók A Rákóczi-ház Tekirdagban Magyar emlékházak Törökországban Talán Juhász Gyula, Hont Ferenc sem gondolta, hogy ötletük ilyen sikeresen valósul meg. A költő és a színházi szakember az 1920-as évek végétől a Délmagyarország című lapban egymástól függetlenül szorgalmazták az európai kul- túrfesztivólokéhoz hasonló rendezvénysorozatot. Szeged mellett kedvező klímája, földrajzi fekvése, a kor viszonyaihoz képest korszerű infrastruktúrája szólt. Alkalmi és állandó színtársulatok korábban is rendeztek előadásokat szabad ege alatt — az időjárás engedélyével. Az állandó játékok szervezéséért (főként a várható költségek miatt) a város vezetői nem lelkesedtek. Áldásukat az ügyre csak a Fogadalmi templom 1930-as felszentelése után adták. A Dóm téren ugyanis a Nemzeti Színház tár. sulata vendégszerepeit: művészei, vezető] elismerően nyilatkoztak tapasztalatokról. A Szegedi Szabadtéri Játékok 1933-ban Madách Az ember tragédiája című drámájával kezdte pályafutását. Az akkori élőadás rendezője Hont Ferenc völt, Évát Tőkés Anna, Ádámot Lehotay Árpád, Lucifert Táray Ferenc játszotta. A drámai műveket hamarosan zenés darabok követték. A Parasztbecsület 1935-ös bemutatóját a zeneszerző Mascagni is megtekintette. 1936-ban a János vitézt, 1937-ben a Háry Jánost, 1938-ban az Aidát és o Turandot-ot láthatta a közönség- A játékok sikere, népszerűsége azonban (a nosztalgikus emlékeket cáfolva) elmaradt a maiakétól- Egy 1938-as jelentés szerint például a 15 élőadásra és a 2 hangversenyre kibocsátott 170 ezer belépő közül csak 35 ezer -kelt el. Az István király népe című drámá. ra mindössze 19 néző váltott jegyet. Ugyanakkor a felújítást követő szezonokban egy- egy előadást átlagosan több -mint ötezren tekintettek meg. A szabadtéri játékok két évtizedig csak az egykori nézők emlékezetében élt. A szegediek még a háborút követő rom- eltakarítás közben is emlegették a feledhetetlen előadásokat. Balázs Béla 1946-ban szívesen felújította volna az ünnepi játékokat, de ez a terv akkoriban csak álom lehetett. Megvalósítására reálisan 1957-től lehetett számítani. A lebontott Kossuth-híd vasszerkezete a mai nézőtér tartóváza, a Dunán Jugoszláviába, onnan a Tiszán került vissza Szegedre. A váró. si tanácsnál arról döntöttek, hogy a játékokhoz ezentúl kulturális programok: kiállítások, hangversenyek, tudományos konferenciák kapcsolódnak. A felújított fesztivál 1959. július 25-én Erkel: Hunyadi László operájával nyitott. A 24 év alatt mintegy 70 színpadi alkotást mutatott be a szabadtéri színpad, köztük két ősbemutatót: Farkas Vidróczki. ját, és Páskándi Kálmán királyát. A művek többsége csak egy-egy nyáron került műsorra. Négy-öt darab (János vitéz, Há. ry János, Bánk bán, Hunyadi László) viszont rendszeresen ismétlődikA Dóm téri színpadon 1959 óta 19 külföldi együttes, 82 kül. földi szólista, 122 hazai énekes és 325 színész lépett fel- A magyar színházi életnek talán nincs olyan kiválósága, aki legalább egy nyáron ne szere, pelt volna a játékokon. Ennek ellenére a szegedi fesztivál mégsem lett olyan országos és nemzetközi rangú, világszerte ismert, egyedülállóan magas színvonalú, mint amilyennek az 1959-es újrainduláskor elképzelték. Mint kiderült, a tervek megelőzték a realitásokat. A Szegedi Szabadtéri Játékok nem tudott a gombamód szaporodó nyári rendezvények közül elsőbbséget élvezni. A gazdasági, a kulturális érdekek inkább egy sokszínű, pezsgő, nyári színházi kavalkád, mintsem egy kiemelt, reprezentatív intézmény támogatása mellett szóltak. Ettől függetlenül az idén Sze. gedre érkező érdekes látványosságok közül válogathat a szabadtérin. A kínállat: Madách: Az ember tragédiája; Kodály: Háry János; Erkel: Hu. nyadi László, a LerVingrádi Balett vendégjátéka és a Nemzetközi Szakszervezeti Néptánc Fesztivál gálaestje. A jubileumi évad az elmúlt fél évszázad -méltó folytatásának Ígérkezik. Horváth Kálmán A halak a legkiválóbb takarmány- és energiahasznositók az összes gazdasági haszonállat között. Mivel testhőmérsékletük mindig megegyezik a környezet hőfokával, nincs szükségük külön energiára testük „fűtéséhez". A meleg vérű állatok — mint a madarak és az emlősök — viszont a felvett táplálék energiájának mintegy 50—60 százalékot a 37—39 Celsius-fo- kos testhőmérséklet folyamatos fenntartására használják fel. így érthető, hogy napjainkban már léteznek olyan haltápok, amelyekből mindössze 90—150 dekagramm elegendő egy kilogramm pisztráng előállításához Baromfi-, sertés- vagy szarvas- marhatartásnál viszont 250—500 dekagramm tápra van szükség egy kilogrammos súlygyarapodáshoz (igaz ugyan, hogy ez utóbbiak tápja lényegesen olcsóbb, mint a pisztrángé). A meleg — pontosabban az enyhén langyos, 18—24 Celsius fok hőmérsékletű — vízben a hal élettani folyamatai felgyorsulnak. Kimutatták például, hogy a süllő 10 C fok hőmérsékleten 157, 20 C fokon viszont csak 45 órán keresztül emészti táplálékát. A harcsa esetében 10 C-foknál 87, 20 C-foknál mindössze 28 órán keresztül időzik a lenyelt táplálék az emésztőrendszerben. Mindebből nyilvánvaló: fontos érdek, hogy a halak optimális hőmérsékleten éljenek, és bizonyos időegység alatt minél több takarmányt fogyasszanak, fejlődésük így gyorsabb. Hideg vízben étvágyuk csekély, emésztésük lassú, következésképpen fejlődésük is vontatott. A hőerőművek közelében alkalom nyílik a langyos hűtővíz e módon való hasznosítására, hazánkban például Százhalombattán. Múzeum lett két törökországi emlékhelyünk, a kütahyai Kos- suth-ház és a tekirdagi Rákóczi-ház: mindkét épület felújítását tavaly fejezték be az Országos Műemlék Felügyelőség szakemberei. Az 1848—49-es magyar szabadságharc bukása után Kossuth Lajos délre, a Balkánra menekült a császári seregek elől. Rövid bulgáriai tartózkodását követően néhány hónapig Törökországban, az Isztambultól háromszázhúsz km-re lévő kisvárosban, Kütahyában is élt. A házat, amelyben lakott, a török állam vásárolta meg magántulajdonosától, majd pedig reslauráltatta. A házban a török hatóságok felkérésére magyar szakemberek állandó kiállítást hoztak létre. A kütahyai Kossuth-anya- got a Magyar Nemzeti Múzeum — az Iparművészeti és Néprajzi Múzeum közreműködésével — állította össze. Az emlékházban az 1848—1849-es szabadságharc korát idéző bútorokat, fegyvereket, zászlókat, ruhákat, képeket, iratokat és könyveket helyeztek el. A Kossuth-háznál ismertebb és a magyar turisták által egyelőre lótogatottabb a tekirdagi (rodostói) J?ákóczi-ház. Az 1708-os trencsényi csata- vesztés után a túlerőben lévő császáriak a pestistől megtizedelt kuruc csapatokat lépésről lépésre visszaszorították. Rá. kóczi Ferenc segítséget keresve elhagyta az országot, de a távollétében megkötött szatmári békét nem fogadta el. Egy ideig Lengyelországban és Franciaországban talált menedéket. Törökországba, ahová a Porta hívta meg, 1717-ben érkezett. Azt remélte, hogy az osztrák—török háború lehetővé teszi a szabadságharc újbóli megindítását. A két háborús fél azonban békét kötött, és a török kormány Rodostót választotta a fejedelem lakhelyéül. III. Ahmed szultán 1720-ban megvásároltaTekirdag egyik örmény utcájának házait, és ezeket jelölte ki a bújdosók szálláshelyéül. Az utcát ma Macar Sokaknak, azaz Magyar utcának nevezik. A ház bejárati ajtajától balra márvány- táblát helyezett el oz utókor, amelyen török és magyar nyelven az olvasható: „E házban élt 1720-tól 1735-ig II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703-tól 1711-ig a magyar nép szabadságharcát vezette, s később török földön talált menedéket. Ezt az emléktáblát a szabadságharc 250. évfordulóján a Magyar Népköztársaság állította”. A törökországi emlékházak méltóképpen fogadják tehát látogatóikat, amely a két ország fejlődő kulturális kapcsolatainak egyik nagy eredménye. A Kütahya és Pécs, Tekirdag és Sárospatak között kialakult testvérvárosi viszony pedig kedvezően hat egyéb kapcsolatainkra is. Érni Péter Képünk az egyik angliai atomerőmű mellett létesített 2400 m- vizfelületü halfarmon készült, ahol a tengervíznél 8—10 fokkal melegebb vizben nagyon kifizetődőnek mutatkozik a halak, kagylók és osztrigák tenyésztése, 12—18 hónaponként lehet begyűjteni a gazdag termést. Festestes László szentgyörgyi álma: a cigányzene ne hallatszon ki a falak mögül —, s így, a ma egyre nagyobb turistarohamot álló Csillagvár fantáziát indító élményt ad. A nemrégiben szépen rendezett létesítmény parkjában kirándulóközpontot alakított ki a Siótour — rét, padok, szalonnasütő —, s a helyi ÁFÉSZ csöppnyi büfét is üzemeltet o mellék- épületben, amely zsúptetejével, évszázados mestergerendáival maga is látnivaló. A vár hétfő kivételével mindennap fogadja látogatóit. Egy jó tanács: aki megteheti, iavon eavet o 31 méter mély várkútból, amelynek vize ma is a legjobb a környéken. Kozma F.
