Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-25 / 113. szám

Kazinczy-verseny Baranya megyei siker Győrött 24 (Tudósítónktól) ünnepélyes eredményhirde­téssel ért véget vasárnap a „Szép magyar beszéd" verseny országos döntője Győrött. Ez­úttal kiemelkedő sikerrel szere­peltek a Baranya megyei ver­senyzők. A gimnazisták és szakközépiskolások táborában Kazinczy-érmet kapott Lipics Zsolt, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium, valamint Antóni Andrea, a mohácsi Kisfaludy Gimnázium tanulója. A szak­munkástanulók körében Ka- zinczy-díjjal jutalmazták Takács Gábort, a pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézet tanulóját. A KISZ KB különdíjót Tömpe Ferenc, a pécsi Széchenyi Ist­ván Gimnázium tanulója nyerte el. A Kazinczy-érmeket Péchy Blanka érdemes művésztől, a Kazinczy-díj alapítójától vették át a nyertesek. — Számomra már nem volt ismeretlen az anyanyelv ügyét szolgáló győri verseny csodála­tos légköre — mondta Lipics Zsolt. — Tavaly vettem részt először a Kazinczy-verseny dön­tőjében, s az idei év meghozta a várva várt sikert. Egy kötelező és egy szabadon választott szö­veget olvastunk fel a bíráló bi­zottság előtt. Felkészítő taná­rommal, Szederkényi Ervinné- vel egy Nagy Lószló-publicisz- tikát választottunk. Harmadikos vagyok, a Színművészeti Főisko­lára készülök. — Én viszont most először vehettem részt a nemes versen­gésen — vette át a szót Takács Gábor harmadikos cukrászta­nuló. — Annyit mondhatok, fel­emelő érzés a legszebben be­szélő fiatalok közé tartozni, s bizonyítani, hogy a szakmun­kástanulók is sokat tehetnek az anyanyelv ápolásáért. Sza­badon választottként Kodály Zoltán egyik írásából olvastam fel. Sokat köszönhetek felkészí­tő tanáromnak, dr. Glöckner Györgynének, aki nyugdíjasként tanít, és én vagyok a hatodik Kazinczy-érmes növendéke. Sze­retnék a Vendéglátóipari Főis­kolán továbbtanulni. Maróti Zs. Egervári esték A szent strici után A falu rossza s programokat kínál Zalaeger­szegen, Lentiben, Keszthelyen, Körmenden és Zalakaroson is. Egerváron három műsor kerül tizenkét előadásban színre. El­ső két alkalommal a Zalai Táncegyüttes műsorát láthatják a résztvevők „Emberi kapcsola­tok" címmel június 5-én és 6- án. Fabio Storelli ,,A szent stri­ci” című komédiáját június 20- tól lehet megtekinteni Merő Bé­la rendezésében. A következő bemutató július 8-án lesz: Ha­lasi Imre rendező „A falu rosz- sza" című népszínművet állítja addigra színpadra. A két bemu­tatóhoz két kiállítás kapcsoló­dik: először a goriziai képzőmű­vészek tárlata nyílik, majd nép­művészeti alkotásokból és ál- műtárgyakból állítanak össze egy tárlatot. Az „Egervári esték"-hez kap­csolódva Zalaegerszegen a Ze­nélő udvarban és a május vé­gére elkészülő hangverseny- és kiállítóteremben is lesznek programok. E létesítmény a fel­újított zsinagógában kap he­lyet. A „Zalai nyár”-hoz tarto­zik, hogy augusztus 20-án sze­retnék felavatni a faműves mű­vésztelep alkotóházát, melynek építkezése jó ütemben halad Zalaegerszeg közelében, a Gé- bárti tó mellett. A zalaegerszegi zsinagógában lesz a hangverseny- és kiállító, terem, melyen az utolsó simítá­sokat végzik belül az építők Fotó: Zóka Gyula A múlt héten a Magyar Új­ságírók Szövetségében sajtótá­jékoztatót tartottak az „Eger­vári esték” szervezői, gazdái. Itt tudtuk meg, hogy a mind na­gyobb hírnévre szert tevő nyári kulturális rendezvénysorozat az idén kilép Egervár falai közül, ÓRA A NAGYVILÁGBAN Nicaraguai tiltakozás A nicaraguai külügyminisz. térium szombaton két jegyzék­ben tiltakozott a hondurasi kormánynál az utóbbi napok­ban Nicaraguát ért provokációk miatt. Az egyik jegyzék szerint egy hondurasi őrhajó április 19-én a Gracias a Dios-foktól tíz mérföldre délre megtáma­dott egy nicaraguai őrhajót. Az­nap másik négy hondurasi őr­hajó is behatolt a nicaraguai felségvizekre. A másik jegyzék három tá­madásról számol be, amelyek Honduras szárazföldi területé­ről indultak ki. Csütörtökön és pénteken ellenforradalmi erők Jalapa várostól 14 kilométerre északkeletre aknavetőből hat­van gránátot lőttek Póza Re- donda település környékére, s hasonló belövések érték a ha­tár túlsó oldaláról a Zelaya megyében fekvő Waspan falut. A jegyzékek elítélik a hon­durasi fegyveres erők köteléké­be tartozó hajók megjelenését és támadásaikat — amelyekre egyre gyakrabban kerül sor a Fonseca-öbölben és Nicaragua karib-tengeri vizein —, illetve a hondurasi területről kiinduló egyéb provokatív akciókat. Újabb „borzalmak háza"?! Valószínűleg sokan emlékeznek még a véres szenzációra, amikor nemrég egy elhagyott londoni ház­ban tucatnyi holttestre bukkant a Scotland Yard. Most az Egye­sült Államokból érkezett hasonló hir. A New Jersey-ben őrizetbe vett 42 éves Richard Biegenwald (képünkön) házában ugyanis, ahol eddig két áldozat holttestét fedezték fel, az eddigi gyanú szerint a rendőrség 23 további hullára bukkant. A letartóztatott házát New York város Staten Island kerületében most vizsgálják a szakértők. Gáspár Sándor Jugoszláviába utazott Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével vasár­nap szakszervézeti küldöttség utazott Jugoszláviába. A kül­döttség a rendszeres határmenti találkozók keretében megbeszé­lést folytat a Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség Bogoljub Ne- deljkovics, a Központi Tanács elnöksége elnöke vezette . kül­döttségével. A határmenti találkozót kö­vetően a SZOT főtitkára a Szlo­vén Közársaság Szakszervezeti Tanács meghívására Ljublianá- ba látogat, s ott a köztársaság szakszervezeti aktivistáinak elő­adást tart a maayar szakszerve­zetek tevékenységéről és fel­adatairól. PEKING: A tiencsini belügyi szervek bejelentése szerint Taj­vannak dolgozó ügynököket tar­tóztattak le Kínában. A „tien­csini állomás” fedőnevű szerve­zet a tajvani titkosszolgálat megbízásából értesüléseket gyűjtött, s vezetőjét, Csiang Ping-kunt egy japán látogatás alkalmával szervezték be. A hét letartóztatott, miután bizonyíté­kokat tártak eléjük, bevallotta bűnösségét, hangzott a beje­lentés. Az IPU tisztségviselői Helsinkibe utaztak Barcs Sándor, az Interparla­mentáris Unió magyar csoport­jának elnöke és Darvasi István, az Unió végrehajtó bizottságá­nak tagja, az Interparlamentáris Unió Tanácsának tagjai Helsin­kibe utaztak a szervezet tava­szi ülésszakára. Kormányátalakítás Etiópiában Átalakították az etióp ideigle­nes katonai kormányt — jelen­tette Addisz Abebából vasár­nap a TAS2SZ hírügynökség. A hivatolos közlemény szerint Gosu Volde, az Etióp Dolgozók Pártjának megszervezésére ala­kult bizottság (COPWE) KB tagja, eddigi oktatási miniszter személyében új külügyminisztert neveztek ki. Elődje, Feleke Gedle Giorgisz, a COPWE KB tagja tájékoztatási miniszter lett. Az e tisztséget eddig be­töltő Girma Jilma, a COPWE KB tagja kulturális és sportmi­niszteri megbízatást kapott. Kopte Bililin Mandefrót, a COPWE KB tagját oktatási mi­niszterré, Gizau Cehai dandár- tábornokot egészségügyminisz_ térré nevezték ki. hőn O FURCSA LAKÓTÁRSAK. A képünkön látható fiatal pár, Steven Liebenberg és Panela Mainini furcsa lakótársakkal osztja meg otthonát: nem kevesebb mint 25 csörgőkígyóval élnek együtt A hüllők állandóan szabadon vannak eresztve a lakásban, s éjjel is atcsúszkálnak alvó gazdáikon, akik emellett noponto viszik „sétáltatni" kedvenceiket o közeli erdőbe Q ABSZOLÚT RUGANYOSSÁG. Nagy ügyességet igényló, új mutatványt jegyezhet fel a hires Guiness-féle rekordok könyve. A képünkön látható nyolcéves amerikai fiúnak, De­nis Kulpnak sikerült új görkorcsolyás -fimbó-rekordot felállí­tani, amikor az eddigi 14,92 centiméter helyett egy 14,5 centi­méter magasra, két kólás pohárra helyezett vasrúd alatt csú­szott át. 0 MODERN MŰVÉSZÉT, OH! Az ember egész .becsavaro­dik" ezektől a modern csavart szobroktól . . . Tiszták, szutykosok A tanár néni — cki heti két órában a rejtelmes természet gyönyörű világába kalauzolt bennünket — valahol ott elöl mene­telt az erdei ösvényen, a gyerekbad meg mögötte, mint egy színes virágfüzér, a kislányok fehérmasnisan, piros, kék szoknyócs- kákban, mi meg tornacipőben, rövidnadrágosan, csikófrizurósan. Az elemózsiás zacskókban nagy karéj zsíros kenyerek, zöldhagy­mák, parizerek vártak sorsukra, vittünk vizet is ilyen-olyan üvegek­ben — övünkre spárgával fölerősítve — mert a vízpartot kísérő erdősáv talaja vizenyős és savanyú volt, ivókutat errefelé nem ástak. A már ismert és megszokott tisztáson letelepedtünk, az igazgató -bácsi elmondotta, hogy ma „Madarak és fák napja” van, következésképpen emlékeznünk kell arra a tényre, hogy a természet örök, és hogy a természet a Teremtő legcsodásabb adománya az emberiség számára... Ezt a „kis” logikai buk­fencet érthető okokból mi magyarázat nélkül hagytuk, ám ettől még nagyszerűen éreztük magunkat e nevezetes napon. Az osztályelső — mint minden nevezetes eseményen — ismét elmondott egy könnyű tavaszi verset és arra emlékszem, azt mondta: „Irta Pósa Lajos", és mindig meghajtotta magát. A vers után a tanár néni bemutatta a különböző fajta fákat, virágokat, más egyéb növényeket, szép erezetű leveleket gyűjtöttünk, a ma­dárfüttyök alapján meg kellett állapítanunk az illető szárnyas nacionáléjót. Aztán azt is a lelkünkre kötötték, miért nem szabad a fákat kitördelni, madárfészkeket megrabolni, gallyakat, cser­jéket lecsupálni, és hogy „aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet..." (Elnézését kérem az olvasónak de egy kis kitérőt te­szek: jóval később olvastam, a dachaui koncentrációs tábor egyik SS-tisztje minden szerelvény érkezésekor piros szegfűt szagolga­tott, míg másik kezével jeleket adva osztotta szét a tömeget, azonnali, vagy későbbi legyil'koltatósra. Olvasmányélményem e fenti közmondástól szabadulni azt hiszem örökre képtelen.) A „Madarak és fák napja" új néven tölti be szerepét: „Ter­mészetvédelmi nap”, ami átfogóbb az előbbinél, tekintettel arra, hogy nemcsak a szabad természetre korlátozódik. Az idei május­ban majd az iskolás gyerekek szintén fölrándulnak a hegyre, a megye erdeibe, a természet megóvásának jelentőségét a peda­gógusok ismét elmagyarázzák majd a kiránduló nebulóknak. Ha lehet erről egyáltalán eleget beszélni, ebben az agyon­fertőzött világunkban. A még nem zsúfolt tiszta gyermeki ér­telem — bizzunk benne — talán még befogadja az okos tanári intelmeket. Amit viszont már nem mondhatunk el minden fenntartás nél­kül rólunk, felnőttekről. Mert vizeinkbe a veavszert, olajat, egyéb szennyező anyagot nem a gyermekek juttatják bele. Nem tőlük kell számonkérni a halak pusztulását, a valamikor madaraktól hangos erdők döbbent csendjét, a mezők vadállományának fáj­dalmas ritkulását, a Balaton vízszegélyét borító szemetes mocs­kot. Nincs az a pedáns köztisztasági vállalat, amely rendben tarthatna egy települést, ha igyekezete a benne élők ellenállá­sába ütközik. Jóllehet kitűnő ötlet — és részben eredményes is — a tavaszi lomtalanítás de a faluvégeken hol itt, hol ott púpo­sodig az „illegális" szemétdomb; rossz zománctűzhelyek fazekak, korhadt ólajtók, törött cserepek, szétesett dézsák szégyenteljes együtteseként. A városok bejáratánál sem különb a látvány: ki­hordják a bontási törmeléket, szemetet, az erdőszélekre löknek egy-egy kivénhedt, kibelezett autót, vécékagylot. törött mosdókat, kályhákat, de a környezetszennyezők személye mindig ismeretlen, ritkaságszámba megy, ha a hatóságnak sikerül valakit elkapnia. A téli hónapokra szánt, de fel nem használt sózott homok szét­taposva ékteleníti Pécs, vagy Kaposvár némely belvárosi utcáját. Benézek egy bérház lépcsőházába, elámulok a tisztaságtól, amely fogad: tiszták a falak, lemosva a lépcsők, cserépvirógok a for­dulókon, gondosan felsöpörve a szemétledobó helyisége. A kö­vetkező bérház lépcsőháza pedig olyan szemetes, bűzös és mocs­kos, mintha a világ valamennyi hulladékát hordta volna ide a szél. Ennyire különböznénk egymástól? Milyen népek lakják amazt és milyenek emezt? Képtelen látomás, de hát a Nagy Lakás­elosztó „ránézésre" osztotta a kiutalást, mondván, te Tiszta mész oda, te meg Szutykos mész emide?! Vagy a természet tiszteletét, környezetünk védelmét megta­nulni kezdjük el újra, de elemi iskolás fokon? Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom