Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-22 / 140. szám

napi magazin Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin I Éles anya­nyelvűnk Szúrkálódásai miatt napi­rendre tűzték. Tadományos családterve­zés: lesz, ami lesz. Mesés feleségpótló az Ali­bi Baba. Csak kötelességemet tel­jesítettem — mondta a mór, és elment. Rendszerezte az állatvilá­got. összeirt tücsköt, bo­garat. Csak nem hagyom magam kihasználni, méltatlankodott az alkalom. És dolgoztak látástól oku­lásig. Lingvisztikái csoportosítá­sát a rossz nyelvek szerint végezte. Csak az idézőjelre várok — súgta a szellem. Időtálló alkotása a cövek- gyűjtemény. Kerekes László T réfák- Odanézz, mennyire szereti az a lérti a lányt - mondja sóhajtva a teleség, és a tele­vízió képernyőjére mutat.- És tudod-e, hogy mennyit kap érte? — kérdi a térj. * Egy széjh napon a skót meg­pillantotta az ördögöt a szo­bájában, és megkérdezte tőle:- Hogyan került ide?- A kandalló csövén keresz­tül. A házigazda a telefonhoz nyúlt, az ördög azonban meg­ragadta a kezét.- Könyörgöm, ne telefonál­jon a lelkésznek.- Mi köze ehhez a lelkész­nek? A kéményseprőnek aka­rok telefonálni, hogy holnap nem kell kijönnie! *- Nekem elég az, ha egy férfi szemébe- nézek, és máris tudom, mi( gondol rólam - di­csekszik Lolita a barátnőjének.- Szegénykém ... *- Őszintén szólva - mondja a biztositó társaság ügynöke mi kissé furcsának tartjuk, hogy az ön háza már a követ­kező nap leégett, miután biz­tosifást kötött rá. Mi azonban becsüljük cégünk jó hírnevét, és az utolsó centig mindent ki­fizetünk önnek. írja össze ké­rem, mindazt, ami a tűz marta­léka lett.- Nagyszerű. Mondja kérem, öt liter benzint is beírhatok eb­be a listába? „Mészáros-posta” A középkori Németországban' a mészáros céhek is részt vet­tek a városok közötti levélköz- .vetítésben. A nagy kereskedel­mi központok között volt ugyan magán- vagy állami postaszol­gálat, de háborús események idején ezek nem működtek, vagy ha igen, ki voltak téve az el­lenség támadásainak. A magá. nősök vagy püspökségek, kato­nai parancsnokok vagy közéle­tek által küldött futárok sem mindig érték el céljukat: gyak­ran megtámadták őket, és a Ipvelek. küldemények illetékte­lenek kezébe jutottak. így ke­rült sor a mészáros céhek be­kapcsolására a hírek, üzenetek közvetítésébe. Ezek a céhek ugyanis embereikkel hajtatták egyik területről a másikra mar­háikat, és őrzésükre jól- felfegv. vérzett, erős testalkatú mészá­roslegényeket adtak, akik meg­védtek az állatokat, és egyúttal hivatalos vagy magánhíreket is továbbítottak. Nagy becsületük volt, mert munkájukat megbíz­hatóan látták el. Ez a „Metzger- Post” (..mészáros-posta”) év­századokon át működött. Magyarországon is működött ilyen „mészáros-posta”. Tudunk a debreceni és a szegedi pos­ta jóra tokról. Útvonalaik általá­ban a nemzetközi kereskedelem vonalai voltak, hiszen a ma­gyar élőmarhát szívesen vásá­rolták meg a szomszédos Ausztriában, Csehországban, Itáliában. A Budáról Pozsonyon át Bécsbe vezető utat „mészá- ros-útnak” nevezték, de volt ilyen út Kassára vagy Várad­ra is. Feljegyezték, hogy nem­csak magyarok, de németek és törökök is igénybevették eze­ket a szolgáltatásokat. így pél­dául a budai Musztafa pasa 1579-ben kiadott török tanúsít­ványa szerint a szegedi mészá­rosok voltak ebben az időben a város postásai. Nemcsak a magyarországi török parancs­nokokhoz vitték a leveleket, hanem még Belgrádban, Kons­tantinápolyban is megfordultak. Tarsolyokban, ládákban vitték a leveleket, és ha megérkeztek egy-egy városba, hangos kürt­szóval jelezték. A lakosság kö­réjük gyűlt, leste az érkező hí­reket. A mészároslegények ki­kérdezték a köréjük sereglő em­bereket, és így nemcsak hoztak, de vittek is híreket nak. Ezek a hírek sokfélék vol­taik, például a törökök vagy németek hadmozdulatait, in­tézkedéseit tartalmazták, és így tájékoztatták a városok és a hatóságok a velük szövetsé­ges csapatokat a készülő ellen­séges tevékenységről. A mészáros céhek e . munkát eleinte díjtalanul végezték, mert vágási és húsértékesítési joga­ik nvakorlásával jelentős jőve. delmet biztosítottak tagjaiknak. Tekintélyükre jellemző,’ hogy eqyes céhek főurak kíséretéhez lovas bandériumokat adtak. Gazdaságukat és hatalmukat jól mutatja például, hogy Ulászló magyar király szorult anyaqi helyzetében a mészáros céhtől kért kölcsönt, de mint ok­mány tanúsítja a céh nem tar­totta a királyt hitelképesnek, és nem adottt neki kölcsönt. Ghymessy László kutatási anyagában olvashatjuk, hogy a „mészáros-posta” a XV—XVI. században virágzott hazánkban, és megbízhatábbnak tartották, mint a hivatalos császári pos­taszolgálatot. Működésüket nagyra értékelték, a szegedi barátok levéltárában 53 eredeti oklevél tanúsítja hogy a „mé­száros-postát” még az orszá­got megszállva tartó törökök is megbecsülték, szolgálataikat igénybe vették, s ezért adómen­tességet kaptak. Az osztrák császár 1722-ben megszüntette a mészáros-pos­tát, állami kezelésibe vette a postaszolgáltatást. A városok ez ellen tiltakoztak, mert a céh postaszolgálatát megbízhatóbb-' nak tartották, mint a császárét. Rudnay János Derrickék Budapesten A televízió népszerű Derrick sorozatának két főszereplője, Horst Tapper és Fritz Wepper — Derrick és Klein felügyelők — a Magyar Televízió vendégeként Budapesten tartózkodtak. A mű­vészek felléptek a Főzőcske adásban. A vendégek többek között a Csemege Édesipari Gyárba látogattak. tesztre jtvény 30 Hl IH3 K S3 Az operától a misztériumjátékig VÍZSZINTES: 1. Richard Wag­ner (1813-^1883) első operájá. nak címe. 8. A Ring befejező zenedrámája (Zárt betű: O.). 13. Istentogadó. 14. Egy név az 1001 éjszaka meséiből. 15. Lengyel város .lakója. 17. Nö­velte. 18. Portugál és spanyol autók jele. 19. Móka egynemű betűi. 20. Svájci kanton. 22. Az ezüst vegyjele. 23. AÁÁÁÁ! 24. Hajdani török tiszti rang. 26. Heverő. 29. Egyenlő részben idegen szóval. 30. Döntetlen a sakkjátszmában. 32. Fedett ka­rám. 33. Iszap idegen szóval. 35. Vitéz. 37. Ékszer, argóban. 38. Fuszekli. 39. Létrehoz. 40. A francia és az olasz gépko­csik jele. 42. Nedv. 43. Székes- egyház. 45. A múlt idő jele. 46. Szovjet repülőgép típus» 47. Mi... (káros kigőzölgés). 51. Valóság. 53. Kukucskál. 54. Ke­ményen fegyelmezett 58. Élén. kítő ital. 59. Zsur páros betűi. 60. ünnepélyes hangú kc-lte- mény. 61. Olasz névelő. 63. Le­döf. 66. Sósavas diaminofenol (előhívószer). 69. Kiver népies szóval. 71. A kén—hidrogén só­ja. 72. A megváltás gondolata először ebben a művében je­lentkezik. Erkel Színházban. 20. Régi su- mér város. 21. Papírosmérték. 25. Az a másik. 27. Igekötő. 28. Kutya 29. Hirtelen fellépő. 31, Női név. 32. Helyhatározószó. 34. Kém betűi keverve! 35-"Két partot köt össze. 36. Amerikai Samu. 37. Némán sikít! 41. Za­matosabb. 44. Híres országgyű­lés volt. 46. Légnyomásmérő. 48. A máltai és a svéd gépko­csik jele. 49. Ha utána Paz van: főváros. 50. A tetejére. 52. Cso­koládéfajta. 54. ... Gyula (1878—1933) kiváló prózairó. 55. Állóvíz. 56. A nátrium vegy­jele. 57. Lapul. 59. Szultán ré­sze! 62. Szín. 64. Kevert sor! 65. A szótőhöz járul. 66. A. Z. L. Az NSZK. a francia és a nor­vég autók jele. 68. Római szá­mok. 70. Patás 'állat. 71. Étel­ízesítő. F. I. Beküldendő: a vízszintes 1., 8., 72. és a függőleges 18. számú sorok megfejtése, legké­sőbb május 30-áti (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Du­nántúli Napló Szerkesztősége, Pécs Hunyadi út 11. címre. A május 7-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Felhőn is fény nevet a somvirágos oldal arannyal integet. Könyvjutalmat nyertek: Ágo­ta László, Pécsvárad, Kossuth L. u. 56., Baranyai Margit, Komló Pécsi út 40. Kovács Atti. la, Pécs, .Gyár utca 19., Tóth Edit, Pécs Tarr Imre u. 4/b., Vámosi Tiborné Pécs, Melinda u. 59. A kc-nyvet postán küldjük el. FÜGGŐLEGES: 2. Ver. 3. Szóösszetételek előtagjaként je­lentése: új. 4. Aeneis szerelme. 5. Égtáj. 6. összevissza írt! 7. Előadó röviden. 8. Angol vilá­gos sör. 9. Iz. 10. Ingerületeket közvetítő rostfonat. 11. A svéd, az NSZK és a luxemburgi autók jele. 12. Hatalmas alkotóerejű emberek. 16. Származó. 18. Ezt a művet Wagner halálának 100. évfordulójára újították fel az Angliában a tej és a szendvics, Kíná­ban a fedeles porceláncsésze, a Szovjet­unióban a szamovár tartozik a teaivás ha­gyományos szertartásához. Nálunk a na­gyon kevéssé esztétikus, könnyen horpadó, fényevesztett, átforrósodó fülű alumínium vízforraló kanna az, ami csaknem minden háztartásban előkerül a teakészítésnél Ugyanis nincs, illetve — az esetenként kis mennyiségben felbukkanó import kivételé­vel — nem volt másféle, ennél jobb, szebb, célszerűbb edény. A Compack Vál­lalat helyesen ismerte fel: ha a népgaz­dasági érdekkel összhangban számottevő mértékben növelni kívánja az igen ala­csony, éves átlagban fejenként 8—10 de- kás magyarországi teafogyasztást, von­zóbbá kell ténnie a teázás feltételeit, ja­vítani, korszerűsítenie a tárgyi kellékeit. Olyan eszközt kell kínálnia, amely — amellett, hogy célszerű — külső megjele­nésében is méltó a teázás légköréhez, évezredes kultúrájához. A Kereskedelmi Kamara Formatervezési Központjával közösen szervezett pályázat anyagából választották ki végül a nagy­szériás gyártásra alkalmas Compack- teáskannát. A Nagy Tibor tervezte új víz­forraló edény fém és műanyag alapanya­gok kombinációjával, könnyen tisztitható, de egyben mutatós teflon bevonattal ké­szül majd. Formai kialakítása — azon túl, hogy teljesen újszerű — praktikus is: a kanna fogóját kényelmesen markoló ké? egyetlen ujjának egyetlen mozdulatával nyitható-zárható a fedél. Ennél a formai megoldásnál a forró víz kicsöppenése, s így a baleset is kizárt; s kellemes összha­tása miatt ez az edény nemcsak a víz for­ralására, hanem a tea „tálalására" is al­kalmas, a főzőlapról akár a legszebben megterített asztalra kerülhet. Remélhetőleg még ebben az évben or­szágszerte kapható lesz az új kanna. A tea népszerűsítése érdekében ugyanis a Compack sokat vállalt: finanszírozta a for­matervezési pályázatot, most keres koope­rációs partnert a teáskanna előállításá­hoz és gondoskodni fog az új termék ke­reskedelmi bevezetéséről is. A Compack- teáskanna gyártása iránt érdeklődő vál­lalatok és szövetkezetek a prototípust a Design Center budapesti kiállítótermében tekinthetik meg, a pályázatra beérkezett többi tervvel együtt, amelyek szintén érde­mesek lennének a hasznosításra, s gyártá­si joguk ezért megvásárolható. A. J. A pályadijas teáskanna Rádió mellett. Ha hirtelen — minden átme net nélkül — emelkedik har mine fok fölé a hőmérsékle azonnal legyünk óvatosak: n hamarkodjuk el'a véleménynyil vánítást, mert esetleg kárt oko zunk magunknak és annak, al hallja, vagyis könnyen fölfor az agyunk. A rádiónak nyilatko zott egy pesti közértes boltve zető, azzal kapcsolatosan, hog szezonnyitáskor sorfa felmonda nak az eladók, pincérek, pin cérnők, s irány a Balaton, ahe állást vállalnak vélt vagy va lós több fizetésért. Mert mér a munkavégzés is „frankóbb' egy üdülőhelyen, főként a Nag Teknő mentén, ahol éjjel-nap pal zajlik az élet, lenge öltő zetben mászkálhat az emberé: strandolásra is jut idő. „... Ez csak központi intézkedéssel le hetne meggátolni!” —, jelentet te ki harcos hévvel a górékám Engem- is elkapott a hév é azon tűnődtem, ugyan milyer központi intézkedésre gondol hatott? Olyanra, ami kizárólac csak az ő boltjára vonatkozik- Ami megtiltaná annak a ké- kislánynak elmenetelét, akik — amint szintén elmondották a ri­porternek — igenis Balatonor vállalnak állást június 'egytől! Ilyen intézkedést a világ nerr látott. Nem is fog. Vagy c szakmára kiterjedő általános intézkedésre gondolt? Eltiltón minden kereskedelmi dolgozói a szezonális munkavállalástól! Akkor mindjárt egy ellenintéz­kedést is meg lehetne fogal­mazni, ami viszont engedélyez a szabad munkavállalást (e; van most érvényben szerencsé­re), hogy az üdülőhelyek több milliós vendégseregét egy nyá­ron át elláthassák étellei, ital­lal, fagylalttal és dinnyével mert ennek ez a rendje és módja. És szokása. A korább hónapokban stabil lakosság hosszabb-rövidebb időre .— c nyári szezonban elmozdul lakó­helyéről. nyaral, pihen slranJol kirándul és közben-eszik, iszik szórakozik. A kereskedelem pe­dig e tömeg szolgálatába . áll. A központi intézkedés erre ad módot. Bár... volt idő, amikoi a dolgozót „vándormadárrá’ minősítették csupán azért, mert — esetleg a jobb megélhetés kedvéért — más tájakon kere­sett munkát magának. Rende­letekkel próbálták helyhez köt­ni, a jobb, emberibb munkakö­rülmények megteremtése he­lyett. És ezzel egyéni szabad­ságában sértették meg. Nos, kihevertem ezt a nyilat­kozatot, s a továbbiakban — egy másik műsorból — értesül­tem a „majom-díjról”, amelyet használhatatlan termékek ter­vezőinek, vagy qyártóinak ado­mányoznak. Nem ünnepélyes keretek között persze, hanem csak úgy, egyszerűen értesítik őket az örvendetes esemény­ről. Az ilyen termékekről mái kiállítás is nyílt, s a bemutatott portékák most ismét szaporod­tak az idén- Például van egy olyan kávékiöntő, amelynek nin­csen csurgó-csőre (!) és amelynek a kiöntő része is szűk: a qömbölvű akármicsodá­ból minden irányba folyik a ká­vé csak a csészébe nem. Ilyen képtelenségekért per­sze nem kell elmennünk a szom­szédba. Egy kis „háztáji" fur­csaságot mondok el. Mint min­den rendes helyen, szerkesztő­ségünkben is idővel tönkremen­nek a zárak, kilincsek. Az ajtók amúgy szépek, fehérek, olya­nok mint bármelyik más irodá­ban, vagy éppen lakásban, te­hát tömegáru. Mondjuk van ilyen vagy jó néhány millió, szép hazánkban. Nos, új zárra lenne szükségünk^ eljártunk az ügyben, de a „zár-boltban" azt mondták, ilyen zár nincs, ilyent már a „zár-gyár" nem is gyárt, vegyünk új ajtót... Az ötlet kézenfekvő. És hä az új ajtó — mondjuk — nem il­lik az ajtókeretbe, akkor.., építhetünk egy új székházat is, nem? Harminckét fokos meleg­ben, mór elnézést. . . Rab Ferenc trvezés Képtelenséget kánikulában..

Next

/
Oldalképek
Tartalom