Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-03 / 121. szám

1983. május 3., kedd Dunántúlt Ilaplo 5 Úttörőmajális a Barbakánnál Vidám május elsejei ünnepségek megyeszerte (Folytatás az 1. oldalról) utána vasutasok pompásan menetelő és muzsikáló zeneka­rukkal, a postások és a Volán 12-es Vállalat kollektívája. Kü­lönösen emlékezetes marad ez a vasárnap a Cserkúti MEZŐ­GÉP dolgozóinak, hiszen vál­lalatuk most először vett részt május 1-i felvonuláson Pécsett. A látványosság nem csökkent a felvonulás második részében sem. Színpompás volt a KPVDSZ, ÉDOSZ, MEDOSZ, a közalkal­mazottak, a HVDSZ, a KISZÖV dolgozóinak és pécsi pedagó­gusoknak a menete: zászló- és luftballonerdők hullámoztak az út teljes szélességében, Az öt­letes transzparensek, az egyes vállalatok, üzemek tevékeny­ségét jelképező makettek, ter­mékek közül nehéz volna el­dönteni, hogy melyik volt a leg- megkapóbb. A legnagyobb tet­szést talán mégis a Pécsi Sü­tőipari Vállalat igencsak „mé­reten felüli" kiflijei, perecei,. a Villány-Mecsekaljai Borgazdá­sági Kombinát kishordói és ha­talmas pezsgőspalackjai, s mindenekelőtt a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat te­herautónyi csodálatos virág­kompozíciója aratta le. A pécsi diákok felvonulását a Sopianae országos diákna­pok részvevői nyitották meg muzsikás-táncos bemutatójuk­kal. A felsőoktatási intézménye­ket a JPTE népes gárdája ve­zette fel, a középfokú taninté­zetek menetének élén a ,,Zi- pernovszky” Ipari Szakközépis­kola haladt. Az alapításának 125-ik évfordulóját ünneplő Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola diákjai különleges meglepetést szereztek a néző­seregnek motoros-gokartos be­mutatójukkal. A pécsi felvonulást a rende­zők és a Mecseki Szénbányák fúvószenekarának díszmenete zárta néhány perccel fél 12 előtt. • Baranya többi városában is felvonulással ünnepelték a dol­gozók május 1-et. Komlón a több, mint egyórás menet alatt mintegy 15 ezer ember haladt el a Lenin téri dísztribün előtt. Mohácson tízezres tömeg fel­vonulása köszöntötte a Széche­nyi téren a munka ünnepét. Szigetvár központjában, a Zrí­nyi téren mintegy hatezren vo­nultak fel, Siklós városközpont­jában közel négyezer dolgozó látványos menete tette emléke­zetessé az idei ünnepet. Má­jus 1. délutánja a megye ösz- szes városában és szinte vala­mennyi községében felsorolha- tatlanul gazdag kulturális és sportprogramokkal, békés, de­rűs, igazi majálisi hangulatban telt el. D. I. Ultrahangos rágcsálóriasztó Ultrahangos rágcsálóriasztó­készüléket szerkesztettek a me­zőtúri Magyar—Mongol Barát­zetet hazánkban még nem gyár­tottak, a tsz az újdonság sza­badalmazását kérte. A korrózió lassan, alattomosan pusztít Háromnapos országos korrózió- védelmi tanácskozás Pécsett Marx Károly emlék­ünnepség a DÉDÁSZ-nál Nem mondhatni, hogy ha­zánkban a vállalatoknál a kor­rózióvédelem túlságosan köz- ponti téma lenne, és az ilyen képzettséggel rendelkező szak­emberek sem tapossák egymás sarkát a munkahelyeken. A kor­rózióvédelem jószerivel a fém­részek festésével ki is merül, aminek eredményessége sok­szor a kellő szakértelem hiá­nyában megkérdőjelezhető. Pe­dig figyelmeztető és megdob-, bentő a számadat: népgazda­ságunkban évente 16—17 mil­liárd forint kárt okoz a korró­zió. Érdemes tehát odafigyelni ar­ra az országos korrózióvédelmi tanácskozásra, melynek három napig Pécs a gazdája, és ame­lyen az e témával foglalkozó szakemberek — a VEKOR tag­jai — a sürgős tennivalókat, az előrelépés lehetőségeit vitat­ták meg. (A VEKOR — Vegy­ipari Korrózióvédelmi Szolgálat, melynek munkáját az OMFB támogatásával a Nehézvegy­ipari Kutató Intézet korróziós osztálya irányítja.) A Mozgalmi Házban zajló előadássorozat kezdésére teg- nao délután került sor. Dr. De- mény Antal, a Nehézvegyipari Kutató Intézet osztályvezetője megnyitó beszédében meglehe­tősen pesszimista képet festett. Elmondta, sokszor a vállalatok hozzáállása gátolja a korszerű korrózióvédelemmel való fog­lalkozást, mint mondta sokan nem hiszik el a korróziós kár nagyságrendjét. Elmondta, hogy a VEKOR több éven át vizsgálta néhány nagyvállalat­nál az előforduló üzemzavaro­kat. A vizsgálat eredményeként egyértelműen kiderült, a hibák 50 százalékát korrózióból adó­dó károsodások okozták. Azt is elmondta, hogy egy olyan váMalat hozzájárulásával, ahol a berendezések nagy érté­kűek, és ahol különösen ki vannak téve a korróziónak, kí­sérleteket végeznek. Az ered­mények még őket is meglep­ték, az elvégzett korrózióvédel­mi eljárások 18 millió forint megtakarítást eredményeztek egv év alatt. Dr. Demény Antal azt is el­mondta, nagy károkat okoz a beruházások kivitelezésének ha­táridő elcsúszása is. A leg­utolsó fázisnak kell lenni ugyanis a korrózióvédelemnek, azonban időhiány miatt ez rendszerint elmarad. Megemlí­tette, hogy az árvíz, tűzvész okozta károk mindig felhívják a figyelmet a mulasztásra és ezt követően szigorú intézke­déseket hoznak. A korrózió las­san, alattomosan pusztít, nem olyan figyelemfelkeltő, pedig kártétele sokszor eléri, sőt meghaladja egy-egy tűz, vagy árvíz okozta károkat. Az előadássorozat előtt dr. Pallér Gáspár, a Gépipari Tu­dományos Egyesület Baranya megyei Korróziós Szakbizottsá­gának elnöke mondott beveze­tőt, melyben megemlítette, hogy becslések szerint a me­gyében évente 100—150 millió forintra tehető a korrózióból keletkező károk nagysága. Mint mondta, rendkívül sok a tennivaló, azonban a megye dicsekedhet például az ÉPGÉP- pel, vagy a cserkúti Mezőgép ''állalattal, ahol mindkét he­lyen korszerű festéküzemet hoz­tak létre, ezenkívül a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tan­anyag a korrózióvédelem is. Az előadások közül Lang Adóm, a Mecseki Szénbányák műszaki csoportvezetőjének az előadását emelném ki, aki be­szélt a mecseki bányatérségek­ben levő sajátos körülmények­ről és az itt folyó korrózióvé­delmi kísérletekről, s annak eredményeiről. S. Zs. A bútorzat a régi, a tech­nikai berendezés viszont va­donatúj és világszínvonalú. Újabb fonotékával gazdago­dott Pécs: a Sopianae diákna­pok résztvevői már kipróbál­hatták, a hazai közönség pe­dig hétfőtől vette birtokba az Ifjúsági Házban kialakított ze­netárat. Három lemezjátszó, két kazettás és egy szalagos magnetofon tizennyolc lehall­gató helyet szolgál ki, egyszer­re négy orogrammal. A klasz- szikus zenétől a népzenén át a dzsesszig, a rock-ig minden található a szakszerűen össze- váloqatott anyagban. A zenei műveltség gyarapítását magyar és idegen nyelvű szakkönyvek Tegnap a DÉDÁSZ központ­jában Marx Károly emlékün­nepséget rendezett a nevét vi­selő vállalati központi szocia­lista brigád. Az ünnepségen, melyre kiállítással, vállalati szo­cialista brigádok vetélkedőjével készültek, a Marx Károly bri­gád tagjai emlékbeszédet tar­tottak Mitzki Ervin, a Dunán­túli Napló főszerkesztője és Erwin Skeib, az NDK Kulturális és Tájékoztatási Központ igaz­gatója. Részt vettek az ünnep­ségen a pécsi egyéves pártis­kola Marx Károly osztályának képviselői. Ünnepi megemléke­ző műsort adtak a pécsi Fá­bián Béla Nevelési Központ és a Nagy Lajos Gimnázium ta­nulói. szolgálják. Két boxban angol, német, orosz és szerb-horvát nyelvet lehet tanulni magnók és nyelvkönyvek segítségével. Feltétlenül említést érdemel a technikai berendezést végző Sonolux gazdasági munkakö­zösség, amely pontos, jó minő­ségű munkájával lehetővé tet­te, hogy a megrendeléstől szá­mítva két hónap alatt elkészült a létesítmény. (Ha nem kellett volna alkatrészeket gyártani­uk, még hamarabb végeztek volna.) A fonotéka, amelyet a Városi Könyvtár üzemeltet, kedden, csütrötökön és pénte­ken délután háromtól este hé­tig. hétfőn este nyolcig tart nyitva. Zene- és nyelvtanulás Fonotéka az Ifjúsági Házban Javítani a vezetés és a tagság közötti kapcsolaton A Kertváros Lakásszövetkezet küldöttközgyűlése Megválasztották az új vezetőséget ság Tsz szakemberei. A készü­lék az ultrahangra igen érzé­keny állatok elleni védekezésre alkalmas, csaknem £5 decibe­les, emberi füllel nem érzékel­hető ultrahangot bocsát ki, és ezzel menekülésre készteti az egereket, patkányokat, illetve zárt helyiségben megzavarja a rágcsálók táplálkozását, sza­porodását, s végül is elpusztítja őket. A készüléket elsősorban olyan élelmiszerraktárakban és feldolgozókban, takarmány­raktárakban, malmokban cél­szerű használni, ahol nem sza­bad méreggel védekezni; egy készülék 250 négyzetméternyi területet mentesít a rágcsálók­tól. Elektronikája magyar al­katrészekből áll, csupán az ultrahangszóró importáru. A próbaként legyártott tíz készü­lék kísérletei igazolták a vára­kozótokat; mivel ilyen szerke­Negyvenperces késéssel kez­dődhetett meg a Kertváros La­kásszövetkezet tegnap este hat órára hirdetett küldöttközgyű­lése. Az előkészítés, az értesí­tés hatástalannak bizonyult is­mét a közönnyel szemben. So­kan ennyire nem törődnek sem a maguk, sem az őket — és bennük — megbízó lakótársaik érdekével. Hatvanhét megjelenő küldöt­tel végül is határozatképes volt a közgyűlés, amely három na­pirendet tárgyalt meg ezúttal: az alapszabály módosítását, az igazgatóság tavalyi gazdálko­dási eredményéről szóló beszá­molót, végül újjáválasztotta a szövetkezet vezetőségét. Már az első napirend, az alapszabály módosítása is meglehetősen nagy vitát váltott ki. Részben a szövetkezeti tör­vény hiányos ismerete, de nem kis mértékben a szövetkezeti demokrácia kiszélesítésének igénye miatt. (Éppen ezért furcsa az évek óta vissza-visz- szatérő közömbösség e demok­ratikus fórumokon.) Dr. Leib Rudolf, a szövetke­zet elnöke a tavalyi gazdálko­dással kapcsolatban elmond­ta, hogy az üzemeltetésnél 277 000 forint többlet mutatko­zik, de emellett igen magas, 589 000 forint a tagság befi­zetési hátraléka. A lakásszö­vetkezet felújítási zárókészlete 1982. év végén 10 millió 520 ezer forint volt. A MÉSZÖV revizori irodája felülvizsgálta a szövetkezet el­múlt évi gazdálkodását és azt eredményesnek, körültekintőnek Ítélte. Elhangzott a közgyűlésen az is, hogy feltétlenül javítani kell a tagság kapcsolatát az igaz­gatósággal, fokozni a lakos­ság részvételét a közös ügyek intézésében. Ehhez kapcsoló­dott az a felvetés is, hogy so­kat kell javítani a közös tulaj­don megóvásában, a takaré­kosságban. Igen nagy összege­ket emészt fel az elektromos áram jogtalan használata,- a meleg vízzel, gázzal való esz­telen pazarlás. Elszaporodott a közös tulajdonú berendezések — liftek, kaputelefonok, stb. - és helyiségek szándékos rongá­lása. A beszámolót követő vita után a" küldöttek megválasztot­ták a hét tagú igazgatóságot, az öt fős felügyelő bizottságot és az ugyanilyen létszámú nő­bizottságot. Az igazgatóság elnöke Török István, a P. M. Bevételi Igaz­gatóságának csoportvezetője, a felügyelő bizottság elnöke Fe­kete István, a görcsönyi tsz főkönyvelője lett. K. Gy. Hírháttér Ahogy hallom erről-arról, a Hírháttér népszerű műsor lett, még azok is szívesen és érdek­lődéssel nézik, figyelik, akik­nek a beharangozott témákhoz nincsen közvetlen közük. Tulaj­donképpen ez várható volt, mert az emberek jórésze már komolyan igényli, hogy kiiga­zodjon napjaink közügyeiben, s az információforgácsok helyett átfogó képet kapjon egy-egy problémáról. A Hírháttér ere­detét tekintve talán inkább új­ságműfaj, kevésbé televíziós, de sikere azt igazolja, hogy az ilyen, jószerivel kiagyalt szem­pontokban nem kell bedőlni. Ráadásul a mai ember számá­ra a tévéstúdióba invitált ille­tékesek végighallgatása ké­nyelmesebb megoldás, mint az, hogy o lapokban szétszórt in­formációkból, riportokból pró­báljon adott témáról valami­féle összképet összeszedegetni. Arról nem is szólva, hogy az utóbbi „profi" újságolvasót kí­ván. Legutóbb egy népi ellenőrzési vizsgálat tárgya gondolkodtat­hatta el a nézőket, a dolgozók munkaidőn belüli ügyintézésé­ről, omi a Minisztertanács elé is került. A Hírháttér ezzel iga­zolta nevét is, hiszen egy friss eseményt kommentált, olyat, amelyről az újságokban szűk­szavú közlemény tudósított csak. Napnál világosabban ki­derült a beszélgetésből, hogy minden kamnány és sok intéz­kedés ellenére a kérdés nin­csen megoldva, a szolgáltató intézmények, irodák jó része nyugodtan végzi tovább mun- káiát úgy, ahogyan évek óta, s ha be is állítanak egy-egy „nyújtott" ügyfélfogadást, an­nak nem sok sikere van, töb­bek közt vagy elsősorban azért nem, mert nem tud róla senki. Kiderült a riportokból az is, hogy az eqymásra mutogatás régi jó szokása ez ügyben is él és virul. A várható intézke­dések majd nyilván sokat len­dítenek a probléma megoldá­sán, hiszen ilyen kérdésekben tényleg alig van egyébre szük­ség, mint némi erélyre és el­lenőrzésre. Már nem ilven egyszerű a másik napirendre tűzött gond, az iskolakörzetesítések jelen helyzete. Mert igaz, senki se vitatja, hogy korunkban és ha­zánkban a sok apró, osztatlan iskola fenntartása tarthatatlan lett volna, az oktatásnak fel kellett emelkednie — ha nem is a kor színvonalára, legalább egy olyan szintre, ahonnan újabb erőfeszítésekkel már startolhat a jobb minőség el­éréséért. Csakhogy, amennyire tudjuk, s ahogyan nagyjából a műsorból is kiderült, az a kérdés, nem túl nagy áron vá­sároltuk-e meg ezt a — mond­juk: — helyzeti előnyt. Illetéke­sek csaknem büszkén jelentet­ték: míg 1970-ben 129, ma már 841 olyan település van hazánkban, ahol nincs iskola. Ez ötvenezer gyereket érint, ennyien utaznak azóta napon­ta másik közséabe. „Biztosan van előnye, biztosan felké­szültebbek a tanárok", mondta egy betanított munkás édes­anya az egyik riportban, de ugyanott derült ki, hogy a kör­zeti iskolának az is gondot okozott, hogy a pedagóguso­kat be kellett költöztetni a kör­zeti központba. Nos, ez a fenti szülő már „meg van győzve", ugyanis, mint illetékesektől megtudtuk, a probléma köz­ponti kérdése a szülők meg­győzése. Sajnos oz is kiderült, hogy a végrehajtást csak ott ellenőrizték, ahol a „meg nem győzött" szülők panasza elju­tott a felettes szervekig. Fáj­dalmas leginkább az volt eb­ben a beszélgetésben, hogy a tényleqes pozitívumok láttalá- sa helyett olyan „kemény de­mográfiai tényekről" beszél­tek, amelyek korántsem bizo­nyítottak. És az is nyilvánvaló, hogy egész településpolitikánk nagyon is vitatott napjainkban, mároedig a célok és tenden­ciák figyelembevétele nélkül aligha lehet felelősen akárcsak helyeselni is az iskolakörzete- sítési kampányt. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom