Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-08 / 126. szám

1983. május 8., vasárnap Dunántúli napló 3 Baranyai energiakörkép Termálvizet talált a föld alatt Bolytól két kilométerre a fúrótorony. Erb János felvétele Meleg víz a talpunk alatt Harkány, Szigetvár, Sikonda, Magyarhertelend ... Ha más­ról nem, hát arról nevezetesek e baranyai települések, hogy a föld mélyéből feltörő meleg vízre gyógybázist, strandot te­lepítettek, hajtatóházat fűt a geotermikus hőenergia. Hány­szor hangzott el — nem is cse­kély büszkeséggel —, hogy geotermikus energiában gaz­dag ország vagyunk. Valóban. De többnyire csak a lehetősé­geinkben. Nemrég a Baranya megyei tudományos hetek keretében kétnapos tanácskozás foglal­kozott az energiahelyzetünkkel. Dr. Kassai Miklós, a Magyar Állami Földtani Intézet Dél­dunántúli Területi Szolgálata tudományos osztályvezetőjének előadása a geotermikus hő­energiáról ismét felhívta a szakemberek figyelmét a több­nyire kiaknázatlan lehetősé­geinkre. — Több mint tíz évre vissza­nyúló program pillanatnyi végeredményét rögzíti az a térkép, amelyen nagyon sok szakember kollektív munkájával tártuk fel, hogy megyénkben hol vannak olyan területek, ahol a geotermikus hőenergia fel is tárható. A térkép orszá­gosan is újszerű abban, hogy feltünteti a geotermikus hő­energia fűtőolaj-egyenértékét. Például az ellendi — jelenleg is lezárt, tehát hasznosításra váró — kút 7—900 méter mélységből percenként 640 li­ter, 55 fokos, ivóvízminőségű meleg vizet adhatna. Ezzel a mélyből felhozható energiával éves szinten 1650 tonna fűtő­olajat lehetne kiváltani . .. — Miért csak „ lehetne"? Miért nem fejlődik dinamiku­sabban a feltárás és a meleg víz hasznosítása? — Egy-egy ilyen fúrás 5—10 millió forintba kerül és ugyan­ennyi a kockázata. Mert mi van akkor, ha az adott terüle­ten, adott mélységben még- sincs meleg víz? Ekkora össze­gű kockázati alapjuk nincs a vállalatoknak, szövetkezetek­nek. Hiába van meg a szán­dék, ha nincs meg rá a fede­zet. Mivel a geotermikus hő­energia szervesen nem kap­csolódik a magyarországi egy­séges energiakoncepcióhoz, így feltárásának és hasznosí­tásának tényleges gazdája sincs, tehát a kockázatvállalás pénzügyi problémái mindig az adott felhasználni kívánó egy­séget terhelik. — Előadásában említette, hogy ilyen célra nem áll ren­delkezésre egyetlen cégnek sem úgy több millió forint, hogy azt az utolsó fillérig akár ■el is vesztheti. Tehát minden marad a régiben, nincs kiút? — De lenne. Ha például a franciaországihoz hasonlóan a fúrás kockázatát központi alapból fedeznék, akkor siker­telenség esetén a ráfordítás nem terhelné a felhasználó- jelöltet. Ha viszont sikeres len­ne a fúrás, akkor a majdani Geotermikus energia: egyelőre kihasználatlan lehetőségek hasznosító egy bizonyos időn belül visszafizetné a feltárási költségeket abból a haszonból, amit a meleg víz felhasználása során nyer. Ez arra ösztönözné a felhasználót, hogy a kút indítása előtt a prognosztikus adatok figyelembevételével ki­alakult elképzelése legyen. — Ha már a felhasználásról beszélt: hogyan, és milyen célra lehet hasznosítani a geo­termikus hőenergiát? — Az 50 fok, vagy annál magasabb hőfokú vizeket vagy önmagukban, vagy kis ener­giaráfordítással tovább mele­gítve lakások, üzemépületek fű­tésére, tehát közüzemi hőszol­gáltatásra, az így lehűlt vizet istállók, kisállattartó-telepek fű­tésére, strandokra, fedett uszo­dákba, mezőgazdasági termé­nyek szárítására, hajtatóházak­ban lehet(ne) hasznosítani. Mindennek a megfelelő meny- nyiségű és hőmérsékletű víz az alapja, és a megfelelő műsza­ki megoldásokkal vertikálisan történő vízhasznosítás. Baranya térképén sorra vesz- szük, hol található meleg víz, és azt mire használják. Har­kány, Sikonda és Magyarherte­lend: meleg vizes strand és gyógyítás. Szigetváron más a helyzet. A fürdővel nincs gond, a hajtatóház is üzemel. A haj­dani, meleg vízzel fűtött lakó­házak — jelenleg olajfűtéssel helyettesítik a földből „kibá­nyászott” meleg vizet — ékes bizonyítékai, hogy a geoter­mikus hőenergiát csak mefele- lő műszaki megoldással lehet és kell (!) befogni. Évekig fű­töttek, de ... A 60 fokos víz csak az építési normákban elő­írtnál nagyobb felületű radiá­torokban adta volna le a hőt, erre a többletköltségre nem volt fedezet. Mivel a víz nagy mennyiségű gázt tartalmaz, azt ki kell belőle szellőztetni. A szellőztetéssel oxigéndússá tett víz viszont agresszívvá vált, és a direkt rendszerben sorra lyukadtak ki a vezetékek, a ra­diátorok. A nem megfelelő mű­szaki megoldás tehát majd­nem végképp meghiúsította a szigetvári geotermikus hőener­gia gazdaságos felhasználását. Az említett lakásokat jelenleg olajkazán látja el hőenergiá­val. így minden rendben — látszólag. Ez a kompromisszum ugyancsak sokba kerül. Ellendrői már szó esett. A Sellye 2. számú kút meleg vi­zét — amit az olajkutató fúrás során tártak fel — a sellyei strand üzemeltetéséhez kíván­ják felhasználni. A Szentlőrin- cen feltárt, harmincegynéhány fokos meleg víz is strandolás­ra lenne alkalmas. Meleg vizet különböző célra történő kuta­tófúrások során tártak fel me­gyénkben. Egy sor „szeren­csés" melegvíz-feltárás történt például nyersanyagkutatás (olaj stb.) során. Ugyanakkor kifejezetten melegvíz-kutatásra is végeztek fúrást és találtak is Eilenden, vagy a mohácsi-szi­geti Nagybaracskán. A fúrási pontok alapján tudják a szak­emberek meghatározni azokat a területeket, ahol érdemes „belevágni”. Q Ismét dr. Kassai Miklóst kér­dezem : — Az ismert melegvíz-elő­fordulási helyeken kívül vannak még újabbak is? — Amit tudunk, azt tudomá­nyosan feldolgoztuk, azzal le­het mit kezdeni. Lehet? Lehetne. Murányi László Cél:a népesség megtartása Lakásépítés Villányban Új ABC-áruház, javuló vízellátás Villánynak jelenleg 4800 lakosa van. A 70-es évek vé­gén 209-en elköltöztek a köz­ségből, főként értelmiségiek. Ezért előtérbe került Villányban és a társközségekben a né­pességmegtartás. Hogy oldották meg? A társközségek — Ivánbaty- tyán, Mórok, Palkonya, Villány- kövesd és Kisjakabfalva — éle­tének a javítására törekednek. Ezért a boltok állagát javítják, egészség házat, orvosi várót és KISZ-klubot alakítanak ki, ki­javítják az elavult villanyháló­zatot, a járdákat, jó bekötő uta­kat építenek és az állattartás­hoz elengedhetetlen tápellátást is biztosítják. Ez évben Palko- nyón, Mórokon, Villányköves. den kutat fúrnak. Ehhez kutan- ként a tanács 250 000 forinttal, a megyei tanács pedig 500— 500 000 forinttal járul hozzá. Évente társközségi vizsgálatra kerül sor — Ivánbattyónban és Mórokon már megtartották. Most Palkonya következik, jö­vőre Villónykövesd, aztán pe­dig Kisjakabfalva. Ez igen hasznos, hiszen olyan vissza­jelzések érkeztek a villányi ta­nácselnökhöz, Maurer György­höz, hogy érzik az emberek a törődést. Kéthetente kirendelt­ségi napokat tartanak a társ­községekben: itt minden pa­naszt el tudnak mondani a lakosok. Ennek ellenére felkészülnek arra, hogy az elkövetkező évek­ben a társközségekből a lakók igyekeznek beköltözni Villány­ba. Különösen most, hogy az OTP a családi házak építésé­hez nagyobb kölcsönt ad és a szociálpolitikai helyzetet is fi­gyelembe veszi. Ezért a villányi építésj terület előkészítésére a Baranya megyei Tanács egy­millió forintot biztosított. A ha­gyományos — földszintes — családi házak építésére alkal­mas telkek már a múlt évben elkeltek. A község további terjeszke­désére nincs mód — a vasút, a tsz sertéstelepe, egy mocsa­ras rész és a falu megélheté­sét, jövedelmét biztosító szőlők zárják közre. Mindezeket figye­lembe véve a Dózsa György utcai kertek megszüntetésével új utcát nyitpak, valamint a községben lévő tsz és a ma- gán-kukoricaföldek — mintegy 22 949 négyzetméternyi — je­lölték ki további építkezési te­rületnek. Ebből hasznosítható terület 16 064 négyzetméter, így egy telek 669 négyzetméter nagy lehet. A tanács és az OTP Baranya megyei Igazga­tósága megállapodása értelmé­ben az OTP közművesíti a terüle­tet, majd építésre visszaadja. Az akciót az AGROBER bonyolítja le. Ez év végén már meg is kezdik a telkek értékesítését. Természetesen a majdani lakosok ellátására is gondol­nak. Ezért a villányi tanács és az áfész közötti megállapodás értelmében a Petőfi utcában egy 280 négyzetméter alapte­rületű ABC-áruház épül. Át­adása júniusban várható, mi­vel a Siklósi Költségvetési üzem előregyártott elemekből állítja össze. Gondot okoz a községben élőknek a vízellátás. Ezért a tsz 1—1,5 millió forintos beru­házással a tervezettnél egy év­vel előbb, még ez évben meg­építi a saját kutat, hogy így több víz jusson a villányiaknak. Emellett a szennyvíztisztítással is gondok vannak. A központi tisztító teljesítménye napi 300 köbméter, ugyanakkor a kibo­csátás naponta 500 köbméter. Mivel a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát palac­kozóüzeme szennyez legtöbbet, ezért vállalkozott ró, hogy a szennyvíztisztítót 700 köbméter befogadására alkalmassá bő­víti. A munkákat júliusban kez­di el a Baranya megyei Vízmű Vállalat. A villányi és a macjyarbólyi tanács közösen megkezdte és a harmadik negyedévben befe­jezi a két község határáBán lé­tesített hulladéklerakóhely épí­tési munkáit. Ennek a költsége közel másfél millió forint. A következő években pedig szeretnék az óvodai helyek szá­mát bővíteni — új óvodát épí­teni, az iskolai tantermek szá­mát növelni és létrehozni az öregek napközi otthonát. Ezek­hez természetesen szüksége van a villányi tanácsnak a köz­ségben lévő gazdálkodó szer­vek, és a lakosság támogatá­sára is. Adóm Erika Zselici győzelem túra A KISZ szigetvár; városi-já­rási Bizottsága május 8-án, immár kilencedik alkalommal rendezi meg a járás fiataljai­nak nagyszabású találkozóját. A túrán — melyen jó idő ese­tén 800—900-an szoktak részt venni — a csapatok reggel 8 órai kezdettel, Almáskeresztú- ron és Mozsgó között — 7—8 km-es távon — tíz akadályt küzdenek le. Számot adhatnak egészségügyi, honvédelmi, po­litikai és helytörténei felké­szültségükről. Az idei rendez­vényen vietnami és szovjet vendégekkel is találkozhatnak a fiatalok. A délután fél 2-kor kezdődő kulturális műsorban szovjet fú­vószenekar, a felsőszentmártoni Podravka együttes, valamint politikai dalosok és rock- együttesek szórakoztatják a résztvevőket, s az érdeklődők megtekinthetik a túra délelőtti eseméryeiről készült filmet is. A megmozdulás — melyre a rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak — ifjúsági bállal zárul a mozsgói műve­lődési házban. K. Cs. A belga mezőgazdasági miniszter látogatása Paul de Keersmaeker, belga mezőgazdasági miniszter Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghí­vására május 4—7. között ha­zánkban tartózkodott. Látoga­tása során tárgyalj vendéglá­tójával a két ország mezőgaz­dasági és élelmiszeripari együttműködésének fejlesztésé­ről és felkeresett több mező- gazdasági nagyüzemet és in­tézményt. Megbeszélést folyta­tott Veress Péter külkereske­delmi miniszterrel is. Balettiskolai balettelőadás Harmadszor ismételték meg má­jus 7-én, tegnap délelőtt a Pécsi Nemzeti Színházban a DO-ZSO Mű­velődési Központ keretében működő balettiskola idei balettelőadását. Az érdeklődők mindhárom alkalommal megtöltötték a színház nézőterét, ahol B. Bártfai Márta balettmester, koreográfus fölkészítésében a ba­lettiskola mind a tizenegy csoportja — mintegy 200 óvodás- és általános iskolás korú növendék — előadási darabokkal lépett a nagyközönség elé. A közönség méltán fogadta tet­széssel a különböző stílusú kiasz* szikus- és modemtánc-koreográfiák színes, hangulatos, vidám előadá­sát; a gyerekek szorgalmas munká­val elsajátított szép ritmikus moz­gását, játékos produkcióit. Éneklő ifjúság, 1983 Kertész Attila megyei közép­iskolai szakfelügyelő megnyitó beszédével kezdődött meg teg­nap az Éneklő ifjúság mozga­lom ez évi kétnapos záróese­ménye a Liszt Teremben. A diákfiatalság éneklő és kórus­éneklésre nevelő mozgalma Baranyában éppen 55 évvel ezelőtt kezdődött el. Pécsett 1927-ben rendezték meg az el­„Nekem szülőhazám...” területi döntő Pécsett Dj megye részvételével zaj­lott le tegnap Pécsett az MHSZ és a KISZ által meghirdetett „Nekem szülőhazám . ..” hon­védelmi játék területi döntője. A versenyt, amelyen Pest, Fe­jér, Tolna, Somogy és Baranya csapatai vettek részt, Valkai József alezredes, az MHSZ me­gyei tiktára nyitotta meg. A húsz fős csapatok mindegyiké­ben valamennyi korosztály kép­viselőjét megtalálhattuk: felső­tagozatos általános iskoláso­kat, középiskolásokat, munkás- fiatalokat, határőröket és a Petőfi-laktanya katonáit is. A délelőtti verseny a pécsi Petőfi Sándor laktanyában zaj­lott; a versenyfeladatok között szerepelt lövészet, váltófutás, akadálypálya leküzdése, járőr­verseny. Természetesen a fel­adatok nehézsége korosztá­lyonként változott; így például lövészeten az általános iskolá­sok légpuskával, a többiek kis­puskával, illetve a katonák géppisztollyal versenyeztek. A verseny a pécsi sportcsar­nokban folytatódott, ahol a versenyzők elméleti tudásukat mérhették össze, illetve ügyes­ségi versenyen vettek részt. A „Nekem szülőhazám . . ." ver­seny területi döntője este fe­jeződött be. Eredmények: első Baranya megye, második Fe­jér megye, harmadik Tolna megye, negyedik Somogy me­gye, ötödik Pest megye. A szep­tember 24—25-én megrende­zendő országos versenyre Ba­ranya első helyezett csapata jutott. ső ilyen célzatú hangversenyt Agócsy László és Berze Nagy János kezdeményezésére, már a kodályi gondolat sarjadása- képpen. Éneklő ifjúság címmer az évente rendszeres kórusbe­mutatókat 1957 óta tartják meg, külön a középiskola és külön az általános iskolai kó­rusok részvételével. A legjobb iskolai kórusok ma már or­szágszerte különböző elismeré­sekben részesülnek. Az idei tanévben Pécsett és Baranyában összesen 14 kö­zépiskola és 40 általános isko­la vett részt az Éneklő ifjúság előzetes hangversenyein. Ma­gyarán: a sikeres szereplések érdekében mintegy 3000—4000 kis- és nagyobb diák vállalta karvezető tanáraikkal a kar­éneklés pluszmunkáit. Eredmé­nyes munkájáért nyolc középis­kolai és 17 általános iskolai kórus részére nyújtottak át di­csérő oklevelet a tegnap esti koncerten. Az év kórusa címet a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium leánykara, továbbá a komlói Kodály Zoltánról, valamint a pécsi, Mátyás királyról elneve­zett ének-zenei általános isko­la kórusai érdemelték ki. A tegnap esti koncerten hat középiskola hét kórusa szere­pelt. Ma délután 5 órai kez­dettel pécsi általános iskolák nyolc kórusa mutatja be műso­rát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom