Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-18 / 136. szám
6 Dunántúlt napló 1983. május 18., szerda T er mészetvédelem a Mecsek erdőiben Helyreállítják a budavári palota Zsigmond-tornyát 45 évé alakult mag a Mecsek Erdővédelmi Szolgálata Pécs szab. kir. város erdőhivatala 1937 májusában az új erdőtörvény megismertetésére közleményt adott ki, melyet 1937. május 23.-Í számában a Pécsi Napló is közölt. Ez a törvény az ország természeti értékeit volt hivatva megvédeni. Az erdőhivatal a Mecsek védelmében tette közzé az erdő. törvény idevonatkozó részeit. A már addig is kihágásnak minősülő cselekményeken kívül büntették az alábbiakat is: 1 2 3 tanonciskola „Ybl Miklós” 689. sz. csapata adta. Ez a csapat volt az erdővédelmi szolgálat törzsgárdája. Őrjárataikat segítette a Fémipari Szakiskola 675. sz. „Acél" és a 652. sz. „I. Rákóczi György” csapata, valamint néhány ízben a pécsi rádiós és ifjúsági szervezeteinek rádió adó-vevőkkel felszerelt egységei. A későbbiekben felnőttek is csatlakoztak hozzájuk. Az őrjáratozók az erdőőrök szolgálati épületeiben A mecseki Mandulásban május 17-én délelőtt 1. Aki a városi erdőben az erdőhöz tartozó egyéb területen, vagy az erdő szélétől számított százméter, nyi távolságon belül tűzveszélyes tárgyat eldob és tűzveszélyes világító- eszközt használ. 2. Aki a városi erdőben sze. metel, papírt és egyéb hulladékot hátrahagy. 3. Aki a forrás és patak vizét beszennyezi. Ezenkívül az erdőhivatal felhívta a kirándulók figyelmét arra is, hogy a városi erdőben csakis a kijelölt kocsi-, turista. és sétautakon szabad járni. Az utakról letérni, az erdőben az e célra kijelölt (Mandulás, Kantavár, Kisrét, Remeterét, Büdöskút, Tripamerfa) tisztásterületeken kívül letelepedni szigorúan tilos volt. Ellenkező esetben az erdészeti személyzet köteles volt az erdőtörvény értelmében minden idegent, akit a kijelölt turista- és közutakon kívül talált, az erdőből kiutasítani és az ellenszegülők, kel szemben a törvény értelmében eljárni. Az erdészek és erdőőrök munkáját a Mecsek Egyesület természetjáróin kívül szómos természetbarát igyekezett segíteni. 1938 tavaszán az akkori ifjúsági szervezetek is jelentkeztek Rábay Gyula erdőmesternél, hogy felajánlják szolga, lataikat. Az erdőmester és az önkéntes ifjúsági csapatok vezetőivel való megbeszélés után megalakult a Mecsek Erdővédelmi Szolgálata. A szolgálatot telejsítő csapatok közül, a legtöbb őrjáratot a pécsi ipari gyülekeztek és onnan rajzottak ki az ellenőrzendő kiránduló- helyekre. Többek között az alábbi állomáshelyeken voltak állandó ügyeleteik: Lapisi vadászház, Keresztkunyhó, Vilmos- háza, Büdöskút és a Kozári vadászház feletti kőbánya erdőőri épülete, melyet kővárnak neveztek. A csapat megszervezése önkéntes jelentkezés útján történt. A szolgálatot néha hétköznap is végezték, de a hétvégeken mindig őrjáratoztak. Ilyenkor egész napos szolgálati időt tartottak. Télen is kijártak néha, de a nyári hőnapokban volt igazán szükség a munkájukra Ekkor rendezték meg az iskolák a „Madarak és fák napját", akadályversenyeiket és egyéb tanulmányi kirándulásaikat. Ilyenkor tartották meg a majálisokat, valamint a különböző egyletek-egyesületek rendezvényeit, természetjáró túróit is. Megerősített szolgálatot végeztek április végén is, mikor a „májusfák" beszerzését kellett megakadályozniuk. A legelső erdővédelmi szolgálatot 1938. március 25-én tar-* tották meg, összesen 43 fővel, rádiós egységekkel együtt. Ezt követően minden héten járták az erdőt és ügyeltek annak rendjére. Feladatuk abban állt, hogy az erdőőrök munkáját segítsék, s a legtöbbet látoga. tott kirándulóhelyeket sorra járva, ellenőrizzék azok tisztaságát, rászóljanak a lármázók- ra, vigyázzanak a tűzhelyekre, s minden természeti kincs rongálására irányuló cselekedetet akadályozzanak meg. Hogy munkájukat segítsék, az erdő. Márfi Attila Vaskos támpillérek tartják a római stílusú ácsai templom falait Hornyászky Katalin felvétele lek ékítményei semmivel sem maradnak el az erdős, hegyes tájak sírkertjeiben sorakozó emlékfák szépségétől. Szinte egytől egyig múzeumba való remekek! A. L. hivataltól igazolványokat s egyéb felszereléseket (látcső, ásó, iránytű, térképek stb.) is kaptak. A szolgálatot teljesítő csapatot minden hétvégére az „Ybl Miklós” csapat önkéntes ifjúsági vezetője állította ösz- sze. Általában ez 30 főt jelentett. A csapatok rajokra tagolódtak, s ezek elfoglalták a fent említett állomáshelyek egyikét, majd minden raj a megkapott útvonalon végighaladt s őrjárata után ún. szolgálati jegyeken írásban rögzítette észrevételeit. Ezek a jelentések nemcsak a különböző kihágásokat jegyezték, hanem más hasznos információkat, természeti megfigyeléseket is tartalmaztak. A szolgálati jegyek alapján a csapatvezető jelentést küídött az erdőhivatalba. Az erdővédelmi szolgálat csak a város tulajdonába tartozó erdőkben' teljesített megfigyeléseket. Az erdőhivatalnak s minden természetbarátnak nagy szolgálatot tettek a Mecsek környezetvédelméért vállalt szolgálataikkal. 1939- ben is részt vettek az erdővédelmi szolgálatban, de 1940- ben valószínű, hogy a háborús idők miatt más irányba terelődött figyelmük, s már nem teljesítettek több szolgálatot. A 45 éve megszervezett erdővédelmi szolgálat példáját úttörőink s egyéb ifjúsági szervezeteink is követhetnék. A Budai Építő Szövetkezet dolgozói az eredetinek megfelelően állítják helyre az elmúlt év szeptemberében leégett Zsigmond-tornyoL A bejárati várkapu tornyát az idén nyáron már az új tetővel láthatják a turisták. Akik az E-5-ös számú nemzetközi főúton éppen csak elhagyták, vagy már-már megközelítették Budapestet, fővárosunktól délre alig húszegynéhány kilométernyire egy olyan eligazító táblával találkoznak, amelyen ez a rövidke helységnév áll: Ócsa. E helyen nem mindennapi látnivalókkal lehet találkozni. A Pest megyei Ócsa nagyközség — egyébként tényleg nagy, mert majd kilencezren lakják — több olyan értékkel dicsekedhet, amelyre bizton ráillik a jelző: egyedülálló. Legelőbb a természetvédelmi területek jól ismert fehér madaras emblémája tűnik az utas szemébe. Ezt azért helyezték el több helyütt is, mert a település Nagyerdő elnevezésű határrészén terül el a valóban ritkaságszámba menő ún. őstur- jános. Egy hatalmas — majd 60 hektáros — láprét ez, ahol e „félvízi” világnak megannyi növényritkasóga éli bolydi- tatlan ősi életét. Mondani sem kell, hogy illő tapintattal — s persze gyalogosan — szabad csak jönni-menni ott. (A Nagyerdővel szomszédos 135 hektáros Madencia-erdő szintén természetvédelmi terület — elsősorban fakülönlegességei miatt.) A természetvédelmi területről tovább indulva újabb úti állomásként fölkereshetjük Ócsa ősi templomát, ezt a XIII. századi épitményt. Az Alföldnek ebben az eldugott szögletében már 1250 táján állott az a román stílusú egyházi épület, amelyre bátran rámondhatjuk, hogy kisebb ka- tedrális. Annál is inkább, mert nemcsak nemesen egyszerű külső kőfaragványai, vaskos tám- pillérei teszik méltóságossá, hanem belsejének korabeli freskói is: az apostolokat, evangélistákat, s velük együtt Szent László királyt megörökítő faliképek. Az utókor szerencséjére meglehetősen sok írott adat örökíti meg a ácsai templom históriáját. A legelsők egyike arról tudósít, hogy a premontrei szerzetesek kezére volt bízva ez az egyház. Egy későbbi azt keser- gi, hogy mily pusztítást vittek végbe ott is a törökök, akik természetesen a maguk hite szerint használták az épületet. Máig bizonyító példa erre egy török kori imafülke, meg egy jól kivehető Korán-idézet a falon. A XVI. századtól a református hit vallói vették egy időre kezelésbe, de ők sem véglegesen, mert az 1670-es években — így a följegyzés — félig rommá pusztulva, tető nélkül állott. 1777-re ugyan újjáépítették, s egy barokkos karzatot is ragasztottak hozzá, de a múlt század végén előbb villám csapott belé, majd tűz pusztította, s csak 1897-re vált ismét használhatóvá. (Ekkoriban kerültek elő egyébként a föntebb említett, páratlanul értékes freskók is.) Ma az ácsai templom műemlékeink első sorába tartozik. Annál is inkább, mivel nemcsak mint látvány érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem mint olyan építmény is, amelynek ritka jó az akusztikája. Legkiválóbb énekkaraink, zenei együtteseink tartanak ott rendszeresen hangversenyeket, sót alkalmanként még rádiófelvételekre is sor kerül. Ócsán akad ezeken kívül még más látnivaló is. Például az öregfalu a maga szintén védett félszáznyi tömésfalu, nád-, szalma- és zsuptetejű házával. Ezek együttese eleven skanzen hatását kelti. Az öreghegyen 6—10 méternyi hosszú borospincék sorakoznak, s még ma is legalább százban őriznek hordókat. Nagyságuk ugyan változik, ám mindegyikükben egyenletes a hőmérséklet, plusz 6 Celsius- fok télen-nyáron. Ezért mindenféle italok és ételek tárolására igén alkalmasak. Végezetül pedig be lehet még térni a kopjafás temetőbe. Hogy honnan származott ide, erre a sík vidékre a kopjafás temetkezés szokása, nem tudni, tény viszont, hogy e je-
