Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-18 / 136. szám

1983. május 18., szerda Dunántúlt napló 5 Sajtóbeszélgetés a TIT-ben Helyre kell állítani a tudományos munka presztízsét Beszélgetésre hívta meg teg­nap délután a TIT Baranya megyei szervezete a megyében működő sajtószervek , képvise­lőit. Első alkalommal került sor ilyen találkozóra és a több mint kétórás eszmecsere után — ha nem sikerűt is minden té­mát kimeríteni — jogosan álla­píthatták meg a résztvevők, hogy folytatásra érdemes kez­deményezésről van szó. Jóleső érzés volt látni, hogy a megye irányító testületéi is fontosságot tulajdonítanak az összejövetel­nek. A vitát Piti Zoltán, a Ba­ranya megye Tanács elnökhe­lyettese vezette. Dr. Kurucz Imre, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára vázolta a 30 évvel ez­előtt újjászervezett társulat előtt álló feladatokat. Hangsú­lyozta, hogy az ismeretterjesz­tésben mutatkozó eredmények elismerése mellett azt is meg kell állapítcni, hogy nagyon sok tortalmi változásra, formai újításra van szüksége a TIT - nek az elkövetkezendő években. Gyorsan kell reagálni a jelent­kező igényekre, meg kell talál­ni o szórakoztatva nevelés for­máit is. A vita későbbi szaka­szában erőteljesen foglalt állást amellett, hogy a TIT aktvistái- nak nem szabad magukra hagyni az értelmiség nélkül maradt aprófalvak lakosait. Grastyán Endre akadémikus, a társulat Baranya megyei szer­vezetének elnöke a tudomá­nyok világszerte tapasztalható értékvesztésének veszélyeire fi­gyelmeztetett. A tudományos munka nálunk sem került rang­jának megfelelő helyre a társa­dalom értékrendszerében. A ku­tatóknak egyszersmind köteles­ségük részt venni az ismeret- terjesztésben, de ehhez kétség­telenül meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Grastyán professzor ismertette azokat az új tevékenységformákat, ame­lyeket a TIT például a munká­sok képzésében, továbbképzé­sében alkalmaz, valamint a te­hetséggondozás, a diákok nyá­ri foglalkoztatása, és a szabad idő hasznos eltöltése érdeké­ben véqzett munkát. A beszá­molóból egyebek között kide­rült, hogy Baranyában az or­szágos átlag fölött van a nyelv- tanfolyamok óraszáma, ugyan­akkor a társközségekben mini­mális mértékben folyik csak TIT-keretekben tudományos is­meretterjesztés. Véqezetül Márk Bertalan, a megyei szervezet alelnöke az elkövetkező hónapok TIT-prog- ramjait ismertette, amelyekre lapunkban visszatérünk, csak- úqv. mint a vita során felmerült kérdésekre. H. J. Találkozás a természettel Reggeltől estig természetfil­meket, színes diákat vetítettek tegnap Komlón, a Juhász Gyu­la klubban, a város általános és középiskolásainak, valamint a város szocialista brigádjai­nak. A „nyílt nap" az Orszá­gos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal Baranya megyei csoportja. Találkozás a termé­szettel című kiállításának egyik programja volt. A hazánk vé­dett tájait, rovarvilágát hatal­mas színes fotókkal, preparátu­mokkal bemutató kiállítást má­jus 20-ig még megtekinthetik az érdeklődők. Téma: az atom és sugárzási károkért való felelősség Tizenegy terméket jutalmaztak Átadták a BNV díjait Humboldt ösztöndíj Széles körű, kritikai összeha­sonlító kutatásokat lehetővé te­vő, tekintélyes ösztöndíjat nyert el pályázatával dr. Lábady Ta­más, a Pécsi Megyei Bíróság tanácselnöke. Az előzményekről röviden: a Tudományos Minősí­tő Bizottság a napokban értesí­tette arról, hogy az Állam és Jogtudományi Szakbizottság „A felelősségbiztosítás jelenkori fejlődési tendenciái" című kan. didátusi témáját jóváhagyta. A disszertáció egyik fő fejezete az atom- és sugárzási károkért va. ló polgári jogi felelősségei fog­lalkozik. A téma időszerűségét az ad­ja, hogy Magyarország belépett az atomenergiával rendelkező nemzetek sorába, valamint, hogy az 1980-ban elfogadott atomtör­vény III. fejezete rendelkezik a kártérítési felelősségről is, e té­mában azonban a nemzetközi szintű kritikai összehasonlító ku_ tatások még hézagosak. Dr, Lábady Tamás a Hum- boldt-alapítvány ösztöndíját nyerte el, és négy hónapon ke­resztül — június 1-től — a köl­ni egyetem biztosításjogi inté­zetében kandidátusi disszertá­ciójának említett fejezetéhez gyűjt anyagot. — Azt hiszem, az közismert — hallottuk dr. Lábady Tamás, tál —, hogy az atomerőművek üzembetartói minden körűimé, nyék között felelnek az erőmű okozta károkért, még akkor is, ha például egy földrengés kö­vetkeztében nyílik ki az atom- kamra. Bár ennek a valószínű­sége mondhatni semmi, a jo­gász számára mégis érdekes, hiszen egy ilyen károkozásnak beláthatatlan következményei lehetnek, gondoljunk csak a genetikai elváltozásokra. Bár az állam végső soron vállalja a felelősséget az elsődleges kárviselés szabályai azonban még kidolgozatlanok: viselje közvetlenül1 az üzembentartó, vagy vállalati költségként ter­vezze a biztosítási díjat és ak­kor az Állami Biztosító fizet. A Humboldt az egyik legran. gosabb NSZK-beli ösztöndíj, amelyik elnyerésével a pécsi szakembernek most arra is le­hetősége nyílik, hogy a Közös Piac tagállamainak jogi meg­oldásait is tanulmányozza, hi­szen ott ez a jogszabályozási terület jóval hosszabb múltra te­kint vissza: az NSZK-ban már 1955-ben megalkották ázatom, törvényt. Az idén 11 terméket jutal­maztak az 1983. Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 45 gyártmányt pedig BNV-díj- jal tüntettek ki. A díjakat ked­den a kőbányai vásárközpont­ban Kelemen Lajos, a Főváro­si Tanács elnökhelyettese adta át. Kelemen Lajos arról szólt, hogy a hazai vállalatok szá­mára a múlt esztendő nehe­zebbnek bizonyult, mint a megelőző évek. Elsősorban azok a vállalatok tudták meg­őrizni, növelni jövedelmezősé­güket, bővíteni exportjukat, amelyek igazodva a külpiaci igényekhez korszerűsítették ter­mékszerkezetüket, és jelentősen javították gyártmányaik ver­senyképességét. Az ipar egyes ágaiban biztató fejlődés ta­pasztalható, mind több válla­lati kezdeményezés születik a termékszerkezet korszerűsíté­sére. Emellett a vállalatok nagy súlyt helyeznek a takaré­kosabb anyag- és energiafel­használásra és az import he­lyettesítésére. A legsikeresebb vállalati kezdeményezések eredményei azok a termékek, amelyek most elnyerték a BNV díjait. A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron az idén ismét vizsgáz­nak a hazai vállalatok legní­vósabb termékei. A szakembe­rek és a látogatók felmérhetik a belföldi termékek versenyké­pességét, megismerhetik a nemzetközi és a hazai piac ér­tékítéletét — mondotta a Fő­városi Tanács elnökhelyettese. N hivatalos árjegyzék nem anyagtakarékos Nagydljas termékek Öntés utón ürítéshez készítik elő a formaszekrényeket a vásárosdombói öntödében Meleg a helyzet a vásárosdombói öntödében Takarékosság önerőből Méghozzá kétszeresen is me­leg helyzet alakult ki általában is az öntödékben. Az első ter­mészetszerű: a meleg idő pró­bára teszi az embereket a ke­mencék mellett, és az öntés­kor, s meleg, mert kevés öntö­de dicsekedhet azzal, hogy túl­ságosan elhalmoznák őket meg­rendelésekkel. A Hegyháti Áfész vásáros­dombói öntödéjében minden­esetre úgy kezdték ezt a ne­gyedévet, hogy két hétre volt megbízatásuk, s szinte állandó kísérőjük azóta is december fé­lelme, amikor nem tudtak mun­kát adni az embereknek. Az 1969-ben létesített öntöde tavaly 16,5 milliós termelési ér­ték mellett alig 523 000 forint nyereséget termelt — de Benkő József, az áfész főkönyvelője szerint akkor is megérné meg­tartani, ha semmi nyeresége nem lenne, hiszen az áfész ál­talános költségeiből jókora rész jut e kisegítő üzemre. Ha azt hinnénk, hogy vége az öntödei ellentmondások so­rának, akkor alaposan téved­nénk: még nem szóltunk a szakmunkáshiányról - a közel negyven fős üzemben három öntő szakmunkás dolgozik, eb­ből az egyik az üzemvezető, Dani Tamás: — Az egyik szakmunkásunk Pécsről jár ki naponta, a má­sik pedig Döbröközről. Most öt ember számára szakmunkás- képző tanfolyamot indítottunk. További ellentmondás, hogy a hivatalos árjegyzék még min­dig abban teszi érdekeltekké az öntödéket, hogy súlyra dol­gozzanak, a megrendelők ez­zel szemben az anyagtakaréko- sabb, kevesebb utómegmunká­lást kívánó öntvényeket kíván­nak a pénzükért — talán még éveket kell várni, az ország anyag- és energiahelyzetét jobban figyelembevevő öntödei árrendszerre. így hát úgy takarékoskod­nak, ahogy tudnak. Az öntöde korábbi — ki közben maszek lett — és jelenlegi vezetője pár év­vel korábban új olvasztóke­mencét konstruált, s ezzel je­lentős mennyiségű fűtőolajat és szintén tőkés importból szár­mazó grafit olvasztótégelyt „váltott" ki, szeptembertől pe­dig öt fős gazdasági munka- közösség alakult az öntvények megmunkálására és festésére. E befejező munkát szeptembe­rig egy mohácsi kisiparos vé­gezte: csak a tavalyi négy hó­nap fuvarköltség-megtakarítása félmillió forint volt. Mo'^t néhány helyiséggel bő­vítik a vásárosdombói kis öntö­dét, ahol főképpen alumínium­ból, kisebb részben bronzból készülnek az öntvények, s idén megkezdték a horganyöntést is. B. L. Olajtakarékosak a saját konst rukciójú olvasztókemencék . ■ jt r Bonyolultabb öntvényekhez ké­szülnek a magok A BHG Híradástechnikai Vál­lalat EP 512 típusú távbeszélő alközpontja programvezérlésű, teljesen elektronikus elemekből felépített berendezés. Alkal­mas üzemek, kórházak, szállo­dák telefonforgalmának lebo­nyolítására, 200—6000 mellék- állomás kapcsolható rá. A KGST-országok piacán elsőként jelent meg a gyár ezzel a nagy kapacitású, tárolt prog­ramú alközponttal. Itthon a Magyar Hajó- és Darugyárban, valamint Ausztriában és Cseh­szlovákiában már felszereltek ilyen berendezéseket. Több al­központ ez évi szállítására is van már megrendelésük. A Caola Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalat alfozid vegyülete tisztítószerek és koz­metikai készítmények interme­dier anyagául szolgál, amit ed­dig importból kellett beszerez­ni. A vállalat ezt a terméket saját erőből fejlesztette ki és szabadalmaztatta. A vegyület továbbfeldolgozása során fel­használható szappan, mosó­paszta és például korróziógát­ló samponok gyártására is. Az év első negyedében több mint 280 tonnányit gyártottak belőle. A Csepel Művek Szerszám- gépgyárának SM—M 5500 tí­pusú megmunkáló központja alkalmas a rendkívül nagy sú. lyú, különleges méretű mun­kadarabok marási és fúrási munkáinak elvégzésére. Olyan műveletekhez is felhasználható, amelyeket eddig csak több kü­lönálló szerszámgépen lehetett megoldani. A gép formaterve­zett. Eddig 15 készült belőle; NSZK-beli és olasz cégek is vásároltak azokbói. A Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat pvc nyomócső és idomtermék családja felhasz­nálható az épületeken belüli ivóvíz-vezetékek kiépítéséhez, a pvc-csövekhez szerelvényeket és különféle szerelési anyagokat is adnak, amelyeket egységcso­magokban forgalmaznak. A pvc felhasználásának nagy előnye, hogy tartósabb, mint az ed­dig használt acélcső. A cső­rendszer előregyártott elemek, bői is kialakítható, s ilymó- don 30—40 százalékkal rövi- debb idő alatt kiépíthető az ivóvízvezeték. Az egységcsoma­gokat különösen a magánerős építtetőknek ajánlják. A Kohászati Gyárépítő Válla­lat mélyszivattyú-himbáját kife­jezetten a konvertibilis elszá- •‘molású piac igényeinek és az amerikái szabványelőírásoknak megfelelően fejlesztették ki. A berendezést nagy szilárdságú acélból gyártják. Már tavaly is többet szállítottak osztrák olajipari vállalatoknak, az idén a kivitel megkétszereződik. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat és az Aranykalász Mgtsz Carborobot automatikus széntüzelésű me­legvíz-kazánja családi házak, műhelyek, mezőgazdasági épü­letek, iskolák, üzletek fűtésére használható, ahol a folyamato­san szabályozott, és felügye­let nélküli üzemeltetés alap­vető követelmény. A kisteljesít­ményű széntüzelésű berendezés rendkívül magas hatásfokú. A gyártókapacitással elkészültek és igény szerinti szállításra vállalkoznak. A Magyar Hajó és Daru­gyár H—3290 típusú tolóvon­tató hajója szovjet igények alapján készült. Korábbi típu­sok továbbfejlesztett változata, amelynél jóval nagyobb a mo­torteljesítmény, erősebb a jég­törő-kapacitás. 1985-ig 30 ha­jót szállítanak a Szovjetunió­ba és tárgyalnak arról, hogy 1990-ig további ötvenet külde­nek oda. A Medicor Művek mikropro­cesszoros technológiája lehető­vé teszi a hazai műszeripar korszerű versenyképes termé­keinek naqyobb sorozatú elő­állítását. Tizenkét hazai válla­lat már alkalmazza az univer­zálisan használható hardware és software modulokat és még számos más vállalat is tárgyal a rendszer átvételéről. A Telefongyár BK—300/m tí­pusú vivőfrekvenciás átvitel­technikai rendszere a gyár új terméke, teljes egészében ma­gyar mérnökök alkotása. Nagy előnye, hogy a már korábban lefektetett táv-kábelen is üze­melhet, így a beruházó men­tesül az igen költséges ká­belfektetési és szerelési mun­káktól. Postai felhasználása igen gazdaságos, három ösz- szeköttetés már működik a MÁV, a Posta és az OKGT te­lefonhálózatában. Az év végé. ig Csehszlovákiába és Romá­niába is szállítanak belőlük. A Tiszai Vegyi Kombinát bio- pcl-fóliájából tavaly még csak 1500 tonna, az idén 2000, jö­vőre 3000, egy évvel később pedig 4000 tonna készül éven­te. Ilyen csomagolóanyagot ko. rábban csak importból lehetett beszerezni. Az új termék sike­resen vizsgázott az édes. és sütőiparban, a dohányiparban és a nyomdaiparban. Már ex­portálnak is belőle a szocialis­ta és a tőkés piacra egyaránt. A Vegyépszer ST-típusú négy- ütő csapja irányváltó szerke­zetként alkalmazható elsősor­ban olaj-távvezetékeknél. Mí­nusz 50 C fokig üzembiztos. Szabadalmaztatása folyamat­ban van. Borverseny-eredmények Tegnap került sor a kertba­rátok és kistermelők megyei és városi borversenye eredményé­nek értékelésére. A versenyre 165 kistermelő nevezett be, ősz. sresen 311 borral — ebből 308- at értékeltek. A zsűri- szerint 25 bor aranyérmes lett. 61 ezüst, 149 pedig bronzérmet kapott. A termelői nagydíjat Antal Já­nos pécsszabolcsi és Sausek Bé­la hosszúhetényi termelőknek ítélték oda. Ezen kívül a kert­barátok és kistermelők Vili. or­szágos kiállításon részt vevők­nek 8 oklevelet: is kiosztottak. A díjnyertes borok közül egyet választanak majd ki, amelyik részt vesz az országos borver­senyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom