Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-07 / 125. szám
Egy esztendeje van zárva Merni pasa fürdője Félvállról vett népbetegség? Á fogászati ellátás Baranyában Segíteni kellene a fogorvosok letelepedését Nem kielégítő egészségkultúra, kevesebb az ép fog A fogszuvasodás, a fogakkal kapcsolatos egyéb egészségügyi problémák hosszú évek óta népbetegségnek számítanak Magyarországon. Sajnos, maga a gondozásra, ellátásra szoruló lakosság sem fordít kel. lő figyelmet fogainak egészségére, pedig a megfelelő rágás hiánya, a különféle fogbetegségek sok egyéb, komolyabb szervi elváltozás okozói lehetnek. Baranya megye egészség- ügyi szervei már négy évvel ezelőtt különféle fejlesztési, szervezési intézkedésekkel igyekeztek javítani a fogászati ellátás helyzetén, de mindez csak tüneti kezelésnek bizonyult. A lakosság életmódja, étrendje, szájhigiénés szokásai nem változtak, maradt a korábban is igen magas megbetegedési arány. Mégpedig minden korcsoportban és o lakosság minden rétegében. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy Baranya fogorvosi ellátásának több fontos mutatója kedvezőtlenebb az országos átlagénál. Ha csak az elmúlt évet vizsgáljuk, kitűnik, hogy az egy betegre jutó kezelési idő alacsonyabb, az egy fogorvosra jutó kezelési eset viszont jóval magasabb, mint az országos átlag. (Megyénkben havonta 400, országosan 315 eset.) Tavaly összesen 439 752 beteg jelent meg fogorvosi rendelésen. Mindezt úgy kellett ellátni, hogy 7 fogorvosi állás betöltetlen! Furcsának tűnhet ez, hiszen öt év óta képeznek fogorvosokat a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Sajnos közülük csak azok maradnak meg a megyében, akiket családi kapcsolat köt ide. A letelepedési szándék hiánya mellett a fluktuáció is nehezíti a főfoglalkozású fogorvosi állások betöltését. Hiba lenne csak az ellátási színvonal mércéjének tekinteni — hozzájárul ehhez az általános egészségkultúra, a felvilágosító munka sokféle tennivalója is —, de mindenképpen figyelemreméltó, hogy tavaly, az előző évihez viszonyítva a fogeltávolítások száma 3,22 százalékkal emelkedett. A fix fogpótlások száma viszont 2,33 százalékkal csökkent. Egyszerűen, és gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy kevesebb lett a megye lakosainak szájában a rágásra alkalmas fog. Mindenképpen a megelőzés a cél itt is. A gyermekfogászati ellátás erősödése, a gyógyszeres megelőzés bevezetése jelentős előrelépést mutat az elmúlt évben. Ugyancsak ugrásszerűen megnőtt a fogszabályozási tevékenység, az 1981. évihez viszonyítva a betegforgalom 26 százalékkal nőtt. A Baranya megyei Tanács Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága a közelmúltban megállapította, hogy a Fog- technikai Vállalat bár korszerű, megfelelő körülmények közé került Pécsett, nem tudta lerövidíteni munkáinak átfutási idejét. Emellett gondként jelentkezik, hogy a megye fogorvosi rendelőinek műszer- és alapanyag ellátottsága nem mindenütt kielégítő, nem megoldott megnyugtatóan a gépek, műszerek karbantartása, javítása. Az elmúlt évben tapasztalt és tulajdonképpen a jelenre is érvényes helyzet alapján feltétlenül szükség lenne a fogorvosok letelepítésének elősegítésére, elsősorban a szociális és munkakörülményeik javításával. Törekedni kell a Fogtechnikai Vállalatnál mutatkozó nehézségek kiküszöbölésére, erőteljesebben kell folytatni az egészségügyi felvilágosító munkát és az ifjúsági, valamint a gyermekfogászat fejlesztését. Kurucz Gyula Több éven át tartó feltáró munka után a városukat szerető pécsi építészeknek köszönhetően két esztendővel ezelőtt nyílt meg a nagyközönség számára a Merni pasa török korabeli rekonstruált fürdője. A tanácsi szervek, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint a Janus Pannonius Múzeum jóvoltából újabb, a XVI. századból való törökkori emlékkel gazdagodott a város. Ám a több millió forintért kibontott és restaurált fürdőnek — a török fürdőkultúrát bemutató kiállításnak — nem sokáig örülhetett a látogató. A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal, mint üze-- meltető, az első szezon után kényszerűségből lakatot tett a bejárati újtókra. Lapunkban az elmúlt év júniusában foglalkoztunk a Merni fürdő sorsával. Annak idején, a következőket írtuk: ,,A látvány elriasztó. A fotógrafikákon vastagon ül a penész, némelyik annyira nedves, hogy az alján csöpög a víz. Az oldalfalak beáztak, a mennyezet gyöngyöz, a stilizált fürdőkupola alatti falak zöldben játszanak a penészgombától. A barnára pácolt bejárati ajtó megvetemedett a magas páratartalom hatására, a betétlemezek elrepedtek." A napokban ismét a Sal- lai utcai Merni fürdőben jártunk. A közel egy esztendővel ezelőtt leírtak annyiban változtak, hogy a török fürdőkultúrát bemutató anyagot — amely egyetlen ilyen kiállítás volt hazánkban — elvitték, a bemutatóterem kong az ürességtől, a boltozatot teljesen ellepték a penész- gomba-telepek. Sajnálatos, hogy újabb egy esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az üzemeltető Mecsek Tourist — amely már a fürdő átadásakor kifogásolta a rendeltetésszerű használat hiányosságait — még ebben a szezonban sem • nyithatta meg a Merni fürdő kapuit, A közelmúltban ismét találkoztak az érdekeltek és a helyszínen megegyezés született abban, hogy a városi tanács, mint a korábbi beruházó gondoskodik a Merni fürdő rendbetételéről. Információink szerint a PIK-nél, illetve a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatnál működő gazdasági munkaközösségek vállalnák a kivitelezést, a hőszigetelt vakolat felvitelét, a Mecsek Tourist által megrendelt defenzorok — pára- lecsapó-berendezések — beszerelését, a villamosvezetékrendszer felújítását, a jobb szellőzés érdekében nagyobb ablak elhelyezését, a szétrepedt bejárati ajtók kijavítását. A tervek végső soron nem újak, hiszen a fent említetteket már többször is jegyzőkönyvbe foglalták a korábbi műszaki bejárások során. Bízzunk abban, hogy az említett kivitelezők, a városi tanács, mint beruházó, mindent megtesz annak érdekében, hogy néhány hónap elteltével nem ugyanazt fogalmazzuk meg, mint tavaly júniusban. Salamon Gyula Málló vakolat a Nagy Lajos Gimnázium épületének északi homlokzatán Utcáról utcára Széchenyi téri palánkok, állványok, kukák... Tavasz van. És tavasszal a város is más; mindenfelé nyílnak a virágok, a hegyoldal az ezernyi virágbokréta után már zöldbe borult, az emberek is megkönnyebbültek, megszabadultak a sok téli gönctől, a rohanó léptek meglassúdnak, a tekintet is elkalandozik és sok mindent meglát, talán olyant is, amit nem kellene, így voltam én is, amikor gyűjtögettem az alább elmondan- dókat. * Mostanában nem vagyok kibékülve a Széchenyi térrel, túlságosan a feje tetejére áll ott minden. Egy valamivel elégedett vagyok: a Szentháromságszobor talapzatát — aminek a szétesett állapotát annak idején (az egész tér szomorú állapotával egyetemben) szóvátettem a tévé-fórumon — végre megcsinálták, s mint hallom, a teret övező mellvéd leginkább elhasználódott fed- lapjait is kicserélik; marad viszont a térburkolat, ami talán másként fog mutatni, ha kiirtják a gazt a hézagokból. No és most nézzük a többit. Pár hete felszisszentem magamban, amikor a 8-as szám előtt — a tér délnyugati sarkát elfoglalva — palánkot emeltek. Még inkább felszisszentem, amikor előtte megláttam a kukaedényeket — ezek aztán aligha válnak a mi fő terünk díszére! Csudás emléket vihetnek magukkal azok, akik ezt a látványt megörökítik, mi meg pirulhatunk miatta . . . Sok a palánk, az állványzat a téren, ami bizonyos értelemben nem is lenne baj, hiszen munkát jelentenek. Az igazi baj az, hogy irgalmatlanul hosszú ideig tar. tó munkát jelentenek! Hamarosan egy újabb palánkot „üdvözölhetünk1': a 2-es számot fogják elkeríteni, lezárván a Munkácsy Mihály utcát is, a Perczel utcát is. Itt is hosszú évekig tartó felújítás kezdődik. Évekig . .. Néha már arra gondolok, hogy ezek a mindenfelé odarakott állványok, palánkok, nem veszik-e el a pécsiek kedvét a belvárosi rekonstrukciótól? Nem kellene-e kitalálni valamit, hogyan lehetne az életet kevésbé zavaróan — és főleg gyorsan! — végezni ezt a munkát? Újra meg újra a Bem utcai építkezés jár az eszemben: ott bezzeg a járda a miénk maradt. No igen —•* hallom —, de a ház mögött nézzem meg! Megnéztem! Ott sem foglalnak el többet, mintha Széchenyi téren a Virág cukrászda előtt. * És még mindig a Széchenyi tér. Szeretném tudatni mindazokkal, akiket érdekel, hogy a napokban az orrom előtt történt, hogy kis híján egy járókelő fejére hullott egy darab vakolat a Nádorról. Tiszta szerencse, hogy a Nagy Lajos Gimnázium Janus Pannonius utcai homlokzatánál ilyen vész senkit nem fenyeget. Két ok...és más furcsaságok bó| sem. Az egyik: az illetékesek évekkel ezelőtti nagy- nagy előrelátásának köszönhetően „ez a járda nem járda". A másik: nincs már a falon, ami hulljon. Idénre ígérték a felújítást... * A Nagy Lajos látványa okán úgy gondoltam, sorraveszem a hasonló vakolathiányokat. Hamar elálltam azonban a szándékomtól, mert túl hosszú lett volna a felsorolás. Ehelyett hadd emlékeztessek arra, hogy évekkel ezelőtt ugyanebben a rovatban javasoltam (de minek?!), hogy szervezni kellene egy olyan brigádot, aminek az lenne a dolga, hogy azonnal javítson hibás vakolatot, ereszcsatornát, amíg az elvégzendő munka értéke csupán száz forintokban mérhető. A sajnálatos gyakorlat ugyanis az, hogy amíg apró a hiba, addig a kutya sem törődik vele, amikor meg nanv. akkor nincs rá pénz. Megköszönném, ha lenne egy szakember, aki kiszámítaná, mi pénzt lehetne megtakarítani egy ilyen gyorsjavító brigád ténykedése révén. * Valamikor ősszel a pécsi tűzfalakról írtam, s akkor ígéretet kaptam, hogy a felüljáró felhajtó ága előtt, a volt Ipar utcai földszintes tűzfalat — van vagy 50 méter hosszú —, romos állapotából felújítják, bevakolják és valami módon dekorálják. Nos, ősz után tél, után tavasz és ez a ronda tűzfal ugyanolyan, mint volt. Viszont az AGROKER „vette a lapot”, s ma már meg lehet magázni a Tüzér utcai felüljáróra néző -két hatalmas falfelületet. És elismerés illeti a Sport- csarnokot az öt hirdetőjével együtt a jó példáért. * Nem tudom, létezik-e még a Xavér utca? Úgy hiszem, ahogy a templom körbeépült, ilyen utca nincs már (bár a térkép még jelöli). Viszont az építkezést befejezvén, most már sor kerülhet végre a régi ígéretekre, hogy ilyen meg olyan gyöngyszeme lesz ez a környék a városnak. Nos, „első ütemként" eltűntek már a felvonulási épületek, a depó és megtörtént az ún. durva tereprendezés. És amíg a látvány hatása alatt a várható jövőn tűnődöm, én is felfigyelek az újonnan épült ház felemás színű tetőzetére. „Szándékosan ilyen?" — kérdeztem, a válasz pedig meghökkentett: a kelleténél kevesebb piros palát rendeltek, ezért pótolták a hiányt szürkével. És mi lesz ezután? Vagy befestik, vagy — ha lesz piros pala — újra fedik ezt a tetőrészt. Az előbbi lenne az egyszerűbb, a gazdaságosabb, s amellett kitűnő reklám a palafestéket gyártó cégnek. Felfestett reklámok a sportcsarnok falán Folyik a Rákóczi úton a BA- RANYAKER székházának a felújítása. A földszinti helyiségek ablakkereteit kicserélték, ám ennekelőtte eltávolították az ablakok felső ívét díszítő kovácsoltvas rácsokat. Reméljük, nem véglegesen, hiszen azok a rácsok az épület karakterének a meghatározói közé tartoztak, s nélkülük az egész ház szegényebb lenne. Hársfai István
