Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-24 / 142. szám

1983. május 24., kedd Dunántúlt napló 5 a« elsfi mggas tetii - panelhAzon f Rogner Adóm ácsbrigádja a nyugdíjashál tetőszerkezetét szereli Szokolai István felvétele Sikeres kísérlet Tízéves a pécsi Berek utcai Általános Iskola. A jubileumról azért érdemes megemlékezni az iskola falain túl is, mert ez az intézmény közművelődési kí­sérlet színhelye volt az elmúlt években. A Nevelési Központ felépülte előtt kulturális intéz­mény nélkül állt s élt a több tízezer lakosú Lvov-Kertváros: a Berek utcai iskola vállalta .egy közművelődési intézmény szere­pét is. • Szakkörök, klubok jelentették a szórakozás és a művelődés legfőbb forrását, formáit: nem­csak az ide járó gyermekek szüleinek, hanem az egész la­kótelep ifjú és felnőtt lakossá­gának tervezték a programot. Számos - neves tudós, művész, közéleti ember jelent meg itt előadáson és kerekasztal-be­szélgetésen. Színházba, moziba vitték a gyerekeket és a fel­nőtteket szervezetten a peda­gógusok és a népművelők —- sportprogramot, túrákat ren­deztek minden korosztálynak. Az iskola vezetői annak idején azt mondták: kipróbálják, hogy egy „hagyományos” iskola, amiből a legtöbb van, mit tud nyújtani az iskolai oktatási-ne­velési programon kívül. Meg­mutatták, hogy sokat tud nyúj­tani. A jubileumi program hétfőn délután kezdődött a szakkörök és a napközis csoportok kiállí­tásának megnyitójával, a kiál­lítás egyébként naponta 2-től 5 óráig megtekinthető. A nyílt szakköri napok szerdán kez­dődnek. G. T. Épül a pécsi nyugdíjasház Rendszeres Urna, kulturális programok Rehabilitációs központot adtak át Pécsett Jelentős társadalmi munkával segítettek a brigádok Szerda óta ácsok dolgoznak Pécsett a nyugdíjasházon. Igen ácsok . a panelhá­zon! Ezt feltétlenül érdemes megjegyeznünk, hiszen a pécsi panel közéi két évtizedes tör­ténetében ez az első alkalom, amikor a lapos tető helyett ha­gyományos szerkezetű magas te­tő kerül a panellházra. És hadd tegyük mindjárt hoz­zá a már láthatók alapján; egyéni arcot kap a panel a ró eddig egyáltalán nem jellem­ző magas tető által. Tegnapi munkák De lássuk c«>k sorjában, mi történt tegnop az építkezésen? A Nyári lózsef (DTV) terve sze­rint a BÉV kivitelezésében épü­lő együttest két, egyenként há­rom szektorból álló épületsoi alkotja; az egyik a Felsővámház, a másik a Felső-Balokány utca vonalát követi. Ezáltal a kettő eay ékalakú 'belső teret fog közre. Tegnap néhány munkás ezen a belső téren a darupá­lya alapjául szolgáló hatalmas betonelemek emelőhorgait sza­badította ki: az itt már kiszol­gált elemeket más munkahely­re szállítják. Tegnap a panelsze­relők a Felső-Balokány utcai sor középső szektorán dolgoz­tak: a fogadószint itt is, a kö­vetkezőnél is kész már. A Kos­suth Lajos utca félé néző első épület mátr az ácsokat várja. Azokat, akik tegnap az ék másik szárának az elején, a Felsővámház utcai első szektor tetőszerkezetén dolgoztak. Mielőtt azonban oda fölér­tünk volna, végigjártuk a Felső­vámház utcai házsort. A szom­szédos épületrészek emeletei között csupán félszintnyi az elté­rés. A délre néző erkélyeken fe­Az országos diáknapok ke­retében honismereti pályázatot is hirdettek, és ennek baranyai eredményhirdetése zajlott le tegnap a pécsi Ifjúsági Ház­ban. Tizenhét középiskolás, nyújtott be pályázatot a hon­ismereti és a néprajzi, nyelv­járási gyűjtés területéről, és az eredményeket összegezve ki­emelkedik a baranyai mezőny­ből a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium. Diákjai több díjat is hazavihettek tegnap. Arany minősítést kapott Bartha Beáta néprajzi-nyelvjá­rási gyűjtése, Csonka Takács Eszter dolgozata a mohácsi Ruff-mézeskalácsos dinasztia történetéről továbbá Gettó Te­réz dolgozata. Mindhárman a mohácsi Kisfaludy* Károly Gim­héirre fejtett a rács, a könyöklő előtt mindegyiken ott a virág- vályú is (már csak a sok szép muskátli és petúnia hiányzik belőlük!). A lakások nem na­gyok, 32 négyzetméter alap- területűek. A kis belépőből (in­nen nyílik a WC—fürdőszoba) a kisméretű konyhába jutunk, onnan a szobába, összesen 120 ilyen lakás lesz a nyugdíjasház­ban, ugyanennyi idős házaspár, vagy magányos ember élete estéjének utolsó otthona. A lak­részek előtt — az épület észa­ki oldalán — zárt folyosó fut végig. A földszinten hosszú te­rem. szélessége a szobákéval egyezik, a válaszfalak trapéz alakú kivágásúak. Itt lesz majd a napközi otthon, amely ter­mészetesen az itt lakókon kívül a környék öregjeinek is nyújt majd nap közbeni programot. Manzárd­tető És most fel a tetőre. Rogner Adóm és ócsbrigádia szemláto­mást élvezettel végzV ezt a mun­kát. A 38 köbméternyi gyönyö­rű méretre szabott, impregnált faanyagot daruval emelték ide a magasba még a múlt héten, s most a szerkezet összeállítá­sán dolgoznak. Minden egyes gerenda, deszka be van számozva, az ő dolguk, hogy a számokra ügyel­ve illesszék mindegyiket a helyére. És a munkájuk nyomán máris formálódik az első man­zárdtető, ami panelházat fed le. A tető pedig hatalmas teret rejt, ami — a tervező eredeti elfcépezllése szerint — egyszerű turistaszállóként a nyugdíjas­turizmust szolgálhatta volna. A költségesnek tűnő gondolat egyelőre nem ölt testet... nózium tanulói. Arany minő­sítést szétzett Borzavári Attila és Csongrádi János, a Pollack Mihály. Építőipari Szakközép- iskola tanulóinak közös dolgo­zata is. A Leöwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatán két német nyelvű dolgozat is született baranyai témából: Weisenthal Zoltán kapta dol­gozatára az egyetlen ezüst mi­nősítést és Hertlich Ágnes ugyancsak német nyelvű pá­lyázata bronz fokozatot nyert el. Bronz minősítést kapott Pál- fy Katalin, Köves Gabriella, Mészáros Anikó és Pfeiffer Eni­kő (Kisfaludy) valamint Gábo­ri Adrienne és Surányi Eszter (pécsi Nagy Lajos Gimnázium) közös pályamunkájára. Jelentős létesítménnyel gya­rapodott a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete. Tegnap átadták az egyesület rehabilitációs és kulturális köz­pontját Pécsett, a Tüzér utcai Szociális Foglalkoztató épüle­tében. Fontos állomás ez az egyesület életében. Mindössze öt éve alakult a baranyai szer­vezet száztíz alapító taggal. Ma már hétszázharmincan igénylik Baranyában az egye­sület támogatását, és vállalják a közös munkát. Az elmúlt öt év állomásai­ból említsünk néhányat: 1980- ban a Rákóczi úti irodába köl­tözött az egyesület vezetősége, amely a sok egyéb segítség mellett alkatrészraktárot létesí­tett tagjainak, s szorgalmazza lakásgondjaik megoldását. En­nek eredményeképpen tavaly költöztek be az első lakók a Ivov-kertvárosi tolókocsis új ott­honokba. 1981-től segíti az egyesület az Országos Szövet­ség munkáját, s még ez évben, a pécsi Szociális Foglalkoztató létesítésével nyílott lehetőség a rehabilitációs és kulturális köz­pont megvalósítására a pécsi városi tanács támogatásával. Félmillió forintot költött az egyesület a központra és mint. egy kétszerese ennek az ösz- szegnek a társadalmi munká­sok által létrehozott érték. Komlódi Józsefné, a Pécs vá­rosi Tanács elnökhelyettese el­sősorban ezt a jelentős társa­dalmi összefogást emelte ki tegnap délután a központ át­adásakor és köszönetét mon­dott az önkéntes segítőknek. A munka elismeréseképpen em­lékplakettet és okleveleket adott át a DÉDÁSZ „Csillagpont" brigádjának, a pécsi Petőfi-iak- tanya „Kilián György" KISZ- alapszervezetének, a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat szo­cialista brigádjainak, az 500-as és az 506-os Ipari Szakmunkás­képző Intézet oktatóinak és ta­nulóinak, valamint a KIOSZ pécsi alapszervezetc kisiparo­sainak. Mától az egyesület tagjaié a rehabilitációs és kultúrközpont, amelynek nemrég alakult ve­zetősége előzetes programot készített a rendszeres és tar­talmas munka megszervezésé­re, de várják a javaslatokat, a véleményeket személyesen, s most már telefonon is, mert él a központ saját telefonja a 17-903-as számon. A sokféle szórakoztató és sportprogramon kívül igen je­lentős az a lehetőség, amelyet Hétfőn országszerte meg­kezdődtek a közös írásbeli érettségi felvételi vizsgák. Az egyetemekre, főiskolákra pályá­zók közül mintegy 17 ezren ír­nak dolgozatot matematikából; fizikából csaknem 20 ezren te­szik próbára tudásukat. Ez utóbbi tárgy esetében is kétfé­le feladatlap készült: az egyik a műszaki egyetemekre, főis­kolákra, a másik az orvosi egyetemekre pályázóknak. Megközelítőleg hétezren ad­nak számot felkészültségükről biológiából. Vidéken a most végző diá­kok az iskolájuk, a már régeb­a rehabilitáció területén nyúj­tani tud az új intézmény; rend­szeres tornát szerveznek itt ha­marosan gyógytornászok segít­ségével. Megtanítják a résztve­vőket a mindennapi mozgást, életvitelt segítő gyakorlatokra, mozgásokra. A tornaterem mel­lett a masszírozó helyiségben pedig szintén a közeljövőben masszőr dolgozik majd, a ve­zetőség által meghatározott férfi, illetve női napokat tart­va. A rendszeres programok má­jus 25-én kezdődnek az egye­sület új intézményében. ben érettségizettek a lakóhe­lyük szerinti megyeszékhelyen tesznek próbát. Akik két tárgyból írnak közös írásbeli érettségi-felvételit, azok kedden újra elfoglalják helyü­ket az iskolapadban, hogy szá­mot adjanak tudásukról. A többi tantárgyból június 23-án kezdődnek az írásbeli fel­vételik. Közös érettségi-felvételi írás­beli vizsgák kezdődtek el teg­nap reggel a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Ma­tematikából, fizikából, bioló­giából és kémiából írásbelizik a kétnapos vizsga során mint­egy nyolcszáz. diák. H. I. Honismereti diákmunkák G. M. Közös írásbeli érettségi­felvételi vizsgák Sport tegnap és ma Negyedszázadon át aratták az Eleik-nővéreik vívó sikereiket. Csibi és Maca, írták a korabe­li lopok, minthogy akkoriban a sportolók még jó értelemben vett sztárok voltak, a közönség ismerte és szerette őket. Bizo­nyára kíváncsiak voltak a ma­gánéletükre is. Hogy őszinte legyek, legutóbb a Sportmú­zeum adásában én is úgy he­lyezkedtem kényelembe, hogy na most két testvér pompás sportpályafutásának összefog­lalása mellett két sikeres ember portréját is láthatom. De ebből nem fett semmi, Legfeljebb annyi, amennyi véletlenül] be­csúszott. Magda a beszéde­sebb, jobb kedélyű kettejük kö­zül, Ilona valamivel tárgysze­rűbb, szófulkarabb — de még ez sem biztos. Elek Ilona sze­mélyesebb mondanivalója mindössze egy tölgyfa volt ez a csemetéből nőtt, melyet 36- ban 'kapott. Akkor volt a berli­ni olimpia; ahol győzött, a né­metek esélyesét verte meg, akit Hitlerék már külföldről vittek (édesgettek?) haza, abban a reményben hogy a német fö­lényt a sportban is segíti dia­dalra juttatni. Magda azt is el­mesélte, hogy első külföldi ver­senyét 1929-ben vívta, s hogy akkoriban bizony komoly gondot Okozott, utazhat-e egyedül egy fiatal hölgy, vagy csak kísérő­vel. ötvennéqv éve ennék, szá. molgatom. Nem kevés, de hogy szokásokban mekkorát fordult azóta a világ, még így is elég­gé meghökkentő. A történelem szele csapott meg azokból a részletekből is, melyék szerint pl. 1948-ban a hazaérkező olimpikonokat Kádár János bel. üqyminiszter fogadta; hogy az 56-os melbourne-i olimpiára Ilona nem került ki, pedig hu­zamos időn át kiugró formában volt előtte, máig sem tudja az okot; hogy a felszabadulást követően mindkettejüknek (s nyilván másóknak is) sokat kel­lett küzdeni azzal a felfogás­sal, ami a vívást háttérbe szo­rította azzbil az indokkal, hoay az a tisztek „úri sportja” volt. Igaz, a,z Elék-nővérek könyvet írtak pályafutásukról, de aki' ezt nem olvasta, milyen szíve­sen halllgatta volna még ennek a két érdekes embernek az éle­tét, gondolatait, élményeit. Va­jon miért kellett húsz percben meghúzni a határt, miért ne lehetett volna a föntebb emlí­tett, a beszélgetésben épp csak érintett dolgokat kifejteni hagy­ni? Miért nem lehet az „ered­ményes életutak” nemlétező sorozat darabjaiként velük és más sportolókkal is találkozni? Jó dolog a Sportmúzeum, de ébben a me^nyeseqetett for­mában inkább csak afféle lexi­kon. Az okokon tűnődöm, és az jut eszembe, hoay manapság a sportolók személye talán tény­leg nem érdékli már úgy az embereket, mint azelőtt. De miért nem? Eav-két kiugró egyéniségen kívül alig látni a tévében sportoló-arcokat. Aki­ket látni, azokat is mór inkább közéleti személyiségként, nem is sportmű sarokban, hanem egyébben. Mintha az érdeklő­dés, ami látszólag nincsen, úgy törne utat magának, hogy eqvik-imásik neves sportolót meghívnak a Fele sem igaz-ba vagy a Főzőcské-be. Valami nem stimmel itt, s hozzá nemértőként is mea me­rem kockáztatni, hogy a fut­ball na'k valami köze van az ügyhöz. Vagy úqy, hogy mellet, te a többi sport, mostohagye­rek lett, vagy úqy, hoav a kö­zönség a futballon ót ítéli meg a többi sportot is. Ezt a felüle­tes bölcselkedésemet a HÉT- ben is alátámasztották; ahol meatudtam, hogv a közönséaet a jövőben daUal-tánccal-ka- baréval, sorsjegyekkel és FTC- féllrotú zöld luftballonokkal fog. jók a foci szeretetére vissza­szoktatni. Azt javaslom, várjuk ki a vé­gét. H. E. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom