Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-12 / 191. szám

e Dunántúli Tlgplö 1983. július 12., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A láthatásról „Ne dobd levegőbe a madarat, melynek szárnyát megbéní­tották! A kemény földre zuhan és lábát is eltöri, mellyel még járni tudott.” (Voltaire) Az 5 1978. (IV. 23.) OM sz. rendelettel módosított 1/1974. (VI. 27.) OM sz. rendelet ide vonatkozó rendelkezéseinek is­mertetését a válások szórnának növekedésével szükségszerűen együttjáró, a gyámhatósághoz e tárgyban benyújtott évről évre sokasodó kérelmek indokolják. A láthatás a jogilag szabá­lyozott életviszonyok ama körét foglalja magában, amely a kü­lönélő vagy elvált szülő ill. an­nak szülei és a kiskorú gyer­mek közötti kapcsolattartást van hivatva biztosítani. E jog­viszony kötelezettje a gondozó szülő, jogosítottja a különvál- tan élő szülő ill. annak szülei. Az eljárás kérelemre indul, amelyet a gondozó szülő lakó­helye szerint illetékes tanács­nál — városi, megyei városi ta­nács vb-hivatala igazgatási osztályához, községi, nagyköz­ségi tanács vb szakigazgatási szervénél - kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A láthatást a gyámhatóság elsősorban egyezség létrehozá­sával rendezi az érdekeltek együttes meghallgatása során. Ez nem csupán kötelező jog­szabályi előírás, hanem az ügy speciális jellegéből adódóan az ügyfelek számára is haszno­sabb és célszerűbb a hatósági szabályozásnál, mivel jobban alkalmas orra, hogy az érintet­tek jogos érdekét, így elsősor­ban a gyermek érdekét kifejez­ze, továbbá a későbbiek során is kevésbé válik konfliktusok forrásává. Az ügyfelek között a láthatás kérdésében létrejött egyezséget a gyámhatóság jó­váhagyja, ha: — a kiskorú ér­dekében áll,- megfelel a határozattal történő rendezés esetén is irányadó szempontoknak. Ha a bíróság a láthatás kér­désében a szülők között létre­jött egyezséget jóváhagyta ill. óbban döntött és utóbb a szü­lők között vita keletkezik, a to­vábbi eljárásra a gyámhatóság jogosult. Ide tartozik a jogerős bírói egyezség ill. ítélet végre­hajtása, tehát ha az abban foglaltakat bármelyik fél fel­róható magatartásával nem tartja be, továbbá ha a bírói egyezség módosítását alapos indokkal, a körülményekben ké­sőbb bekövetkezett jelentős változásra hivatkozással bár­melyik fél kéri. Egyezségkötés hiányában a gyámhatóság elsősorban a kis­korú érdekeit szem előtt tart­va határozattal dönt:- o láthatás gyakoriságáról és időtartamáról- a gyermek át- és visz- szaadásának helyéről, módjá- lól, idejéről,- a jogosított hibáján kívül elmaradt láthatás pótlásának rendjéről,- a láthatás megvalósulását akadályozó körülmények (pl. betegség) esetén a felek köl­csönös értesítési kötelezettségé­ről. A rendszeres (folyamatos) láthatás időtartama havonként általában 48 óra, a gyermek 3 éves koráig általában 8 óra. A rendkívüli (időszakos) láthatás időtartama naptári évenként általában 1 hónap. Arra a kérdésre, hogy mi a kiskorú érdeke, legáltaláno­sabban a Legfelsőbb Bíróság 17. sz. irányelve ad választ: ,,a szülők közötti kötelék fel­bontása ne járjon azzal a kö­vetkezményei, hogy a gyermek bármelyik szülőjétől érzelmileg elszakad." A gyámhatóság a láthatás tárgyában hozandó határoza­tához szükség esetén beszerzi a nevelési tanácsadó vagy a gyermek-ideggondozó ill. a kis­korú iskolájának, nevelőottho­nának szakvéleményét. Ez a jogszabályi rendelkezés az ügyek egyedi jellegéből adódó­an nem törekedhetett kimerítő felsorolásra. Értelemszerűen azokban az esetekben, amikor a gondozó szülő a különváltan élő szülő erkölcsileg kifogásol­ható életvitelére, betegségére való hivatkozással kéri a lát­hatás korlátozását, a gyámha­tóság környezettanulmányt ké­szít, munkahelyi jellemzést, or­vosi szakvéleményt kér, a bí­rósági periratokból tájékozó­dik. A határozattal történő rendezés esetén a bizonyítási eljárás elhúzódása miatt a 30 napos ügyintézési határidő egy ízben meghosszabbítható az 1981. évi I. tv. 15. § (3). bek. alapján. A gyermek sorsáért való szü­lői felelősségérzet erősítését célozza a Legfelsőbb Bíróság 17. sz. irányelvének az a kité­tele, amely szerint „a szülők kötelessége, hogy a házasélet megromlásának a gyermeknél jelentkező káros hatásait a lehető legkisebb mértékre csök­kentsék." A már hivatkozott gyámható­sági eljárásról szóló jokszabóly- nak a láthatással kapcsolatos garanciális rendelkezései egy­részt az irányelvben foglaltak megvalósulása érdekében a szülők egymás és gyermekeik iránt tanúsított magatartásá­nak helyes irányú befolyásolá­sát segítik elő, másrészt szank­cionálják a láthatási joggal va­ló visszaélést, mind a jogosított, mind a kötelezett vonatkozásá­ban az egyezség ill. határozat be nem tartósát: Ha az eljárás során bizonyít­ható, hogy a jogosított a ké­relem benyújtását megelőzően a kiskorú nevelését, testi, ér­zelmi, erkölcsi fejlődését veszé­lyeztette, szülői kötelességét tartósan és indok nélkül nem teljesítette és eddigi magatar­tásán tartósan nem változta­tott a gyámhatóság a kérelem elutasításával a láthatás gya­korlásának jogát megvonhatja. A gyámhatóság a láthatási jog gyakorlásának módját és időtartamát indokolt esetben már az alapeljárásban is kor­látozhatja. A mór biztosított láthatási jog gyakorlását:- felfüggesztheti, ha a jogo­sított e jogával a gyermek vagy gondozója sérelmére visszaélt és a gyámhatóság írásbeli fi­gyelmeztetése eredményre nem vezetett (leghosszabb időtar­tama 1 év).- Elvonhatja, ha a jogosított e jogával a kiskorú vagy gon­dozója sérelmére súlyosan visz- szaélt. Ha a kötelezett a láthatást szabályozó határozatnak, egyezségnek nem tesz eleget, a gyámhatóság írásban figyel­mezteti magatartásának követ­kezményeire, ennek eredményte. lensége esetén pénzbírsággal sújtja, amely ismételten is ki­szabható és összege 10 000,- Ft-ig terjedhet. Súlyosabb eset­ben - különösen, ha a kötele­zett a kiskorút bizonyíthatóan a jogosult ellen neveli és a ha­tározatnak az előbbi intézkedé­sek ellenére sem tesz eleget — a bíróságnál a gyermek elhe­lyezésének megváltoztatása iránt per indításának van he­lye. A mondottakból kitűnik, hogy a jogi szabályozósban fel­lelhető határozatlan jogfogal­makat (pl. indokolt esetben tör­ténő korlátozás, láthatási jog­gal való visszaélés) a jogalkal­mazói gyakorlat tölti meg tar­talommal s csak az eset összes körülményeinek gondos mérle­gelésével individualizálhatok a döntések. Végezetül a kiragadott idézet olyan láthatási ügyek sommá- zata és óva intés kíván lenni, amelyeknek vesztese az egy­mással torzsalkodó elvált szü­lők gyermeke, aki nem lehet a jogos vagy vélt sérelmek önha­talmú megtorlásának eszköze. 1 dr. Molnár Margit, Pécs m. város Tanácsa V. B. hivatala igazgatási osztálya Autós szakkönyv TIZ-EGY PERCET ÉLETET NYERHET, VESZTHET! Egy az OKBT által kiadott balesetmegelözési plakátok közül Nem a lámpa a hibás... A Műszaki Könyvkiadó gon­dozásában ismét egy figyelmet érdemlő autós szakkönyv látott napvilágot. Szerzője dr. Flo- misch Ottó, akinek eddig meg­jelent köteteit — foglalkozzék az a porlasztókkal vagy a jár­művek diagnosztikai műszereivel — gyakran és haszonnal forgat­ják a szakemberek, a műszaki kérdések iránt érdeklődő autó­sok egyaránt. E könyv témája: Gépjármű- motorok gazdaságos üzeme. És, ami e kérdéstől elválaszthatat­lan, a motorizáció járulékos következményeivel, a levegő­szennyeződéssel foglalkozik az első fejezet. Ezen keresztül vá­lik igazán érthetővé, hogy a ta­karékosság nemcsak az ener­giaínség követelte kényszer, hanem környezetünk fokozot­tabb védelmét is szolgáltja. Becslések szerint a 80-as évek második felében elérjük, hogy ezer lakosra 160 gépkocsi jut. Figyelmeztető tény, hogy a nyugat-európai országokban ilyen fajlagos gépjárműellátott­ságnál jelentkeztek az első ko­moly levegőszennyeződésre uta­ló mérési adatok. A hazai út­hálózat átbocsátóképessége azonban kisebb az említett or­szágokénál, ezért a kedvezőtlen hatásokkal már előbb számol­hatunk. Egy Lada gépkocsi fogyasz­tása az első sebességben .sportos" indítással 5000-ig ki­pörgetett fordulatnál 62—63 i 100 km, hibátlan motort föl­tételezve. Hasonló körülmények között egy ZIL—130 teherkocsi 370—380 literes fogyasztást pro­dukál 100 km-re! Figyelmet érdemel: a két­ütemű motorok szénhidrogén emissziója — ez tartalmazza például a rákkeltő ben(a)pirent — mintegy tízszerese a négy­ütemű motorokénak! Nem igaz az a nálunk gyak­ran használt védekezés, amely a dízelmotorok túlterhelésével magyarázza azok füstölését. A valódi ok: a motor rossz be­szabályozása I Igaz viszont, hogy a hibás beállítás — porlasztó alapjára­ta, gyújtási időpont, dízeleknél az adagoló stb. — nemcsak a fogyasztást emelj meg jelentő­sen, hanem a káros emisszió (CO, CH, NOx stb.) ugrásszerű növekedését is okozza. E néhány kiragadott példa természetesen csak fölöttébb szerény keretek között érzékel­tethette a könyv lényegét és ér­demeit. A könyvet alaposan át kell tanulmányozni! A motorok javítása, üzemeltetése körében dolgozó szakembereknek épp­úgy, mint a városrendezéssel foglalkozó hatóságoknak vagy a gépjármű-tulajdonosoknak. Búsbarna László A legdurvább közlekedési szabálysértésnek tekintjük, ha a forgalom bármelyik résztvevő­je — legyen akár gyalogos, akár járművezető — nem veszi figyelembe a forgalomirányító jelzőlámpa fényjelzéseit. A tilos jelzésen áthaladó gyalogos, a lámpa váltásainak fázisában elinduló vagy magát még át- kényszerítő járművezető egy- cránt súlyos veszélyhelyzeteket idéz elő felelőtlen magatartá­sával, és szinte elkerülhetetlen a baleset, amikor egyszerre, egyidőben mind a két fél túlte­szi magát az alapvető fegyelem követelményein. Nemrég történt az a súlyos baleset, amelynek részese egy személygépkocsi-vezető és egy tízéves kislány volt. A kereszte­ződés lámpái a járművezetőnek tilosat jeleztek, amikor odaér­kezett. Szabályszerűen megállt és egyes sebességfokozatba kapcsolva várta a szabad jel­zést'. A kislány a keresztező zebrára akkor lépett le, amikor a gyalogos jelzőlámpa már pi­rosra váltott, át akart futni azonban a túloldalra. A jármű­vezető viszont a felvillanó sárga jelzésre azonnal indított és a g, alogátkelőhelyen elütötte a kislányt, aki — a bírósági jegy­zőkönyvek tanúsága szerint —, a baleset következtében a köz­ponti idegrendszer sérülése nyo­mán kialakult, epilepsziában megnyilvánuló maradandó testi fogyatékosságot szenvedett. A vizsgál t megállapította, hogy mivel a gyermek is piros jelzésre kísérelte meg az átke­lést, maga is közrejátszott a baleset bekövetkezésében. A bí­róság azonban a helyszíni szem­le, a bizonyítási kísérlet és a szemtanúk vallomásai alapján bizonyítottnak látta, hogy a gépjárművezető szabályszegése (sárgára indulás!) és a baleset bekövetkezte között oksági kap­csolat van és felelősségre von­ta a személygépkocsi-vezetőt, súlyos testi sértést okozó közúti baleset gondatlan okozásáért. Tízhónapi szabadságvesztésre ítélte el, valamint 11 hónapra eltiltotta a gépjárművezetéstől. A szabadsáqvesztés végrehajtá­sát ózonban — tekintettel' a sajátos körülményekre — két­évi próbaidőre felf'innesztették. A defenzív vezetési mód ér­vényesítése elkerülhetővé tette volna a balesetet. A forgalom- irányító jelzőlámpák tisztelet­ben tartósa elemi követelmény. Azzal azonban, hogy mi ma­gunk tökéletesen alkalmazko­STOP A Magyar Autóklub Baranya megyei szervezete információs irodával áll az autósok rendel­kezésére a hét végén nyitó Pé­csi Ipari Vásáron. Az informá­ciós iroda a következő szolgál­tatásokat nyújtja az ipari vásá­ron: lehetőség lesz kedvezmé­nyes klubbelépésre, külföldi utak­kal kapcsolatos felvilágosításo­kat adnak, ismertetik az euró­pai benzinárakat, szocialista és tőkés országokba érvényes hitel­leveleket lehet váltani, jelent­kezni lehet személykocsi-vezetői tanfolyamra, tájékoztató füzetek kaphatók, műszaki vizsgára lehet jelentkezni és tájékoztatást nyúj­tanak a klub munkatársai az 1984. évi autós külföldi utak­ról is. * Pécsett az újmecsekaljai csap- ágyszaküzletbe Trabant és Wartburg kerék és váltó csap­ágyak, Wartburg főtengelycsap­ágyak érkeztek. tf­A Baranya megyei KBT szer­vezésében Sikondán közlekedési szaktáborban ismerkedik a köz­lekedés szabályaival, gyakorlati tudnivalókkal 90 baranyai úttörő. A fiatalok a táborozás során tar­talmas közlekedési versenyeken mérhetik össze felkészültségüket. •Se Az elmúlt héten 12 sérüléssel járó baleset történt a megye út­jain Ebből 2 halálos, 2 súlyos, 8 pedig könnyű sérüléssel végző­dött. dunk a jelzéseikhez, még nem tettünk meg mindent; például a szabad jelzés észlelése után is még egyszer meg kell győződ­nünk arról, hogy az utunk is valóban szabad-e! Éppen a közlekedési avakorlat ismereté­ben tudnunk kell azt, hogy eze­ken a helyeken, ahol váltakozó a közlekedés egyes résztvevői számára a haladási lehetőség, mindiq számíthatunk elkésőkre, szabályszeqőkre, mindaddig1, amíg a forgalmi áramlat el nem indul és a valóságos moz­gás el nem zária a keresztezők elől az utat. Ez különösen ai kocsisor élén állókra vonatko­zik. Ezért súlyos hiba (a sza­bálysértésen túl) a piros-sárga jelzésre való azonnali elindu­lás. A sietés belső kényszere, a továbbhaladásra irányuló türel­metlenség méq csak fokozza annak veszélyét, hogy figyel­münk köréből kiesik valami vagy valaki. A helyes sorrend: piros-sárga jelzésnél felkészülni a tovább­haladásra, körbetekinteni a forgalom alakulását, majd a zöld jelzésnél úav indulni, nogy előbb még egyszer meggyőző­dünk a magunk és környeze­tünk biztonságáról. Zárai Tibor 1950-ben történhetett, keres, kedőket fuvaroztam a hőgyé- szi vásárba. Egy fa alatt hűsöi. tem, mikor egy jól öltözött fér­fi lépett hozzám, ötven forin­tot ajánlott csupán azért, hogy a kocsim tetejéről árusíthasson. Be kellett ezért állnom egy standra, utána akár aludhat­tam is. A csodadoktor, így hív. ták a jólöltözött férfit, kirako­dott a kocsi széles és lapos te­tejére, maga a trepnire állva, két fejjel magasodott k| a tö­megből. Apró üvegcsékből va­lami barna folyadékot árult. Mint mondta „középkori, egyip. tömi zárdatítkok alapján tizen­hétféle fűből" készült a csoda­szer, ami minden fájdalmat el­mulaszt. A tömegből sokan köszöntötték: — Jó napot, doktor úr! Rég láttuk erre I . . . stb. Eleinte azt hittem, hogy be­szervezett felhajtok a köszönök, de oly sokan voltak, hogy eny- nyj embert nem lehetett be­szervezni. Volt, akinek a feje fájt, a csodadoktor bekente a folyadékkal a panaszos homlo. kát. Néhány perc múlva elmú­lott Q fájdalom, s a beteg iüi i 1 ft. ütsxélen (HM Egy taxisofőr visszaemlékezései mindjárt vitt kettőt is az ötfo­rintos csodaszenből. Kettőnéi többet senkinek sem adott az emberem. Másik bácsika fog­fájásra panaszkodott. Bekenés után megszűnt a fájdalom, ezt követte a vétel, s ez így ment délutánig. Volt olyan páciens is, aki­nek nemcsak bekente foginyéi a csodadoktor, hanem csupasz kézzel, fájdalommentesen ki is húzta a fogát. Ismét egy néni könyékfájása múlt el a beke­nés után. Meglepetve ámultam a történteken, csak azt nem tudtam elképzelni, hol a tur­pisság? Abban biztos voltam, hogy akad a dologban turpis­ság. Délután a vasútállomásra vittem emberemet a pesti vo­nathoz. Menet közben megle­pően beszédes lett a csoda­doktor. Elmondta, hogy ő tu­lajdonképpen pesti szabómes­ter, de vásározó engedélye van speciális szerének árusítására. Maga a csodaszer valaminek az alkoholos oldata, de az ösz- szetételéről természetesen nem árult el semmit. Sok felé járt az országban, és valóban, so­kan ismerik. Nincs beszervezett embere. Nincs is szüksége ilyenekre, mert szere nagyon sok fájdalmat viszonylag gyor­san megszüntet. — És a foghúzás? — kérdez­tem. — Csak olyan embernek hú. zom ki a fogót, akinél annyira laza a fog, hogy kézzel köny- nyen ki lehet húzni. Nem bla- málhatom magam, az ártana az üzletnek, meg a híremnek. — Nem értem — faggattam tovább. — Pesten a szakmája nem elég jó, hogy ezt csinál­ja? — Nézze, szabó van Pesten rengeteg. Meg nem is szeretek egyhelyben ülni. Vásáronként megkeresek tisztán öt-hatszáz forintot, s közben embereket is látok s az asszony sincs a sar­kamban. Vettem tőle én is két üveg csodaszert. Otthon a szomszéd néni fájós kezét valóban meg­gyógyította .. . öt percre! Ez volt a turpisság! Csernavölgyi Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom