Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-09 / 97. szám
U} gazdaság! vezetők Űjmohácsi Dunavölgye Mgtsz- A termelőszövetkezet gazdálkodósában mindeddig a növénytermesztésé volt a főszerep. Csakhogy egy gazdaság életében — különösen ha olyan talaj- és éghajlati viszonyok között működik mint a szigeti — veszélyes is lehet.- Tisztóban vagyunk vele. Már az előző években elkezdtük a szarvasmarha-telepünk rekonstrukcióját. Az elavult és szétszórt istállók helyett Rihá- ban alakítottuk ki kötetlen tar- tású szarvasmarha-telepünket. Jól indult, tavaly azonban megtorpant a juhtenyészetünk. Az okok ismertek. Most, hogy exportlehetőségeink beszűkültek, juhószatunkkal a szinten- tartást határoztuk el, úgy, hogy közben minőségi cserét hajtunk végre. Elkezdtük két sertéstelepünk építését, amelyekben 20— 25 kilóig maradnak a kocák, ekkor helyezzük azokot ki a háztáji gazdaságokba.- Milyen változásokat terveztek a növénytermesztésben? A tavalyi szerkezethez képest annyiban változtattunk, hogy a területünk párás-melege miatt, ami elősegíti a penészesedést, napraforgót nem termesztünk, burgonyát sem, az értékesítési nehézségei miatt. Egy százalékkal növeljük a búza. 24 százalékkal a kukorica vetésterületét, és a tavaly jó eredményeket hozott szója vetésterületén nem változtatunk. Tetemes növekedést tervezünk a takarmánynövények termesztésének területén, az előzőekben már errjített okok miatt. Megkezdtük a termelőszövetkezet központjában egy 500 vagonos terménytároló alapozását. Ugyancsak ide tervezzük, a már meglévő tárolóhoz kapcsolva egy takarmánykeverő üzem létesítését, bár e témában tárgyalunk a dunafal- vai szövetkezettel, amelyik ugyancsak keverő létesítését tervezi. Talán mégsem kell 10 kilométeren belül két — egyugyanazon tevékenységet folytató — beruházást kifizetni.- Az elmúlt hetekben sikerült lépniük a melléküzemági tevékenységükben is.- Igen, a homorúdi vasipari üzemünk már régóta megfelelő munkalehetőséget biztosít a község férfi lakosságának. Februárban sikerült megoldani a szigeten lakó nődolgozóink folyamatos munkájának biztosítását is. A Villány—Mecsekaljai Borgazdasági Kombináttal kötött szerződés alapján Újmohácson és Sárháton átalakított, régen más célokat szolgáló épületekben mintegy félszáz asszonynak tudunk palackelőmosóssal munkát biztosítani. K. L. Csizmár József Tavaly, még a nyár elején történt hogy a mohácsi-szigeti termelőszövetkezet tagsága megvonta a bizalmat a szövetkezet elnökétől. Azt, hogy a szigetiek mégis 10 millió forint nyereséggel zárták az évet, az a csonkán maradt vezetőség és a tagság együttes bizonyítani akarását igazolta. Ilyen előzmények után kerültek megrendezésre februárban külön-külön Újmohácson, Sárháton és végül Homorúdon az elnökválasztó küldöttközgyűlések, amelyeken egyhangúlag,Csizmár Józse. fet választották elnöknek1, az 1250 tagot számláló szövetkezetben. Értékesebb termékeket gyárt a beremendi cementgyár A 35. életévében lévő Csizmár József 1975-ben került a szigeti tsz-hez, és dolgozott mindeddig mint növénytermesztési főága- zatvezető. Miként lett e növénytermesztőből a gazdaság elnöke? HÉTVÉGE 5. A közelmúltban különleges, Beremenden még soha nem látott munkálatok folytak a ce- mentgyárban. A több mint 10 éve folyamatosan dolgozó két égető kemence közül az egyiknek a külső fémköpenye hibásodon meg egy szakaszon, ezt kellett kicserélni. Budapestről jött speciális szerelőbrigád, speciális módszerekkel dolgozott rajta hosszú ideig. Sajnos, az 1-es kemence szerelési munkáival egyidőben a másik kemencét is le kellett állítani. A vezérlőteremben a műszerek jelezték, hogy a megengedettnél jobban melegedett a külső burok, ami azt jelenti, elvékonyodott a belső tűzálló réteg. Azt mondják, a kemencefal bontásának specialistája Riczu József — akinek a beosztása különben hőkicserélő kezelő —, mert roppant testi erővel rendelkezik. Közel 190 centi magas, vállas, kezében a súlyos, több kilós kalapács csak könnyű játékszernek tűnik. — Olyankor csinálom kézi erővel a falbontást, amikor csak kisebb szakaszon kell a téglát lefejteni. Ha nagyobb felületről van szó, akkor a bontógéppel. Arra is megvan a vizsgám — mondja. — A kemencét ilyenkor már előző este leállítják, de a 10—12 órás hűlés után is a belsejében még legalább 45 fokos a hőség. A bontás után jönnek a falazok, akiknek feladata, hogy kibéleljék a kemencét a tűzálló téglákkal, amelyeknek 1500 fokos hőt is ki kell bírniuk. Pár napra tehát leállt a gyár. A kívülálló meglepődik, amikor azt hallja, a vezérlőterem személyzete számára ilyenkor a legnehezebb, ilyenkor kell a legjobban odafiqyelni. Mateisz Károly fődiszpécser mondja, emberek élete függ tőlük. — Amikor valami miatt a termelés leáll, valamennyi berendezést ki kell kapcsolni, feszültség alól mentesíteni és 100 százalékosan bebiztosítani az akaratlan beindulások ellen — mondja. — Mindent írásban rögzíteni kell, a pontos időpontok feltüntetésével, és ezt valamennyi kezelő személyzet tudomására hozni. Hiszen ilyenkor az emberek például vagy benne vannak a kemencében, vagy rajta vannak valamilyen berendezésen takarítás, karbantartás céljából, és ha nem biztosítják a tökéletes nyugalmat, súlyos balesetek fordulhatnának elő. Berg Viktor, a cementüzem vezetője szerint a gyár átmeneti leállása ebben az időszakban még nem jelent gondot. Kellenek is néha az ilyen kényszerszünetek, ilyenkor takarítják el a felgyülemlett kőtörmeléket és port, amit meg kell csinálni, de a folyamatos termelés mellett létszámhiány miatt nem megy. A szállítások ilyenkor a téli időszakban felgyűlt készletekből történnek. Másfél milliárdos — A szezonalitás az egyik nagy gondja a gyárnak, sőt az utóbbi években egyre inkább — mondja Révbiró Géza gazdasági igazgatóhelyettes. — Hiszen a beruházások visszafogásával a nagy iparszerű felhasználók igénye jelentősen visszaesett, a lakossági igény pedig szinte csak a nyári hónapokra korlátozódik. A gyár éves kapacitása 1 070 000 tonna cement, és csak 80—85 szó- zalékos kihasználtsággal dolgoznak. — Szerencsénk — mondja Révbiró Géza — hogy a beremendi cement a legjobb minőségűek közé tartozik, és annak ellenére, hogy a legdrágább tüzelőt, az olajat használjuk, a leggazdaságosabb nálunk az előállítása. Szeretnénk megkapni a földgáztüzelésre való átálláshoz az engedélyt, ez az eredményességet nagymértékben befolyásolná. A továbbiaktermelés Az ország legjobb minőségű mész- hidrátját Beremenden gyártják ban növelni kívánjuk az értékesebb termékek arányát. így a 350—10-es mellett nagyobb mennyiségben a 350—20-as kiváló minőségű cementet, és a szerkezetek építéséhez szükséges, magas szilárdságú 450-es fajtát. Szerencsére a jugoszló- vok is keresik, így az elmúlt évben is 5,3 millió dollár értékben 118 000 tonna cementet exportálunk és folynak a tárgyalások az idei szállításokról. Az is szerencsénk, hogy a nálunk gyártott mész a legjobb az országban. A beremendi gyár 1982-es termelési eredménye 907 000 tonna cement, 144 000 tonna égetett mész, 97 300 tonna mészhidrát, és csaknem 33 000 tonna mészkőliszt volt. Az elért termelési érték egymifliárd 510 millió forint. Az 1983-as esztendőben már érződik a visszafogottabb mennyiségi termelés, ezért csak 850 000 tonna cement gyártását kezdték, bár a gyár vezetői szerint ez a szám nagymértékben változhat az igények alakulása szerint. Sarok Is. — A mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán 1970-ben kaptam meg az általános agrármérnöki diplomámat. Bár a két évszázados múltra visszatekintő iskolában is fontos szerepet kapott az oktatásban a gyakorlati foglalkozás, az igazi iskolát itt, a közvetlen környéken lévő gazdaságokban jártam ki. Gyakornokként megfordultam a szajki termelőszövetkezetben, majd első munkahelyem a sombereki szövetkezet volt. Már Somberekén, majd Palotabozsokon is — később az egyesülés után — ismét Bozso- kon, mint állattenyésztő dolgoztam Akkor határoztam el. hogy megszerzem a növényvédő szakmérnöki képesítést, s mivel ezen esetben a növénytermesztésben kellett dolgoznom, a Dunavölgye vezetőinek invitálására átköltöztem növénytermesztőnek a szigetre. Mindezt csak azért mondtam el, hogy érzékeltessem: több oldalú próbán mentem ót. Ám mindezek mellett az emberekkel való törődést, a velük való együttműködést tartom a legfontosabbnak. Csakis velük oldhatjuk meg a feladatainkat. Sok is, kevés is a per Gazdasági életünk “'változását érzékenyen követi a jog- gyakorlat is, ám vállalataink, üzemeink — részben érthetően — aligha vállalkoznának szívesen egy, a tv jogi eseteihez hasonló „élveboncolásra". A gazdasági jogi eseteket „hivatalból" regisztrálja például a Pécsi megyei Bíróság, ahol — külön szakkollégium elvi irányításával — gazdasági perekkel is foglalkoznak. Rájuk elsősorban a szerződés megkötése, fenntartása, felbontása, vagy megszüntetése, illetve a szerződésszegés tárgyában keletkezett perek tartoznak, mégis mintegy 240—270 vitás ügyben kell dönteniük évente. Mire mutatnak és mire engednek következtetni az utóbbi évek tapasztalatai? — kérdeztük dr. Csarsch Pétert, a bíróság egyik — korábban e témakörrel hat évig foglalkozó — elnökhelyettesét. — A gazdaságirányítás korábbi időszakaiban más jellegű jogviták adódtak, mert a kötelező tervelőírások idején gyakorlatilag nem lehetett egy- egy szerződés teljesítése elöl elzárkózni. Amióta ez megszűnt, és a vállalatok nagyobb önállóságra tettek szert, a szerződéses szabadság jobban érvényesül. Azóta — a nagy beruházások, vagy például az élelmiszerellátás kivételével — a vállalatok „szabadon szerződnek", és így az egymásrautaltság, de az erőviszonyok, a monopolhelyzet, sőt, a gyengébb partner kihasználása is egyre inkább jelentkezik. — Ez egyben jelzi, „méri" a gazdasági háttér minőségét. Ha ugyanis a gazdasági háttér erős lenne, ezzel együttjárna a szerződéses kapcsolatok szilárdsága, és szerződésszegésre viszonylag ritkán kerülne sor. Laza a szerződéses fegyelem „Kis" szerződésszegés: bocsánatos bűn Az utóbbi három év gazdasági perei ezzel szemben azt mutatják, hogy meglehetősen sűrűn fordulnak elő a szerződésszegésből, a hibás teljesítésből eredő jogviták. Nyilvánvaló te hót, hogy a szerződéses fegye. lem a gazdálkodó szervezetek között korántsem olyan, mint kellene. A jogtalan árbevétel miatti gazdasági bírság eseteit a közvélemény viszonylag jól ismeri, ezenkívül sűrűn fordulnak elő a hibás teljesítésből, a késedelmes teljesítésből, mint szerződésszegésből eredő viták, valamint az árviták, az úgynevezett „ellenszolgáltatás elleni" perek. Az élesedő gazdasági harcot jelzi az is, hogy a felek az utóbbi időben olyan szerződésszegési szankciókat is érvényesítenek, amit korábban nem, vagy alig: mint például a kártérítési, minőségi, vagy késedelmi kötbérigényeket. Sokat elárul gazdálkodásunk állapotáról az is, hogy az — egyébként kötelező erejű — előszerződés intézménye gyakorlatilag teljesen ismeretlen (a vállalatok nem tudnak, vagy nem akarnak hosszabb távra szer. ződni), s hogy a póthatáridő önként vállalása szintén ismeretlen dolog. A „kis" szerződésszegés, sajnos, még mindig „bocsánatos bűnnek” számit nálunk . . . — Melyek a legutóbbi, tanulságos peres ügyek? — A Szekszárdi Közúti Igazgatóság minőségi kötbér miatt indított pert egy útépítő vállalat ellen, mert az a közutakat nem a szerződésben kikötött első osztályú, hanem másod- osztályú minőségben adta át. A szerződéses határidő elmulasztása késedelmi kötbérrel, a szerződésben előírt minőség be nem tartása pedig minőségi kötbérrel jár; szakértői bizonyítás dönti el végül, hogy valóban első vagy csupán másodosztályú-e az utak minősége. Per tárgya a pécsi szennyvíztelep és a szigetvári víztározó is. Az előbbi egyik fontos műszaki berendezését a vállalkozónak már több mint másfél éve át kellett volna adnia, de erre csak tavaly került sor, ezért az olcsó pakúra helyett csak a jóval drágább gázolajjal tudták üzemeltetni, s a csaknem 800 ezer forintos különbözeiét a megrendelő kárként akarja érvényesíteni. A szigetvári víztározót mór évek óta javítják különböző átszivárgósok miatt. Itt nemcsak bizonyos tervezési hiányosságok gyanúja mutatkozott, hanem a különböző fő- és alvállalkozók munkája is gondokat okoz. Ilyen esetekben gyakoriak a fellebbezések, amelyek arra irányulnak, hogy a felek szabaduljanak a felelősségtől, vagy csökkentsék annak anyagi hatásait. — Mi a kimenetele a perek, nek, s gyakori-e a lelek közti „kibékülés"? — Az ügyek zömében a szerződésszegések megoldódnak, csak az igen kiélezett és nagy perértékű ügyekben nem tudnak a vállalatok megegyezni. Gyakori, hogy már a peres eljárás közben megegyeznek, vagy peren kívül kívánnak egyezséget kötni, és eltekintenek az eljárástól — jogi nyelven: a pert „szüneteltetik". Erre többnyire akkor kerül sor, ha a bíróság megejti a bizonyítást, és a hiba már nyilvánvaló. ösztönzi őket erre a magas illetékfizetési kötelezettség is, ami a perérték 3 százaléka, de csak ennek a fele, ha a külön megállapodás létrejön. Az 1981—82-ben lefolytatott kilencven (!) építőipari szavatossági ügynek döntő többsége például egyezséggel, illetve szüneteléssel ért véget. Ez any. nyit jelent, hogy a hibásan teljesítő vállalatok elismerték a szerződésszegést és önként vállalkoztak arra, hogy helyrehozzák annak következményeit. A bírósági álláspont tehát a gazdasági perekkel kapcsolatban kettős. Először is: jobb elkerülni a pereket, mégpedig lehetőleg egyféleképpen: pontos, minőségi, becsületes munkával. Ha azonban ez nem megy, célszerű, ha a szerződő felek bírósági úton is érvényesítik jogos, megalapozott igényeiket, hogy — ha minden kötél szakad — akár ilyen módon is kényszerítsék partnereiket a szerződéses fegyelem betartására. Varga J.