Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-22 / 140. szám
Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Kvász és kumisz - ősi italok A Szovjetunióban létező üdítőitalok közül a legrégibbek közé tartozik a kumisz. Történészek szerint a kumisz készítésének titkait már az i. e. V. században is ismerték a Feketetenger északj vidékén élő nomád törzsek. Ez az ital amellett, hogy kellemes ízű és megszünteti a szomjúságérzetet, gyógyító tulajdonságokkal is bír. A nagy cukor-, fehérje- és vitamintartalom eredményeként a kumisz olyan komoly betegségeknél is eredményesen alkalmazható, mint a tuberkulózis, a krónikus gyomorhurut, gyomorfekély és vérszegényséa. A közelmúltig a kumisz előállítása szezonális jellegű volt. Napjainkban sikerült kidolgozni a kancatej por alakban történő tartósítását. így egész évben rendelkezésre áll a szükséges nyersanyag, hiszen a kumiszpor több hónapon keresztül megőrzi értékes tulajdonságait. Ma már a hagyományos kumiszelőállító területék — Kazahsztán és Baskiria — mellett számos más szovjet köztársaságban is készítik ezt az ízletes italt. Régmúlt időktől fogva igazi népi italnak számított Oroszországban a kvász. A különlegesen elkészített kvász fogyasztását a középkori orvosok még a sebesült katonáknak is előírták. A kvász gyorsan megszüntette a szomjúságérzetet, és hamarosan visszatért a legyengült szervezetűék étvágya ts. Régi szakácskönyvek számtalan kvásZ-fajta receptjét közük. Mindegyiket saját, jellemző, él- .nevezésükön: kenyér-. házi-, népi-, katona-, petrovi-, bojár-, orvosi stb. kvász. Bár valameny. nyi fajta elkészítésének megvannak a maga sajátosságai, az alapanyagok mindegyiknél azonosak. Ezék közé tartozik a rozs-, búza-, árpaliszt, esetenként' hajdina- vagy zabliszt, cu. kor, mazsola és fűszerek — torma, menta, komló. BAJOR Még csak kilencvenéves lenne! — mondhatnánk, de már régesrég tudjuk, a legendáknak nincs koruk. így aztán nincs neki sem, aki már az én nemzedékem számára is csak sohasem látott emlék, egy megörökölt színházi fenomén, aki egyszerűen „a Bajor" megjelöléssel vonult tragikusan a halhatatlanságba. Már nem láthattam színpadon, ezért be kell érnem az általam is tisztelt, jeles kortársak — Kárpáti Auréltól Gobbi Hildáig — méltatásával. Ami megmaradt belőle — egyöntetűen állítja mindenki — kevés, nem igazán ő . . . És. mégis. Legelőször egy már akkor sem tökéletes lemezről mesélte nekem Szaltán cár puskini históriáját, olyan kéjesen játszva, egyensúlyozva a szavakkal, hogy képtelen voltam másra figyelni, mint a hangsúlyok eme fékezhetetlen tűzijátékára. Csak jóval később tudtam értékelni benne a színésznőt, aki maga teremti meg a mikrofon meghittségében a saját mese- birodalmát kényeskedő magánhangzókból, röppenő mássalhangzókból. Bajor úgy adta elő ezt a klasszikus mesét, mintha Madáchot, vagy Shakespeare-t mondana ... És a filmjei? Ezek a tisztes, de igazán sohasem jó produkciók, amikkel nem is volt különösebben átütő sikere, noha a hangosfilm első próbálkozásainál ösztönösen rá gondoltak. Zilahy unszolására szerepelt a Két fogolyban, meg A szűz és a gödölyében. Két parádés feladatot kapott — mindkettő visszaélt vele; Mindkettőben hagyták, hogy színházat játsszon, ezért történhetett meg, hogy a színpadon bizonyítani képtelen Korády mai szemmel őszintébb, tehát jobb mellette . . Hogy némafilmjei milyenek lehettek? Ki tudja? Talán, éppen a tapasztalat megkötései híján - felszaba- dultabbak. De tény, hogy Bajor Gizi nagyságát hiába szeretnénk megindokolni filmjeivel. A kamerák objektivitását alapvetően teatrális lénye képtelen volt eltűrni. Színpadi színész volt - akárcsak Törzs vagy Csortos - és képtelen volt kibújni a bőréből. És mégis. Verseket írtak róla, meg könyveket. Tündérnek nevezték, és még azok is, akiknek fájdalmat okozott (ő is ember volt), mint valami tüneményről mesélnek százszínű asszonyisá- gáról, játékairól, bolondozásairól, életmentő akcióiról, színpadot és életet becsülő tisztességéről. Játszotta a Makrancos hölgyet, a Vízkereszt ben Violát, Annát a Tenner John házasságában, Puckot és persze Titániát a Szenitvánéji álomban, Tündét a Vörösmarty mesejátékban. Műfajok közt cikázott, a Lili című operettől, a halálán lévő Kaméliás hölgyig. Egyénisége titkát próbálta meghatározni Kárpáti Aurél, amikor ezt írta róla: Sugárzó intelligenciájával, élénk szellemével, gyöngyöző humorával és elmélyült drámaiságával a legvonzóbb emberi jelenségek egyike. Csupa természetes báj és kedvesség az életben éppúgy, mint a színpadon. Valójában ott a színpadon élt ő igazán, olyan intenzíven, hogy nemegyszer úgy teiszett, az életben is inkább csak játszott.” Most lenne kilencvenéves. Dehát, ugye, a legendáknak nincs koruk? Nemlaha György Zilia szerepében Heltai Jenő „Néma levente” című színművében Találkozás a természet Kovács Attila: Elugró bika Barta Béla: Fiatal Japátos Johanson-Bröck: Téli táj Bruce James: Szajkó Teázás és forma Nemdohányzók városa Bankija után Varsec a második bolgár gyógyüdülőhely, amelyet á nemdohányzók városává nyilvánítottak. Jelenleg a város családjainak egynegyede vesz részt a kezdeményezésben. Ezek a családok házaikra táblát helyeztek el, „Ebben az otthonban nem dohányoznak" felirattal. Varsec helyi vezetőinek az a szándéka, hogy 1985-re a városka minden lakója, sőt a beutaltak^ és az üdülővendégék is bekapcsolódjanak a dohányzás elleni mozgalomba. A varseci- ek úgy gondolják, hogy a vendégeket könnyen megnyerhetik ügyüknek, hiszen többségük úgyis a gyógyulást keresi. (Az északnyugat bulgáriai kisváros helyi forrásainak vízével ideg-, szív- és érrendszeri betegségeket, reumát, cukorbajt gyógyítanak. Jó hatással van a var- secj víz az anyagcserére és enyhíti a gyulladásos folyamatokat is). Ma Bulgáriában az oktatást és az egészségügyet a nemdohányzók szakmájának tekintik, így a varseci tanárok, orvosok éá más egészségügyi dolgozók fontos szerepet vállalnak a dohányzás elleni propagandában. Még tanácsadó szolgálatot is szervezték, amilyen már 40 működik az országban. Ibsen „Nóra" cimű drámájának címszerepében, Jávor Pállal HUMOR Aranykezű Feri bácsi . .. Igaza van, drága telepvelő kartárs, tökéletesen igaza n! Hétfőn a kettes raktárban y nagy darabon leszakadt a kólát a mennyezetről, érté- s műszereket, alkatrészeket :t tönkre, és ma már szerda n, a kőműves pedig még ndig nem kezdte el a plafon vakolását. Tudom, azt is tet- itt kérdezni, hogy per mo- ;ntán mit csinál az az ember, rém tisztelettel, ha szabad leményt mondani a dolgok yásáról, szóval Feri bácsi, kőműves egy végtelenül szor- Imas ember... Ezt én, mint telep gondnoka tanúsí- ml... Ö most is dolgozik, rém tisztelettel, ő nem tehet késésről, ő mindig azt csinálja, amit mondanak neki . . Ahogy én ismerem az öreget ő már rég megpreparálta vol na azt d francos mennyezetet de ha egyszer máshová küld ték őt dolgozni! Igazam van telepvezető kartárs? Mert szegény, megboldogult nagyanyám szorult helyzetben mindig emlegette azt a nagy igazságot, hogy lében und lében lassen, ami magyarul any- nyit tesz, hogy ne szólj szám és nem fáj a főnököm feje! Csak azért idézem klasszikusainkat, mert tetszett kérdezni, hogy most hol dolgozik az az aranykezű FerCbácsf. Nem akarok ünneprontó lenni, de hétköznapi egyszerűséggel azt kell mondanom, hogy ha jól emlékszem, hétfő óta a telepvezető kartárs szíves engedelmével Adamec telepvezető-helyettes kartárs hétvégi farmján, a Du- na-kanyarban tüsténkedik a keresett dolgozó. És azt is tudja, drága telepvezető kartárs, hogy én precíz ember vagyok. Mivel már beindult a nagy nyári szezon, így hát ebben az építőipari kapacitáshiánnyal kínlódó világban naprakészen elszámolok Feri bácsi munkaidejével. Kezdem azzal, hogy a múlt héten ennek az aranykezű embernek az összes vállalati munkája annyi volt, hogy húzott két rabicfalat a központban, aztán usgyi, tüneményes gyorsasággal a Sze- lídi-tó partján találta magát a kisöreg a főkönyvelő társaságában. Hogy miért ilyen kapós munkaerő Feri bácsi? Kérem, a különböző beosztásban dolgozó kollégáink egész serege tanúsítja, hogy ez az aranykezű mester a tetőbeépítéstől a derítők, emésztő gödrök építéséig minden kőművesmunkához kitűnően ért. Elég csak olyan illusztris neveket említenem, mint Puskás doktor, a vállalat jogásza, Faludi osztályvezető kartárs, Soponyai Boldizsár üzempszichológus, és még sorolhatnám a Feri bácsi nevét imába foglalók névsorát, akik rendszeresen ideszólnak magának, hogy drága telepvezető kartárs, Béluskám, aranykomám, küldd már ki hozzám azt a bácsit, tudod, aki a múltkor is kint dolgozott a telkemen. És ilyenkor a telepvezető kartárs sem tehet mást, szól nekem, a gondnoknak, mert ugye a karbantartók hozzám tartoznak, és meg küldöm az öreget oda, ahová az urak, akarom mondani, a kedves kollégák parancsolják. Nem akarom elkeseríteni, telepvezető kartárs, de még a jövő héten sem tudjuk megjavítani a mennyezetet. Hétfőn az öreg a központban bevakolja a rabicfalat, az kétnapi munka, szerdán usgyi, kezdődik az országjárás: most a dadogós Nádori kartárs viszi magával vidékre az öreget. .. Azt kérdi, mit lehet tenni? Nagyon egyszerű! ... Őszig egy ember fogja a plafont, hogy le ne szakadjon. Ha meg beáll a rossz idő, valahonnét majd csak előkerül az az aranykezű Feri bácsi! Kiss György Mihály Gyártási joguk megvásárolható...
