Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-12 / 191. szám
1983. július 12., kedd Dunántúlt napló 5 Özönlik az áru a PIV-re Kóstolók, próbaszívás, árusítás özönlik az áru, minden mozgásban van, látszólag minden a feje tetején áll, de- hát így szoktak festeni a vásárrendezés utolsó napjai. E hét péntekjén kaput nyit a 9. Pécsi Ipari Vásár, melynek előzeteseként főként annak nyomába eredtünk, mit árusítanak majd, milyen, szolgáltatásokkal várják a kiállítók a látogatókat? Mindenekelőtt: több cég termékei bemutatása mellett kóstolót is ad újdonságaiból, így a Csongrád megyei Gabona Vállalat — lapunkban is sűrűn hirdetett — Unikorn konyhai félkésztermékei (fánkpor, panírpor és a többiek) felhasználásával készült ételekből, a Békéscsabai Konzervgyár snack sör- és borkorcsolyájából, a Villány-Me- csekaljai Borgazdasági Kombinát és a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat új termékeiből. A Pécsi Dohánygyár próbaszívást tart új cigarettáiból. Többen a helyszínen árusítanak, így többek között cipőket, bőrruházati termékeKet, kozmetikumokat, edényeket és ajándéktárgyakat. A Déldunántúli TÜZÉP a vásár idején 30—40 százalékkal olcsóbban árusítja majd csempéit és padlóburkolóit, továbbá a dombóvári Unió Szövetkezet műanyag falburkolóit. A TÜZÉP és az Építési Tájékoztató Központ a helyszínen szolgál szaktanácsokkal, ingyen tervekkel a családi- és hétvégiház-építőknek. Ezúttal először, egységes megjelenésű pavilonsort építve, a Köztársaság téren és a Rét utcában kialakították a kézműves kisiparosok utcáját. Természetesen kitelepül a vendéglátóipar, ezúttal először a Bikali Halétterem is. A kiskereskedők elegáns kinézetű pavilonjaikban finom falatokat és italokat kínálnak. Ä Jókai úti Általános Iskola előtti színpadon a vásár idején nonstop divatbemutatókat tartanak. A MÁV a vidékről utazóknak 20 százalékos Kedvezményt biztosít. M. Z. A TÜZÉP kiállítási területén azonnal beépítik a folyamatosan érkező kiállítási anyagot. Fotó: Erb János Országos honismereti akadémia Kaposvárott Pozsgay Imre előadása Vakáció fák, bokrok között Napközis tábor a pollérdi parkban Nemcsak a környezet jelent élményt | (Munkatársunk telelonjelen- tése). Kaposvárott, az Oktatási Igazgatóság hatalmas új épületében 250 résztvevővel tegnap reggel megnyílt a XI. országos honismereti akadémia. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa társrendezőkkel együtt évente más-más megyében rendezi meg e találkozót, amelyen a honismereti mozgalom legjobb aktivistái, szakkörvezetői és érdeklődők vesznek részt. Ezek az akadémiák fórum- jellegűek, egyúttal a megye történelmi, néprajzi s más honismereti értékeit is hivatottak bemutatni az általában több száz résztvevőnek. A honismereti mozgalom idei fórumát dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, köszöntve a mozgalom veteránjait, mai munkásait, országos vezetőit és a házigazdákat, a vendéglátó megye vezetőit. Majd Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács elnöke szólt röviden a megye társadalmi, gazdasági, kultu- lólis szerkezetéről, fejlődéséről. Az ötnapos rendezvénysorozat első előadását Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartotta meg Nemzet és ifjúság címmel. Az őszinte hangvételével rendkívül nagy hatást kiváltó előadás több nagy témakörben vázolta azt a problematikát, amit bevezetőjében dr. Molnár Béla is felvetett: A szocialista nemzeti önismeret és nemzettudat kérdéseiben nálunk — különös tekintettel a fiatal nemzedékekre - sok az ellentmondás. Szemére vetik pl. az ifjúságnak, hogy túl gyorsan elveti a múlt értékeit és keveset tesz újakért. Hamis ítélet ez - hangsúlyozta a Népfront főtitkára —, mivel, ha az ifjúság több értéket vet el, mint amennyit magunk értékesnek, hasznosnak tekintünk, akkor ez azt igazolja, hogy az előző nemzedék nem konszolidálta, nem ágyazta bele a társadalmi tudatba kellőképp azokat. Magyarán: az előző nemzedék magatartásának vizsgájáról is szó van, ha nekiállunk ítélkezni. Ezután társadalmunkban jelenlevő olyan problémákról szólt a HNF főtitkára, mint a nemzet és nemzettudat fölerősödő kérdései; a közép-kelet- európai kis nacionalizmusok problematikája; a társadalmi közmegegyezésre épülő népfront-politika vitássá vált elemei; a helyi önkormányzatok és a centrális irányítás jobbításra érett társadalmi kapcsolatai. Lelkes tapssal fogadott előadása után számos hozzászólás hangzott el, amikre Pozsgay Imre összefoglalójában reagált. Délután Gombár Csaba történész tartott előadást Társadalom és politikai kultúra Magyarországon címmel, majd filmvetítéssel egybekötött városnézésre indultak a honismereti akadémia résztvevői. Ma dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes Nemzet és iskola című előadásával folytatódik a program. Wallinger Endre A Ivov-kertvárosi, pellérdi, görcsönyi és néhány újmecsek. aljai iskola napközis tanulói az idén immár másodszor nem tikkasztó, poros iskolaudvarokon vagy otthon a ház körül, kulcsos gyerekként kóborolva várják a szünidő végét, hanem reggelente autóbuszra szállva Pellérdre utaznak, ahol évszázados fákkal övezett, tizhektá- ros park, nádba vesző kicsiny tóval a szélén várja őket. Ha csak önmagában ennyit —. magát, a szinte idillikus környezetet nyújt a napközis tábor, már akkor is bizonyos, hogy a gyerekek nem kényszer- megőrzőhelynek érzik a telepet, hanem valóban üdülés, pihenés számukra az itt töltött idő. A hatalmas terület ezernyi szórakozást kínál. A betonhoz és ráccsal védett játszóterekhez, szabályos idomú mászókák. hoz szokott gyerekek itt füvekkel és bogarakkal ismerkedhetnek, igazi fákra mászhatnak, s addig futhatnak egyfolytában, amíg csak el nem fáradnak. A tábor vezetősége azonban gondoskodik arról, hogy ne csak a környezet jelentsen a gyermekek számára élményforrást. Programjaik között szerepel a sport és szellemi vetélkedő, mozilátogatás, könyvtár, MHSZ-bemutatók megtekintése, játékok, különféle foglalkozások. A sor csak látszólag szokványos, erről tanúskodik a gyerekek lelkesedése is. Az egyik őrs tagjai jöttünkre „saját fájuk" alá telepedve, egymás szavába vágva hadarják, mi volt a mai program: — „A mi csoportunk ősi 'mesterségek után kutatott a faluban. Találtunk is egy tímárt és egy kádármestert. Láttunk tehén-, vaddisznó-, nyérc-, bárány-, nyúl- és rókabundát” — mondták. „Besózzák és kiterítik a bőrt, miután megnyúzták az állatot” — magyarázza egyikük. —• „A kádár pedig vízbe áztatja és utána tűzön hajlítja a dongát! Délután pedig a Vukot nézzük meg!" — fejezik be áhítattal mondandójukat. Egy másik őrs ezúttal a kastély és a park történetét nyomozta ki, egy harmadik a falu utcáit térképezte fel. Voltak akik a postára, voltak akik a tanácsházára látogattak el. A húsz őrs mind hasonló, izgalmas feladatot kapott. Élményeiket rövid dolgozatban foglalták össze, s az arra kapott pontszámok beleszámítanak majd a hétvégi értékelésbe, amely során a legügyesebb csapatok között csokoládét, cukorkát osztanak majd szét, — A Do-Zso és az MHSZ is segítségünkre van a programok szervezésénél — mondja Moór Miklós, az első kéthetes turnus tábovezetője. — Eddig még nem volt szükség arra, hogy kimozduljunk a községből s később se kellene, ha füröd- hetnének a gyerekek a tóban, vagy legalább egy zuhanyozónk lenne a park területén. . . <B. Zs.) Premier a Barbakánban Eck Imre új kamarabalettje Két korábbi sikeres kamarabalett, az Énekek éneke és a tavalyi bemutató, a Lót lányai után a Pécsi Nyári Színház leghangulatosabb, legro- mantikusabb játékhelyén, a Barbakán-bástyábarv^ újabb premiert készített elő a sorozat koreográfusa, Eck Imre. Ezúttal a bibliai témák után Danaidák címmel, az ókori mitológiából merítette új műve témáját. Aj ismert történet, amit Babits Mihály azonos című, széo költeménye is megénekelt, Danaosz libüai király ötven lánváról sjól, akiket Aigüptosz ötven fia akart feleségül venni. A király látszólag beleegyezett a házasságba, de valamennyi lányának tőrt adott a kezébe. A lányok a nászéjen leszúrták férjeiket, ezért bűnhődésül az alvilágban örökre vizet kellett hordaniuk a fejükön, amphorákban — egy lyukas hordóba . . . Vajon mi vezette a koreográfust témaválasztásában? — A mitológiai téma számomra csupán jel, eszköz a jelképteremtő szándékhoz. A Máté-passióban a jelek, jelképek lefordításáról volt szó; itt a közönség tudatában, gondolatvilágában szeretnénk jeleket kialakítani. Vagyis nem az ismert történetet táncoljuk el; nem valóságos gyilkosságról van szó, hanem az érzelmek megöléséről, az iszonyatról, a kietlenségről az emberi kapcsolatokban, a párkapcsolatokban. Az elszakadásokról, a magányhelyzetekről, amikben a társtalanság gyakran bűn- hődésképpen alakul ki. E típusok sokféleségét — az azonosságokat és különbözőségeket — három női figura táncolja el (Bretus Mária, Uhrik Dóra és Paronai Magdolna). A negyedik szereplő, az „alvilág őre”: Körmendy László — mondotta Eck Imre. A zene, amire táncolnak: Szakcsi Lakatos Béla, az ismert dzsessz-muisikus zongora-improvizációinak láncolata. A jelmezeket Gombár Judit tervezte, bemutató, július 12-én, ma este 21 órakor. W. E. Nyár Régi közhely, már szinte illetlenség leírni, hogy -a nyár a könnyű szórakozások ideje. De mit tegyünk, ha igaz —1 a néző is jön-megy ilyenkor, jégért, zuhanyozni, ablakot nyitnj vagy csukni, attól függően, hogy me. lyiktől remél egy kevés enyhet. Szóval a néző piheg, de elvárja a televíziótól1, hogy ő ne pi- hegjen. Tegyen úgy, mintha mit sem tudna a harmincöt fokról. S a tévé olykor dicséretesen igyekszik, például melegtől és izgalomtól egyaránt izzadó ver. senyzőivel, zsűrijével és „házi" nézőivel egyetemben kemény négy órán keresztül a képernyőhöz szögezi a nézőt. Mondanom sem kell, hogy ezt igazi teljesítménynek érzem, nem a nézőtől persze, hanem a Ki mit tud? emlékezetes múltjának és kiváló jelenének részéről. De a könnyű s egyben nemes szórakozás nem olyan gyakori, hogy abból kiteljen a műsor. Mit tehet hát tenni? Filmek? Amelyek attól köny- nyűek, hogy nincs bennük sem. mi (de az legalább érdektelen)? Nem, hanem: LEG-rekordmű- sor! Mostanában kevés ilyen üdítő, nyári bölondozást láthatott a kedves néző. Ez volt a LEGszórakoztatóbb hazai show-műsor mostanában. Nem nagy sztárokkal1, csillogó pompával kiállított, hatalmas közönséget megmozgató reklám- show. Dehót kis ország vagyunk, talán az egész országban nincs is annyi — sajnos, elfelejtettem, mennyi ezer — dominó, amit döntögethetnénk. Ezzel szemben vannak hazánkban üzemi étkezdék. Nem egy közülük — ezt a műsor ismeretében már bizton állíthatom — éppen akkor zár, amikor a dől. gozók műszak végeztével oda betérhetnének, hozzájárulásos, kedvezményes ebédjüket elfogyasztani. Úgyhogy az ötlet, még ha egy ismeretlen, és a tetthelyről sajnos vesztesként el- kutlogó fiatalembertől származott, óriási: versenyezni abban, ki tud hamarabb belapátolni egy tányér levest — villával1. Az ötlet fninimum a zsűri különdíját érdemelte volna, mert zseniális. Ugyanis egyrészt a levesben mindössze tíz szem borsó volt. Miért, mennyi szokott lenni egy tányér üzemi borsólevesbsn? És a villa. Olyan biztos az, hogy leveshez kanalat, tésztához villát kap a dolgozó? Ugye hogy nem. Tehát itt egy tökéletes, körülményeinkhez adaptált, igazi magyar rekordötlettel állunk szemben. Kiderült, hogy mennyire így van: a kihívó lemaradt, helyette egy végkép ismeretlen, pillanatszülte versenyző futott be. Igaz. ságtalanok lennénk persze, ha azt hinnénk: minden edzés nélkül, csak úgy uk-muk-fuk győzött. Csak azt nem tudtuk meg, mióta edz, vagyis mióta ebédel úgy, hogy műszakjának vége és az ebédlő bezárása egybeesik, miként azt ügyes kezeinek beszédes egymásra csúsztatásával oly világosan kifejezte. S bárha a villával való levesevés nálam abszolút első- díjas lett, tetszett az is, ahogy az idősebb generáció bebizonyította: öregember nem vén ember. Nem annyira a szaltó- ugrásra gondolok. De az okleveleket és mesterleveleket gyűjtő jogi doktor példát mutatott arra, hogy a pályamódosítás nem újkeletű találmány. A fiatalok megtanulhatják: egy papír nem boldogít (ami többszö. rösen is igaz), és ha nem veszik fel őket az egyetemre, ne csüggedjenek, az eszperantó vizsgához, úgy tudom, nem kell felvétel; vizsga. És hogy valaki jogi végzettséggel is lehet kazánfűtő. Ámbár, ahogy hallom, erre már akad példa az ifjabb generáció tagjai között is. De ha valaki olyasfélét akart volina kiolvasni e rekordból, miszerint hazánkban nincs is baj az oktatással, hiszen, lám, gombamód tenyésznek a tanfolyamok, papírt is adó stúdiumok — hát őneki mór azt mondanám, nana, ne filozofáljunk, különösen ne egy könnyű nyári szórakozás ürügyén. H. E.
