Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-25 / 113. szám

„Szelvényvagdosók” A javító tanácsai Kötvény- tulajdonosok - gázért 11,5 százalékos kamat: kilenc év alatt egymilliára nyolcszázölezer A Heti Világgazdaság április 9-i számában Gázt neki! cím­mel olvashattunk az első válla­lati kötvénykibocsátásról: „Az Állami Fejlesztési Bank, vala. mint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt közös, 11,5 szá- szalékkal kamatozó értékpapír­ját a hazai gázvezeték-hálózat bővítésének linanszirozására (bocsátották ki). Az összesen 200 millió forintnyi kötvényki­bocsátásból mintegy 200 válla­lat vásárolt.” A Heti Világgazdaság táblá­zatából azt is megtudjuk, hogy egy darab 1 millió forintos gáz­kötvény visszavásárlásából és kamataiból mennyi bevétel sze­rezhető kilenc év alatt, íme: az első öt évben a kamat 115— 115 ezer forint, majd csökkenő arányban a kilencedik évre 805 ezer forintra nő a kamat- bevétel, amit a kötvénytulajdo­nosok árbevételként könyvelhet­nek el. Az egymilliós kötvényt egyébként az ötödik évtől 200— 200 ezer forintos részletekben vásárolják vissza a kibocsátók: ez az összeg a vállalatok fej­lesztési alapját növeli — illetve oda térül vissza, hiszen ebből az alapból vásárolok. Átlago­san 1 millióért vásároltak tehát kötvényeket a vállalatok. A Pénzjegynyomdában május vé­gére készülnek el az 50—100— 500 ezer, illetve 1 és 5 millió forintos címletekben a kötvé­nyek. A jegyzések szerint egymillió az átlagos vásárlás vállalaton, ként. Az átlag felettiek között, az 5—15 milliót kötvényekbe fektetők között meglepően sok Tolna megyei szövekezetet és vállalatot találhatunk. Közülük kérdeztünk meg néhányat: miért vásároltak, mennyiért, s hogy milyen érzés „szelvényvag- dosónak” lenni? A Tolna megyei Tejipari Vál­lalat főkönyvelője elzárkózott az elől, hogy telefonon adjon fel­világosítást, mondván, nem lát­ja, kivel beszél, s ez különben sem telefontéma: — Éberségből jeles, informálásból,... (?) A Bonyhádi Ruházati Szövet­kezet elnökasszonya készsége­sen adott felvilágosítást: — összesen 6,5 millióért vá­sárolunk gázkötvényt, idén 5,5 millióért, jövőre az egymillióért. A kamat nyereségnövelő bevé­tel, ennek egy része a fejlesz­tési alapban is megjelenik, s lesz mire fordítani ezt a pénzt is. Elsősorban mégis azért je­gyeztünk kötvényeket, hogy könnyebben, gyorsabban hozzá­jussunk a földgázhoz, hiszen a hálózatbővítés finanszírozására bocsátották ki azokat. Jó érzés, de nem a kamatok miatt, ha­nem mert olcsóbb energiához juthatunk általa. A Szekszárdi Szabó Szövetke­zet elnöke szerint is ez volt a jegyzés alapvető célja: — Hatmillióért vásároltunk a fejlesztési alapból, mert ezer fős szövetkezetünknek rendkí­vül nagy az energiaköltsége. Baranyában is érdekeltek va­gyunk, négy telephelyünk van ott. A gázzal tehát sokat meg­takaríthatunk költségben. Ha lesz rá lehetőség, továbbra is kívánunk élni ezzel az új lehe­tőséggel, hiszen kedvező be­fektetés. A kamatokat rentábi­lis üzletekbe kívánjuk befektet­ni: termelésünk 98 százaléka külföldre megy, ez tehát jól jön. A Bonyhádi Zománcárugyár főkönyvelője elmondta, hogy ők is 6,5 millióért vásároltak gázkötvényeket, s azt várják tőle, hogy a jövő év végére el­jut a gyárba a földgáz: — Most pakurával tüzelünk, s nagy energiafogyasztók va­gyunk. Nem kell mondani, mit jelent az olcsóbb s kényelme­sebb földgáz a gyár számára — így nem a kamatok érdekel­tek elsősorban bennünket, ha­nem a megtakarítás. De a ka­matoknak is találunk helyet a fejlesztési alap kiegészítése­ként. A kötvény tehát jól jön a tő­kével rendelkező vállalatoknak, szövetkezeteknek: fejlesztési alapjuk egy részét egy időre át­engedik más vállalatnak, jelen esetben az OKGT-nek, hogy könnyebben megvalósuljon olyan beruházás, aminek elké­szültében ők is érdekeltek. B. L. Nem az üzletmenetét okarom rontani, amikor arra kérem, ad­na tanácsokat a fényképező­gép-tulajdonosoknak, hogy ma- sináiuk ne kerüljön ide: Fagyira várva Állok a pécsi Mecsek cukrászda U-alakúra meg­hajlott, már-már járdára lógó sorában. Türelmesen (?) araszolunk befelé, cé­lunk a fagylaltblokkot osz­togató pénztár, majd a ki­szolgálópult megközelítése. Egyedül érkeztem, így hát mindkét sort ki kell várnom. Akik párban jöttek, azok­nak annyi előnyük van, hogy amíg egyikük a pénz­tárhoz igyekszik, addig a másik már a hideg cseme­géért veti be magát. Emiatt elég nagy a jövés-menés. A nép amúgy is kevereg, mert a fagyialtos soron a kávézni, üditőzni kívánók­nak is át kell magukat ve­rekedni. Egyszóval kicsit idegesítő a hangulat, amit csak fo­koz az a tény, hogy a fagy­lalt bármelyik pillanatban elfogyhat. Pécs legkedvel­tebb cukrászdájában a helyzet évek óta ugyanez. Mert jó fagyit osztogatnak. Mert a közelben máshol nem lehet kapni. Az eny­hülést jelentő Virág cuk­rászdát is bezárták. Marad tehát a Mecsek, amit per­sze régen kinőtt már a vá­ros ... Nem csoda hát, ha gyakran kiteszik a „Fagyi elfogyott" feliratú táblát. Talán ha egy igazi fagy- laltozó nyílhatna, mondjuk a közeli Nick-udvarban. Megosztana a forgalom, amit a Mecsek nem bír el egy-egy melegebb tavaszi napon. N. T. Állatkórház és -penzió Bonyhádon Mennyiért lakhat egy ló naponta? Védőoltás és vitaminkúra Tolna megye egyetlen állat­kórháza kezdte meg működését a napokban Bonyhádon. A völgységi kisvárosban korábban évtizedekig gyógyítottak állato­kat, de néhány évvel ezelőtt bezárták a kórházat, mert már nem felelt meg az egészségügyi követelményeknek. Rövidesen megkezdődött a rekonstrukció, melynek eredményeként orvos­lakásokat építettek, a dolgo­zóknak egy minden igényt ki­elégítő szociális blokk létesült. A kisállat egységben előkészí­tőt, rendelőt, műtőt, kórtermet hoztak létre, s felújították a nagyállatok ellátására szolgáló helyiséget is. Mint a Tolna megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszerel­lenőrző Állomás bonyhádi ál­latkórházának vezetője, dr. Túri Árpád és a beosztott állatorvos, dr. Bándy Pál elmondta, ideális körülmények között végezhetik a kis- és nagyállatok gyógyítá­sát. Sürgős esetekben a kórház­nak mentők állnak rendelkezé­sére, melyekkel a beteg állato­kat gyorsan beszállíthatják. Nagyállatokhoz hívásra a hely­színre mennek: ez elsősorban azért fontos, mert például a va­júdó tehén, ló szállítása az ál­latokat megviselné. A kisállat­kórteremben egyidőben 16 ku­tyát és macskát tudnak elhe­lyezni. A kórház állandó éj­szakai és naopali ügyeletet tart, s kistermelők, termelőszövetke­zetek, állami gazdasónok álla­tait egyaránt gyógyítják. ■ A bonyhádi állatkórhóz kere­tében állatpenzió is működik, melynek lényege, hogy például a szabadságra utazó állatbará­tok némi pénz ellenében elhe­lyezhetik kedvenceiket, akik or­vosi felügyelet alatt töltik eze­ket a napokat, heteket. A lótól a díszpintyig mindenfajta álla­tot fogadnak. Hoqy mennyiért? Egy lóért naponta 34 forintot, „Zacskós” gépek, de holnapra! — Sokan jönnek azzal, hogy a szovjet qépek szakítják a fil­met. Ennek az az oka, hogy a kazettában szorul a film. Ha tehát érzik, hogy nehezül ai fel­húzás, akkor a visszatekerővel lazítsák meg a filmet. Ha pedig túlerőltették a felhúzót, akkor azonnal hozzák el javíttatni, mert ilyen állapotban olcsób­ban, gyorsabban meg tudom ezt tenni, mintha sajátmaguk kezdenek el barkácsolni, s — mint nemegyszer megesik — zacskóban hozzák a gépet: „De holnapra kell ám, mert megyünk nyaralni!" — felkiál­tással. Baj szokott abból is len­ni, hogy a beugróblendéket be­olajozzák, hoav iobban működ­jön, pedig éppen hogy ártanak vele. Annak teljesen száraznak kell lennie! Aki a tanácsokat adta, Deák Lajos, néhány hónapja nyitotta meg Pécsett, a Felsőmalom ut­cában kis műhelyét, ahol fény­képezőgépeket, filmfelvevőket, dia- és filmvetítőket, vakukat javít meg. Korábbi vállalatával, ahol pedig 1958 óta dolgozott, nem tudott megegyezni a szer­ződéses üzletbevételről, úgy ér­zi, teljesíthetetlen feltételeket szabott a Pécsi Szolgáltató Vál­lalat a Szalai András úti mű­hely bérbeadásához. Most a kis műhelyben felirat figyelmezteti a vendéget, hogy „Rezsiórabé­rem 80 forint!" De mit kap ezért a megrendelő? — A modern gépek elektro­nikáját cserével javítom, a me­chanikai meghibásodásokat ki­küszöbölöm, ha kell, magam gyártok alkatrészt, például blendetagokat. Optikát nem tu­dok javítani, beállítani viszont igen. Ehhez több műszert is beszer­zett már Deák Lajos. Új készü­lék például a zársebesség- és fénymérő-ellenőrző, egy másik műszerével pedig azt is ki tud­ja deríteni, hogy a tükörreflexes gépekben az optika vaqy a tü­kör a felelős az életlen képért. — A helytelenül kezelt opti­ka is eredményezhet életlen ké­pet. Sokan nem tudják, hogy a T-réteget a legtöbb oldószer oldja. Lencsét tisztítani tehát csak úgy szabad, hogy először lefújjuk, finom ecsettel lesep- rüzzük a porszemeket. Ha még mindig foltos lenne a lencse, okkor legjobb tisztítószer az emberi nyál, vagy lehelet. Más- sol ne próbálkozzanak — mert javíthatatlanul elromlik az opti­ka — tanácsolja kezdőknek és haladóknak a finomműszerész. B. L Formatervezett áruk boltja a Nick-udvarban TÖhh hónapos vita után AVolán használatba veszi a siófoki új teherpályaudvart Május elejétől megindul a darabáru-forgalom Többszöri műszaki bejárás, meghiúsult üzembehelyezési 'ki. sérlet után végre nyugvópontra jutott a dél-balatoni vonal új kereskedelmi teherpályaudva­rának ügye. A Hétfői Dunántúli Napló hasábjain egy hónappal ezelőtt foglalkoztunk a siófoki „kísértet"-pályaudvarral, amely hónapok óta a MÁV és a Vo­lán között folyó vita miatt ki­használatlan annak ellenére, hogy a létesítmény tulajdonkép. pen az elmúlt év decemberé­ben elkészült. A huzavona alapja az volt, hogy a Volán 13. sz. Vállalata a garanciális hiánypótlási mun­kák el nem végzése miatt meg. kötötte megát, és nem volt haj­landó béköltözni. A MÁV Pécsi Igazgatósága, mint a beruházás bonyolítója több ajánlatot tett a kaposvári székhelyű cégnek; levelek váltották egymást Pécs és Kaposvár között, de az ügy egy tapodtat sem haladt előre. S csodák csodája, annak el­lenére, hogy a kivitelező, a Ka­posvári Magas- és Mélyépítő Vállalat még a mai napig sem végzett el mindent, amit a Vo­lán mint leendő bérlő köve­telt, a hét közepén megegye­zés született a MÁV és a Volán között. A dolog annál is inkább érdekes, mert ha a Volánnak valóban teljes mértékben iga­za lett volna, akkor most miért jelentette ki, hogy május máso­dikétól már az új teherpálya­udvarról történik a darabáru­fuvarozás? Annak idején magunk is meg. kérdőjeleztük a vállalat által felvetett hiányosságok eltúlzá- sát, s kételyeink beigazolódtak. A vita alapját végső soron nem elsősorban az említett dolgok képezték, hanem a bérleti díj, a tulajdon kérdése. Az évekkel ezelőtt kötött szerződés értel­mében a Volán tulajdonába ke­rült volna a raktárépület, és a MÁV fizetett volna bérleti díjat az általa használt helyiségekért. Végül is a létesítményt átvette a MÁV a Volán használja a da rabáru raktárt, és csak a fel­merülő rezsiköltségeket fizeti a vasútnak. Ne bonyolódjunk bele abba, miért is alakult így a do. log, annál is inkább ne, mert a jogvita eldöntése nem felada. tunk. Azt viszont joagal jegyez­zük meg: a dél-balatoni vonal dardbáru-szállítási gócpontjá_ nak hónapokkal később történő üzembe helyezése minden te­kintetben kárt jelentett a nép­gazdaság számára. Salamon Gyula Új színfolt a pécsi belváros­ban: formatervezett áruk boltja nyílik a Nick-udvarban, a rossz emlékezetű tapétabolt helyén. A nem mindennapi vállalkozás létrehozásán a Baranyaker, a Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Központjá­val és dél-dunántúli összekötő bizottságával közösen fárado­zik, egymással szerződést is kötve. Ami az előzményeket illeti, sok-sok kínlódás árán jutottak el idáig, a boltnyitás bejelen­téséig. Az elhatározás már ta­valy megszületett, a szerződés­re is hamar pecsétet tettek, ám kiderült, nem eléq az elhatáro­zás és a pénz, aki ma a pécsi belvárosban üzletet akar nyit­ni, meg kell legyen áldva talá­lékonysággal és leleményes- néggel is. Ugyanis eleget kell tennie a Műemléki Felügyelőség szabta meglehetősen magas követelményeknek, aztán kivi­telezőt találni, s még az épí­tőanyagot is felhajtani. Kivitelező — bár az ilyesfajta munkára manapság nem egy- könnyű vállalkozót találni — még csak akadt, a kérdések kér­dése azonban az volt, honnan vegyenek tölgyfát. A műemléki- sek ugyanis feltételül szabták, a portál fémszerkezeteit ki kell cserélni, az új portált tölgyfá­ból készíteni. Igen ám, csak­hogy manapság nagy kincs a kellően kiszárított tölgyfa, rit­kasága a kőszáli saséval vetek­szik. Végül is hosszas utána­járás után, egy kisiparos révén a Zala megyei Erdő- és Fafel­dolgozó gazdaságnál sikerült felhajtani a nemes fát. így most sínen az üay: a kisiparos május eleién szállítja a portál beren­dezéseit, azt követően a Szent­lőrinci Költségvetési üzem mun­kához lát, s a nyárra elkészül­het az elegáns üzlet. Mit árusítanak majd? Meg­lehetősen vegyes a profil, egy­ben azonban megegyeznek a portékák: valamennyi formater­vezett, zsűri előtt vizsgázott ter­mék. Lesz itt csillár, játék, ke­rámia, tapéta, edény, műanvaq- óru, ruházati cikk, áqynemű és sok minden más. A Baranyaker csaknem félszáz hazai gyárral vette fel a kapcsolatot, ezek kis szériában, rendszeresen szállí­tanak. örömmel nézünk a boltnyitás elé, reméljük, révén a Nick- udvar megszépül, hangulatos kis beugró lesz. Egyben remél­jük, megszépülnek és csillogóak lesznek a Széchenyi téri olda­lon, az udvar bejáratánál lévő kirakatok is, amelyek egyelőre botrányosan elhanyagolt álla­potukban vaksin pislognak. Ezekben a kirakatokban is szí­vesen látnánk a formatervezett árukat. Miklósvári Z. kutyáért 21 forintot, macskáért plusz az élelmezési költséget. 18 forintot, ezeknél kisebb álla­tokért 6 forintot kell fizetni, R. N. Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom